28 éve mi álljuk a cechet!

SZÁZMILLIÁRDOKAT KOCKÁZTAT DÖBRÖGISZTÁN QRMÁNYA A LOPÁS ÉRDEKÉBEN

Az EU által is kifogásolt projektben kaszálhat Orbán haverja. Ha az EU végül nem fogja kifizetni, a számlák az adófizetők nyakán maradnak.

Újabb 4,4 milliárdos szennyvízkezelési közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc Vácott, tovább folytatva világrekord-gyanús veretlenségi sorozatát a területen. Ahol ő elindul a szennyvízkezelés területén, ott nyer is, mint Kincsem, a csodaló.

A gond csupán az, hogy a szennyvízkezeléssel kapcsolatos egész pályázati rendszert súlyosan aggályosnak tartja az Európai Bizottság, amint az az erről készült, és általam látott audit jelentéstervezetből világosan kiderül. A jelentéstervezet a már megkötött szerződések esetén jelentős, akár a 25 százalékot is meghaladó pénzügyi korrekciót javasol, illetve azt, hogy a további, a rendszer keretében keletkezett számlákat egyáltalán ne fizessék ki.

Amíg a jelentéstervezetet nem véglegesítik, addig persze a magyar kormány kockáztathat. Rohanhat előre a projektek megpályáztatásával és lebonyolításával, hogy a rendszer teljes felfüggesztése előtt minél több uniós forrást kössenek le a verhetetlen gázszerelő cégei. Ennek azonban az lehet a következménye, hogy a projektek tényleges kifizetésekor az összességében sok száz milliárd forintos költségek jelentős részét, akár százmilliárdos nagyságrendben, az EU végül nem fogja kifizetni, és a számlák a magyar adófizetők nyakán maradnak.

Amit ők persze örömmel kifizetnek, mégiscsak méltatlan, hogy Orbán Viktor gyermekkori strómanja (már az oviban is ő csórta repetát Viktornak a konyhás nénik orra előtt), annyi év megfeszített munka után még mindig nem az ország leggazdagabb embere.
(gepnarancs)

Bal-Rad komm: Véglegesül vagy sem a jelentéstervezet? – nincs jelentősége. A cechet mindenképpen a magyarok állták/állják, és nem az EU!

Az EU-nak ajándékoztunk egy komplett országot. Ami ide betelepült, és összeszereldéinek extraprofitja egy részéből játszva kifizeti az éppen regnáló bűnbanda kezeihez a júdáspénzt. Amit csakis arra lehet költeni, amire az EU visszaadja. Csupa neki tetsző kényelmi dologra, meg látványosságokra.

Ezek a júdáspénz kezelésére jogosultak nyolc esztendeje Döbrögiék. És mert szavuk nincsaz vajdaság kifosztása ellen, a júdáspénzek egy részének ellopási joga is őket illeti! kkal, és gyakorolják is bőszen!

MONDVÁN: AZ ÚJ NEMMZETTHY ELYTHET ERŐSÍTIK!

Nyakunkon marad a számla? Az lenne a kisebbik baj!

Az a nagy baj, hogy NINCS LEHETŐSÉGÜNK AZT MONDANI:

N E M  F I Z E T Ü N K !  V I S S Z A  A  T Ö B B I T  I S !

De eljön annak az ideje is!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

És ez még csak a kezdet!

Kósa Fejenagy szólt előre, de ez kemény: 62 százalékkal drágult a debreceni projekt

Kósa Lajos egy helyi lapnak adott interjújában már jelezte: az építőipari anyagárak és a szakemberhiány miatt drágulhat a debreceni intermodális központ beruházása. Most kiderült, 21 helyett 34 milliárdból lehet megcsinálni.

Azok után, hogy jó eséllyel rekordszámú alkalommal tolták ki a debreceni intermodális központ beruházásával kapcsolatos közbeszerzési eljárás határidejét, sikerült végre nyertest hirdetni. Legalábbis erre utal a közbeszerzési hatóság adatbázisába feltöltött összefoglaló tájékoztatás.

A kivitelezési munkákra 3 ajánlat érkezett. Pályázott

a Swietelsky Magyarország Kft.,
az SDDM Konzorcium (a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft., a Pannon-Doprastav Kft. és a cseh Metrostav a.s.),
és az “Új Főnix” Konzorcium (a Strabag Építő Kft., a Strabag Általános Építő Kft. és a debreceni HUNÉP Universal Zrt.).

A legkedvezőbb ajánlat is utóbbitól érkezett, a munkát nettó 34,36 milliárd forintért fogják elvégezni. Ez 62 százalékkal (!!!) magasabb az eredetileg erre szánt 21 milliárd forintnál.

Bár az áremelkedés kiugró mértékű, valójában még akár örülhetnénk is, hogy ennyivel megúszták a debreceniek. Kósa Lajos november elején a Hajdú Online-nak adott interjújában a projekttel kapcsolatban megjegyezte: 2015 óta az építőipari szolgáltatási díjak 150 százalékkal növekedtek, ebből kiindulva pedig nőhet is a debreceni gigaberuházás költsége. Ez azonban Debrecen városára nem fog semmilyen plusz terhet róni, hiszen Kósa szerint a hiányzó összeget a kormány fogja rendelkezésre bocsátani.

A munkálatokba a nyertes konzorcium tagjai alvállalkozókat is bevonnak:

a százhalombattai ALUKOL Homlokzattechnika Kft.,
a Strabag Rail Kft.,
a Strabag Építőipari Zrt.,
és a debreceni ÉPKERSERVICE Zrt. dolgozhat a főpályaudvaron.

Ha minden jól megy, decemberre a szerződést is aláírhatják a felek, hiszen a szerződéskötési moratórium november 27-ig tart.
(mfor)

Bal-Rad komm: Még csak pályázati nyertest hirdettek! Az ötlettől az eredményhirdetésig 62 százalékos az árnövekmény. És még csak egy tollvonás sem történt!Ha pedig a Kisgömböc elkezd gurulni…

A Kisgömböc étvágya pedig hatalmas! A szalagátvágásra bizton meglesz a 300%-os drágulás! És akkor még lehet hogy szerényen kalkuláltunk. Hiszen a Kisgömböc étvágya hatalmas!

“…Kósa szerint a hiányzó összeget a kormány fogja rendelkezésre bocsátani…”

– Kb. ez volt az egész történetben az egyetlen igaz mondás Bihar Ura Fejenagy Kósától! De vélhetőleg az utolsó is!

A LÉNYEGET MAJD A NÉPBÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS ANYAGÁBÓL A TÚLÉLŐK MEGTUDHATJÁK!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

 

20% már régen nem elég!

Kósa Lajos mindenkit megnyugtatott: a kormánynak fogalma sincs, mennyibe fog kerülni az ország legnagyobb fejlesztési programja

A Modern Városok Program lényege, hogy a kormány, pontosabban személyesen a minden egyes megyeszékhelyre ellátogató Orbán Viktor kétszer kétsávos gyorsforgalmi utakat, ipari parkokat, uszodákat és más fejlesztéseket ajándékoz a városok népének. Egy éve részletes cikkben vettük végig, hogy az átlátszó szavazatszerzési kísérleten kívül milyen problémák vethetők fel a programmal kapcsolatban: például az egészségügy, az oktatás és a kultúra hanyagolása.

Múlt hónapban beiktatták a Modern Városok Programért felelős minisztert, Kósa Lajost, aki most a Hajdú Online-nak adott interjút. Ebben sietett leszögezni, hogy fogalmuk sincs, mennyibe fog kerülni végül a program, amely 2016 közepén, 19 megyeszékhely kipipálása után még csak 1500-1700 milliárdot kóstált, de mostanra 3388 milliárd az új szám. De hol van még a vége?

„Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége” – mondta Kósa az interjúban. Amiről eszünkbe juthatnak Orbán Viktor őszinte szavai 2015-ös érdi látogatásáról:

“Pénzt osztani könnyű, én is itt, látják, királykodok ezekkel a milliárdokkal, de közben valakinek ezért meg kell dolgozni, ezt valakinek elő kell állítani, meg kell termelni, adóként be kell fizetni.”

Tényleg ezt mondta.
(444)

Bal-Rad komm: “…2016 közepén, 19 megyeszékhely kipipálása után még csak 1500-1700 milliárdot kóstált, de mostanra 3388 milliárd az új szám…”

– Márpedig az új szám az eredetileg baharangozottnak éppen a duplája. Nagyjából egy erős év alatt duplázódott! Nem fogták magukat vissza a fijúg!

De lesz ez még több is!

Fejenagy Kósa már belengette. A húsz százalék már nem elég.

 

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

Hiábavaló kíváncsiskodás

Döntött a Kúria, közpénz a tao

A Kúria jogerősen is kimondta, hogy nyilvánosak azok a pénzek, amelyekkel a vállalkozások támogatják a sportegyesületeket, elsősorban az Orbán Viktor számára kedves labdarúgást.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a hvg.hu-nak az ítélet után csak annyit mondott, „nyertünk, nyilvánosak a tao-adatok”. Ugyanis a Kúria szerdai döntésében helyben hagyta a másodfokú ítéletet. A pert a Transparency International indította a tao-támogatások nyilvánosságáért, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot perelték az adatok nyilvánosságáért, ebben döntött most a Kúria. Korábban másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a TI-nek adott igazat az ügyben, arra hivatkozva, hogy a tao-támogatásokat osztó cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely „közpénzjelleggel bír”, így ki kell adni, hogy milyen szervezetek részesültek támogatásban.

Egy másik, még folyó perben a látványsportok – labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong – szövetségeit akarják arra kötelezni, hogy adják ki az egyesületeiknél a társaságiadó-kedvezmény terhére nyújtott támogatások után keletkezett, 2011 és 2016 közötti támogatási igazolásokat, ebben is hamarosan várható döntés. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, a tao-pénz nem közpénz, kommunista beidegződésnek nevezte, hogy egyesek így tekintenek ezekre a forintokra.

A 2016/2017-es idényben a tao-rekorder a fociklubbok közül a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt, 2,92 milliárd forintos támogatással. A Tállai András NAV-elnök igazgatta Mezőkövesd Zsóry FC 779 milliót, a Seszták Miklós miniszterhez kötődő Kisvárda 581 milliót kapott a taóból.

Végleg eltitkolnák

A Kúria mostani döntése azért is fontos, mert a kormány épp azt tervezi, hogy végleg eltitkolja, hogyan ömlenek a milliárdok a sportba. Az adótörvényekben ugyanis eldugtak egy mondatot, amely szerint hiába közérdekű adat a tao-támogatások összege, az adótitoknak minősül. A kormány honlapján július végén jelent meg az új adóeljárási törvénytervezet, a több száz paragrafus között a 3. rész 128. § (5). pontja, pedig azt mondaná ki, hogy “közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül”.

A hivatkozott (1). bekezdés szerint pedig „adótitoknak minősül különösen az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke”.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül…”

– Kb. itt kezdődik a dolog lényege! TÖRVÉNYT ALKOT arról a horda, hogy a lopásaik titkosak legyenek. A ‘zemberekre nem tartozik az, hogy mikor-miből-mennyit lopnak! Tehát korai az öröm! Viszont nő a gyanú!

Adótitok lesz! Egy darabig! Amíg tűrjük ezt a mocskos rendszert.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Zsuzsa asszony havi 136 ezres zsebpénze

Titkolják, mire vert el Hegedűs Zsuzsa 2,5 millió forintnyi közpénzt

Nemrég derült ki, hogy a korábbi miniszterelnöki tanácsadó Hegedűs Zsuzsa, aki ma már miniszterelnöki megbízott fizetése a tavalyi nettó 708 012 forintról idén nettó 920 373 forintra emelkedett, reprezentációra pedig a 2015 októbere óta összesen elköltött 4,1 millió forintból csak ő egyedül 2,45 millió forintot költött, ez azt jelenti, hogy átlagosan havi 136 ezret. Hegedűs csak tavaly 1,5 millió forint állami pénzt költött éttermi számlákra és vendégfogadásra annak ellenére, hogy nincs nyoma annak, hogy bármilyen rendezvényt szervezett volna, ahol neki kellett volna állnia a vendéglátást.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó ezért aztán rákérdezett a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, hogy mégis mire ment el ennyi pénz, kiket látott vendégül Hegedűs Zsuzsa, milyen cégnek fizetett ennyit vendéglátásért, és ha van valamiféle kimutatás, esetleg egy beszámoló a miniszterelnöki megbízoptt költéseiről, akkor azt adják már ki.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nevében a “frappáns” (nem)válaszairól híres államtitkár Dömötör Csaba “válaszolt”.

A szövegből ugyanis csak a kérdésekre nem kapunk választ, Dömötör mindössze annyit közölt, hogy a miniszterelnöki megbízottak kaphatnak juttatásokat, úgyis mint hivatalos célú utazás, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása és kísérése céljából használhatják a kormányváró-helyiségeket, külföldre utazáskor vehetnek jegyet, ideiglenes külföldi kiküldetés esetén kaphatnak napidíjat és amúgy egészségügyi ellátást.

Ami a 2,5 milliós reprezentációs költségeket illeti, Dömötör csak annyit közölt, hogy:

“A miniszterelnöki megbízottaknak van reprezentációs keretük” és hogy a törvény szerint reprezentációnak minősül a “juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás”. A reprezentáció fogalma alatt értjük még az Szja tv. rögzített üzleti ajándék is, mely „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék” . Tehát a reprezentációs keretet az Szja tv. által meghatározottakkal összhangban így például a minisztérium tevékenységével összefügg ő hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében, vendégek fogadásához kapcsolódó fogyasztási cikkek vásárlására, üzleti ajándékra, éttermi fogyasztásra stb. fordíthatják.”

Hogy Hegedűs Zsuzsa mire verte el az átlag havi 136 ezer forintnyi közpénzt, az tehát továbbra sem derült ki.

Nemrég egyébként az is kiderült, hogy Hegedűs Zsuzsa két Audit is használ adófizetői pénzből.
(HVG)

Bal-Rad komm: De tegyük fel a kérdést: HA MEGTUDNÁNK HOGY HEGEDŰS MIRE VERI EL! – LENNE MIATTA FÖLHÁBORODÁS?

NEM LENNE!

Hiszen már hozzászoktunk!

Hiszen “EZEK”! – IGEN, BANGÓNÉ MASZOP-JA IS! – egy országot vertek el!

Van miatta zsörtölődés?

Nincs! Az aktuális ellenmaffiák nyafognak csupán! Nem az ország ellopása miatt! Hanem a technikát kifogásolva, és irigységből.

Két Audi? Hát kell az! Az egyikkel jön, a másikkal megy! Kéne még egy harmadik is! Hogy azt meg bámulják csupán! 

 

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

A 60 000 milliárdos lopás!

Az offshore a totális felelőtlenség rendjét képes megvalósítani

Magyarországról az elmúlt 30-40 évben több mint 60 000 milliárd forintnyi magánvagyon, vagyis az államadósság több mint két és félszerese kerülhetett offshore számlákra. Európában mi lehetünk az offshore jelenség egyik legnagyobb vesztese. Mikor és hogyan menekülhetett ki az országból ennyi pénz? Csak a privatizáció a hibás, vagy szerepe volt a duzzadó államadósságnak is? Hogyan lehetne véget vetni az offshore jelenségnek? Mit tehet a kis Magyarország, ha még az USA sem bír az offshore gépezet működtetőivel? Haza lehetne hozni, esetleg megadóztatni ezeket a vagyonokat? Interjú Vargha Bálinttal, a Pénzügyi Szemlében publikált és az offshore világát bemutató “Adóalap-elvonási tünetek?” című tanulmány szerzőjével.

Mire jó egy offshore vállalat?

Amit egy offshore joghatóság és az ott működő pénzügyi szolgáltatók kínálnak, az két dolog, illetőleg ezek kombinációja. Egyrészt az anonimitás vagy titkosság, az ott befektetett pénzek eredetére vonatkozóan, másrészt pedig az alacsony vagy egyáltalán nem létező adókötelezettség. A titkosság részeként az offshore cégek bejegyzésével foglalkozó ügyvédi iroda mindenről gondoskodik, a társaság számára biztosít alapító tagokat, ügyvezetőt, igazgatótanácsot, felügyelőbizottságot. Ezek a magánszemélyek, valamint az alapítást végző ügynök nyilatkoznak, hogy semmilyen felelősséget nem vállalnak. Eközben az offshore társaság valódi tulajdonosi háttere teljes mértékben rejtve maradhat. Ez a vállalati forma nem csak arra alkalmas, hogy a tulajdonosok egy adott országból a vagyont adómentesen kimenekítsék, hanem arra is, hogy adott esetben a bűncselekményből származó bevételeket elrejtsék. Ezen túl a hitelezők, vagy a kártérítési igénnyel jelentkezők elől is hatékony védelmet kínál.

Mennyire legális mindez? Ha valaki offshore céget tulajdonol, az már rögtön bűnöző is?

Először is fontos leszögezni, hogy ez nem csupán a jogszerűség és jogellenesség dichotómiájában érdekes. A jogi megítéléstől függetlenül súlyos gazdasági következményei vannak. A legalitásról pedig annyit, hogy ha valaki tájékozódik az offshore alapítással foglalkozó ügyvédi irodáknál, akkor láthatja, hogy a tevékenységük, pont a legalitás biztosítására irányul.

Eközben azt látjuk, hogy a világ vezető vállalatai is élnek az offshore lehetőségével. Nemzetközileg egy teljesen bevett gyakorlatnak számít, ha egy egyébként legális tevékenységet folytató nagyvállalat adóoptimalizáció céljából él az offshore adta előnyökkel. De az offshore központokban megtaláljuk a pénzmosásra és az adóelkerülésre is alkalmas eszközrendszert, és adott esetben ezek kombinálódhatnak is. Mégsem mondhatjuk azt, hogy önmagában egy offshore-nak minősített államban cégtulajdonnal rendelkezni az bűncselekmény lenne. Elég csak arra gondolni, hogy bizonyos országokból nézve Magyarország is offshore-nak tekinthető, ahol transzferárazási gyakorlat, vagy az adójogszabályok megkerülése érdekében külföldi tulajdonosok céget jegyeztetnek be. Fontos kiemelni, hogy az offshore világában nincsenek éles határvonalak, dacára a nemzetközi szervezetek által bevett “feketelisták”-nak, az, hogy mit tekintünk offshore joghatóságnak, nem minőségi, hanem fokozati különbség kérdése.

Hogyan és mikor kezdődött el az offshore iparág fejlődése?

Az offshore iparág felfutása az 1970-es évek közepétől értelmezhető és nagyon szorosan köthető a financializációnak nevezett jelenséghez, amikor is a centrum gazdaságok alapvetően már nem az iparra, hanem a pénzügyi szolgáltatásokra szakosodtak. Ez a világgazdasági ciklusváltás előkészítette a terepet az offshore tőkeáramlásnak is. Ezzel a folyamattal párhuzamosan az olajválságot követően a perifériák – köztük a szovjet szatelitek, Magyarország is – eladósodtak. A külső adósság terhére felzárkózási ambíciójuknak megfelelően nagy részben beruháztak, később ezeket a termelőeszközöket a privatizáció szanálta, a magánkézbe került vagyonok egy része pedig offshore célpontokba jutott. A nyugati hitelek tehát nem csak kamatok formájában áramolhattak vissza a centrumba.

Az offshore csupán egyike a számos mechanizmusnak, amely a világgazdaság egyenlőtlen kapcsolatait jellemzi. Magyarország az elmúlt 30-40 évben a tőkebevonás mindhárom módját, azaz a nemzetközi hitelfelvételt, az elsősorban a nemzetközi nagyvállalatok által végrehajtott közvetlen működőtőke befektetést (FDI) és a transzfert, vagyis az ellentételezés nélküli pénzáramlást – amely elsősorban az EU strukturális és kohéziós alapjaiból valósul meg – is végigpróbálta. Mindhárom tőkebevonási formával szemben ott vannak a tőkekiáramlás látható csatornái is: a hitel esetén a kamat, FDI esetén a vállalatok profitja, a transzferek esetén piacteremtés a donor ország termékeinek. Ám mindezeken túl, ott van a tőkekiáramlás kevésbé jól nyomonkövethető útja: az offshore is.

Mi a tanulmány legfontosabb következtetése?

Az egyik legfontosabb következtetés az, hogy nagyon kevés, valóban megalapozott információval rendelkezünk az offshore iparágról, és ennek az információnak is csupán egy kis része alkalmas arra, hogy számszerűsítsük az offshore tőkeáramlásban érintett pénzeket. Sokat elárul, hogy a kérdés invesztigatív feltárására jobb híján társadalmi szervezetek vállalkoznak. Magyarország esetében ennek számszerűsítése azért is nehéz, mert akkor, amikor ezek a privatizációs vagyonok keletkeztek és Magyarország az offshore tőke kiáramlásában először érintetté vált, abban az időszakban több posztszovjet térségből ideáramló eszköz is keresztülmehetett az országon. Nem lehet pontosan megmondani, hogy ebből mi a magyar nemzetgazdaság nettó vesztesége és mi az a vagyon, amellyel kapcsolatban csupán közvetítő szerepet töltöttünk be. Ha például egy orosz magánszemély egy magyar gazdasági társaságon keresztül rejtette el a vagyonát mondjuk Svájcban. A másik lényeges megállapítás, hogy az offshore jelenségét, csak a globális politikai gazdaságtan teljes összefüggésrendszerében érdemes mérlegre tenni. Az egy-egy botrányt kiindulópontul választó fellépések elvétik a célt.

Svájcban biztonságban vannak ezek a pénzek. Na de a Kajmán-szigeteken?

A pénzügyi közvetítő rendszert, ha úgy tetszik a bankokat, nem csupán a fejlett országokra jellemző jogi körülbástyázottság tartja életben, hanem a bizalom. Igaz ez nem csak a svájci pénzügyi rendszerre, de akár a Mauritiuson vagy a Kajmán-szigeteken vezetett számlákra is. Fontos látni, hogy ezekben az egyébként távoli országokban is jelen van egy nemzetközi hátterű professzionális közvetítő rendszer, olyan szereplőkkel, akik jól ismerik az érintett államok jogszabályi környezetét, nyelvét, pénzügyi rendszerét. Ezek szavatolják az anonimitást, ismerik a célország cégjogi hátterét számviteli szabályait, rendelkeznek a szükséges nyelvtudással, közre tudnak működni a cégalapításban. Olyan ügyvédi irodák, könyvelő és adótanácsadó cégek, amelyeknek a küldő és a fogadó országokban is vannak lábai. Nélkülük az offshore üzlet sem működhetne. Ez egy fejlett, bonyolult és egyébként jól jövedelmező iparág. És a bizalom ezekkel a közvetítőkkel szemben áll fönt. Fontos kérdés még, hogy ki veszélyeztetheti egyáltalán ezeket a befektetéseket. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy nem is elsősorban egy offshore ország “nem jogállami” lépéseitől kell tartani. Gondoljunk csak 2013-ban a ciprusi – zömében orosz eredetű – nagy értékű bankbetétek Európai Unió általi megkurtítására. Ez nem csak az unió alapító szerződésének 63. cikkével ellentétes tőke korlátozó eszköz volt, de a magántulajdon nyílt sérelmét is jelentette, amelyet uniós intézmények hajtották végre.

Milyen negatív hatásai vannak az offshore jelenségnek?

Az offshore jelenség nem csak az adórendszert és a közbizalmat ássa alá, hanem a társadalmi kontroll évezredes alapját is, mely szerint az egyén a tetteiért a vagyonával és adott esetben a szabadságával felel. Úgy tűnik, hogy most már létezik egy semmilyen állami szuverenitás alá nem rendelt “Gazdagisztán”, amely ezekből az offshore cégekből, pénzügyi közvetítőrendszerből, ügyvédi irodákból és könyvvizsgálókból áll, és amely a teljes felelőtlenség, és számonkérhetetlenség rendjét képes megvalósítani. Egy offshore cég tulajdonosa nem csak adózási szempontból mentesül egy adott állam szuverenitása alól, hanem minden más szempontból is. Például ha egy vállalat óriási környezeti kárt okoz, akkor azzal szemben semmilyen kártérítési igényt nem lehet érvényesíteni, mert hirtelen kiderül, hogy a társaság tulajdonosa valójában egy offshore bejegyzésű vállalat, aminek van három, természetes személy tagja, akik még egy tucat másik vállalatban is vezető tisztséget töltenek be.

A nemzetközi offshore vagyonra vonatkozóan elképesztő becsléseket hivatkozik a tanulmány, de Magyarország esetében is megdöbbentő a több mint 240 milliárd dolláros offshore vagyon. Ez meghaladja a 60 000 milliárd forintot, ami minden magyar emberre vetítve több mint hatmillió forint. Hogyan lehet elképzelni egyáltalán egy ekkora vagyont?

Ha az arányokat akarjuk érzékeltetni, akkor érdemes a magyar offshore vagyont a bruttó, konszolidált, “maastrichti” államadóssággal párba állítani, ami jelenleg mintegy 26 000 milliárd forint. Ennek az összegnek a becsült 60 000 milliárd forint közel két és félszerese. Az látszik, hogy az a tőkebeáramlás, ami nemzetközi hitelek vagy működőtőke formájában megjelent az elmúlt 30-40 évben, annak van egy ellenkező előjelű párja államadósság és a kiáramló profit formájában, és kevésbe nyomon követhetően, offshore vagyonként is. Miközben a bevont forrás, az adósság az állam kötelezettségeként jelent meg, az eszközök egy része már magánszemélyek vagyonaként hagyta el az országot.

Kijelenthetjük, hogy ha a több mint 60 000 milliárd forintnyi vagyon nem áramlott volna ki offshore központokba, hanem itt adózna és itt termelne, akkor a jelenleginél jóval alacsonyabb lenne az államadósság?

Biztos, hogy kevesebb lenne az államadósság, de azt nem tudhatjuk, hogy mennyivel. Azt látni kell, hogy a világgazdaság jelenlegi rendjében egy tőke- és technológia szegény ország számára olyan tőkeimport formák adottak melynek végén a tőkeszegény ország nem biztos, hogy jobb helyzetben lesz. Ilyen módon azt sem jelenthetjük ki, hogy az offshore jelensége nélkül Magyarország lényegesen jobb világgazdasági pozícióban lenne. Sokkal inkább azt lehet mondani, hogy az offshore az egyik megjelenési formája annak a függő viszonynak, tőkeszegénységnek és tőkekiáramlásnak, amely egyébként is jellemez egy perifériás helyzetben lévő országot. Ugyanakkor ez egy különösen káros és üldözendő megjelenési forma.

A becslések szerint globálisan Magyarország a harmadik legnagyobb egy főre eső offshore vagyonnal rendelkezik, vagyis kijelenthető, hogy hazánk a jelenség egyik legnagyobb vesztese. Mi az oka annak, hogy ennyire elöl vagyunk ezen a listán?

A magyar esetből először is le kell vonni azokat a – fentebb már említett – eszközöket, melyek csak átáramlottak az országon, de még így is egy igen jelentős offshore vagyonról beszélünk. Fontos látni, hogy Magyarország az ország gazdasági fejlettségéhez képest magas GDP arányos adósság mértékében is elöl járt. Hazánk érdekes helyzetet foglal el a világgazdaságban, a magyar gazdaság nyitott, kis méretű belső piaccal rendelkezik, továbbá tőke- és technológia szegény és egyre intenzívebben integrált a világgazdaságba. Az elmúlt hat évtized mintha azt mutatta volna, hogy Magyarországon a világgazdasági függőségek és ciklusváltások is előbb és erőteljesebben jelentkeznek, mint másutt. Magyarország a gazdasági liberalizációban, és az államszocialista kontrollok leépítésében is éllovas volt a térségben. Magyarország gyorsabban és jelentősebben adósodott el és privatizált. Nálunk előbb és intenzívebben indultak el a nagy ciklusváltásokhoz igazodó állami nagypolitikák is, mint más szocialista országokban. De most a 2010 utáni időszakban, amikor sok kormány a washingtoni konszenzus által tiltott kontrollok egy részét visszaépíti, Magyarország politikái erőteljesebbnek és korainak tűnnek. De említhetnénk az EU-s támogatások lehívását, a 2008-as válság során bekövetkező adósság megugrását, vagy a német autóiparhoz kötődő termelés és beruházások felfutását. Magyarország tehát érzékeny. És így érzékeny “műszer” is, amely talán előbb mutat meg trendeket és felerősítve láttat hatásokat. Az a feltételezésem, hogy mindezek közrejátszhatnak az offshore jelenség hazai súlyában is.

Mit tehet az állam, hogy visszaszorítsa az offshore jelenséget?

Az első kérdés az, hogy melyik állam. Az offshore ugyanis egy globális jelenség, ami ellen még a legerősebb gazdaság, az Egyesült Államok sem tud kellően hatékonyan fellépni. Ha az USA sem tudja úgy alakítani a nemzetközi rendet, hogy ezek az offshore joghatóságok megszűnjenek, akkor nem feltételezhető, hogy Magyarország képes lehet erre. A másik, ami nehezíti az offshore elleni küzdelmet az, hogy több offshore célpont is velünk közös gazdasági térségben található, ilyen például Luxemburg vagy Ciprus. Az offshore elleni küzdelemnek számos törekvését meghirdették már, G20-csúcsokon több szándéknyilatkozatot elfogadtak, az IMF és az OECD feketelistákat állít össze, de ezek számottevő sikert eddig nem hoztak. A küzdelem egyik lehetséges módja az, hogy korlátozó egyezményekbe kell kényszeríteni az offshore központokat. Ennek kapcsán azonban látni kell, hogy az az offshore központ, amely ezekből az egyezményekből ki tud maradni, az jókora nyereségre tehet szert, vagyis végső soron a kimaradók marzsát emeli a korlátozás.

Magyarország, vagy bármely más állam rövid távon annyit tehet, hogy maximálisan él azokkal a nemzetközi egyezményekkel – információcsere megállapodásokkal, kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokkal -, melyek keretében ilyen jövedelmek vagy vagyonok nyomára lehet jutni. Az adóhatóságoknak például lehetőségük van ezen nemzetközi egyezmények keretében megkeresni más országok adóhatóságát és ott magyar magánszemélyek jövedelme után érdeklődni, és adott esetben ezeket a jövedelmeket adózás alá vonni. Ehhez kapcsolódik az adóamnesztia, mint a küzdelem másik lehetséges eszköze, vagyis ha az offshore pénzek tulajdonosa visszatelepíti a vagyonát a forrásországba, akkor egy bizonyos kedvezményes adó megfizetését követően amnesztiában részesül. Még hatékonyabb megoldás lenne egy, az egész világra kiterjedő, minden adóhivatal és pénzintézet bevonásával megvalósult, automatikus információcsere megállapodás és adózási egyezmény lenne.

Mi az oka annak, hogy az USA sem bírja visszaszorítani az offshore jelenséget?

Az offshore haszonélvezői befolyásos tőkés csoportokhoz tartoznak, akik jelentős hatalommal is bírnak. Ők pedig elég erősek ahhoz, hogy a kiskapukat rendre nyitva hagyják. Emellett az is igaz, hogy a nemzetközi offshore ellenes fellépések az angol, amerikai, vagy épp holland függőségű offshore államok közötti versenyben kiváló eszközök lehetnek, vagyis az offshore elleni küzdelem tulajdonképpen sokszor nem több, mint jó ürügy az egyes országcsoportok közötti erőviszonyok átrendezésére. Harmadrészt pedig látni kell, hogy ez az iparág pont azért létezhet, mert az a feladata, hogy megtalálja a következő kiskaput. Minden ilyen lehetőséget pedig lehetetlen becsukni.

Van-e pozitív hozadéka az offshore jelenségnek?

Az offshore mellett érvelők azt szokták mondani, hogy a globális termelékenységnek és foglalkoztatásnak jót tesz, ha a tőke mindenféle kontroll alól felszabadítva áramolhat. Másik érv az offshore védelmében, hogy a bankrendszereknek is jót tehet, ha a közelben működik egy offshore joghatóság, mert ez a jelenlét erősítheti a versenyt, és ilyen módon a környező országokban is kedvezőbb banki szolgáltatásokhoz és kamatszinthez vezethet. Ezek a klasszikus liberális gazdaságtan feltételezései, amelyeket azonban az élet nem igazolt vissza. Sokkal inkább arról van szó, hogy a közterhek és az egyéb jogkövetkezmények felelőssége alól mentesít az offshore, ami egészen biztosan nem jó. A gazdaság egyik, pénzzé tehető és pénzben is kifejezhető termelékenységi faktora a bizalom, amit erodál az, hogy vannak olyan szereplők, akiknek az offshore mögé bújva nem kell sem felelősséget vállalniuk, sem közterheket fizetni. Azért is lehet fogékonyság most az offshore témájára, mert 2008-at követően a korábban “nyertes” társadalmi csoportok, köztük a nyugati középosztály általános attitűdje is immár a bizalmatlanság. Bizalmatlanság a gazdaságban, az intézményrendszerben, a “szakértelemben”. A korábban rendszerellenesnek számító gondolatok, így az offshore és annak hasznait élvező elitek erőteljesebb elítélése is utat találtak a mainstreambe. Mindez alkalmat adhat, hogy a tőkekiáramlás jelenségét tágabb összefüggésrendszerében is újragondoljuk.
(penzügyiszemle)

Bal-Rad komm: “…60 000 milliárd forintnyi magánvagyon, vagyis az államadósság több mint két és félszerese kerülhetett offshore számlákra…”

– Nagy beismerő vallomás – ordas összecsúsztatással!

Ugyanis az interjú az utóbbi 30-40 esztendőt említi, a ’70-es évek ben fölvett – nem ökörnagyságú – ám a rendszerváltáskor hirtelen földuzzasztott hitelt is belesorolva.

Egy részigazságot a katasztrófa stabil alapjaként megemlítve!

Az kétségtelen igazság lehet, hogy a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban a “jó orrúak” megszimatolták a nagy lehetőséget, és megindult az ország szó szerinti kifosztása.

Aligha állunk messze az igazságtól, ha kijelentjük: Magyarország gyarmattá tétele már a szocializmus utolsó két évében beindult, Kádár János félreállításakor!

“…A külső adósság terhére felzárkózási ambíciójuknak megfelelően nagy részben beruháztak, később ezeket a termelőeszközöket a privatizáció szanálta, a magánkézbe került vagyonok egy része pedig offshore célpontokba jutott… Magyarországon a világgazdasági függőségek és ciklusváltások is előbb és erőteljesebben jelentkeznek, mint másutt. Magyarország a gazdasági liberalizációban, és az államszocialista kontrollok leépítésében is éllovas…”

– Ajánljuk az újfent idézetteket MINDENKI FIGYELMÉBE! Azokéba is, akik azt igérik, hogy ŐK MAJD HELYREHOZZÁK A DOLGOKAT, és azok figyelmébe is, akikmég bíznak abban, hogy a DOLGOK HELYRE HOZHATÓK!

JELEN TÁRSADALMI VISZONYAINK KÖZEPETTE NEM HOZHATÓ HELYRE!

CSAKIS ÉS KIZÁRÓLAG FUNDAMENTÁLIS SZINTŰ RENDSZERVÁLTÁSSAL!

De akkor is csak hatékony külső segítséggel!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

Napi megszokott…

Nincs több titok: a Mészáros- és a Habony-stáb is szedi a pénzt a TV2-ből

Képtalálat a következőre: „pénzcsap-kép”

A legtöbb pénzt a műsorgyártási ágon lehet kivenni az állami reklámokkal hizlalt TV2-ből. Azt egy ideje tudjuk, hogy Andy Vajna üzletrészt kért a csatorna legfőbb beszállítójaként ismert IKO-csoportból. A Válasz.hu értesülése szerint Mészáros Lőrinc és Habony Árpád stábja szintén bevonult az IKO Holdingba.

Még június elején jött a hír, hogy Andy Vajna társtulajdonossá válik abban a Rákosi Tamás fémjelezte IKO-csoportban, amely az RTL Klubot hátrahagyva vált a TV2 legnagyobb műsorgyártójává. Mint a Heti Válaszban megírtuk: a sokmilliárdos veszteséget termelő TV2-ből jelenleg az IKO-n keresztül ömlik ki a pénz; utóbbi társaság őrült jutalékért értékesíti a Vajna-féle csatornákat a kábelszolgáltatóknak, s ugyanez a csapat gyártja majdnem az összes saját műsort. Többé-kevésbé logikus tehát, hogy a filmipari kormánybiztos a TV2-projekt nyereséges oldalából is részesedni akar, ezért társtulajdonosi pozíciót kért az IKO-klubban.

Vajnán kívül azonban mások is odafurakodtak a pénzcsapokhoz. Az IKO-cégeket összefogó IKO Holding Kft. végleges tulajdonosi és felügyelőbizottsági szerkezete szeptember 4-étől él. Ezek szerint a menedzsmentfeladatokért felelős Rákosi Tamásnak már nincs többségi befolyása az IKO-ban; luxemburgi cége (Mangusta Invest) mindössze 49 százalékot tudhat magáénak. A maradék 51 százalék egyenlő arányban oszlik meg Andy Vajna érdekeltsége (AV Investments), egy Habony Árpáddal rokonítható máltai cég (International Air Brokerage Limited) és egy Mészáros Lőrinchez kapcsolható magyar kft. (H-SK Reklám) között.

Hogyan merészeljük a kormányfői tanácsadóhoz kötni az offshore-jellegű máltai vállalkozást, illetőleg a felcsúti polgármestert emlegetni a nevenincs káeftécske mögött? Kezdjük az utóbbival: a kft.-t papíron birtokló Sipos Tímea a cégbírósági dokumentumok szerint azt az Antal Kadosát bízta meg az IKO-ügyek intézésével, aki az utóbbi hónapokban minden fontosabb Mészáros-projektben közreműködött. A máltai társaság alapításkori székhelye pedig megegyezik annak a vállalatnak (EastCastle Investments) a bázisával, amely mögé bújva Habony izraeli barátai nemrég betörtek a belpesti ingatlanpiacra.

Minden rejtett cégösszefüggésnél többet mond azonban az IKO Holding új felügyelőbizottságának összetétele. Az ötfős testületbe két ügyvédet delegált a 49 százalékos tulajdonos, Rákosi Tamás. Egy-egy további fb-tagot adott Vajna, az említett magyar kft., valamint a titokzatos máltai társaság. Vajna a más ügyekben is neki dolgozó Tremmel Zoltánt küldte a bizottságba, a kft. a már emlegetett Antal Kadosát, a máltai cég pedig azt a Halkó Gabriellát, aki régi Habony-káder.
(valasz)

Bal-Rad komm: Hát ez az a hír, amire már senki oda sem figyel. LOPNAK! Hát édes jó Isten! Miért ne?!

MEGTEHETIK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Botlik most nem botlik

Százmilliós ingatlant vett Farkas Flórián volt sofőrje

Farkas Flórián egykori sofőrje több száz millió forintért vásárolt meg egy budai ingatlant egy állami árverésen. Cégét a licit előtt két héttel alapította. Szakemberek szerint kiskaput jelent, hogy az állami árveréseket nem szabályozza az uniós jog.

A budai játékboltos esete nem egyedi az állami ingatlanvásárlások történetében. Még év elején derült ki, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet irodaházat csaknem 4 milliárd forintért vásárolta meg egy vállalkozó.

Az épület később Habony Árpád grúz-izraeli barátainál kötött ki. A XII. kerületi Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztályának épülete kikiáltási áron, 509 millió forintért kelt el, amivel feltehetően nagyot bukott az állam. Célpont című műsorunk megpróbálta utolérni a tulajdoni lapon szereplő céget, amely a 300 millió forint önerő mellé a Matolcsy György unokatestvére által vezetett Növekedési és Hitelbanktól kapott 200 millió forintnyi jelzáloghitelt a vásárláshoz.

Az ügyvezetőt a gödöllői címén sem lehetett elérni, Botlik Balázsról annyit tudni, hogy eddigi üzletei sorra bedőltek. Volt már diszkója és építési vállalkozása is.

– Üzletember, vagy mit lehet róla tudni?
– Sofőr.
– Sofőr?
– Igen, előbb még valamikor volt a Fellegi Tamásnak a miniszteri sofőrje, meg van neki ilyen kártyája, ami igazolás, hogy köztársasági. Akkor volt a Farkas Flórinak egy ideig, akkor volt egy milliárdos bankárnak a sofőrje.

Botlik Balázs a tündérhegyi ingatlan vásárlásánál biztosra mehetett. A vezetése alatt álló Property Miracle Kft.-t épp az árverés előtt két héttel alapították.

A budai Duna-parton, az Infópark szomszédságában nettó 2 milliárd forintért, szintén kikiáltási áron, verseny nélkül adott el egy telket a vagyonkezelő a kormánnyal jó viszonyt ápoló WING Zrt. érdekeltségébe tartozó cégnek, itt az Ericsson új székházat épít majd.

A szerencsés vásárlók között felbukkan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa, Paár Attila is. Cége, az állami tendereken jól szereplő West Hungária Bau egy Andrássy úti palotát szerzett meg szintén kikiáltási áron, verseny nélkül. A Transparency International közpénzügyi szakértője szerint a tisztességes eljárás megkövetelné, hogy elég idő legyen a pályázati anyag megismerésére. „További problémának látom azt is, hogy nagyon sokszor megfigyelhető az, hogy állami tulajdonú hitelintézeteket – leginkább az Eximbankról derülnek ki ilyenek – használnak arra, hogy ilyen bevásárlásokat hajtsanak végre” – mondta Nagy Gabriella.

A szakember szerint az is probléma, hogy az állami vagyon értékesítésére nincs uniós jogszabály, amely nem engedné meg, hogy mindössze két hét alatt döntsenek milliárdos adásvételekről.
(hirtv)

Bal-Rad komm: “…nincs uniós jogszabály…”

– Micsoda szerencse! DE HA LENNE? AKKOR MI LENNE?

Ezek a bulik a magyar nép közös vagyonának a maradékát juttatják a a polgárrhy és nemmzetthy helytartóságoknak. Jutalomfalatkákként a szolgálataikért. A Gazdától.

Teljesen mindegy, hogy a Flóri volt sofőrjeként, vagy a Jó Lőrinc Komaként. Teljesen mindegy, hogy döbrögistaként, maszoposként, vagy liberálisként.

Mindegy hogy sofőrként vagy miniszterelnökként!

Botlik úr – vélhetőleg – jól kerestt a nemmzertthesseket fuvarozgatóként, bár talán annyit mégsem tudott összegyűjtögetni, hogy…

Botlik úrnak bejött az élet. Ő nem botlott!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Lézerné Zsófi a qrátor

Mi a közös Lézer János feleségében és Farkas Flóriában?

Az LMP társelnöke, a rendre korrupció-infós sajtótájékoztatót tartó politikus elmagyarázta, hogy a lászólag abszurd és bizarr kérdés nem is annyira az.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János felesége Farkas Flórián miniszterelnöki biztoshoz hasonlóan egy olyan szervezet vezetőjeként herdálja az uniós pénzeket, amely elesett, kiszolgáltatott emberek segítésére kapott támogatást – mondta Hadházy Ákos az MTI tudósítása szerint. Lázár János felesége ugyanis annak a koraszülött gyerekek családjával foglalkozó Korábban Érkeztem Alapítványnak a kuratóriumi tagja, amely 1,2 milliárd forintos uniós támogatást kapott egy próbaprogram létrehozására – tette hozzá.

Az LMP társelnökének tájékoztatása szerint az alapítvány elképesztő költésekre készül, amit gazemberség hagyni. Példaként említette, hogy míg a programban dolgozó negyven mentor havi 50 ezer forintot kaphat majd munkájáért, addig a módszertant kidolgozó szakértői óradíj 53 ezer forint lehet.

Hadházy megfogalmazása szerint az alapítványnál mindenre szeretnének költeni, csak arra nem, amiről szólna ez a projekt. A legtöbbet, 507 millió forintot szakértői díjakra, kutatásokra és marketing kiadásokra szánják, ez a projekt költségvetésének 42 százaléka. Eszközbeszerzésre 124 millió forintot, az alapítvány fenntartására 489 millió forintot, képzésre és a mentorok fizetésére pedig 140 millió forintot terveztek. A politikus kérdésekre válaszolva elmondta, azt szeretnék, ha leállítanák a szóban forgó programot és a pénzből például inkubátorokat vásárolnának.
(nepszava)

Bal-Rad komm: A magas qratórium 50 millió forintot szánt 9 laptop, ugyanennyi telefon, 3 nyomtató és néhány irodabútor beszerzésére. Akárcsak a Flóriék.

Hogy uniós pénzeket herdálnának?

Hááát…! Az Unió folyósítja a júdáspénzt! 

A Lézerjani pedig ebben az esetben közvetlenül kérdezheti a felhasználást. Elég a píz Zsófi vagy köll még?

A döbrögista horda lopási ötlettára kimeríthetetlen.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Melyik ujjunkat harapjuk meg, hogy ne fájjon?

Elvitték a rendőrök a szombathelyi MSZP-s bizalmi emberét

Őrizetbe vették a férfit, aki Czeglédy Csaba bizalmasaként működhetett közre a bűnszervezet irányításában.

Újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe a Czeglédy-ügyben, az ügyészség indítványozta a férfi előzetes letartóztatását – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön.

A gyanú szerint a férfi a bűnszervezetet vezető Czeglédy Csaba bizalmasaként működött közre a csoport irányításában, így koordináló szerepet töltött be.

A gyanúsított a bűnszervezet vezetőjének iránymutatása alapján, a szervezet alacsonyabb szintjén lévő társai irányításában, a különböző hatóságok eljárásaiban felmerülő problémák elintézésében vett részt. Tartotta a kapcsolatot a szervezet különböző szintjein elhelyezkedő gyanúsítottakkal, biztosította a szervezet folyamatos működéséhez szükséges feltételeket, személyeket és tárgyi eszközöket – tudatta.

A gyanú szerint 2013 és 2016 között működő és Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezet az állami költségvetésnek összesen – az eddigi adatok szerint – 3,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.

A főügyészség indítványozta az újabb gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. Az ügyben csütörtökön dönt a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. A Csongrád Megyei Főügyészség júniusban indítványozta, hogy rendeljék el egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, többmilliárdos adócsalással gyanúsított bűnszervezet kilenc tagja, köztük Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását.
(HVG)

Bal-Rad komm: “EZEKRŐL” tudjuk hogy lopnak, “AZOKRŐL” pedig “EZEK” bebizonyítják, hogy “AZOK” lopnak!

Persze “AZOKRÓL” tudtuk hogy lopnak, azért szavaztunk “EZEKRE”! Aztán már tudjuk, hogy “EZEK” is lopnak, csak be kéne tudni bizonyítani! De az csak hatalomból sikerülhet. Viszont “EZEK” még a lehetőségét is ellopták a hatalom demokratikus megszerzésének lehetőségét!

Úgyhogy a “választás” lehetősége továbbra is az “EZEK” vagy az “AZOK”!

Melyik ujjunkat harapjuk meg, hogy ne fájjon?

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!