A béremelésekkel a qrmány járt a legjobban!

Szépen kaszál az állam a megemelt fizetésünkön

A közel teljes foglalkoztatottság és a növekvő bérek jelentős adóbevétel-többletet is jelentenek a költségvetésnek, amit még a földeladásokból származó bevételek is segítettek júliusban.

Sokkal több az adóbevétel a béremelések miatt

A két év július végi egyenlegének eltérő alakulásában számos tényező játszott szerepet az NGM összefoglalója szerint. A bevételek közül az áfa és a személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok jelentős emelkedését emelik ki – ez az emelkedő bérek és az emelkedő fogyasztás egyértelmű következménye. Ezen túlmenően a termőföld-értékesítésből származó bevételek jelennek meg a mostani adatokban.

Előre odaadják az uniós pénzeket

A kiadási oldalon az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések elérték az 1090,0 milliárd forintot, míg tavaly ilyenkor 601,7 milliárd forint jutott a kedvezményezettekhez. Az uniós támogatások hazai kifizetésénél és elszámolásánál Magyarország olyan szabályrendszert állított fel, amely leginkább kedvező a forrásfelhasználásra jogosult vállalkozások és szervezetek számára. Ezért a projektek megvalósításának mielőbbi megkezdése és sikeres befejezése érdekében a kifizetéseket a hazai költségvetés megelőlegezi.
(Forrás: privatbankar)

Bal-Rad komm: Ez ám a komoly főzet a döbrögisták pénzcsináló boszorkánykonyháján.

A “béremelések” révén a legjobban a qrmány jár. Az adó és járulékbevételek, valamint az ÁFA és jövedéki bevételek nőttek. FORINTBAN! Persze azért ennek nyomán az árak is nőnek!-FORINTBAN!

Ebből finanszírozgatjáka kedvenceket FORINTBAN! Ha pedig megjön az óhajtott és már nagyon várt uniós jűdáspénz EUROBAN!-na az lesz az igazi kasza!

Azt már Mekkmester suhogtatja!

Persze még ettől továbbra is megmarad a kérdés: MIÉRT NEM JUT…

A magyarázatot majd kitalálja a horda ötletelő udvartartása!

Persze egyszer elfogy az eladható föld, meg az EU is kifizeti a vételárat! Meg a béreket sem tudja előbb-utóbb tovább emelni a MAGYAR kis-és közepes vállalkozó! Na akkor mi lesz? 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A teljes összeomlás előtt!

Elképesztő kiadási tételre bukkantunk az Orbán-kormány tervei között

A 2018-as költségvetés mellékleteiből, pontosabban egyetlen lényeges államháztartási táblázatból kiolvashatóak a kormány közép távú tervei. Ebből kiderül: a költségvetés kiadási oldala valósággal felfújódik a következő években (a korábbi tervekhez képest is) és ennek okát elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál kell keresni.

A legfontosabb táblázat

Pár nap múlva a parlamenti képviselők szavazatukkal véglegesítik a 2018-as költségvetés tartalmát, ezzel folytatódik a korábbi évek gyakorlata, a büdzsé korai elfogadása. A terveket persze még nem feltétlenül tekinthetjük kőbe vésettnek, ezeket bármelyik pillanatban újraírhatják még a kormánypártok, elég csak a 2017-es büdzsé megalkotásának folyamatára gondolni.

A költségvetési törvénytervezet június 15-i parlamenti zárószavazás előtti változata azonban kezdi elnyerni végleges formáját az összegző módosító javaslat benyújtásával és a fejezeti kötetek megjelenésével. A héten beszámoltunk arról, hogy a kormány egy hónap leforgása alatt találta 125 milliárd forintnyi elkölthető pénzt még jövőre (a vártnál jobb gazdasági növekedési adatokra építve), a fejezeti kötetekből viszont ennél érdekesebb dolgokat deríthetünk ki. Többek között arra is rábukkanhatunk, hogy a kormány mit tervez közép távon, egészen 2021-ig.

A legérdekesebb eleme a jövő évi költségvetés fejezeti kötetének a fejezeti indoklásban található mérleg az államháztartásról, ami ezúttal a 2017-2021-es időszakra vonatkozóan mutatja be a büdzsé bevételi és kiadási oldalát (és egyúttal összevethető a 2017-es költségvetéshez egy évvel ezelőtt csatolt táblázattal).

Azt már tudjuk, hogy a kormány egy évvel megint odébb tolta a hiánycsökkentési pályát és a korábban tervezett 1,8%-os GDP-arányos hiánycél helyett 2,4%-os hiánycélt teljesítését tűzte ki jövőre. Ami pedig még változott a tavalyi elképzelésekhez képest:

-Látványosan alacsonyabb bevételt vár a kormány a társasági adóból a következő évekre. Összevetésünk szerint mintegy 180 milliárd forint lehet itt az elmaradás a tavalyi előrejelzéshez képest.

-A kormány az új adókedvezménynek köszönhetően a pénzügyi szervezetek különadójából is 16 milliárd forinttal kevesebbre számít, mint eddig.

-Az egyéb központosított bevételek soron viszont szinte már vissza is jön az elmaradás: itt ugyanis a következő években rendre 80-100 milliárd forinttal több folyhat be (éves szinten), mint eddig. Mint ismert, itt számolja el a kormány az útdíj-bevételeket és bírságokat.

-Az új prognózis szerint a KATA és a KIVA is nagyobb népszerűségnek fog örvendeni, mint eredetileg tervezték, 40-50 milliárd forintnyi többletbevételt vár itt az NGM az eddigiekhez képest.

-Látványosan optimistább lett a kormány az áfabevételek esetében is. Évenként 200-300 milliárd forinttal nagyobb bevételt vár ezen a soron a felpörgő fogyasztástól elsősorban. A jövedéki adó tekintetében is 50 milliárd forint feletti többleteket látunk.

-Az áfabevételekhez hasonlóan sokkal nagyobb (250-350 milliárd forintos) bevételt vár a kormány a személyi jövedelemadó tekintetében. Emellett pedig a lakosság befizetéseit hizlalják az eredetileg tervezettnél lényegesen nagyobb illetékbefizetések is.

-A bevételek esetében bekövetkezett eltérést jól szemlélteti, ha a 2020-ra várt összegeket hasonlítjuk össze: tavaly a kormány még azzal számolt, hogy a bevételi főösszeg 12 500 milliárd forint körül lesz, mostanra viszont ez 13 230 milliárdra hízott (730 milliárd forinttal magasabb az új prognózisban).

-A magasabb bevételek mellett azonban rendre magasabb nominális hiányszámot lőtt be a kormány, mint korábban, ami úgy jön össze, hogy a kormány a kiadási oldalon nagyon sokat emelt.

-Szemléltetésképp: 2020-ra a kiadási főösszeg 989 milliárd forinttal lehet magasabb a friss prognózis szerint, ami azt jelenti, hogy a kormány egy év alatt költekezőbb kedvébe jött.

-Ez kisebb részben magyarázható azzal, hogy 70 milliárd forinttal tervez többet költeni évente a helyközi személyszállítás támogatására.

-Emellett a helyi önkormányzatok támogatására és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra is többet tervez költeni a kormány (ez a tétel egyre jobban fújódik fel, feltehetőleg a Paks 2 beruházás felpörgésével párhuzamosan).

-Harmadrészt pedig azzal magyarázató, hogy a kormány sokkal több nagyobb költést enged a költségvetési szerveknek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknak.

-De ami még látványosabb, és ami miatt a költségvetés kiadási oldala a korábban tervezettnél sokkal durvábban fújódhat fel, az a társadalombiztosítási alapok támogatása.

Az idei évben 658 milliárd forintot fordítana az állam a TB-alapok támogatására, míg tavaly ezen a soron 332 milliárd forintot tervezett 2018-ra. Jövőre szintén 330 milliárd forint a többletkiadás, 2020-ra pedig egyenesen 530 milliárd forinttal tervez többet költeni a kormány, mint eredetileg számolta. Három év alatt ez 1200 milliárd forintnyi kiadástöbbletet jelent a tavalyi pályához képest.

Feltételezésünk szerint a kormány ebben az esetben a központi költségvetésből segíti ki egyre nagyobb összegekkel a járulékcsökkentés miatt megboruló TB-alapokat, és így mutatja ki a kvázi nullás nyugdíj és egészségbiztosítási alap egyenlegét. A nagyobb központi segítségre már csak azért is szükség van, mivel a nyugdíjkiadások a korábban feltételezettnél jobban emelkednek és még a nyugdíjprémiumot is bele kell kalkulálni.

Mindemellett a kormány továbbra is számol a következő évekre az Országvédelmi Alap, más néven Adócsökkentési és fejlesztési alappal. 2021-re ennek az összege a 360 milliárd forintot is elérheti. Ez a gyakorlatban egy fel nem használt költségvetési mozgásteret jelent. Vagyis a járulékcsökkentés fent bemutatott bevételcsökkentő hatása ellenére is úgy látja, közép távon van még tér további tehercsökkentésre.

A fenti tételek két táblázatban összefoglalva:

Egy újítás

A korábbi évekhez képest egy újítást is végrehajtott a költségvetés összeállításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium. A fejezeti kötetek legutolsó oldalán egy összefoglaló grafikonon mutatja be, hogy az egyes években mennyi többletbevételt hoztak az államkasszának a gazdaságfehérítő intézkedések.

Jövőre ez az összeg elérheti már a GDP 0,89%-át, ami nominálisan 360 milliárd forintnak felel meg.

A kormány egyúttal össze is foglalja az elmúlt évek gazdaságfehérítő lépéseit és a 2018-as terveket. A jövő évi tervek között szerepel a NAV Stratégiai Megújulásának Programja, amelyhez nagy reményeket fűz a kormány.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Hát lássuk, hogy valójában mi is lesz a “választások” után:

1. A társasági adókból (a multi összereldék és az Új Nemmzetthy és Polgárrhy Elyth) kevesebbet kell hogy befizessen!

2. A bankok “terhei” tovább csökkennek.

3. ÁFA-ból, bírságokból, sarcokból TÖBBSZÖRÖSE FOLYIK BE A NAGYOK KEDVEZMÉNYEINÉL

4. A nyugdíj és közegészségügy összemló rendszerének ELNAPOLÁSA.

“… a központi költségvetésből segíti ki egyre nagyobb összegekkel a járulékcsökkentés miatt megboruló TB-alapokat, és így mutatja ki a kvázi nullás nyugdíj és egészségbiztosítási alap egyenlegét…”

-Magyarán: a “választások” után Döbrögisztán pórnépére minden eddiginél komolyabb megpróbáltatások várnak. A 2020-21-re kalkulált összeomlásig!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!