Nyikorog a politikai szélkakas

Nagyot akart mondani Döbrögi, de…

Olyan célokat tálalt lényegében újként Orbán Viktor keddi beszédében, melyek évek óta bebiztosított dolgok, vagy évek óta hangoztatottak.

Ahogy közelednek a választások, úgy helyeződik egyre nagyobb fókusz az induló pártok programjaira, köztük is kiemelt figyelem övezi (övezné) a jelenlegi kormánypártok programját. 2014-ben úgy sikerült újra nyerniük, hogy a program lényegében kimerült a “Folytatjuk” szavacskában, és idén sem tűnik úgy, hogy sokkal kimerítőbb kampányolásba kezdenének – legalábbis gazdasági téren. Célokat, kevésbé megfogható, intézkedéseknek nem nevezhető pontokat viszont ismertetett Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján, kedden.

Többek között célként fogalmazta meg a minden évben emelkedő minimálbért, ami tekintve a bérfelzárkózás érdekében tett kormányzati lépéseket, szinte alapkövetelménynek is tekinthető.

A demográfiai program, a növekvő születésszámot ösztönző intézkedések mellett szintén elvárható a családoknak adott adókedvezmény lehetséges emelése is, igaz, 2019-ig egy korábbi döntés értelmében folyamatos növekedésre lehet számítani. Szintén a már elindult úton történő továbbhaladásra utal az, hogy minden évben szeretnék csökkenteni a munkát terhelő adókat is. Ugyanakkor ez a pont sem hordoz magában semmi újdonságot, hiszen a 2016 végén kötött 6 éves bérmegállapodás egyik pontja az, hogy ha a reálbér minimum 6 százalékkal növekszik, akkor 2019-től 4 alkalommal minden évben tovább csökkenhet a szocho mértéke 2 százalékponttal.

Orbán egy igazi lerágott csontot is bedobott a közösbe azzal, hogy kifejezte, szerinte

“olyan gazdaság kell, amiben 2022-re elérjük a teljes foglalkoztatottságot”.

Legelőször 2014. márciusában ugyanezen a rendezvényen fogalmazta meg Orbán a 10 pontját, melynek egyik tétele a teljes foglalkoztatottság elérése volt. Ezt követően a teljesség igénye nélkül többször, is megfogalmazta a célt, igaz, 2018-as – tehát idei – céldátummal.

2014. június 13-án, az akkori választások után a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta:

még ebben a ciklusban szeretné megvalósítani a teljes foglalkoztatottságot.
Majd október 22-én a Siemens képzési központjának megnyitóján úgy fogalmazott:

A következő négy évben újabb munkahelyeket hoz létre a kormány, az üzleti világgal együttműködve szeretné elérni a teljes foglalkoztatottságot.
2015. márciusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán azt mondta, nem tartják lehetetlennek a teljes foglalkoztatás elérését 2018-ra. Végezetül, de nem utolsó sorban, 2016 október elején a parlamentben az azonnali kérdések órájában mondta azt: továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság.

Az elmúlt időszakban pedig már megjelentek azok a, foglalkoztatottsági statisztikákhoz fűzött kormányzati kommentárok is, miszerint közel a teljes foglalkoztatottság. A Magyar Idők pedig már olyan cikket publikált, miszerint elértük a célt – legalábbis közgazdasági értelemben. A piac ugyanis elérte a csúcsát, innentől kezdve nem várható látványos javulás, csak kisebb mértékű foglalkoztatottság-növekedésre lehet számítani.

Ezek után kedden Orbán adott még 4 évet egy olyan cél eléréséhez, amitől igazából már csak egy hajszál választja el a piacot. A kormányfő 4 évvel ezelőtti meghatározása szerint ugyanis a teljes foglalkoztatottság számszerűen 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, vagy másként megfogalmazva, 150 ezer munkanélkülit. A legutóbb statisztikák szerint a ráta 3,8 százalék a 15-74 éves korcsoportban, a munkanélküliek száma pedig 173 ezer fő. Tekintve, hogy tavaly éves átlagban 42 ezerrel sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát, ha nem történik valamilyen komoly gond a piacon és a gazdaságban, már az idei évben elérhetjük az Orbán megfogalmazása szerinti teljes foglalkoztatottságot.
(mfor)

Bal-Rad komm: Nyikorog a politikai szélkakas! Egyre nagyobb hülyeségeket kukorékol. Bár már jónéhány éve megmondta: NEM ÉRDEMES RÁ HALLGATNI!

(Bár a teljes foglalkoztatottság az… Ha még tízezer magyar elmenekül, és párezer nyögdíjba, – kész is van a teljesülés! Természetesen az erőtartalékot leszámítva. De az MÁS CÉLRA KELL!)

Hanem ezen a tegnapi szeánszon elhangzott még valami. Mekkmester igehirdetése – merthogy ő is ott volt – rávilágított a nyakunkon lévő gazdasági katasztrófára. Bár a vajda Gazdasági Szent Jobbja évek óta fennen hangoztatja a vajdaság gazdasági csodáját, (amit Döbrögi vitt véghez az ő hatékony segedelmével) GAZDASÁGI FORDULAT SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL csacsogott.

De ha egyszer minden rendben van akkor miért szükséges a fordulat?

Döbrögisztán vajdaságban nagyon nincsenek rendben a dolgok. Olyannyira nincsenek rendben, hogyha rövid időn belül nem történik ÁTFOGÓ TÁRSADALOM-ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FORDULAT, akkor itt az utolsó magyar lekapcsolhatja a villany!

 

 

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

Ma is jót bizniszeltünk

Rehau: hétszáz új munkahelyhez hétmilliárd állami támogatás

Újhartyánban épít új üzemet az autóipari beszállító.

Új autóalkatrész-gyártó üzemet hoz létre Újhartyánban a svájci tulajdonú REHAU-Automotive Kft., a beruházással 727 új munkahely jön létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

Szijjártó Péter kifejtette: a REHAU-Automotive a Magyarországon jelenlévő autóipari beszállító vállalatok között az egyik legfontosabb, és a világpiacon is az egyik vezető cég. A cég győri telephelyén is bővít, amit az Audi növekedő igénye indokol. Az újhartyáni zöldmezős beruházást pedig az indokolta, hogy a Mercedes már a második gyárat építi Kecskeméten, és ott is az egyik legfontosabb beszállító a REHAU-Automotive.

A miniszter arról is beszélt, hogy a 2014 óta tartó kormányzati ciklusban ez a harmadik legnagyobb ilyen beruházás és a tizedik legnagyobb értékű. A kormány 7,1 milliárd forintot biztosít vissza nem térítendő támogatásként a beruházáshoz – tette hozzá.

A REHAU új üzemében lakkozott külső alkatrészeket, például lökhárítókat és légterelőket gyárt majd. Összesen mintegy 150 millió eurót szánnak az építkezésre, a beépített terület nagysága 63 ezer négyzetméter lesz. A munkálatok márciusban kezdődnek és 2019 áprilisában fejeződnek be – ismertette Markus Grundmann vezérigazgató.
(HVG)

Bal-Rad komm: A 150 millió euros HELVÉT BERUHÁZÁS 20 százalékát Döbrögisztán qrmánya megsegíti. Ehhez még hozzáadódnak majd az adókedvezmények meg a TAO – val járó kedvezmény. Gyakorlatilag kb. három esztendő alatt Döbrögisztán kifizeti KÖZPÉNZBŐL a REHAU – vélhetőleg teljes – beruházását!

Szépen gyarapodik majd tehát a “magyar gazdaság”. Meg valaki(k) bankszámlája.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

Ha Soros nem lenne, ki kéne találni!

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt – Döbrögisztán csúnya bizonyítványt kapott

Az egész világon romlottak a költségvetési átláthatósági folyamatok, ezen belül pedig Magyarország is rosszabb pontszámot kapott egy rendszeresen elvégzett nemzetközi felmérés friss kimutatása szerint. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország szerepelt a legrosszabbul a 2017-es adatok alapján.

Megszakadt a pozitív trend

Szomorú következtetésre jutott az országok költségvetési folyamatait az átláthatóság szempontjából elemző International Budget Partnership nemzetközi szervezet a legújabb, 2017-es felmérése alapján.

Megállapításuk szerint ugyanis több kormány is kevesebb információt tesz közzé arról, hogyan szedi be és költi el a közpénzt. Az Open Budget Survey 2017 eredményei szerint 115 ország közül 89 nem tesz közzé elégséges információt a költségvetésről.

Ennek következtében egy tíz éve tartó töretlenül javuló trend szakadt meg a tavalyi számok alapján (az első felmérés 2006-ban volt, így ez most a hatodik hullám). A költségvetési átláthatóság index globális átlaga a 2015-ös 45 pontról 43 pontra csökkent 2017-re. Az átláthatóság növekedésének visszájára fordulása különösen aggasztó annak fényében, hogy a vizsgált országok háromnegyede nem publikál elégséges információt a költségvetéséről (vagyis nem ér el legalább 61 pontot) – mutat rá az intézet.

Az OBS 2017 azt is feltárta, hogy a legtöbb országban nincsenek érdemi lehetőségek arra, hogy a nyilvánosság részt vegyen a költségvetési folyamatban – sem abban a tekintetben, hogy információkat nyújthasson a közpénzek beszedésével és elosztásával kapcsolatos döntésekhez, sem abban a tekintetben, hogy a kormányokat elszámoltathassa e döntések végrehajtásáért. A vizsgált 115 ország közül egyetlen egy sem kínált megfelelőnek tekinthető (61 pontot vagy annál magasabbat elérő) részvételi lehetőségeket. A világátlag mindössze 12 a 100-ból, és 111 ország ért el gyenge (41 pontnál alacsonyabb) eredményt.

Az átláthatóság és a részvétel értékelésén felül az OBS a formális felügyeleti intézmények, mint a számvevőszék és a törvényhozás szerepét is vizsgálta. A felmérés megállapította, hogy mindössze 32 ország (28 százalék) törvényhozásának felügyeleti gyakorlata megfelelő, 47 ország (41 százalék) korlátozott, 36 ország (31 százalék) pedig gyenge felügyeleti gyakorlatot folytat. Összehasonlításul, az OBS vizsgálata szerint a 115 országból 75-ben (65 százalék) biztosítottak az alapvető feltételek ahhoz, hogy a számvevőszék megfelelő szintű felügyeleti tevékenységet lásson el.

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

Klikk a képre!

A kivételek

Az alacsony globális átlag és a romló pontszámok ellenére néhány országban javulást tapasztalhattunk. Az országok köre igen változatos: Mexikó, Dominikai Köztársaság, Georgia, Szenegál, Thaiföld, Marokkó, Indonézia és Fidzsi érdemben javította költségvetési átláthatóságát.

Az intézet ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy

Bármely ország átláthatóvá válhat, mert az egyes országok költségvetésének átláthatósága csak a kormány politikai akaratán múlik.

Ennek leggyorsabb és legkönnyebb módja, ha a kormány minden költségvetési információt (a nyolc kulcsdokumentumot és a mostani publikált dokumentumokból hiányzó információkat) elérhetővé tesznek az interneten és a nyilvánosság bevonását is beépítik a költségvetési folyamatba.

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

Klikk a képre!

Magyarország rosszabbul teljesít

Képtalálat a következőre: „Soros az ördög-kép”

Az Open Budget Survey 2017 felmérése szerint Magyarország a lehetséges 100 pontból 46 pontot ért el, ezzel a 115 vizsgált ország közül az 57. helyen végzett. Romhányi Balázs, az elemzésért Magyarországon felelős szervezet, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a hétfői bemutatón azt emelte ki, hogy

az a 46 pontos érték az EU-ban és az OECD-ben a felmért országok közül a legrosszabb.

A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett.

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

A kelet-európai térképre elhelyezett OBI-indexek értéke alapján Romhányi Balázs úgy vélekedett: a költségvetési átláthatóság tekintetében Magyarországon a helyzet “mélybalkáni”.

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

A KFIB értékelése szerint a gyenge eredmény oka, hogy

  • a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít,
  • a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza – részletezte a KFIB.

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

Ezt javasolták

Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. Az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse.

A közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.

Kulisszatitkok – így állt össze a jelentés

Az Open Budget Survey az egyetlen független, összehasonlítható és rendszeres időközönként megvalósuló felmérés a világ országaiban tapasztalható költségvetési átláthatóság és felelősség mérésére. A felmérést nemzeti kormányoktól független, a civil szférában dolgozó költségvetési szakértők készítik, minden vizsgált országban más és más. A felmérés dokumentált bizonyítékok és objektív kritériumok alapján értékeli, hogy a résztvevő 115 ország nemzeti vagy központi kormányzata milyen mértékben biztosít a nyilvánosság számára időszerű és teljes hozzáférést a nemzetközi jó gyakorlat alapján szükséges 8 legfontosabb költségvetési dokumentumhoz. A felmérés azt is vizsgálja, hogy a törvényhozás, a számvevőszék és a független költségvetési tanács mennyire képes hatékony felügyeletet gyakorolni a kormányzati költségvetés felett, és hogy a nyilvánosság milyen mértékben vehet részt a költségvetési döntésekben.

A felmérés nem közvélemény-kutatás, és nem a szubjektív véleményeket értékeli – szigorú, objektív módszertanon alapul, az eredményeket pedig független hazai és nemzetközi szakértő ellenőrzi.

Magyarországon a Költségvetési Felelősségi Intézet töltötte ki az egységes kérdőívet, majd küldték el a nemzetközi szervezetnek, amely többszörös ellenőrzést hajt végre. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak is volt lehetősége a véleményezésre. Romhányi Balázs ennek kapcsán elárulta, hogy ezúttal nagyon aktív volt a költségvetésért felelős tárca, 57 kérdéshez tettek megjegyzést és nyolc olyan pont volt, amelyben az IBP a magyar kormánynak adott igazat, nem pedig a KFIB-nek.

Ha a nemzetközi szervezet minden kifogásolt pontban a minisztériumnak adott volna igazat, akkor is csak 61 pontot ért volna el Magyarország, amivel épp a megfelelő kategóriába csúszott volna át.

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

Az NGM szerint Soros van a háttérben

“A Soros-hálózat újabb listával akarja lejáratni Magyarországot” – érkezett a sajtóközlemény hétfő este a Portfolio szerkesztőségéhez is és elsőre azt hihetnénk, hogy a kormány megint a menekültügyet, vagy a civil szervezeteket vette elő, de nem. Ezt a “szakmai” reakciót a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium adta ki a hétfőn nyilvánosságra hozott költségvetési átláthatósági jelentésre reagálva, melyben kellemetlen bizonyítványt kapott hazánk.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő este külön közleményben reagált a jelentésre, amit változatlan formában közlünk.

“A Soros-hálózat újabb listával akarja lejáratni Magyarországot

Az a nemzetközi lista, amelyre ma a sajtó hivatkozik, egy Soros György megrendelésére készített lista, melynek egy célja van: Magyarország lejáratása. Jól látszik, hogy a példaként állított országok többségének költségvetési hiánya magasabb, mint Magyarországé.

Magyarország a magyar és EU-s jogszabályok szerint készíti el költségvetését, nem a Soros szervezeteknek akarunk megfelelni. Magyarország költségvetése stabil, 2012 óta az államháztartási hiány az uniós szabályoknak megfelelően 3% alatt teljesül, valamint szinte minden egyéb gazdasági mutató is kedvezően alakul, miközben az államadósság aránya folyamatosan csökken. Ezzel szemben a Soros-féle listán példaként felhozott országok többségében zavaros a politikai helyzet, kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, a költségvetési hiány pedig jóval magasabb, mint Magyarországon.”

Az NGM fenti reakciója alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány most már minden területen beveti az egységes kommunikációs sablont, vagyis Soros György nevét, eddig ezt szakmai vitában azonban nem láthattuk. Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civilszervezet kétévente elvégzett felmérését valóban finanszírozta a milliárdoshoz köthető Open Society Foundations, azonban pénzügyileg a kezdeményezés mellé állt a francia külügyminisztérium, az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős osztálya, illetve a Ford Foundation és a William and Flora Hewlett Foundation. Ez alapján valami irtózatos nemzetközi összeesküvésnek lehetünk szemtanúi, ami Magyarországot vette célba. Legalábbis az összeesküvés-elméletekre nyitott közönség szerint.

Az NGM a közleményben az alacsony hiány és a csökkenő államadósságpálya fontosságát hangsúlyozza (amit el is lehet ismerni a kormány érdemei között, apróbetűs megjegyzésekkel), azonban ezzel egyúttal lebecsüli a költségvetési átláthatóság kérdését, amivel a ma megjelent nemzetközi felmérés is foglalkozott. A költségvetési folyamatok átláthatósága ugyanis nem mellékes. Nem mellékes azért, mert a megfelelő transzparencia és a kellő információk hiányában az adófizetők nem látnak rá a közpénzek elköltésére, melynek eredményeként sérül a kormányok elszámoltathatósága.

Bár a költségvetésért felelős minisztérium ebben a közleményében lebeszéli a felmérés jelentőségét, a jelentés bemutatásán az is kiderült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium összesen 57 állítást vitatott és volt olyan eset, amikor a nemzetközi szervezet az NGM-nek adott igazat. Ebből is látszik, hogy egyébként a minisztériumban a szakmai apparátus komolyan vette a jelentést. 

(portfolio)

Bal-Rad komm: Most gondoljunk bele: mi lenne ITT, ha ez a vén akasztófáravaló Soros hirtelen kimúlna!? Az egyenesen katasztrófa lenne! Amire a döbrögista horda nincs fölkészülve. A teljes kommunikációt át kellene állítani! Plakátokat lecserélni, törvénytervezetet visszavonni!

Még csak az hiányozna, hogy földobja a pacskerokat a Sátán! Egyik pillanatról a másikra kéne egy másik ördögöt festeni a falra!

Bár AKKOR IS Ghána, Uganda és Ukrajna alatt tündökölne Döbrögisztán, de hát az nem érdekes!

 

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

Hol van már az örökség?

Beleragadtunk az összeszerelő üzemi létbe, az újabb ipari forradalom elrohan mellettünk

Szárnyal az export, köszönhetően az agyontámogatott multiknak. 250 milliárdból lettek munkahelyek, csak épp nem olyanok, amelyeké a jövő. A 4. ipari forradalomhoz inkább a nyilatkozatok szintjén kerültünk közelebb, miközben Lengyelország és Csehország ott van az élbolyban.

Matolcsy György Tündérmesét emleget.

De mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.

A magyar gazdaságot új dimenzióba kell átléptetni, melyben már nem a munkahelyek száma, hanem azok technológiai színvonala, az ott előállított hozzáadott érték a meghatározó – ez a mondat nem egy elemző, hanem Szijjártó Péter szájából hangzott el a napokban. A külgazdasági és külügyminiszternél jobban aligha tudja bárki, mennyire fontos lenne változtatni azon, hogy jelenleg Magyarország Európa összeszerelő üzemeként funkcionál. Sőt, épp ő volt az, aki decemberben el is látogatott a Tesla fremonti gyárába, és ha már arra járt, a Szilícium-völgy több cégének vezetőjével is tárgyalt.

Kár, hogy a kaliforniai vizittől legfeljebb maga Szijjártó lépett át egy másik dimenzióba, a magyar ipar egyelőre ettől – vagy a sokat emlegetett ipar 4.0-tól – fényévekre van.

Pedig a multiellenes kirohanások ellenére szó sincs arról, hogy a magyar kormány bármilyen szinten elzárkózott volna a külföldi tőke beáramlásától, sőt olyan eszközökkel is segítette azt, mint

– a társasági adó 9 százalékra csökkentése,

– jelentős vissza nem térítendő állami támogatások a munkahelyteremtő beruházásokra,

– magas rangú kormánytagok parádézása a beruházások bejelentésekor.

Az igazi nagyágyúk, például a Mercedes vagy az Audi persze már a kormányváltás előtt itt voltak Magyarországon – azóta főleg az itt lévő cégek kapacitásbővítésének lehettünk tanúi. Ez azonban nem von le sokat a kormány sikeréből, ahogy azt sem igazán róhatjuk fel a hol a gazdasági tárca, hol a külügy alá tartozó befektetési ügynökség számlájára, hogy az okostelefon-gyártásba belebukott Nokia 2015-ben leszerelte komáromi üzemegységét.

Az azonban világosan látszik az elmúlt nyolc év adataiból, hogy a kormányzat szeme előtt egy cél lebegett: munkahelyteremtő beruházásokkal növelni az iparból származó exportbevételt, bármi áron.

Ez az ár egészen jól követhető, hiszen a befektetőknek egyedi kormánydöntés alapján nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások (EKD) adatai az uniós szabályozás szerint nyilvánosak. A KKM néhány napja közzétett 2017-es összesítése szerint csak tavaly 71 milliárd forintot osztott ki a kormány erre a célra, a 2010-es kormányváltás óta pedig 256 milliárdot kaptak a nagy cégek. Ebből összesen 68,8 milliárd jutott magyar cégeknek – ennek csaknem a fele, 31 milliárd forint 2017-ben –, ám 2014 előtt egy fillér sem, addig minden az itt megtelepülő multiknak ment.

A 256 milliárd csaknem a duplája annak a 130 milliárdnak, amelyet 2004 májusa és a 2010-es kormányváltás között regnáló szocialista kormányok osztottak szét. Abban az időszakban mindössze három magyar cég részesült belőle, ők összesen szűk 2 milliárd forintot kaptak.

Van azonban még egy szembetűnő különbség: amíg abban a hat évben összesen 30 ezer munkahely megteremtéséhez járult hozzá az állam ilyen módon, 2010 óta 35 417 teremtődött a dupla összegből. Vagyis amíg 2010 előtt átlagosan 4,3 millióba került az államnak egy állás megteremtése – nem beleszámítva a cégeknek nyújtott egyéb kedvezményeket –, azóta majdnem a duplájába. 2017-ben 8,25 millió forint jutott átlagosan egy munkahelyre, ám voltak olyan – magyar – projektek, amelyeknél az állam ennél jóval bőkezűbb volt. Az Alföldi Tej új tejsavóporgyártó üzeméhez vagy a Mészáros Lőrinchez köthető  visontai keményítőgyár  esetében egy dolgozóra több mint 25 millió forint támogatás jutott – a mai átlagbérrel és adóterhekkel számolva ez azt jelenti, hogy majdnem öt évig az állam állja a béreket.

Valószínű, hogy ezeknél a beruházásoknál az állam már az automatizáláshoz szükséges gépberuházás költségeiből vette ki a részét. Ám ettől még túlzás lenne azt állítani, hogy mindez a „4. ipari forradalom” megnyilvánulása lenne, vagy akár teljesülne az a cél, hogy magas hozzáadott értékű termékek kerüljenek ki a támogatott üzemekből.

Az, hogy mennyire nem számít a munka értéke, a G7  számításából  is kiderül. A portál a KKM adatsorából azt olvasta ki, hogy az Orbán-kormányok által támogatott beruházásoknál csak minden hatodik munkahely jött létre a nagyobb értéket képviselő szolgáltató szektorban (16-17 százalék), míg a szocialista kormányok esetében ez az arány még 28,2 százalék volt.

Szolgáltatás alatt pedig nem csupán a szolgáltatóközpontokat vagy a bankok, biztosítók itt működő leányvállalatait értjük, hanem például a mérnököket alkalmazó kutatás-fejlesztési központokat. Ilyenből is akad azért, például a Bosch vagy a Nokia Solutions jóvoltából – a többség azonban valóban összeszerelő üzem. Olyan, amilyeneket – mint a Nokiánál is láthattuk – az anyacég stratégiai döntése értelmében egyik pillanatról a másikra el tudnak tűnni, több ezer munkahelyet veszélybe sodorva.

A terv működik, hátradőlhetünk

A kép egyelőre rózsás: az export dinamikus növekedésnek indult 2010 után, és ez leginkább a multiknak köszönhető. A magyar gazdaság szerkezetét jól jellemzi, hogy az exportáló cégek közül 2016-ban 72 ezer volt magyar tulajdonban, és 8800 volt külföldi, a kivitelük viszont az előbbieknek 4,2 ezer milliárd forintot tett ki, utóbbiaknak viszont 24,6 ezer milliárdot.

Ebben a multibarátságnál komolyabb szerepet játszott természetesen, hogy a válság után növekedésnek indult a fogyasztás az itt gyártatók exportpiacain. De ez azt is jelenti, hogy addig vagyunk jók, amíg azokban az országokban nem kezdődik el lassulás.

De lehetünk ennél konkrétabbak is: akkor kezdhetünk el aggódni, ha csökken a kereslet a német autók iránt. Mert Magyarország nem egyszerűen összeszerelő műhellyé vált, hanem egy gigantikus autógyárrá. 2016-ban a 92,9 milliárd eurós kivitelből 53,5 milliárd a gépek és szállítóeszközök kategóriába tartozott, 17 milliárd pedig közúti jármű vagy egyéb szállítóeszköz volt.

Az előbbi állításunknak azonban volt egy másik fontos része is: hiába a keleti, déli nyitás, hiába épülnek ki kereskedőházak, és hiába röppennek fel hírek arról, hogy Kínába exportálunk tejet vagy Brazíliába marhahúst, a kivitel szerkezetén alapvetően nem sikerült változtatnia az Orbán-kormánynak sem.

Ahogy 2010-ben úgy 2017-ben is az EU többi 27 országa volt a Magyarországon előállított javak legfontosabb felvevő piaca. 2010-ben 53,5 milliárd euró értékben exportáltunk a tagországokba, azon kívülre 16,1 milliárdnyit. 2016-ban ugyanez a két összeg 73,9, illetve 19 milliárd volt. Vagyis amíg az unió felé több mint 20 milliárdos a növekedés, a világ többi országába alig 3 milliárddal tudott növekedni.

Stratégiai kérdés

A támogatásokon kívül a kormány egy elég sajátos módszerrel is igyekezett rábírni a „jó” (vagyis a termelő tevékenységet folytató) külföldi nagyvállalatokat arra, hogy Magyarországon maradjanak. Erre szükség is volt, hiszen 2010 után nem csak a válsággal kellett szembenézniük ezeknek a multiknak, de az Orbán-kormány „unortodox gazdaságpolitikája” – benne egy kiszámíthatatlan adórendszerrel, folyamatos leminősítésekkel, stb. – sem kínált megnyugtató környezetet a működésre vagy a bővülésre. Mindezt úgy, hogy a hitelezés is a mélypontra került, így a beruházások gyakorlatilag kizárólag uniós forrásból, vagy ezeknél a cégeknél voltak lehetségesek.

A sajátos módszer a  stratégiai partnerségi megállapodás, amelyből 2017 végéig 76-ot kötöttek, szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonú nagyvállatokkal. Ennek része jellemzően az, hogy magyar beszállítókkal való munkát, illetve a munkaerő képzését, illetve a képzett munkaerő foglalkoztatását várja el a kormány.

Kár, hogy a megállapodások többnyire nem léptek túl a mosolydiplomácia szintjén, és már néhány éves távlatból is látszik: a cégek nagy döntéseit semmilyen szinten nem befolyásolták. Hiába stratégiai partner például a Teva vagy a GE, a cég globális leépítései Magyarországot sem kerülték el.

Hol maradnak a robotok?

Érdemes azonban figyelni a jó passzban levő vállalatokra is. Szinte közhelyszámba megy az, hogy számtalan multicégnél sem a régiós országokkal, vagy a távol-keleti munkaerővel versenyzik Magyarország, hanem a robotokkal.

Ennek fényében aligha teszi zsebre a kormány a magyar versenyképességről általában lesújtó képet festő World Economic Forum néhány hete kiadott tanulmányát sem, amely a termelés jövőbeli esélyeit elemzi – éppen a 4. ipari forradalom szemszögéből.

A WEF ebben a rangsorban a 42. helyre teszi Magyarországot, ám ennél kétségbeejtőbb, hogy a „legacy” (örökség) kategóriába helyezi el hazánk gazdaságát.

Ide olyan országok tartoznak, amelyeknek jól szervezett ugyan a gazdasága, erős termelési bázissal, a jövő azonban kockázatos.

A régióból a szintén autóipari beszállítóvá vált Szlovákia és Románia található ebben a körben Mexikó, a Fülöp-szigetek vagy a szintén nagy termelőüzemként ismert Törökország mellett. Lengyelország vagy Csehország azonban a „leading” (vezető) gazdaságok között van, 14 másik EU-országgal együtt.

Az örökség pedig villámgyorsan elveszhet: az elvándorlás, az alacsony bérek és a sokat bírált szakképzés miatt is növekvő munkaerőhiány ha nem vezet is a cégek elvándorlásához, de felgyorsíthatja azt az ipari forradalmat, amelyben a magyarok a pillanatnyi állás szerint csak szemlélők lesznek.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…mire kell számítanunk, ha…”

– Hát ha a döbrögisták maradnak (ami igencsak valószínű!) akkor a “FOLYTATJUK!” – ra.

Erről pedig már tudjuk, hogy mit jelent! LOPÁST!

Ha az álellenzék kerülne qrmányra?

Ugyanezt csinálnák! Tekintettel arra, hogy:

1. – ugyanazon alombéliek

2. – a tennivalókról a Berlin-Brüsszel-Tel-Aviv-Washington tengely dönt

Ezzel a tengellyel szoros együttműködésben söpörte Magyarországot szőröstül-bőröstül a gyarmati létbe a terület polythykay elythje. Némi júdáspénzért.

“…A WEF ebben a rangsorban a 42. helyre teszi Magyarországot, ám ennél kétségbeejtőbb, hogy a „legacy” (örökség) kategóriába helyezi el hazánk gazdaságát…”

Hol van már az örökség? Hiszen annak elherdálásával indítottak!

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

Büszkélkedésre okunk NINCS!

Ebben már a románok is vernek minket: csúnyán lemaradtunk a régióban

A magyar háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt, ám ez a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. Nem elég, hogy mind a csehek, lengyelek, szlovákok elzúgnak a fejünk mellett, már bőven van olyan növekedési mutató, amiben a románok is vernek minket.

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya:

– a lengyelekhez képest tovább növekszik,
– a szlovákokhoz képest stagnál,
– míg a csehekhez képest valamelyest csökken.

Így 2018-ban egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt majd többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 44, egy szlovák 52 százalékkal, egy lengyel pedig több mint kétharmadával – írja közleményében a GKI Gazdaságkutató.

Hitelbőség és minimálbér növelés

Nincs persze min csodálkozni, hiszen a magyar háztartások fogyasztása jellemzően késleltetve követi a reáljövedelem változását. Ez jól látszik a válságot megelőző időszakban, amikor a reáljövedelem 2006. évi visszaesését a fogyasztás csak 2 évvel később követte, de a 2013 utáni fellendülés időszakában is. A vizsgált 16 évben 2 jelentősebb felfutás volt a fogyasztásban. Az első 2002 és 2006 között, mely főként a hitelbőségnek, a költségvetési szektorban bekövetkezett bérkiáramlásnak, valamint a nyugdíjemeléseknek köszönhető, míg a második az európai hitelválságot követően (2013-tól), ami az alacsony bázison kívül főként az uniós támogatások reálgazdaságba gyűrűzésének, valamint a minimálbér dinamikus emelésének a következménye.

A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető:

a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához.
Két további szomszédos ország, Horvátország és Románia EU28-hoz mért egy főre jutó fogyasztásának alakulása jelentősen különböző pályát ír le. A horvátok hozzánk hasonló szintről s hozzánk hasonlóan alig javultak, miközben a románok a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentősen közelítették az uniós átlagot. Mindezek eredményeként jelenleg a fenti országok közül euró alapon csak Románia marad el tőlünk, PPS alapon azonban már egyikük nincs mögöttünk.

Okok

Leszakadásunkért elsősorban:

– a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás,

– a Magyarországot különösen erősen érintő 2008-2009-es világgazdasági válság,

– majd a 2010-11. évi élénkítési kísérletet követő újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) a felelős.

Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt ezt megelőző eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is. A fogyasztást egyrészt közvetlenül fogta vissza a reálkeresetek 2007-14 átlagában bekövetkezett stagnálása, az eladósodott háztartások törlesztési terheinek tartós és jelentős emelkedése, 2011-ben az adórendszer alacsony jövedelműek – s ezzel a fogyasztás – kárára történt átalakítása, miközben a bizonytalan gazdasági környezet miatt a lakosság körében erősödött a megtakarítási kényszer. Eközben a másik három V4 ország háztartásai nem szenvedtek el ekkora sokkot. 2016-18-ban viszont a magyar fogyasztás várhatóan gyorsabban bővül a szlováknál és a csehnél.
(penzcentrum)

Bal-Rad komm: Bár pillanatnyilag – látszólag – a munkaerőhiány okozta jobb munkavállalói jövőkép szerint nem fenyeget a 2008-as válsághoz hasonló helyzet, mégis ismét aggasztó méreteket kezd ölteni a magyarok eladósodottsága. A lakossági fogyasztást ez azért “megdobja”!

Semmi garancia azonban arra, hogy ez a viszonylag kedvező folyamat hosszabb távon is megmarad.

Ráadásul erős RENDSZERSZÁNDÉKNAK LÁTSZIK a bérlemaradás stabil tartása. Ha pedig beindul a nagyüzemi migráncsbetelepítés – kétségünk ne legyen-be fog indulni! – nagy kérdés, hogy lesznek-e elbocsátások! Ha ez “bejönne”, akkor viszont ismétlődne a 2008-as katasztrófa. Amit gyakorlatilag a munkahelyvesztés váltott ki.

Ami a fogyasztás elmaradását jelenti, az pedig minden qrmányzati derűlátás dacára is kullogó pályán fog maradni. Más országokhoz viszonyítva. Az ok egyszerű: MÁS ORSZÁGOKBAN IS emelkednek a bérek! Sőt! Arányait tekintve jobb ütemben mint Döbrögisztánban.

Amely Döbrögisztánban a béremelések csak kisebb hányada kerül a munkavállalók zsebébe, mint elkölthető jövedelem. Inkább az állam bevételeit hivatott szaporítani.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták

Gyászos adatok a fekete munkáról

Az ellenőrzött munkavállalók 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket az ellenőrök az év első kilenc hónapjában – közölte az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)

Csaknem 14 ezer munkáltatót ellenőrzött az idén az első kilenc hónapban a munkaügyi hatóság, a feltárt munkaügyi jogsértések az ellenőrzés alá vont, több mint 60 ezer munkavállaló 71 százalékát érintették – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében.

A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták, ez az arány tavaly 11,6 százalék volt. Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók 40, a mezőgazdaságban 29, a személy- és vagyonvédelmi szektorban 29 százalékát foglalkoztatták feketén. A kereskedelmi ágazatban ez a mutató 11, a vendéglátásban 17 százalék.

A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, legyen szó klasszikus munkaviszonyról vagy egyszerűsített foglalkoztatásról. Utóbbi esetében így kerülik el a közterhek befizetését, illetve az időbeli korlátokat próbálják kijátszani. Az időszakos, egy-egy napokra történő foglalkoztatás során vagy egyszerűsített foglalkoztatásnál az ellenőrzések elmaradásának reményében még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetében.

Tipikus, hogy ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja elbliccelni az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Az ellenőrzéseknél a munkáltatók részéről gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, illetve hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de ő elmulasztotta a bejelentésüket.

Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van. Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nem jellemző viszont a színlelt szerződéssel alkalmazás, ahogyan harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása sem. A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.

Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.
(vg.hu)

Bal-Rad komm: Természetesen AZ ÁLLAM a munkaadókat hibáztatja. (Fogadni mernénk, hogy EGYETLEN MULTICÉG SINCS a feketefoglalkoztatók között!) RÉSZBEN talán joggal. De csak részben!

Sajnos élet – halál küzdelem zajlik a kisvállalkozási körben. A piacon maradás az életben maradást jelenti a tőke és eszközhiányos kis cégeknél. Helyzetüket a versenyhelyzet nem könnyíti. Hasonló erők küzdelme zajlik, ahol mindenki fél a bukástól! Mindenki retteg a holnaptól!

EZEGY KÉNYSZERHELYZET!

A kizsákmányolót az állam kopasztja, a munkavállalót a kizsákmányolója. Nyilvánvaló, hogy a legrosszabbul a munkavállaló FOG JÁRNI! Ha lebetegszik, vagy ha nyugdíjba kéne mennie!

De kénytelen belemenni a játékba, mert a napi megélhetése a tét!

A kialakult helyzetért a felelős pedig – mint általában – a legnagyobb nyertes, az állam! Az az állam, amely a szabályozóival olyan körülményeket alakít ki a SAJÁT FEJÉNEK HIZLALÁSA érdekében, hogy maga a test elsorvad.

“…A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták…”

4,5 millió munkaválló esetében ez több mint 800 ezer feketén foglalkoztatott!

Próbáljunk meg belegondolni a – CSAK KÖZÉPTÁVÚ – következményekbe!

Belegondolni is rossz! És nincs felelős!

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

A valóság…

Na ne már! Ezek az országok mind utolértek minket?!

Számos feltörekvő országról elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egy főre jutó GDP-jében messze elmarad Magyarországtól – ez azonban nem biztos, hogy így van. Az elmúlt egy-két évtized igen jól sikerült a felzárkózó térség többségének, és mivel hazánk finoman szólva sem volt a növekedési éllovasok között, így olyan országok is megközelítettek vagy megelőztek bennünket, amelyekről tíz-húsz éve ezt még kevesen hitték volna.

Chile, Malajzia vagy éppen Törökország. Csak három ország, amelyiknek az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je a tavalyi évben már Magyarországéhoz közeli szinten állt. Törökországban a liberalizációs politika nagyban támogatta a gazdasági növekedést, amelynek köszönhetően viszonylag könnyen vészelte át a világgazdaság válságot, és még a recessziós időszakkal együtt is megsokszorozta GDP-jét. Malajzia rengeteget profitált a külföldi tőke beáramlásából, ezáltal a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottabbá vált. Chile pedig mára Dél-Amerika legstabilabb és leginkább virágzó gazdasága, amit erős versenyképesség és alacsony korrupció jellemez. De sokat segített az állami vállalatok korábbi értékesítése, a verseny növelése és az exportot ösztönző gazdaságpolitika.

A legtöbb országban tehát – amelyek az elmúlt évtizedekben megközelítették Magyarországot – a liberalizáció és a kiegyensúlyozott, kiszámítható, versenyt támogató és exportot ösztönző szabályozás hozta meg az áttörést, ehhez persze a külföldi tőke beáramlását támogató gazdaságpolitikára is szükség volt. Jelenlegi tudásunk szerint ugyanis egy felzárkózó országnak a – nyersanyagon kívül – a humán erőforrásba való befektetés és a külföldi tőke beáramlása a két reális esélye ahhoz, hogy a fejlettekhez csatlakozzon.

Mit látunk 1980 óta?

Ha 1980-as bázison vizsgálunk meg tíz országot, amelyik jelenleg Magyarországhoz hasonló fejlettségi szinttel rendelkezik, akkor meglepő kép tárul elénk. Az 1980 és 2022 közötti időszakban – az előrejelzéshez a Nemzetközi Valutaalap becslését használtuk – Malajzia több mint megtízszerezi gazdasági teljesítményét, amihez hasonlót még csak nem is találunk a kiválasztott országok közül. Törökország 635%-os növekedést érhet el ebben az időszakban, a harmadik helyre pedig Chile férhet oda 575%-os teljesítménnyel.

Izrael növekedése gyakorlatilag töretlen az időszakban, ezzel pedig megötszörözi gazdasági teljesítményét, de még Ciprus is igen jól teljesít, úgy is, hogy a válságot követően csak egy IMF-mentőcsomaggal tudták talpra állítani az országot és az összeomló bankrendszert.

Magyarország az 1980 és 2022 közötti időszakban még csak meg sem tudja kétszerezni a GDP-jét (188%-ot ér el), aminél egyetlen ország teljesít gyengébben a hasonló fejlettségűek közül.

Ez pedig Görögország, amelynek a gazdaságán a sorozatos gazdaságpolitikai hibák, a globális krízis és az euróövezeti szuverén adósságválság olyan mély nyomot hagyott, hogy a mai napig sem tudta kiheverni. Ott az idei lehet az első év, amikor a GDP érdemben növekedni tud a gazdasági válság kitörése óta.

Előttünk végzett Portugália (239%) és Lengyelország (279%), utóbbi pedig azért is kiemelendő, mert az időszakban hasonló történelmi pályát (pl. rendszerváltás, EU-csatlakozás) jártunk be, a lengyelek ennek ellenére mégis sokkal nagyobb növekedést tudnak elérni.

A feltörekvő – és a térségi – országoknak a liberalizáció és így a külföldi tőke beáramlásának ösztönzése sokat segített, ami Magyarország számára is igen kedvező volt a rendszerváltást követően. Az eladósodás (mind az államnál, mind a háztartásoknál) magas szintje, valamint a kisebb “szünetekkel” ugyan, de évtizedek óta tartó kedvezőtlen gazdaságpolitikai intézkedések és bizonytalan üzleti környezet visszahúzzák a növekedést.

Nézzük meg “közelebbről”…

Még több hasonló fejlettségű országra állnak rendelkezésre adatok, ha 1995 óta vizsgáljuk a trendeket. Ráadásul jogosan merül fel, hogy a magyar gazdaságot a rendszerváltás okozta sokkhatás erősen megrázta, ezért érdemes megnézni ezen a bázison is a kérdést, amikor már elméletileg magunk mögött hagytuk a gazdasági átalakulás egyik fontos időszakát. Nos, az összkép így sem változik túlságosan sokat: Malajzia csaknem négyszerezi, Törökország pedig három és félszerezi gazdaságának méretét 1995 és 2022 között. A dobogó harmadik helyére még Chile fér oda, ahol 300%-os a GDP-bővülés.

Na ne már! Ezek az országok mind utolértek minket?!

Magyarország ebben az összevetésben is a sereghajtók között szerepel: hazánk GDP-je 190%-ot növekedhet az időszakban, aminél Görögország (132%) mellett még Portugália (144%) nyújt szerényebb bővülést. Ciprus pedig gyakorlatilag ugyanolyan teljesítményt nyújt, mint hazánk. Leginkább az euróövezet perifériája mutat nálunk lassabb növekedést, a közép-kelet-európai térség (ahogy később látjuk) azonban inkább a jobban teljesítők között, illetve a középmezőnyben van.

Az országok teljesítménye között leginkább a világgazdasági válság után nyílt szét az olló: az éllovasoknál a növekedés trendje visszatért a válság előttire (pl. Malajzia, Törökország), vagy nem is tört meg jelentősen a krízis közepette sem (pl. Lengyelország, Izrael). Ugyanakkor több országban a helyreállási periódusban sem láthattuk, hogy a növekedés visszatérne a válság előtti trendhez, sőt, a krízis tartósan lassabb növekedési pályára állította azokat az országokat, ahol korábban magas szintre emelkedett az állam és a magánszféra adóssága, illetve versenyképességi problémák halmozódtak fel.

Mi újság a régióban?

A régiós országok teljesítményét mutató grafikonunkon látható, hogy a közép-európai térség hasonló fejlettségű államai viszonylag hasonló növekedési pályát járnak be.

Na ne már! Ezek az országok mind utolértek minket?!

Litvánia, Lettország, Szlovákia, Észtország, Lengyelország általánosságban csaknem háromszorozzák GDP-jüket 1995 és 2022 között, ettől a csoporttól azonban Magyarország jelentősen leszakadt. Vagyis hiába voltunk a legvidámabb barakk, jó növekedési lehetőségekkel rendelkező ország még a rendszerváltáskor, mostanra a térség államai egy főre jutó GDP-ben is beértek. A potenciális GDP-növekedésre vonatkozó becsléseket tekintve pedig egyelőre nem számíthatunk arra, hogy a térségben Magyarország mutassa a legnagyobb bővülést a következő években.
(portfolio)

Bal-Rad komm: A rendszerváltás óta a saját gazdasággal rendelkező Magyar Népköztársaságból lett egy Döbrögisztán nevű gyarmat! Ugyanazen időszak alatt “…Izrael növekedése gyakorlatilag töretlen az időszakban, ezzel pedig megötszörözi gazdasági teljesítményét…”

– De ne keressünk ESETLEGES összefüggéseket! Hanem inkább arra koncentráljunk, hogy Döbrögisztán “…még csak meg sem tudja kétszerezni a GDP-jét (188%-ot ér el), aminél egyetlen ország teljesít gyengébben a hasonló fejlettségűek közül…”

– Hozzátéve azt is, hogy ezt a csodás teljesítményt a TÖBBNYIRE NEM MAGYAR TULAJDONÚ NYUGATI spekulánscégek révén sikerült “produkálnia” a vajdasággá züllött gyarmati térségnek!

ÉRDEMES LENNE ÁTGONDOLNI EZEK ALAPJÁN A SZÁNDÉKOKAT! – DE MÉG INKÁBB A JÖVŐT!

Ám ha listavezetőként szeretnénk látni egykori országunkat, akkor rangsorolni kellene az országokat az egy fő politikusbűnözőre jutó ellopott érték alapján.

Mindjárt dagadhatna a mellünk, és a fejünk. No nem a büszkeségtől!

Ha pedig még a politikusbűnözők által okozott károk mértéke alapján is listáznánk az országokat, azon is legalább egy kört verne EGYKORI ORSZÁGUNK rendszerváltás ótai nemmzetthy és polgárrhy politikusbűnöző elythje a második helyezettre.

Döbrögisztán minden más országnál jobban teljesít, és új csúcsokra tör!.

Kéretik ezt mindenkinek tudomásul venni, aki a vajdaság jövőjéről elmélkedik.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Magyar” gazdaság

Egyetlen térképen mutatjuk, mennyire vízfejű Magyarország gazdasága

Az ország legnagyobb 500 cégének több mint fele budapesti vagy Pest megyei – derül ki a HVG Top 500 rangsorából.

Hatalmas a túlsúlya Budapestnek és a főváros környékének az ország gazdaságában – ez a tény persze nyilvánvaló mindenki számára, aki egy kicsit is ismeri Magyarországot, az e heti HVG-ben megjelent, az 500 legnagyobb árbevételű céget bemutató listából azonban az is kiderül, valójában mekkora a vízfej. Az 500 legnagyobb árbevétellel rendelkező magyarországi vállalat közel fele, egész pontosan 216 cég fővárosi, további 68 központja pedig Pest megyében található. Eközben egyetlen más megye sem volt, amely akár csak 30 céget tudott az ötszázas listára adni.

A lista első száz helyén még súlyosabb a központi régió fölénye – a 100-ból 49 budapesti, 14 Pest megyei, és csak 37 központja található az ország más részeiben. A Top 10-ből négy céget vezetnek a fővárosban – az első helyezett Molt, az MVM-et, a GE Infrastructure Hungary Holdingot és a Magyar Telekomot –, a Tesco pedig budaörsi központú. Rajtuk kívül a legjobb tízbe a győri Audi, a kecskeméti Mercedes-gyár, az esztergomi Magyar Suzuki, a jászfényszarui Samsung Electronics Magyar Zrt., valamint a tabi székhelyű Flextronics International Kft. került be.

A Top 500-ba a legkevesebb céget Zala megye adja, onnan mindössze kettő került fel a listára. Nem áll sokkal jobban Békés, Baranya és Nógrád megye sem, ahonnan három-három vállalat jutott az első 500-ba. Ha viszont regionális összehasonlításban nézzük, a legrosszabb helyzetben a Dél-Dunántúlt találjuk: a baranyai három mellett csak öt tolnai és öt somogyi céget találunk a listán.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…A Top 10-ből négy céget vezetnek a fővárosban – az első helyezett Molt, az MVM-et, a GE Infrastructure Hungary Holdingot és a Magyar Telekomot –, a Tesco pedig budaörsi központú. Rajtuk kívül a legjobb tízbe a győri Audi, a kecskeméti Mercedes-gyár, az esztergomi Magyar Suzuki, a jászfényszarui Samsung Electronics Magyar Zrt., valamint a tabi székhelyű Flextronics International Kft. került be…”

– Talán érdemesebb lenne így fogalmazni: Döbrögisztán gazdasági övezetben akad a nagy cégek között néhány vajdabefolyásolt IS!

Pl. a MOL és az MVM. A tobbi az miért is “magyar”? Jah! Hogy a jobbak neve mellé oda van írva a “Hungary”!

Adunk mi a látszatra!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

ITT és OTT

Tényleg elhúznak innen a nyugati cégek, ha emelni kell a kelet-európai munkások fizetését?

A kérdést a New York-i Bloomberg gazdasági hírügynökség fogalmazta meg ebben a formában: Megöli az olcsó munkaerőre épült kelet-európai modellt a béremelés? A válasz is megvan.

Nem. A rövid tanulmány szerzője meg is indokolja, hogy az általános béremelés miért nem vezet a munkahelyek megszűnéséhez, mint másutt. Miért nem zavarja a külföldi befektetőket az általános béremelkedés Európa szegényebb felében?

Az Európai Unió tíz közép és kelet-európai államában mindenütt az olcsó és jól képzett munkaerőre alapozták a gazdaság fejlesztési terveit. Ezért a bérek növekedését visszafogták, és így nem következett be a várt életszínvonal-növekedés a rendszerváltás után. Most viszont béremelési hullám indult el szinte valamennyi egykori szocialista országban. Még sincs senki sem kétségbeesve a külföldi vállalkozók közül.

Miért nem?

A Bloomberg 230 német nagy befektetőt kérdezett meg erről. Csak 15%-uk aggódik a bérek emelkedése miatt. A döntő többséget az idegesíti, hogy egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni Európának ebben a részében. Aki ugyanis tehette, az a magasabb munkabérek reményében rég elhúzott nyugati irányban. Míg régebben a térség egyik fő drámája a munkanélküliség volt, most megjelent a munkaerőhiány. Ez pedig lassíthatja a gazdasági növekedést, mely errefelé gyorsabb, mint az Európai Unió gazdagabb nyugati felén.

A munkaerő hiánya a béremelés legfőbb tényezője, de van még egy fontos ok, amelyet eddig nemigen hangoztattak a közgazdászok. Ez pedig az, hogy óriási a lemaradás a bérekben Keleten, miközben a termelékenység már csak kevéssel marad el a Nyugat mögött. A Bloomberg példája Németország, az Európai Unió vezető nagyhatalma és mintaállama. 2016 végén a közepes kelet-európai egykori szocialista országokban a termelékenység átlagosan a kétharmada volt a németnek. A bérek különbözete?

Egy a négyhez

Vagyis óriási a lemaradás. A nyugati befektetők szempontjából ez azt jelenti: még bőven érdemes vállalkozni Európának ezen a felén, hiszen a munkaerő a produkcióhoz képest továbbra is nagyon olcsó.
(HVG)

Bal-Rad komm: Még néhány év, és a termelékenység (hatékonyság) dolgában paritás lesz! Ha azzal párhuzamosan emelkednek ITT a bérek, a különbség – az 1:4 arány – akkor is megmarad, hiszen abéreket OTT IS emelik! Márpedig nem nehéz kikalkulálni: ha OTT egy egységnyivel emelik a béreket ITT pedig néggyel, még mindig marad a négyszeres különbség az OTT javára.

És még különböző kedvezményeket is kapnak az ITTENI helytartótanácstól a multik, amit OTT nem!

 

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

Hová tűntek a szakik?

A JóSzaki.hu megközelítőleg 20.000 regisztrált szakiparos felhasználója körében végzett felmérése segítségével igyekszik választ találni az egyre notóriusabb szakemberhiány által felvetett kérdésekre.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!