A mára rendelt döbrögista diadaljelentés!

Döbrögisztán államadóssága: az eximbankos tartozással együtt a GDP 74 százaléka

Anélkül a GDP 72,1 százaléka.

A múlt év végén 27 359 milliárd forintot tett ki az államháztartás névértéken számolt bruttó konszolidált – úgynevezett maastrichti – adóssága, ami a bruttó hazai termék (GDP) 72,1 százalékának felel meg – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az uniós módszertan szerint számolt maastrichti adósság 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 74,0 százaléka volt az egy évvel korábbi 76,0 százalékkal szemben.

Az MNB közölte, hogy a mostani adatközléstől kezdődően, a pénzügyiszámla-statisztika keretében, kiegészítő információként közzéteszi az államháztartás Eximbankkal együttes maastrichti adósságát is. Az Eurostat módszertani döntése értelmében ez a kibővített adósság-kategória lesz a későbbiekben a magyar kormányzati szektor maastrichti adósságának fő mutatószáma.
(MTI)

Bal-Rad komm: Hááát feleim…! Ez bizony közel 113 MILLIÁRD DOLLÁRNYI TARTOZÁS! (Meg az a 3000 milliárd forintnyi MANYUP-pénz! Bár az csak “fillérek”.)

hungary (1)

Hogyis vaút a’ vérejim? A rendcerváltáskó? Akkó mennyi is vaút?

Hát feleim, AKKOR HÚSZ (!) MILLIÁRD VOLT! 20 milliárd dollár. Meg volt 63 tonna aranytartalék. Meg az állami vagyon mértéke volt 100 százalék! És akkor a GDP min. 95 százalékát a MAGYAR GAZDASÁG ÁLLÍTOTTA ELŐ!

A mai legfrissebb qrmányzati diadaljelentésben az államadósság kb. HATSZOROSA AZ “AKKORINAK”!

“AKKOR” voltunk 10,3 milliónyian. Abból a 20 milliárdból “jutott” fejenként 1942 dollárnyi adósság. (Kb. 489 000 forint/fő)

Igaz, “AKKOR” a “Forbes” magyar oldalán legfeljebb a Gábor Zsazsa, a Spéter Erzsébet, meg a Staller Ilonka szerénykedhetett legföljebb!

Ma ugyanez a matek úgy néz ki, hogy vagyunk 9,8 milliónyian. Az egy főre eső dolláradósságunk 11530 dollár. (2,906 millió forint/fő) A szerencsésebbeknek!

Az AKKORI 63 tonna arany? Vagy két éve keresgették a még – állítólag – valahol meglévő HÁROM (!) tonnát. (Bár senki nem látta, Mekkmester megesküdött: megvan az! Papíron!)

Az állami vagyon mértéke ma az “AKKORINAK” max. ÖT (!) százaléka!

Döbrögisztán GDP – jének 75 százalékát a multik idetelepült összeszereldéi, “szolgáltatói” produkálják!

Viszont ma már VAN KIMONDOTTAN MAGYAR “FORBES” – nem is magazin! Vastag könyv!

MEGÉRTE MAGYAR! EZT AKARTAD? EZT AKARTUK?

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

Elárulta magát az NGM

Döbrögisztán elbukta a többéves csatáját

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is belátta: az Eurostattal szembeni Eximbank-elszámolási vitát nem sikerül megnyernie. Varga Mihály újévi első tájékoztatóján ezt egy fél mondattal árulta el. Mindez pedig alaposan átírja az államadósság-számokat.

Az a bizonyos mondat

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2018-as várakozásairól tartott – nem nagyon hirdetett – sajtótájékoztatót Varga Mihály tárcavezető. Az eseményen beszélt a tavalyi év főbb makrómutatóiról és az idén várható számokról. Az esemény legérdekesebb része pedig egy fél mondat volt, amikor a miniszter az Eximbank elszámolását említette meg.

“Az államháztartás továbbra is kiegyensúlyozott, fegyelmezett pénzügypolitikát fogunk folytatni, ez marad 2018-ban is. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy 2017 végén a nemzetgazdasági tárca elvégezte a pénzügyi zárást. Ennek alapján azt mondhatom önöknek, hogy az államadósság mértéke 2017-ben is csökkent” – mondta Varga Mihály.

Majd azt is elárulta:

A gazdasági tárca már az Eximbank adataival kiegészítve számolta ki az államadósság alakulását. 2016 végén az uniós módszertan szerinti államadósság aránya 76% volt, ez 2017 végére 74,5%-ra csökkent. A végleges pontosítást akkor tudjuk megtenni, amikor a bruttó hazai termékre vonatkozó adatok is megvannak. A jó hír mindenképpen az, hogy az államadósság mértéke 2017-ben is tovább csökkent.

Az NGM közleménye szintén úgy fogalmaz: “az államadósság csökkenő pályán marad, az Eximbank tartozásával együtt a 2016-os 76 százalékról 2017 végére 74,5 százalékra csökkent az adósságráta előzetes számítások szerint”.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar fél először ismerte el, hogy Magyarország elveszítette a több éve tartó, az Európai Unió Statisztikai Hivatalával zajló vitát az Eximbank elszámolásának ügyében.

2,1 százalékpontos adósságráta-ugrás

Az eddigi hivatalos tényadatok szerint a GDP-arányos államadósságráta 2016 végén 73,9% volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium is ezt a számot publikálta, még múlt szerdán közzétett anyagában is. A tárca múlt héten közzétett dokumentuma azzal is számolt, hogy 2017 végére 72,4%-ra csökkent az adósságráta.

Varga Mihály mostani ismertetése szerint mindkét évben a GDP-arányos államadósság 2,1 százalékponttal ugrott meg, annak következtében, hogy végül a magyar hatóságok átsorolták az Eximbank külső adósságállományát az államháztartási körön belülre.

Mindez egyúttal azt is jelenti mellékesen, hogy az NGM által múlt héten közölt (lenti ábrán szereplő) adósságpálya 1 hetet sem élt.

Elárulta magát az NGM, Magyarország elbukta a többéves csatáját

Átrajzolt pálya

Egy hónappal ezelőtt írtuk meg értesüléseink alapján, hogy idén tavasszal lezárulhat az Eximbank elszámolását övező, közel négy éven át tartó vita a magyar hatóságok és az Eurostat között. Akkor már azt írtuk, hogy információink szerint a Központi Statisztikai Hivatal beleegyezett abba, hogy a bankot az államháztartáson belülre sorolja és a legközelebbi adatküldés során eleget tesz az uniós statisztikai hivatal kérésének. A KSH akkor ezt az információnkat nem erősítette meg, a tárgyalások folytatását említette meg. Varga Mihály mostani kijelentése azonban új megvilágításba helyezi az ügyet.

A tárcavezető által említett két adósságadat megegyezik azzal, amit a Portfolio korábban kalkulált. Ha az Eximbank átsorolásának korábbi években kifejtett hatására vonatkozó feltételezéseink is helyesnek bizonyulnak, akkor az alábbi ábrán látható adósságpálya rajzolódik ki a múltból. Ebben az esetben 2014-ről 2015-re az államadósságráta nemhogy nem csökken, de emelkedik is.

Elárulta magát az NGM, Magyarország elbukta a többéves csatáját

Több éve tart az ügy

Már korábban várható volt, hogy Magyarország beadja a derekát. Az elszámolási vita ugyanis idén nyáron – a magyar fél kezdeményezésére – megjárta a megfelelő fórumot, a CMFB-t (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics), a statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottságot. A tanácsadó testület tagjainak júliusi, rendkívül kiélezett szavazásán egy szavazattal kerekedett felül az Eurostatot támogató álláspont (25 válaszadó osztotta az Eurostat álláspontját, miszerint az Eximbankot az államháztartási körön belül kell elszámolni, 24-en értettek egyet a magyar fél véleményével és 6-an tartózkodtak). Mindez annak ellenére történt, hogy ezt megelőzően júniusban a CMFB szakértői munkacsoportja azt javasolta, hogy az Eximbankot nem kell elszámolni a költségvetési körön belülre.

Az elszámolási vita egyébként még 2014-ben indult a magyar és az uniós statisztikai hatóságok között, vagyis közel 4 év után kerülhet pont az ügy végére. A Portfolio korábbi értesülései szerint a KSH írásban ígérte meg az Eurostatnak a tavaly őszi EDP-notifikáció során, hogy a legközelebbi, 2018 tavaszán esedékes körben az Eximbankot már az államháztartáson belülre számolja el.

Mindezek után már csak az maradt hátra, hogy hivatalosan is átvezessék a magyar hatóságok az Eximbank-számokat, és a kérdés, hogy ezt mikor publikálja a KSH. Az EDP jelentést a KSH kétszer küldi ki az Eurostatnak és az elmúlt évek gyakorlata szerint ezeket a jelentéseket azonnal nyilvánosságra is hozza. Vagyis ha ebből indulunk ki, akkor idén március 31-ig megismerhetjük a legfrissebb költségvetési- és államadósság-adatokat.

Ha azt feltételezzük, hogy Áder János köztársasági elnök idén áprilisra írja ki a parlamenti választásokat és a KSH tartja magát a korábbi évek gyakorlatához, akkor az átírt és magasabb adósságszámok épp a választások előtti napokban kerülnek nyilvánosságra.
(portfolio)

Bal-Rad komm: QrmányAINK számmágiából élnek! Amelynek játékszabályait mindig a nekik legnagyobb hasznot hozó módon fabrikálgatják. Aminek egyébként sincs semmi jelentősége a köznép számára, hiszen fölfoghatatlan nagyságú összeget takar az államadósság. Nem is számszerűsítik, inkább csak arányítják. A GDP-hez képest. Arról meg senki nem tudja, hogy mennyi is valójában.

“…akkor az átírt és magasabb adósságszámok épp a választások előtti napokban kerülnek nyilvánosságra…”

-Másabb lenne talán a közhangulat, ha a néppel közölnék: a külső adósság éppen hatszorosára növekedett a rendszerváltáskori adósságnak, miközben az ország vagyona eltűnt!

Ha elmondanák a pórnépnek, hogy per pillanat MINDEN HATÁRON BELÜLI DÖBRÖGISZTÁNI (az űjszülöttől az aggastyánig) 11 ezer dollárnyi (2,8 millió forinttal) összegű ÁLLAMADÓSSÁG NYOM! – talán másabb lenne a közfelfogás.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Nyerésben

Elvesztették Döbrögiék az államadósság elleni csatát

Soha nem volt ilyen magas a magyar államadósság összege, mint most: az év végére a kormány előzetes becslése szerint 27,5 ezer milliárd forinton tetőzhet az adósság, amely a 2010-es kormányváltást megelőző év végén még csak 20,4 ezer milliárd forintot tett ki.

Vagyis az elmúlt nyolc évben – a második és a harmadik Orbán-kormány regnálása alatt – több mint hétezermilliárd forinttal nőtt a nominális államadósság összege. Ebben még nincs benne a magánnyugdíjak államosításából származó mintegy 2200 milliárd forintos összeg, amit közvetlenül adósságcsökkentésre fordított a kabinet. Ezzel együtt 9,3 ezermilliárd forintos a növekmény, vagyis a jelenlegi államadósság harmada az Orbán-kormány elmúlt nyolc évének a „teljesítménye”. Ez nagyjából a háromnegyede a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok nyolcéves regnálása alatt keletkezett 12,5 ezermilliárd forintos adósságnövekedésnek.

Fontos különbség azonban, hogy a szocialista kabinetek időszakára esett a 2008-as nagy gazdasági és pénzügyi válság, amikor Magyarország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége nélkül csődbe ment volna, miközben az Orbán-kormány abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a válságot követően egy rég nem látott jó hangulat lett úrrá a nemzetközi pénzpiacokon. Soha nem voltak ilyen alacsonyak a kamatok, a magyar állam tartozását rekordolcsón lehet finanszírozni. Ehhez jönnek még az Európai Uniótól érkező több ezermilliárd forintos támogatási források, amelyek egyfajta modern Marshall-tervként ingyen, vagyis vissza nem térítendő pénzügyi támogatást jelentenek az országnak. A fideszes kabinetek tehát igen kedvező makrogazdasági környezetben hozták a nemzetközi pénzügyi válság idején regnáló szocialisták adósságnövekedésének 73 százalékát. Nem túl jó eredmény, s ebben még nincs benne az állami Eximbank mintegy 700, és a kínai vasútépítésre felvett mintegy 550 milliárd forintos hitelvállalás, valamint a Paks II. építésére felvett mintegy 3000 milliárd forintos kölcsön. A következő években ezek is jelentősen növelik az adósságot.

Orbán Viktor 2011-ben még azt mondta, hogy az „államadósság nem közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amelyet ha nem győznek le, az ellenség győz le minket”. Tavaly a kormányfő még úgy vélekedett, hogy a „kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen”. Az államadósság nominális csökkentését hazánknak azonban nem sikerült elérnie, ma már minden magyarra – beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat is – fejenként 2,7 millió forintnyi tartozás jut. Tény ugyanakkor, hogy a gazdasági növekedéshez viszonyított adósságráta csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Az államadósság szerkezetében is örömteli változások következtek be, miután nőtt a biztonságosabbnak számító belföldi finanszírozás részaránya és csökkent a devizaalapú hitelállomány.
(mno)

Bal-Rad komm: “…ma már minden magyarra – beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat is – fejenként 2,7 millió forintnyi tartozás jut…”

– Mindebbe persze még nincs belekalkulálva a már futó új hitelek. Amik újabb 4200 milliárd forint, és közel 430 ezer forint per fő. Azaz több mint 3,1 millió forint állampolgárként!

Ez a szám a rendszerváltáskor (20 milliárd dollár) 560 ezer(!) forint volt.

MÁRA HATSZOROS AZ EMELKEDÉS MÉRTÉKE!

Pedig “AKKOR” – a rendszerváltáskor! – VOLT MÉG ORSZÁGUNK, SAJÁT GAZDASÁGGAL!

PEDIG “AKKOR” volt még 63 tonna aranytartalékunk!

Igaz, AKKOR MÁR VOLTAK HAZA – ÉS NEMZETÁRULÓ BITANGJAINK! JÓ RÉSZÜK MÉG MA IS FOLYTATJA AKKOR ELKEZDETT “ÁLDÁSOS” tevékenységét.

Nekik “köszönhetjük”, hogy ma az állami vagyon mértéke az AKKORINAK mára mindössze HÁROM százalékára olvadt.

Az ő “érdemük”, hogy az aranytartalék eltűnt, piacaink megszűntek, gazdaságunk odaveszett, hatszázezermagyar elmenekült, ugyanennyit földönfutóvá tesznek, a hajléktalanok száma pedi megszázszorozódott, az államadósság hatszorosára nőtt! Százak fagynak meg telente, végeláthatatlan sorok kígyóznak az ételosztásokon, nincs alanyi jogon járó gyógyítás!

“MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT!”

Magyarország NINCS! Döbrögisztán van!

Vigasztalásul viszont szolgájon a mekkmesteri kimutatás. Ami szerint – ÁTLAGBAN – minden döbrögisztáni állampolgár legalább annyi megtakarítással rendelkezik, mint amekkora adósságteher nyomasztja. (Az ÁTLAGba természetesen beletartozik Csányi Satya, Demján Satya, a Jó Lőrinc Koma, a Kötélbarát, a Símacska, a Baldauf, a Saját Lábon Állók, és még sokan mások.)

Úgyhogy tényleg nincs itt semmi baj! Az hogy elvesztették Döbrögiék az államadósság elleni csatát?

Az lehet! De az NEKIK nem baj! Majd bebizonyítják, hogy megnyerték. Legfeljebb azt mondják, hogy ha nemők fosztogatnának, még nagyobb lenne az, mint a mostani!

Oszt’ jónapot! Jöhet a megérdemelt taps!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Beismerő vallomás elnapolva

Döbrögi kibulizta az EU-nál, hogy a jövő évi “választások” utánra tolja el a beszámolóját a valós államadósságról.

Elöljáróban mindjárt rögzítsük itt és most: minden idők legnagyobb magyar államadósságát a döbrögista horda produkálta. Ez a tény. BÉKEIDŐBEN! Amikor még csak honvédelemre sem kellett költeni! (Bár ha nincs hon! – nem is kell védeni!)

A központi költségvetés adóssága:

1988:     986 milliárd HUF Kádár János
1990:    1286 milliárd HUF Németh Miklós
1994:    13751 milliárd HUF Könyvtáros Józsi
1998:    6165 milliárd HUF Horn Gyula
2002:   9224 milliárd HUF Döbrögi
2006: 14056 milliárd HUF Medgyessy – El Qro
2010:  21749 milliárd HUF El Qro – Libás
2012:  20621 milliárd HUF Döbrögi
2013: 22474 milliárd HUF Döbrögi
2014: 24586 milliárd HUF Döbrögi
2015:  25075 milliárd HUF Döbrögi
…és így tovább!

A Magyar Népköztársaság adóssága a külföld felé 1989-ben 20 milliárd $ volt. Pluszban akkor még volt az MNB-trezorjaiban 63 tonna arany, mint tartalék. “Akkor” még volt saját gazdaságunk, piacunk, meg egyáltalán: VOLT ORSZÁGUNK!

Az ország adóssága a külföld felé:

2015. 127,6 milliárd $
2016. 131,2 milliárd $

Döbrögisztán adóssága a külföld felé 2017 végére vélhetőleg eléri a ’89-es adósság HÉTSZERESÉT!

Aranytartalékunk, saját gazdaságunk – egyáltalán ORSZÁGUNK! – már nincs! Gyarmat vagyunk! Döbrögisztán vajdaság lettünk. Fogyó magyarsággal, szépen szaporodó moretenyészettel, egyre gyarapodó létszámú közel-keleti betelepülővel.

Az utolsó, teljes egészében a Maszop vezette qrmány által irányított év végére, 2009 decemberében 18 964 milliárd forint lett a teljes adósságállomány.

Idézet: “A 2011-es évben a központi költségvetés 3000 milliárddal gazdagodott, a magánnyugdíjpénztárak teljes vagyonának lenyúlásával. A tavalyi évet megint növekedéssel, 22 ezer milliárdos mínusszal zártuk. Vagyis: 3000 milliárdnyi megtakarítás elégetése után az egyenleg a qrmányváltáskori szinthez képest 3000 milliárdos adósságnövekmény.” Ha ehhez a két számhoz még hozzáadjuk a 2500 milliárdnyi megszorítást, amelyet a horda léptetett életbe, összesen – a ciklus teljes egészét nézve 2,5 százalékos GDP-emelkedés mellett – 8500 milliárd forinttal lettek a magyar állampolgárok soványabbak. Ebből kétszer lehetne felépíteni a paksi bővítést, külső segítség nélkül. Ehhez képest a vajda még 3000 milliárd forintnyi hitelt vett fel Moszkvától az atomerőmű bővítésére. Vagyis a végső összeg: 11500 milliárd forint.

“Az OECD nemzetközi gazdasági szervezet Facebook-oldalán közzétett grafikon szerint Magyarország egy főre eső, dollárban és vásárlóerő-paritáson számolt államadóssága messze a legnagyobb a visegrádi négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) közt:”

Azért hihetetlen mert nem igaz!

“2008-ban a magyar GDP 157 milliárd dollár volt, 2016-ban csak 139 milliárd” (forrás: Csaba László) A gondolkodás nem ártalmas, de sajnos nem is ragályos!

Milyen hitelről van szó? Az államadósság 2010-ben 20.420 milliárd Ft, 2016-ban 25.393 milliárd Ft-ra “csökkent”! Ehhez a közel 5.000.000.000.000 Ft adósságnövekedéshez, még hozzá kell adni a 3.000.000.000.000 Ft ellopott nyugdíjvagyont.

Eszeveszett mértékben nő a “magyar” gazdaság? A magyar államadósság az tényleg eszeveszett mértékben nő, de a gazdaság az uniós júdáspénzek nélkül stagnál!
Persze, ha hiszünk a mesékben, az nagyon kényelmes…

Jah! Hogy ez is csalással? Kimonodatott, hogy trükközött a horda az Eximbank adósságával.

A vita még tavaly indult el a horda és az Eurostat között arról, hogy a pénzszivattyúnak használt Eximbank adósságát bele kell-e számolni a magyar államadósságba. Az Eurostat szerint az állami tulajdonú bank adósságát is hozzá kell számolni a magyar államadósság-rátához, ami ezzel vagy 2 százalékot ugrana.

Most a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület, a CMFB az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében. A Portfolio.hu bemutatta a testület legújabb véleményét, amely szerint az Eximbank foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, és mint ilyen az államháztartáson belülre kell sorolni.

Kimondták, hogy szabálytalanul trükközött a döbrögista horda az Eximbank adósságával.

444.hu/2017/08/10/kimondtak-hogy-szabalytalanul-trukkozott-az-allam-az-eximbank-adossagaval

Hogy mennyire valósak a számok? Íme egy kis izelítő a 2017 évi költségvetésből:
Kamat kiadás 956.892 millió forint Államadósság: 26.936 millió forint Bevétel :
17.431347 millió ft. Kiadás 18.597705 millió ft. költségvetési hiány 1.166357 millió ft.

Látható, hogy jövöre még több lesz az államadósság!

Tagadhatatlan tény, hogy a magyar adósság az elmúlt 6 évben úgy emelkedett 20000 milliárd forintról 25000 milliárd forintra, hogy a nyugdíjkasszából közben kivettek kb. 3000 milliárd forintot, továbbá az egészségügytől az oktatástól és a tömegközlekedéstől is elvettek több ezer milliárdot. Ennek a következtében ezek a területek szép csendben összedőlnek. Mindezek mellett pedig a 2010-es qrmányváltáskor a Mekkmester Zrt-ben lévő valutatartalék jelentős részét is sikerült szétszórni a haverok között.

Ezek a döbrögista nyaloncok ha járnának boltba vásárolni, akkor nem hazudoznának arról, hogy nincs infláció.

Vannak ám nagyon egyszerű, hétköznapi dolgok is, amiket még Pista bácsi a faluvégen is könnyedén el tud dönteni!

Például: ha valaki hülyének látszik, hülyeségeket beszél és hülyeségeket csinál, akkor nagyon nagyon nagy a valószínűsége, hogy az illető nem megjátssza magát.

Egyszerűen hülye!

Ám ha egy ilyen hülye HATALOMRA IS KERÜLHET, ONNANTÓL BŰNÖZŐ!

Aki pedig hatalomra segíti/ott tartja! – na az a hülye!
(balrad.ru olvasó)

A balrad.ru “csemegeként” ajánlja: http://www.economist.com/content/global_debt_clock

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Ha IGAZAT KELL mondani, akkor…

…eddig nem látott veszély fenyegeti a qrmányt?

– Miről is van szó: az idei költségvetés eddigi számai alapján egyre erősödtek azok a vélemények, miszerint a kormány még idén költekezhet a rendelkezésre álló mozgásteréből.

– A legutóbbi államadósság-adatok azonban átírják ezt a forgatókönyvet, a számok ugyanis gátat szabnak a kormány fiskális politikájának.

A legutóbbi havi pénzforgalmi adatok és a múlt héten megjelent negyedéves kormányzati szektor statisztika alapján azt gondolhatnánk, hogy a büdzséhiány annyira rendben van, hogy a kormány már most hátradőlhet, sőt akár elkezdheti kihasználni a rendelkezésére álló mozgásteret. Az OTP Bank elemzőinek legfrissebb számítása ezt a képet borítja fel. Azt állítják ugyanis, hogy

“a GDP-arányos államadósság-ráta felülvizsgálata és az uniós források beérkezése körüli bizonytalanság miatt fennáll a kockázata annak, hogy Magyarország megsérti az EU által előírt 1/20-os adósságszabályt.”

A bank közgazdászai emlékeztetnek a KSH által múlt héten közölt második negyedéves kormányzati szektor adatra: ezek szerint az első félév végén a hiány négy negyedéves átlaga 1,3%-ra csökkent a GDP arányában a korábbi 1,9%-ról. Az idei első félévben többletet mutatott a kassza, igaz ez nagyrészt egyszeri bevételekkel függött össze, a földértékesítésekből származó bevételekkel (+ 144 milliárd forint). Eközben az alapvető adóbevételek is látványosan növekedtek. A kiadási oldalon az állami beruházások 80%-os növekedése emelkedik ki, valamint a 8,1%-os bérnövekmény.

Megismétlik korábbi kijelentésüket, miszerint a 2016-os költségvetés egyensúlyi lett volna, ha a kormány az év utolsó heteiben nem nyomja meg a pénzszóró gombot.

Arra is kitérnek, hogy a kép hasonló lehet idén is a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a társasági adó csökkentése és az élénkülő állami beruházások ellenére. A kormánynak lehet mozgástere a gazdaság élénkítésére a 2018-as választások előtt.

Az igazi veszély

A KSH pénteki adatközléséből azonban az is kiderült, hogy a 2014-es és 2015-ös költségvetési hiányszámok 0,7 és 0,5 százalékponttal emelkedtek meg, így 2,7% és 2% volt a deficit ezekben az években a GDP arányában. A jövőben azonban a módszertani változásoknak kedvező hatása is lehet a költségvetés ESA-számaira. A mobilfrekvencia-értékesítésből származó bevételek elszámolása ugyanis változott. Korábban ezeket egyszeri bevételi tételeknek tekintették, az új szabályok szerint viszont ezt bérleti díjként kell elszámolni, ami a szerződés időtartama alatt juttat bevételeket az államkasszának. Emiatt például a 2014-es költségvetés bevételei 145 milliárd forinttal lettek alacsonyabbak, azonban az ezt követő években magasabb bevételhez jutott és juthat az állami költségvetés (2015-ben 27,9 milliárd forint plusz).

Lényeges változást hozott még a számokban a pénzügyigarancia-alapok és szanálási alap elszámolásának felülvizsgálata – emelik ki az elemzők. 2014-ben itt 66 milliárd forintos, 2015-ben pedig 169 milliárd forintos többletkiadást mutatott ki a KSH.

Komolyabb hatást fejtett ki a revízió az államadósság-számokra. A 2013-as GDP-arányos adósságráta 0,6 százalékponttal 76%-ra csökkent, azonban a 2016 év végi adósságráta csak 0,2 százalékponttal lett kisebb. Vagyis az adósságpálya mérsékeltebb ütemben csökken, mint eddig gondoltuk – mutatnak rá.

Az új adósságszámok ismeretében Magyarország az 1/20-os adósságszabály teljesítésének határán billeg.

Eddig nem látott veszély fenyegeti a kormányt

A 2013-2016-os évekre az 1/20-os szabályból 0,8 százalékpontos adósságráta-csökkenés következne. Ezt a korábbi számokkal könnyedén teljesítette Magyarország, azonban a felülvizsgált adatok után már csak 0,7 százalékpontos csökkenés adódik. Ha a 2017. év végi adósságszámból is az 1/20-os szabály megszegése adódik, akkor a kormány kínos helyzetbe kerülne, épp a választások előtt kényszerülne magyarázkodásra Brüsszel felé az adósságdinamika kérdésében.

És a valódi korlát

Az uniós adósságszabály teljesítéséhez 2017 végére 73%-os adósságrátát kellene elérni, míg 2018 végére 72,5%-ra, 2019-re 71,8%-ra kellene csökkenteni az államadósságot. A frissített kormányzati prognózis az idei év végére 72,4%-os adósságrátával kalkulál, vagyis a kormány szerint nem fenyegeti veszély az adósságcsökkentés elvárt mértékét.

Az OTP elemzői szerint azonban ezt több kockázat is fenyegeti:

1. A legfontosabb ezek közül az EU-források lehívása. Idén felrobbant az EU-projektek előfinanszírozása, amit az állam áll az Európai Bizottság helyett, átmenetileg. Idén augusztusig 1324 milliárd forintnyi kiadás ment erre a célra, miközben az EU-tól 291 milliárd forint érkezett ezen a jogcímen. Amennyiben nem érkezik meg a számlák ellentételezése Brüsszelből időben (például elszámolási viták következtében), akkor az államháztartás rövid távú finanszírozási igénye meghaladhatja a várakozásokat.

2. Elszámolási kockázatok. Itt az OTP elemzői az Eurostat és a magyar statisztikai hatóságok között zajló, Eximbankot érintő elszámolási vitát említik. Amennyiben az Eximbankot végül az államháztartáson belülre kell sorolni, akkor a 2013-as adósságráta 1,3 százalékponttal emelkedne, a 2016-os szám pedig 2,1 százalékpontot ugrana. Ebben az esetben a tényleges államadósság-csökkenés 1,3 százalékpont lenne, miközben az 1/20-os adósságszabály 2,6 százalékpontos csökkenést követelne meg. Korábban úgy véltük, hogy az Eximbank körüli elszámolási vita kevésbé számít, azonban a mostani felülvizsgálat után döntő fontosságú lehet – írják mostani anyagukban. A másik elszámolási kérdés a Paks 2 projekt hitelét övezi.

3. Árfolyam. A fennálló adósság egynegyede még mindig devizában áll fent, ami még mindig érzékennyé teszi az államadósság alakulását a devizaárfolyamoknak. Az euró-forint árfolyam mellett az euró-dollár árfolyam is fontos lehet ebből a szempontból (a swapügyletek miatt). Ebben a pillanatban azonban mérsékeltnek látják az OTP elemzői az árfolyamból fakadó kockázatokat. Egyrészt mivel a tavaly év végi euró-forint árfolyam 311-nél volt és nem valószínű ennél gyengébb szintre történő gyengülés. Másrészt a mark-to-market betétek összege (ami a fedezeti ügyletekkel együtt számított adósságban játszik szerepet) 424 milliárd forintra csökkent a tavaly decemberi 743 milliárd forintról az euró erősödésének köszönhetően.

Az OTP elemzői azt is megjegyzik, hogy a fenti kockázatok közül néhány kezelhető adósságkezelő technikákkal, ezért arra számítanak, hogy az év végén sikerül megfelelni az uniós adósságszabályoknak. A bizonytalanság azonban (főleg az EU-források miatt) fennmarad egészen az év végéig, emiatt – habár a 2018-as parlamenti választásokhoz közeledve a késztetés erős – a kormány várhatóan nem fog új, költségvetési lazító intézkedéseket hozni idén. A kép természetesen változhat az EU-források beérkezésének függvényében, de ennek már korlátozott hatása lehet az év végi GDP-növekedésre.

Emiatt azt prognosztizálják, hogy komolyabb gazdaságélénkítő fiskális lépések csak jövőre érkeznek, épp a választások előtt.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Megpróbáljuk közérthetőbbé tenni a dolgot. Qrmányunk eddig HAZUDOTT MINDENKINEK! Ám ha MÓDSZERT KELL VÁLTANIA – IGAZAT KÉNE MONDANIA!

Az igazság pedig úgy fest, mint anno a görögöknél, akik csodás eredményekről hazudoztak, miközben már régen csődben voltak!

Amennyiben ugyanez Döbrögisztánról is kiderülne?

– Hát akkor oszt’ jónapot! Nem történne semmi különös! Mivelhogy Magyarország NEM LÉTEZIK, magyar gazdaság sincs!

Az Ungarn Kolónia adósságának mértéke ismert! SOHA VISSZA NEM FIZETHETŐ MÉRTÉKŰ!

Hogy most magasabb lesz akár két százalékkal is? Nincs jelentősége! Teljesen mindegy hogy tegyük fel százmilliárd dollár, vagy százkettő milliárd!

A lényeg, hogy Döbrögi alkoholista adócsaló haverja – a Juncker! – tegnap jelezte: nem kéne szankcionálni Döbrögisztánt! Jó gyerekek azok ott a gyarmat élén. Ügyelnek a nyugalomra! Ez a lényeg!

EZ A LÉNYEG!

Csend legyen! Az meg hazugságokkal MÉG EGY IDEIG fenntartható! Majd kitalálják, hogy úgy hazudjanak,mintha igazat mondanának. Mire pedig kiderül az igazság, ITT MÁR SENKI NEM LESZ, aki rájuk kérdezzen!

Ez a lényeg!

Akkor hát hol itt a qrmányra leselkedő veszély?

 

1989-ben a Magyar Népköztársaság brutto adósságállománya 20 milliárd dollár volt! Ha akkor lett volna Euro, kb. 15 milliárd euronyi!

(Akkor még volt országunk, volt gazdaságunk!)

Az államadósság alakulása a GDP-hez viszonyítva
Évek A GDP
százalékában
Az államháztartás adóssága
(millió euró 1999. január 1-től,
millió ECU 1998. december 31-ig)
1995 84,3 26761,0
1996 71,5 24541,7
1997 62,1 24335,6
1998 60,0 24793,9
1999 59,8 27337,1
2000 55,1 27696,4
2001 51,7 32440,7
2002 55,0 40520,1
2003 57,6 41837,2
2004 58,5 49991,5
2005 60,5 53722,2
2006 64,6 62007,1
2007 65,6 66044,0
2008 71,6 72636,3
2009 77,8 75700,3
2010 80,5 78426,9
2011 80,7 72225,7
2012 78,2 76681,7
2013 76,6 77687,3
2014 75,7 77689,6
2015 74,7 80395,1
2016 74,1 83664,6
2017 I. félév 74,0


(Forrás: Wikipedia)

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

A mesefilm vége…! De lesz mááásik…!

Egyetlen döntés fenyegeti a qrmány legféltettebb álmát

Éles fordulatot vett a héten az Eximbank elszámolásának ügye, ami egy évek óta zajló csata a magyar statisztikai hatóságok és az Eurostat között. Fennáll a veszélye, hogy a pénzintézetet az államháztartási szektoron belülre kell sorolni, ez pedig jelentősen átírja a magyar adósságadatokat. Megmutatjuk, mennyire!

Óriási jelentősége van az ügynek

Még távolról sem lefutott az Eximbank elszámolásának ügye, azonban a CMFB legutóbbi döntése miatt megnőtt annak a kockázata, hogy a pénzintézetet az állami szektoron belül kell majd elszámolnia a magyar államnak. Vagy ha a magyar statisztikai hatóságok ezt nem teszik meg, akkor megteszi helyettük az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat szigorú magatartását látva, ez már csak idő kérdése. Ezért arra vállalkoztunk, hogy megbecsüljük, az Eximbank államháztartási körön belüli elszámolása mit okoz a legfontosabb államháztartási számokban.

Az átsorolás hatással lehet a költségvetés (flow mutató) és az államadósság (stock mutató) számaira is.

– A költségvetés hiányára komolyabb hatást nem gyakorolna az átsorolás. Igaz ugyan, hogy innentől az alkalmazottak bérköltsége, kamatfizetések a költségvetés kiadási oldalát terhelnék, azonban az Eximbank már jelenleg is minden évben részesül kamatkiegyenlítésben. (Az elmúlt években rendszeresen 25-30 milliárd forintot tervezett be a kormány a költségvetésbe ezen a soron.)

– Látványosabb, és a kormány számára aggasztóbb következménnyel járhat az átsorolás az államadósság tekintetében. Az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a “művelet” és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot (kérdés, hogy a nettó adósságráta hogyan változik ettől a lépéstől, mivel nem tudjuk, hogy az Eurostat az eszközoldalt milyen arányban venné figyelembe).

Százmilliárdokról van szó

Az államadósság-növelő hatás azonban függ attól, hogy az Eurostat a bank mérlegének forrásoldalán szereplő tételekből mit tekint államadósság-növelő tételnek. Az Eximbanknak nincs betétállománya a forrásoldalon, jellemzően kibocsátott kötvények és nemzetközi hitelek szerepelnek ezen az oldalon. Több forgatókönyv is elképzelhető az átsorolás esetén:

1. A bank teljes forrásállománya (vagyis mérlegfőösszege) bekerül az államadósságba.

2. Az összes kötelezettség kerül be az államadósságba (vagyis a mérlegfőösszegből csak a saját tőke összege kerül levonásra, egyébként a többi tétel mind államadósságot növel).

3. A kötelezettségállomány bizonyos elemeit számolja bele az Eurostat az államadósságba.

Ha abból a valószínű forgatókönyvből indulunk ki, hogy az Eurostat a külső forrásállományt számolja bele az államadósságba, akkor is nagyon csúnya adósságszámok alakulnak ki. Attól függően, hogy az átsorolást melyik évtől kezdődően kell végrehajtani, történik a szintugrás az államadósságban. Úgy kalkuláltunk, hogy 2010-ig visszamenőleg történik meg az átsorolás, melynek következtében minden egyes év GDP-arányos államadósság-adata a GDP-arányos külső forrásállomány értékével emelkedik meg.

Mivel az Eximbank 2016-os beszámolója is a rendelkezésünkre áll, ezért 7 éven keresztül tudjuk átvezetni a számokat az államadósságon. Számításaink szerint tavaly már 795 milliárd forintot ért el a bank külső forrásállománya, ami már a GDP 2,2%-ának felel meg. A 2015-ös 763 milliárd forintos külső forrásállomány is hasonló mértékű, ami például megfelezi a 2014-ről 2015-re bekövetkezett államadósság-csökkenést.

Az Orbán-kormány egyik legfontosabb célkitűzése az adósságráta fokozatos csökkentése. Az Eximbank esetleges átsorolása pedig ezt írná át, nem is kis mértékben: az adósságráta csökkenése már nem lenne olyan meredek, mint azt jelenleg számon tartja a kormány.

Számításainkból egyértelműen kiolvasható, hogy a tét nem kevés. Ezért nem meglepő, hogy nagyon úgy néz ki, a magyar kormány hajlandó beállni a magyar statisztikai hatóságok mögé és akár a bíróságig vinni az ügyet. Ettől függetlenül fennáll a kockázata, hogy az Eurostat bármikor előáll a magasabb magyar államadósság-adatokkal.
(portfolio)

Bal-Rad komm: A döbrögista horda számára bizony nem kicsi a tét! HA EGY KÜLSŐ ÉS OBJEKTÍV HELYZETFELMÉRŐ azt állapítja meg, hogy a vajda nagy vállalása csupán szemfényvesztés – PARASZTVAKÍTÁS – volt mindezidáig, akkor bizony azt még az álellenzék a szemére vetheti a hordának.

Azt, hogy “…tavaly már 795 milliárd forintot ért el a bank külső forrásállománya, ami már a GDP 2,2%-ának felel meg…az adósságráta csökkenése már nem lenne olyan meredek, mint azt jelenleg számon tartja a kormány…”

– Ez a “külső forrásállomány” természetesen közpénzt jelent!

Ráadásul – ha emlékezetünk nem csal – akkor a 3500 milliárdos “megvédett” MANYUP pénz tekintélyes hányada IS a vajdai álom (igéret) beteljesítésére lett – ÁLLÍTÓLAG! – fordítva!

Persze a horda számára semmi sincs veszve. Az impotens álellenzék ezt a magas labdát NEM MERI LEÜTNI! – a horda meg széttárja a karját, és röhögve előadja: AZOK MÁSKÉNT SZÁMOLNAK OTT AZ EUROSTATNÁL, ITT MEG MI VAGYUNK AZ URAK! Úgyhogy…!

Persze az igazság ettől még kibukott. Bár az senkit nem érdekel!

Mint ahogy az sem, hogy a GDP-növekedéssel (ami 2010 óta volt) NEM ARÁNYOSAN CSÖKKENT az államadósság! Jóval szerényebb mértékben.

Azaz: NŐTT AZ ÁLLAMADÓSSÁG! Viszont a qrmányzati számmisztikában ez elsumákolható!

Meg jelentősége sincs! Nem mindegy hogy 50 vagy 80 százalék?!

SOHA VISSZA NEM FIZETHETŐ MÉRTÉKŰ!

Lényegesebb, hogy a rendszerváltás óta a külső államadósság TIZENHÁROMSZOROSÁRA NŐTT!

A nemzeti aranytartalék 63 tonnájából 60 tonna eltűnt!

Az állami vagyon minimum 90 százaléka eltűnt!

A MAGYAR GAZDASÁG MEGSZŰNT!

PIACAINKAT ELAJÁNDÉKOZTUK!

Itt állunk kilógó üleppel, de dacosan fölvetett fejjel! Mi – BÜSZKE MAGYAROK!

Jöhet a következő mesefilm!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Államadósság csökkenés-vagy amit akartok…!

Elbukta Döbrögisztán a vitát – megugorhat az államadósság

Az Eximbankot az állami háztartási körön belülre kellene sorolni, ez a lépés pedig jelentősen befolyásolhatja az államháztartás legfontosabb számait.

A statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság, a CMFB (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics) július 13-i határozatának értelmében az Eximbank foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás és mint ilyen az államháztartáson belülre kellene sorolni – írja a Portfolio. Ezzel a döntéssel a testület az Eurostatnak adott igazat az évek óta húzódó elszámolási vitában a magyar hatóságokkal szemben.

Korábban a KSH és a jegybank kért eligazítást az Eximbank ügyével kapcsolatban, mert az Eurostat szerint a pénzintézetet az államháztartáson belül kellene elszámolni. Ha azonban ezt megteszik, akkor az jelentős hatással lehet a magyar államadósságra.

Ez egyelőre a testület jellegéből fakadóan továbbra is csak ajánlásnak számít, vagyis a magyar államot ez nem kötelezi a jövőben arra, hogy az államháztartáson belül számolja el az Eximbankot, az Eurostat viszont megteheti, hogy a pénzintézettel kiegészített államháztartási adatokat közli majd.
(mfor)

Bal-Rad komm: “…egyelőre a testület jellegéből fakadóan továbbra is csak ajánlásnak számít, vagyis a magyar államot ez nem kötelezi…”

– Azaz: a számmisztika – a döbrögizmus létalapja – tovább folytatódhat. Azaz a parasztvakítás! Államadósságilag!

Ennek mondjuk sok jelentősége nincs, hiszen az SOHA VISSZA NEM FIZETHETŐ MÉRTÉKŰRE DUZZADT, ráadásul nincs is miből visszafizetni!

Viszont az Eurostat kimutatásaiban (de csak ott!) szerepelni fog egy megmagyarázhatatlan tény. MIÉRT NEM MONDOTT MÉG LE DÖBRÖGI? Ő ugyanis azt ígérte, hogy ha az államadósság nem fog csökkenni X-mértékben, akkor lemond!

Az államadósság pedig csak döbrögisztáni MÉRCÉVEL mérve csökkent! Viszont ha az Eurostat fogja mérni, akkor nőtt!

De hát ezt viszont Döbrögisztán nem köteles elismerni! Majd befűznek egy új mesefilmet a qrmányvetítőbe.

Bár ettől még a VALÓS ADÓSSÁGUNK nem fog csökkenni!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Szimbolikus jelleggel…!

130 millió eurónyi Döbrögi-féle államkötvénnyel árasztottuk el Kínát

Magyarország a kínai belső piacon bocsátott ki államkötvényt 1 milliárd renminbi, 130 millió euró összegben – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Elmondta: a kötvény 3 éves futamidejű, kamata 4,85 százalék, amelyet egy későbbi swapügylet keretében euróra vált a magyar állam, így végül ennél kedvezőbb lesz a Kínában piacra dobott kötvény kamata.

Az államtitkár elmondta: a kibocsátás szimbolikus jellegű, hozzájárul a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.

Hornung kiemelte: a kibocsátás része egy 3 milliárd renminbis (jüan) programnak, a későbbi kibocsátásokat a piaci feltételek alakulásának függvényében hajtják végre. Kiemelte: a kötvénykibocsátással Magyarország volt az első szuverén kibocsátó idén a panda-kötvények piacán, a kínai belső piacon. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány az államadósság szintjének folyamatos csökkentése mellett kiemelt célnak tekinti az államadósság devizaarányának mérséklését.

Rámutatott: míg 2011-ben az államadósság szintje a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyítva 80,7 százalék volt, addig 2016 végére ez a mutató 74 százalékra csökkent, 2011-ben az államadósságon belül a devizaarány 52 százalék volt, az idei első negyedév végére pedig 28 százalékra esett vissza. Az államadósságot finanszírozó kötvénytulajdonosokon belül a külföldiek aránya 40 százalékra csökkent a 2011-es 65 százalékról. Az adósság szerkezete stabilabb lett – emelte ki Hornung Ágnes.

Az államtitkár emlékeztetett: a kínai piacon megvalósult kötvénykibocsátás előzménye volt, hogy 2015 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök renminbiben kibocsátandó kötvénykibocsátásról állapodott meg a Bank of China elnökével. A tavaly tavasszal kibocsátott, úgynevezett dim sum kötvény kibocsátása az angol jog szabályai alapján történt, míg a mostani kötvényt a kínai jog előírási szerint bocsátották ki, előkészítése 2016-ban kezdődött el, fűzte hozzá az államtitkár. A kötvény 4,85 százalékos kamata alacsonyabb, mint a tavaly áprilisban kibocsátott 1 milliárd jüanos magyar állampapír kamata, ami akkor 6,25 százalék volt.

Megjegyezte: elsősorban presztízskérdés a kínai belső piacon államkötvénnyel megjelenni, az ügyletet csütörtökön zárják le. Elmondta: az ügylet végső lezárása után lehet a túljegyzésről részleteket mondani, de a korábbi kínai kötvénykibocsátás esetébe többszörös volt a túljegyzés, ebben az esetben is erre lehet számítani. Kérdésre Hornung Ágnes elmondta: a későbbi újabb kínai kötvénykibocsátásokról az adott piaci körülmények között döntenek, így azt is, hogy melyik – az offshore, vagy az onshore – kínai piacon dob piacra állampapírt a magyar állam.

Kiemelte: az Államadósság Kezelő Központ ez évi terveiben egymilliárd euró értékben szerepel devizakötvény-kibocsátás, ennek egy kis részét fedezi a mostani renminbi kötvény. A későbbi piaci körülmények határozzák meg, hogy az egymilliárd eurós keret teljes összegét kibocsátja-e a magyar állam, jelezte Hornung.
(24.hu)

Bal-Rad komm: “…A későbbi piaci körülmények határozzák meg, hogy az egymilliárd eurós keret teljes összegét kibocsátja-e a magyar állam…”

– Úgy fognak alakulni! Mérget rá!

“…2011-ben az államadósság szintje a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyítva 80,7 százalék volt, addig 2016 végére ez a mutató 74 százalékra csökkent…”

-Nem nagyon értünk mi ezekhez a mekkmesteri mutatványokhoz! Csak annyit, hogy az uniós júdáspénzek Döbrögisztán GDP-jét 3,5-4 százalékkal tolják meg! A GDP nagyobbik hányadát pedig a külföldi tulajdönú összeszereldék, meg szolgáltató, meg egyéb spekulánscégek produkálják.

Mondjuk 2011-től 2017-ig eltelt bő öt esztendőben – ha igazak a júdáspénzek és a GDP közötti összefüggésekről szóló mendemondák, akkor a GDP minimum 17 százalékos növekedését öt év alatt a júdáspénzek gyarapították!

EHHEZ KÉPEST AZ ÖT ÉV ALATT AZ ADÓSSÁG CSAK 6,7 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT, AMI AZT JELENTI, HOGY VALÓJÁBAN MAJDNEM 10 SZÁZALÉKKAL NŐTT!!! (Gyanítható, hogy nem sántít a logika!-hiszen tegnapelőtt tudtuk meg, hogy adósságunk a rendszerváltáskorihoz képest TIZENHÁROMSZOROSÁRA NŐTT!

Most ezt egy kicsit megtolta még Döbrögi! SZIMBOLIKUSAN! És ha a későbbi piaci körülmények…

Plusz még a paksi bővítkezés tízmilliárd eurója is hozzácsapódik…

“…Az adósság szerkezete stabilabb lett – emelte ki Hornung Ágnes…”

-Ebben maximálisan egyetérthetünk a csisztamagyar Hornung Ágnessel! Talán mi őtőle némiképp eltérően látjuk ezt a stabilitást, de szerintünk is stabil.

Zicher hogy unokáink unokáinak az unokái is ÁTKOZHATNAK BENNÜNKET! Ha még egyáltalán lesznek itt magyarok!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Az adósságnövekményünk több mint TIZENHÁROMSZOROS!

7,1 millió forinttal adósított el minden magyart az állam

Hiába a GDP-arányos államadósság elmúlt években mutatott töretlen csökkentése, nominális nem sikerült megállítani az állam eladósodottságát. Ennek következtében fokozódik az egy főre eső teher is.

Az OECD Facebook-oldalán tett közzé egy diagramot arról, hogy az egyes tagállamokban mekkora az egy főre jutó államadósság. Dollárban és vásárlóerő-paritáson számolva

Magyarország esetében 26 770 dollárt közölnek, vagyis aktuális árfolyamon számítva 7,1 millió forinttal adósítottak el minden egyes magyar az elmúlt időszak kormányai.
Ez nagyjából egy szinten van a norvég egy főre jutó adóssággal, ami 26 837 dollár volt.

A teljes – vagyis az OECD partner országaival kiegészített – rangsort nézve Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, a régiónk vonatkozásában viszont még ennyire sem előkelő a helyezésünk.

A lengyeleknél 19 824 dollárt jut egy főre,
a szlovákoknál 18 426,
a cseheknél pedig 17 383 dollárt.
Vagyis a magyarokra hárul fejenként a legnagyobb államadósság.

A legkevesebb egy főre jutó adósság az indonézeket terheli, mindössez 3264 dollár, míg a legnagyobb adósság a japánokra hárul, fejenként 90 345 dollár, ami forintosítva valamivel több mint 24 milliót jelent. Ez annak fényében nem nagy meglepetés, hogy Japán a világ legnagyobb államadósságával rendelkező országa. Mögötte jócskán lemaradva állnak az írek, 62 687 dollárral és az amerikaiak 61 539-cel.


(mfor)

Bal-Rad komm: “Hiába a GDP-arányos államadósság…”

-A gond ezzel a GDP-vel “mindösszesen csak” annyi, hogy zömét a “X-Y Hungary Kft” helyhatározóval jelölt multinacionális összeszereldék és “szolgáltatók” produkálják!

De mindegy is!

A rendszerváltáskori külső államadósságunk netto 20 milliárd dollár VOLT!

Ma ez a szám 267 700 000 dollár. KETTŐSZÁZHATVANHÉT-MILLIÁRD HÉTSZÁZ MILLIÓ dollár!

Értjük ugye? A növekmény több mint TIZENHÁROMSZOROS! HIHETETLEN!

Közben pedig az állami vagyon legalább 95 százaléka elúszott, és eltűnt a rendszerváltáskori 63 tonnás magyar aranykészletből 60 tonna! (A maradék 3 tonna is CSAK papíron létezik!)

NAGYSZERŰ BÓTOT CSINÁLTAK RENDSZERVÁLTÓINK ÉS AZ AZÓTA REGNÁLÓ HELYTARTÓINK!

A MI BIZALMUNKBÓL!

MEGÉRTE? EZT AKARTUK? EZT AKARTAD?

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!