…eddig nem látott veszély fenyegeti a qrmányt?
– Miről is van szó: az idei költségvetés eddigi számai alapján egyre erősödtek azok a vélemények, miszerint a kormány még idén költekezhet a rendelkezésre álló mozgásteréből.
– A legutóbbi államadósság-adatok azonban átírják ezt a forgatókönyvet, a számok ugyanis gátat szabnak a kormány fiskális politikájának.
A legutóbbi havi pénzforgalmi adatok és a múlt héten megjelent negyedéves kormányzati szektor statisztika alapján azt gondolhatnánk, hogy a büdzséhiány annyira rendben van, hogy a kormány már most hátradőlhet, sőt akár elkezdheti kihasználni a rendelkezésére álló mozgásteret. Az OTP Bank elemzőinek legfrissebb számítása ezt a képet borítja fel. Azt állítják ugyanis, hogy
“a GDP-arányos államadósság-ráta felülvizsgálata és az uniós források beérkezése körüli bizonytalanság miatt fennáll a kockázata annak, hogy Magyarország megsérti az EU által előírt 1/20-os adósságszabályt.”
A bank közgazdászai emlékeztetnek a KSH által múlt héten közölt második negyedéves kormányzati szektor adatra: ezek szerint az első félév végén a hiány négy negyedéves átlaga 1,3%-ra csökkent a GDP arányában a korábbi 1,9%-ról. Az idei első félévben többletet mutatott a kassza, igaz ez nagyrészt egyszeri bevételekkel függött össze, a földértékesítésekből származó bevételekkel (+ 144 milliárd forint). Eközben az alapvető adóbevételek is látványosan növekedtek. A kiadási oldalon az állami beruházások 80%-os növekedése emelkedik ki, valamint a 8,1%-os bérnövekmény.
Megismétlik korábbi kijelentésüket, miszerint a 2016-os költségvetés egyensúlyi lett volna, ha a kormány az év utolsó heteiben nem nyomja meg a pénzszóró gombot.
Arra is kitérnek, hogy a kép hasonló lehet idén is a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a társasági adó csökkentése és az élénkülő állami beruházások ellenére. A kormánynak lehet mozgástere a gazdaság élénkítésére a 2018-as választások előtt.
Az igazi veszély
A KSH pénteki adatközléséből azonban az is kiderült, hogy a 2014-es és 2015-ös költségvetési hiányszámok 0,7 és 0,5 százalékponttal emelkedtek meg, így 2,7% és 2% volt a deficit ezekben az években a GDP arányában. A jövőben azonban a módszertani változásoknak kedvező hatása is lehet a költségvetés ESA-számaira. A mobilfrekvencia-értékesítésből származó bevételek elszámolása ugyanis változott. Korábban ezeket egyszeri bevételi tételeknek tekintették, az új szabályok szerint viszont ezt bérleti díjként kell elszámolni, ami a szerződés időtartama alatt juttat bevételeket az államkasszának. Emiatt például a 2014-es költségvetés bevételei 145 milliárd forinttal lettek alacsonyabbak, azonban az ezt követő években magasabb bevételhez jutott és juthat az állami költségvetés (2015-ben 27,9 milliárd forint plusz).
Lényeges változást hozott még a számokban a pénzügyigarancia-alapok és szanálási alap elszámolásának felülvizsgálata – emelik ki az elemzők. 2014-ben itt 66 milliárd forintos, 2015-ben pedig 169 milliárd forintos többletkiadást mutatott ki a KSH.
Komolyabb hatást fejtett ki a revízió az államadósság-számokra. A 2013-as GDP-arányos adósságráta 0,6 százalékponttal 76%-ra csökkent, azonban a 2016 év végi adósságráta csak 0,2 százalékponttal lett kisebb. Vagyis az adósságpálya mérsékeltebb ütemben csökken, mint eddig gondoltuk – mutatnak rá.
Az új adósságszámok ismeretében Magyarország az 1/20-os adósságszabály teljesítésének határán billeg.
A 2013-2016-os évekre az 1/20-os szabályból 0,8 százalékpontos adósságráta-csökkenés következne. Ezt a korábbi számokkal könnyedén teljesítette Magyarország, azonban a felülvizsgált adatok után már csak 0,7 százalékpontos csökkenés adódik. Ha a 2017. év végi adósságszámból is az 1/20-os szabály megszegése adódik, akkor a kormány kínos helyzetbe kerülne, épp a választások előtt kényszerülne magyarázkodásra Brüsszel felé az adósságdinamika kérdésében.
És a valódi korlát
Az uniós adósságszabály teljesítéséhez 2017 végére 73%-os adósságrátát kellene elérni, míg 2018 végére 72,5%-ra, 2019-re 71,8%-ra kellene csökkenteni az államadósságot. A frissített kormányzati prognózis az idei év végére 72,4%-os adósságrátával kalkulál, vagyis a kormány szerint nem fenyegeti veszély az adósságcsökkentés elvárt mértékét.
Az OTP elemzői szerint azonban ezt több kockázat is fenyegeti:
1. A legfontosabb ezek közül az EU-források lehívása. Idén felrobbant az EU-projektek előfinanszírozása, amit az állam áll az Európai Bizottság helyett, átmenetileg. Idén augusztusig 1324 milliárd forintnyi kiadás ment erre a célra, miközben az EU-tól 291 milliárd forint érkezett ezen a jogcímen. Amennyiben nem érkezik meg a számlák ellentételezése Brüsszelből időben (például elszámolási viták következtében), akkor az államháztartás rövid távú finanszírozási igénye meghaladhatja a várakozásokat.
2. Elszámolási kockázatok. Itt az OTP elemzői az Eurostat és a magyar statisztikai hatóságok között zajló, Eximbankot érintő elszámolási vitát említik. Amennyiben az Eximbankot végül az államháztartáson belülre kell sorolni, akkor a 2013-as adósságráta 1,3 százalékponttal emelkedne, a 2016-os szám pedig 2,1 százalékpontot ugrana. Ebben az esetben a tényleges államadósság-csökkenés 1,3 százalékpont lenne, miközben az 1/20-os adósságszabály 2,6 százalékpontos csökkenést követelne meg. Korábban úgy véltük, hogy az Eximbank körüli elszámolási vita kevésbé számít, azonban a mostani felülvizsgálat után döntő fontosságú lehet – írják mostani anyagukban. A másik elszámolási kérdés a Paks 2 projekt hitelét övezi.
3. Árfolyam. A fennálló adósság egynegyede még mindig devizában áll fent, ami még mindig érzékennyé teszi az államadósság alakulását a devizaárfolyamoknak. Az euró-forint árfolyam mellett az euró-dollár árfolyam is fontos lehet ebből a szempontból (a swapügyletek miatt). Ebben a pillanatban azonban mérsékeltnek látják az OTP elemzői az árfolyamból fakadó kockázatokat. Egyrészt mivel a tavaly év végi euró-forint árfolyam 311-nél volt és nem valószínű ennél gyengébb szintre történő gyengülés. Másrészt a mark-to-market betétek összege (ami a fedezeti ügyletekkel együtt számított adósságban játszik szerepet) 424 milliárd forintra csökkent a tavaly decemberi 743 milliárd forintról az euró erősödésének köszönhetően.
Az OTP elemzői azt is megjegyzik, hogy a fenti kockázatok közül néhány kezelhető adósságkezelő technikákkal, ezért arra számítanak, hogy az év végén sikerül megfelelni az uniós adósságszabályoknak. A bizonytalanság azonban (főleg az EU-források miatt) fennmarad egészen az év végéig, emiatt – habár a 2018-as parlamenti választásokhoz közeledve a késztetés erős – a kormány várhatóan nem fog új, költségvetési lazító intézkedéseket hozni idén. A kép természetesen változhat az EU-források beérkezésének függvényében, de ennek már korlátozott hatása lehet az év végi GDP-növekedésre.
Emiatt azt prognosztizálják, hogy komolyabb gazdaságélénkítő fiskális lépések csak jövőre érkeznek, épp a választások előtt.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Megpróbáljuk közérthetőbbé tenni a dolgot. Qrmányunk eddig HAZUDOTT MINDENKINEK! Ám ha MÓDSZERT KELL VÁLTANIA – IGAZAT KÉNE MONDANIA!
Az igazság pedig úgy fest, mint anno a görögöknél, akik csodás eredményekről hazudoztak, miközben már régen csődben voltak!
Amennyiben ugyanez Döbrögisztánról is kiderülne?
– Hát akkor oszt’ jónapot! Nem történne semmi különös! Mivelhogy Magyarország NEM LÉTEZIK, magyar gazdaság sincs!
Az Ungarn Kolónia adósságának mértéke ismert! SOHA VISSZA NEM FIZETHETŐ MÉRTÉKŰ!
Hogy most magasabb lesz akár két százalékkal is? Nincs jelentősége! Teljesen mindegy hogy tegyük fel százmilliárd dollár, vagy százkettő milliárd!
A lényeg, hogy Döbrögi alkoholista adócsaló haverja – a Juncker! – tegnap jelezte: nem kéne szankcionálni Döbrögisztánt! Jó gyerekek azok ott a gyarmat élén. Ügyelnek a nyugalomra! Ez a lényeg!
EZ A LÉNYEG!
Csend legyen! Az meg hazugságokkal MÉG EGY IDEIG fenntartható! Majd kitalálják, hogy úgy hazudjanak,mintha igazat mondanának. Mire pedig kiderül az igazság, ITT MÁR SENKI NEM LESZ, aki rájuk kérdezzen!
Ez a lényeg!
Akkor hát hol itt a qrmányra leselkedő veszély?
1989-ben a Magyar Népköztársaság brutto adósságállománya 20 milliárd dollár volt! Ha akkor lett volna Euro, kb. 15 milliárd euronyi!
(Akkor még volt országunk, volt gazdaságunk!)
Az államadósság alakulása a GDP-hez viszonyítva
| Évek |
A GDP
százalékában |
Az államháztartás adóssága
(millió euró 1999. január 1-től,
millió ECU 1998. december 31-ig) |
| 1995 |
84,3 |
26761,0 |
| 1996 |
71,5 |
24541,7 |
| 1997 |
62,1 |
24335,6 |
| 1998 |
60,0 |
24793,9 |
| 1999 |
59,8 |
27337,1 |
| 2000 |
55,1 |
27696,4 |
| 2001 |
51,7 |
32440,7 |
| 2002 |
55,0 |
40520,1 |
| 2003 |
57,6 |
41837,2 |
| 2004 |
58,5 |
49991,5 |
| 2005 |
60,5 |
53722,2 |
| 2006 |
64,6 |
62007,1 |
| 2007 |
65,6 |
66044,0 |
| 2008 |
71,6 |
72636,3 |
| 2009 |
77,8 |
75700,3 |
| 2010 |
80,5 |
78426,9 |
| 2011 |
80,7 |
72225,7 |
| 2012 |
78,2 |
76681,7 |
| 2013 |
76,6 |
77687,3 |
| 2014 |
75,7 |
77689,6 |
| 2015 |
74,7 |
80395,1 |
| 2016 |
74,1 |
83664,6 |
| 2017 I. félév |
74,0 |
|
(Forrás: Wikipedia)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
