Nem csak neked fáj a gyenge forint, hanem kivégzi Döbrögi legféltettebb álmát
Idén tavasz óta tartósan és fokozatosan értékelődik le a forint, az euróval szembeni árfolyama megcsípte a 330-as szintet is és ha ez így marad az év végéig, akkor abból az államháztartásnak is gondja származhat. A tartósan gyenge forint ugyanis átírja az államadósság-számokat és eltűnhet a csökkenő pálya az év végére. Számításaink alapján bemutatjuk, mennyire kell félnie a kormánynak.
Gyenge forint – Fáj a kormánynak?
Az elmúlt hetekben felgyorsult a forint leértékelődése, az euróval szembeni jegyzések gyorsan érték el a 330-as szintet, ami egyúttal új történelmi mélypontot jelent. A tartósan gyengébb forint pedig következményekkel jár a gazdasági szereplőkre. De nemcsak a lakosság és a vállalatok érezhetik meg a forintgyengülés hatását, hanem az államkassza is: az államháztartás egyenlege és az államadósság is. A költségvetésért felelős Varga Mihályt is többször faggatták erről nemrégiben.
“Természetesen figyelek arra, hogy mi történik az árfolyammal, mivel ez a költségvetést érinti. Van az adósságnak devizaaránya. Az árfolyam, ha gyengül, van inflációs hatása és ennek van kiadási többlete, de többletbevétellel is jár” – fejtette ki a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter az árfolyam és a költségvetés kapcsán az ATV műsorában. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy el kell fogadni, amit a szabad piac meghatároz.
Arra a kérdésre, hogy a költségvetés meddig tudja tolerálni a gyenge forintot, Varga Mihály úgy válaszolt a tévéműsorban:
Kedd este az InfoRádió műsorában pedig már azt nyilatkozta, hogy a magasabb árfolyam miatt valamit valószínűleg lépni kell a költségvetésben. Megismételte azonban, hogy a költségvetési egyenlegre a hatások semlegesek és az idei költségvetésben a második félévre maradt még 100 milliárd forintnyi szabad tartalék az esetleges kockázatok kezelésére.
Nem az egyenleg, ….
A miniszter ezzel a forintgyengülés költségvetési egyenlegre gyakorolt hatására utalhatott (flow mutató). A gyenge forint azonban az államadósságot is érintheti (stock típusú adatok), de erről később.
A tervezettnél magasabb euróárfolyam mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalt érinti, ez a közvetlen hatás. (A 2018-as költségvetés 311,4-es, a 2019-es büdzsé számait pedig 311,3-as euróárfolyammal kalkulálta a minisztérium.) Közvetlenül emeli az EU-források összegét, amit euróban utal az Európai Bizottság, itthon viszont forintra váltva egyre többet kaphat érte a magyar állam. A kiadási oldalon jelentkező követtlen árfolyamhatás, hogy a devizakötvények kamatfizetési kötelezettsége emelkedik (valamint néhány devizában fennálló kötelezettség, nagykövetségek, stb.), az állam által végrehajtott beruházások importja, illetve az importált energia is drágul, ami szintén emeli a kiadásokat. Ezeknek a közvetlen hatásoknak a nettó egyenlegét nehéz megmondani.
Tartósan gyengébb forint mellett fennáll a lehetősége annak, hogy emelkedik az infláció (közvetett hatás). Ez részben kedvező hír az államkasszának, ugyanis a magasabb árak után több áfabevétel folyik be a közösbe. Ugyanakkor a magasabb infláció miatt csökkennek a reáljövedelmek, ezért a fogyasztás sem tud olyan látványosan bővülni, ahogyan azt eredetileg tervezte a kormány. Az infláció esetleges emelkedésének másik azonnali következménye a nyugdíjkiadások emelkedése. Ha ugyanis év közben kiderül, hogy a tervezett nyugdíjemelés mértékénél magasabb lesz a pénzromlás üteme, akkor novemberben kompenzációra jogosultak a nyugdíjasok (ez néhány tízmilliárd forint mínuszt jelent).
Ennek a közvetett hatásnak a másodkörös következménye lehet az, ha a magasabb infláció miatt tartósan megemelkednek az állampapírpiaci hozamok, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a drágábban tudja magát finanszírozni a magyar állam és ez lecsapódik a kamatkiadások emelkedésében.
Jól látható tehát, hogy a gyengébb forint a költségvetés mindkét oldalát érinti és ezek a hatások nagyrészt kiolthatják egymást, ezért a költségvetés egyenlegére a gyenge forint óriási hatást nem gyakorol összességében.
… hanem az adósság a mumus
A fenti gondolatmenet alapján a kormánynak nem a forint költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása miatt kell aggódnia. Ahogyan arra Varga Mihály is utalt, ez a történet egyenlegsemleges lehet.
Sokkal inkább az államadósság miatt fájhat a kormány feje. A Stabilitási törvény ugyan kiköti, hogy változatlan árfolyamon kell számolni minden következő év GDP-arányos államadósság-mutatóját, azonban az uniós szabályok esetében nincs ilyen mentesülés. Ez esetben az árfolyam gyengülésének hatása lehet a maastrichti adósságszámokra.
Az államadósságra gyakorolt hatást alapvetően három tényező befolyásolja:
- A központi költségvetés devizaaránya. Ez most júniusban 20% alá csökkent, ami kedvező fejlemény az államháztartás sérülékenysége szempontjából.
- Az államháztartásba sorolt szervek és társaságok devizaadósságától. A legnagyobb tételt itt az Eximbank adóssága jelenti, melynek túlnyomó része devizában áll fent.
- A forint (euróval és dollárral szembeni) gyengülésének mértékétől.
Induljunk ki abból, hogy 2018 végére a GDP-arányos adósságrátát 73,2%-ra tervezi csökkenteni a kormány az Eximbank adósságainak figyelembevételével, a 2017 végi 73,6%-ról. Elfogadva a kormány idei év végi adósságprognózisát (ami egyúttal azt is jelenti, hogy elfogadjuk a kormány makrogazdasági feltevéseit és finanszírozási igényét), számításaink alapján az adódott, hogy a központi költségvetés devizaadósságának átértékelődése 1,04 százalékponttal emeli meg a GDP-arányos adósságrátát. Azt is tudjuk, hogy az Eximbank 1,9 százalékponttal növelte az adósságrátát tavaly és ha ez a mérték fennmarad 2018-ban, akkor az Eximbank devizaadósságának átértékelődése 0,13 százalékponttal dobja meg a teljes adósságrátát (abból indultunk ki, hogy 2018-ban sem változik az Eximbank adósságának devizaaránya, a 2017-es jelentése szerint ez az arány 96% felett volt).
Ha tehát minden így marad, akkor számításaink szerint a kormány nem fogja tudni csökkenteni az uniós módszertan szerint számolt adósságrátát idén. Fontos megjegyezni ahogyan fentebb jeleztük, hogy a Stabilitási törvény szerint változatlan árfolyamon kell számolni az államadósság összegét. Itt két szempontból lehet érzékeny az államadósság várható emelkedése:
- A kormány számára politikai presztízskérdés a csökkenő adósságpálya, a kormányfő saját maga is kiemelten fontos célként tartja számon. Az eddigi kedvező trend akadhat most el, ha a gyenge forint fennmarad. (Emelkedő adósságpályára egyébként volt példa: nemrég derült ki, hogy az Eximbankkal együtt számolt államadósság 2014-ről 2015-re növekedett.)
- Felmerül az Európai Unió által elvárt 1/20-os adósságszabály teljesítésének kérdése. Ennek azért van jelentősége, mivel ennek megsértése esetén túlzottdeficit-eljárás indul az adott uniós tagállammal szemben.
Hol fájhat ez a kormánynak?
Ez utóbbi forgatókönyv lényegesebb számunkra a várható súlyos következménye miatt. Számításaink szerint (az egyhuszados szabályt visszamenőlegesen nézve) az uniós szabály alapján az idei év végi adósságráta legfeljebb 73,89%-os lehetne. Vagyis a tavalyinál még akár magasabb is lehetne az adósságráta. A forint átértékelődése miatt viszont az idei év végén az adósságráta 74,24% lehet kalkulációink szerint, ami magasabb az egyhuszados szabály visszamenőleges ága alapján számított korlátnál. Vagyis a jelenlegi felállás szerint sérülne az uniós szabály visszatekintő lába. Ebben az esetben tovább kell lépni az előretekintő lábra (pdf, 72. oldal), vagyis, hogy előretekintve teljesül-e várhatóan az 1/20-as adósságszabály. Erre vonatkozóan az uniós döntéshozók az Európai Bizottság előrejelzéséből indulnak ki, amely legutóbb tavasszal határozott adósságcsökkenést vetített előre (2019-re 71,1%-os rátát), így ebből a szempontból nem fenyeget az 1/20-os szabály megsértésének tényleges veszélye.
Mindez azt jelenti, hogy jelenleg nem áll fent az uniós adósságszabály megsértésének veszélye, vagyis erről az oldalról nincs költségvetési lépéskényszerben a kormány. Erre utalhatnak Varga Mihály kedd esti mondatai is. “Úgy érzem, hogy a mostani árfolyamgyengülés még nem befolyásolja oly módon a költségvetést, hogy emiatt rendkívüli helyzetet vagy éppen költségvetési módosítást kellene előkészíteni” – fogalmazott a pénzügyminiszter óvatosan és bizakodóan, de szavaiból az is kiolvasható volt, hogy csak egyelőre áll fent ez a helyzet és fel kell készülni rosszabb forgatókönyvekre is.
Ugyanakkor az árfolyam gyengülése figyelmeztető jel a hazai fiskális politika számára és az emelkedő adósságpálya valós veszélye nyomás alá helyezheti a kormányt akár már a közeljövőben.
Arra már korábban felhívtuk a figyelmet, hogy a fiskális politika effektív korlátját a jövőben nem a költségvetési deficitre vonatkozó szabályok, hanem sokkal inkább az adósságszabályok jelentik. (portfolio)
Bal-Rad komm: Érdekes egy dolog ez az államadósság. Amiről a mai napon ezt mutatja a ketyegő: (Ami erősen “alaphangon” ketyeg.)
https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary
Van annak valami jelentősége, hogy 73,6 – vagy 73,2 százalék a GDP arányos csökkenés? (Éves szinten 0,4 (!) százalék.) Miközben viszont abszolút értéken folyamatosan nő!
A vadaság GDP – jének 75 százalékát a gyarmatosítók cégei állítják elő. A profitjuk szabad kivitele mellett! Az adósság viszont vajdaságot és annak HATÁRAIN BELÜL ÉLŐ polgárait nyomja.
Arról a Döbrögisztánról beszélünk, amelynek NINCS ÖNÁLLÓ GAZDASÁGA! De van soha vissza nem fizethető mértékű adóssága.
Arról a Döbrögisztánról beszélünk, amely a kevéske megmaradt állami tulajdont csicsázza – cifrázza töméntelen közpénzt elpocsékolva.
Van annak bármilyen jelentősége is, hogy Döbröginek – vagy bármely nemzetrontó-hazaáruló féregnek – a MEGHIRDETETT féltett álma csupán lázálomnak bizonyul?
SEMMI JELENTŐSÉGE!
“EZEK” a magyarok álmait tiporták széjjel az országunkkal együtt! Magyarok millióinak életét tették tönkre!
ENNEK VAN JELENTŐSÉGE!
Úgyhogy:
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
