Vezénylő Tábornok Úr lett a vajda!

A vajda katonai vezénylési akciótervet készített

Az ország legfontosabb dokumentumának nevezte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában az úgynevezett egészségügyi átcsoportosítási tervet, amely arról szól, hogyan kell majd az erőket átcsoportosítani, amikor tömegessé válik a koronavírus-fertőzés.

A törvények egészségügyi veszélyhelyzetben minden egészségügyi dolgozónak kötelezővé teszik a vezényelhetőséget, ilyenkor központilag lehet gazdálkodni velük – mondta.

A kormányfő azt is hozzátette, hogy 110 kollégiumot foglaltak le – ahol 19 820 embert tudnak elhelyezni – és 58 hotelt – ezek 5661 ember elhelyezésére alkalmasak –, továbbá szolgálatba van állítva 3543 gépjármű, és 203 770 ember étkeztetésére vannak felkészülve.

Ez egy katonai vezénylési akcióterv a tömeges járvány időszakára – mondta Orbán Viktor.

A munkahelyek megőrzéséről és újak létrehozásáról szólva, a miniszterelnök közölte: kedden mutatják be a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervét.

„Úgy küzdjünk meg ezzel a válsággal, hogy ne adjunk fel a céljainkat, ne adjuk fel azt, amit elértünk, ne adjuk fel Magyarország függetlenségét (…), a munkaalapú gazdaságot és a büszke élet lehetőségét sem!” – fogalmazott.
(MTI)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Ez az eü. vezénylési terv logikus és ésszerű a RAGÁLY VÉGÉIG! (Az már más kérdés, hogy hová lettek az eü – dolgozók, hogy ily módon kell őket pótolni?)

Kétségünk viszont afelől ne legyen, hogy a KORLÁTLAN IDEJŰ TELJHATALMÁVAL ÉLVE, A RAGÁLY UTÁN FOG CSAK FÖLPÖRÖGNI az átvezénylés rendszere. A gazdaság területére vonatkoztatva, a versenyképesség biztosítására hivatkozással.

A RABSZOLGAUNKA ALAPÚ GAZDASÁG MEGTEREMTÉSÉRE!

MI SZÓLTUNK!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2020 április 3. péntek van. Az esztendő 94. napját tapossuk. Rohan ám az idő! 

A Gergely-naptár szerint az évből még 272 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra. 

De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.

A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Buda, Richárd, Hóvirág, Indira, Irén, Iréne, Keresztély, Keresztes, Múzsa, Sükösd, Szixtusz, Ulpián  nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!

Április 3 – án  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_3.

A mai napra SEMMI ÜNNEP! MA CSAK DÖGUNALOM!

A balrad.ru mai zeneajánlata:

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A szociális katasztrófa küszöbén a magyarok lába

Katasztrofális hatása lehet a munkanélküliségi hullámnak, 10-ből 9 magyarnak nincs elég tartaléka

Csak a felső vagyoni tizednek van elég megtakarítása, hogy átvészeljen egy tartós munka nélküli időszakot, állítja Karagich István privátbanki tanácsadócége, a Blochamps. A magyar kormány mégsem tervez bértámogatást adni azoknak, akik a járvány miatt vesztik el állásukat, és ezzel lassan egyedül maradnak az EU-ban.

„Nincs elég pénzügyi vagyontartaléka a magyar társadalomnak 2020-ban, hogy egy tartós jövedelemkiesést kezelni tudjon” – jutott erre a megállapításra a Blochamps privátbanki tanácsadócég legfrissebb elemzésében, melyet először exkluzívan a Forbesnak küldtek. A tanácsadócég alapító-ügyvezetője, Karagich István  juttatta el az anyagot szerkesztőségünkhöz a háttérszámításokkal együtt.

Az elemzéshez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai jövedelmi és vagyondeciliseiből indultak ki. Ezekben az adattáblákban a teljes magyar lakosság tíz egyenlő méretű csoportra van osztva, az egyes vagyoni csoportokhoz pedig olyan jellemző adatok szerepelnek, mint a munkából származó bér, társadalmi jövedelem (segélyek, támogatások). Majd ezt kombinálták a Blochamps saját adatbázisával a lakosság pénzügyi megtakarításairól, bruttó és nettó (hitelekkel korrigált) vagyoni helyzetéről.

A csoportokat összehasonlítva kitűnt, hogy a legfelső vagyontizedhez képest már a következő, kilencedik decilis is jelentősen le van maradva.

Míg a lakosság leggazdagabb 10 százalékának összesen 61 ezer milliárd forintos nettó vagyona van, addig a következő 10 százalék ennek mindössze a negyedével, 15 ezer milliárd forinttal rendelkezik.

Ezekből és az éves jövedelmi számokból pedig arra jutottak, hogy csak a legfelső tíz százaléknak van elég felhalmozott megtakarítása egy hat hónapos munkanélküli időszak átvészelésére.

„Rendkívül beszédes, hogy már a két legfelső jövedelmi decilis között is mekkora a rés” – értékelte az adatokat Karagich a Forbes kérdésére. A legfelső jövedelmi tizedbe ugyanis 540 ezer háztartás, és körülbelül 960 ezer ember tartozik nagyságrendileg 4,4 millió forint éves jövedelemmel, de a következő decilis már csak 2,7 millió forintot tud felmutatni.

Hozzátette, hogy a hazai kisvállalkozások tulajdonosai jellemzően ebből a két decilisből kerülnek ki. Őket az üzletmenetük megroppanása sújtja, de legalább vannak tartalékaik, ám az elbocsátási hullámban érintett 6-9. decilis tulajdonképpen érdemi pénzügyi tartalék híján rendre a havi jövedelmét éli fel.

A vészjósló konklúzió, hogy tíz magyarból kilencnek nincs elég megtakarítása ahhoz, hogy komolyabb megrázkódtatás nélkül átvészeljen egy hathónapos jövedelemnélküliséget.

„A helyzet kiábrándító, de nemzetközi összehasonlításban is hasonló a társadalmi látkép. Az USA-ban a lakosság mindössze 15 százaléka tudna megélni 12 hónapon keresztül a megtakarításaiból, ráadásul az amerikai felnőttek felének pénzügyi vagyonát tekintve több adóssága van, mint megtakarítása.”

A kormány nem gondolkodik bértámogatásban

Ennek fényében a koronavírus-járvány és a gazdasági válság következményeként kialakuló munkanélküliség jelenti a legnagyobb társadalmi fenyegetettséget Magyarországon, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.

Mint ahogy fogalmaznak, „elhárítható a társadalmi, gazdasági katasztrófa a foglalkoztatás kezelésével.”

Ugyanakkor a legsúlyosabban érintett iparágakban – például turizmus, vendéglátás – már megtörtént az elbocsátások első hulláma, de a kormány még mindig nem jelentett be átfogó munkahelyvédelmi intézkedéseket. Az eddigi csomagokban főleg adóelengedések, hiteltörlesztési moratórium szerepeltek, ami vajmi keveset segít azoknak, akik már elvesztették a munkahelyüket és a csekély tartalékaikat élik fel.

A környező országokban már hetekkel ezelőtt hoztak munkahelyvédelmi intézkedéseket és bérátvállalásokat: Csehországban és Szlovákiában a fizetés 80 százalékát, Romániában 75 százalékát, Bulgáriában és Németországban 60 százalékát, míg Lengyelországban 40 százalékát vállalja át azoknak, akiknek ideiglenesen megszűnt a munkahelye.

A kormány átfogó gazdaságvédelmi csomagot tervez, amit április elején (valószínűleg az április 6-i hét első napjaiban) jelentenek be, de

a legfrissebb nyilatkozatok alapján nem gondolkodnak bértámogatásban.

„A kormány nem tervezi, hogy a bérgarancia szabályainak kiterjesztésével védje meg a munkavállalókat a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet gazdasági hatásaitól” – írja a Privátbankár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára, Schanda Tamás válasza nyomán, amit az MSZP-s Szakács László írásbeli kérdésére adott. Ehelyett, mint fogalmazott, abban segítenének, hogy aki elveszti munkáját, minél hamarabb találjon.

Azok, akik most elveszették munkahelyüket, nem segélyre, hanem 2019-től úgynevezett álláskeresési járadékra jelentkezhetnek.

A folyósítás idejét alig három hónapra, 90 napra rövidítették le, csak az jogosult, aki az elmúlt három évben fel tud mutatni munkaviszonyt, a folyósított összeg pedig a bruttó bér 60 százaléka, de maximum a bruttó minimálbér.

Ez része volt a kormányzat azon törekvésének, hogy minél hamarabb visszaterelje a munkaerőpiacra az állásvesztőket. Azonban ez radikálisan más elvárás volt néhány hónappal ezelőtt, amikor a vállalatok egyik legfontosabb panasza a munkaerőhiány volt, mint most, amikor hirtelen vállalkozások tömege lehetetlenült el.                                                                              (forbes)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Ez  vérlázító summázás ITT készült, az ITTENI viszonyokról. Az egykoron “Kis Amerikának”, vagy “a keleti blokk legvidámabb barakkja” -nak tartott szocialista Magyar Népköztársaságból az EU legaljasabb vajdaságává züllesztett kolónián.

És akkor még túlzóan szép is a kép, hiszen az udvari KSH HIVATALOS ADATAI alapján lett megfestve, ami köszönőviszonyban sincs a döbrögisztáni mindennapok valóságával. Ahol az emberek kétharmada jó ha kihúzza egyik fizetéstől a másikig! Minden extra nélkül.

Mindez egy kifosztott, széjjellopott, ország és gazdaság nélküli terület képe.

NYILVÁNVALÓ , HOGY ITT MÁR AKÁR EGY HÓNAP MÚLVA PUSZTÍTHAT AZ ÉHHALÁL IS!

Belelendült a döbrögista számmisztika!

KSH: év végére 32 900 milliárd forintra nő az államadósság

A GDP-arányos államháztartási hiány pedig 2020-ban 2,9 százalékos lesz, áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében, melyet az EU statisztikai hivatalának küldtek el.

Magyarország EDP-jelentése 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 67,4 százalékos államadóssággal számol 2020-ra – derül ki azokból az adatokból, amelyeket  a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eljuttatott  az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A Lánchíd ködös időben Budapesten 2019. december 16-án. MTI/Balogh Zoltán

A Lánchíd ködös időben Budapesten 2019. december 16-án.

A nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően összeállított, szerdán közölt adatok szerint 2019-ben a kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt,  0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2019 végén 31 040 milliárd forintot, a GDP 66,3 százalékát érte el, ami 3,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az idei első EDP-jelentés 1420,5 milliárd forint államháztartási hiánnyal számol, amiből a központi kormányzat 1196,2 milliárd forintos és a társadalombiztosítási alapok 288,95 milliárd forintos hiánya mellett a helyi önkormányzatok 63,6 milliárd forintos többletével kalkulál.

A prognózis szerint az idén 1860 milliárd forinttal, az év végére 32 900 milliárd forintra nő az államadósság, ami 1,1 százalékponttal emeli a GDP-hez viszonyított arányát. A prognózis szerint ugyanis a GDP nominális értéke csak 4,3 százalékkal, 48 824,7 milliárd forintra emelkedik, míg tavaly 9,7 százalékos volt a nominális GDP növekedése.                                           (privatbankár)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Hát akkor beszéljenek a TÉNYEK! Eszerint Döbrögisztán PILLANATNYI KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁGA 2020 április 2 – án több mint 40 400 milliárd forint! Azaz: MÁR MA KÖZEL 8 EZER MILLIÁRDDAL TÖBB, MINT A QRMÁNYVETÍTŐ ÁLTAL AZ ÉV VÉGÉRE ÍGÉRT!

Nicsak: https://commodity.com/debt-clock/hungary/ 

Ami másodpercenként közel ezer forinttal növekszik. 3,6 millió forinttal óránként! 86,4 millióval naponta! 259,4 millióval havonta!

Lehet matekozni! (Bár a döbrögista számmágiához mi semmit nem értünk!)

VALAKI EMBERISÉG ELLENI BŰNTETTET KÖVETETT EL (?) DÖBRÖGISZTÁNBAN!

Az atv.hu április 1 – i “Nap híre” c. adásában – ami főképp a ragállyal foglalkozott – elhangzott egy rendkívül súlyos – BÁR KÉRDŐJELES – állítás.

Az alábbi videon 8:50 – től.

Feltételezve ezen állítás igazát, miszerint kórházi személyzetet szándékosan tettek ki fertőzésnek – EZ BIZONY EMBERISÉG ELLENI SZÁNDÉKOS BŰNCSELEKMÉNY!

Hogy miért, milyen megfontolásból és ki követte el? – az minősítés kérdése!

ÁM HA EZ MEGTÖRTÉNT? – NEM MARADHAT EL A FELELŐSSÉGRE VONÁS! LEGYEN AZ ELKÖVETŐ BÁRKI IS!

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2020 április 2. csütörtök van. Az esztendő 93. napját tapossuk. Rohan ám az idő! 

A Gergely-naptár szerint az évből még 273 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra. 

De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.

A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Áron, Ferenc, Lévi, Mária, Múzsa, Ottokár, Teodózia, Tünde  nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!

Április 2 – án  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_2.

Ma van:

– Autizmussal élők világnapja (2008-tól)

– Gyermekkönyvek nemzetközi napja 1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. (A meseírás napja.)

– Szakszervezeti akciónap 1993-tól.

A balrad.ru mai zeneajánlata:

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Judit, a konok

Hatszor kérdezték meg Varga Judittól, hogy miért nincs határideje a qrmány rendkívüli felhatalmazásának

Magyar kormánytagtól szokatlanul hosszú, több mint 15 perces tévéinterjút adott egy független nemzetközi csatornának Varga Judit igazságügyi miniszter. Az osztrák közszolgálati ORF csatornájának riportere folytatott tanulságos beszélgetést a politikussal kedden este. Az adást itt lehet megtekinteni.

Az angol nyelven készült interjú elején Vargától megkérdezték, hogy ha Magyarországnak alig 500 koronavírusos esete van, (ez 5 százaléka az osztrák statisztikának), vajon mi az oka a drasztikus intézkedéseknek, és a rendeleti kormányzás bevezetésének. Erre a miniszter azt felelte, hogy ez nem statisztikai kérdés, mert az egész kontinens válságban van, és a védekezés mindenhol ugyanazt a mintát követi.

A beszélgetés a második kérdéstől lett igazán érdekes, ami úgy szólt, hogy vajon miért nincs időbeli korlátja a felhatalmazási törvénynek, hiszen egyetlen európai országban sem vezettek be hasonlót. Innentől ugyanis gyakorlatilag e kérdés körül forgott az egész interjú, mert az újságíró 15 perc alatt sem kapott felvetésére kielégítő választ.

Varga első érve az volt, hogy minden európai országban eltérőek az alkotmányos hagyományok, és hogy egyébként más országokban is kihirdettek vészhelyzet, és bevezették a rendeleti kormányzást.

„Elnézést, miniszter asszony, ez nem igaz. Nincs még egy ország, ahol a veszélyhelyzetet időkorlát nélkül vezették be.”

Itt a riporter részéről példák is elhangzottak: Franciaországban két, Nagy-Britanniában és Olaszországban 6 hónapra hirdették ki a rendkívüli állapotot.

Varga válaszul a parlamentre hivatkozott, amely hatályon kívül helyezheti a veszélyhelyzetet, amennyiben ezt indokoltnak találja.

De a riporter képben volt, és jelezte, hogy mivel a parlamentben kétharmada van a Fidesznek, és a Fidesz mindig mindent megszavaz, amit Orbán Viktor szeretne, így ennek nincs praktikus jelentősége. Varga ezt azzal intézte el, hogy ez már egy politikai kérdés; a választók így döntöttek, nincs mit tenni.

Felvetés: az ellenzéki időkorlát bevezetését kérte, egyébként támogatta volna a törvényt, ahogy Európában mindenhol máshol is így történt. Miért nem fogadták el? Azért, mondta Varga, hogy a magyar verzióban még szigorúbb az időkorlát, lévén a parlament bármikor visszavonhatja a veszélyhelyzetet, majd ismét az alkotmányos kultúrák különbségeiről kezd beszélni.

Negyedik kérdés a határidőről:

„vajon mikor lesz vége a veszélyhelyzetnek, ha a kormány által 2016-ban kihirdetett migrációs veszélyhelyzet négy éve fennáll úgy is, hogy a menedékkérők már nem is akarnak Magyarországra jönni?”

Itt már Varga is mosolyogva elcsuklott egy pillanatra, aztán gyorsan kapcsolt, és azt kezdte fejtegetni, hogy „objektív tények” fogják megválaszolni ezt a kérdést, mint a kontinensen mindenhol.

Erre a riporter azzal kontrázott, hogy épp ezért van időkorlát mindenhol, mert nem tudjuk, hogy ez az objektív tényállás mikor következik be, amire Varga ismét a parlament felhatalmazását hozta fel, amely továbbra is működni fog a krízis idején is. A miniszter újra az alkotmánybíróság szerepét hangsúlyozta; és hogy a kormány csak a vírussal összefüggésben hozhat majd rendkívüli intézkedéseket. (Az első, a felhatalmazási törvényt követően született törvénymódosítás a Liget-projektről, Schmidt Mária alapítványának ingatlanvagyonáról, és a polgármesterek mozgásterének szűkítéséről is szól.)

Hatodjára a műsorvezető az EBESZ-re és az Európa Tanácsra hivatkozva kérdezte meg ugyanazt: ha helyzet ártalmatlan, miért kritizálja Magyarországot a nemzetközi közvélemény?

Varga itt személyes hangnemre váltott: ugyanis neki az a munkája, hogy a liberális mainstreammel harcoljon, és minden ilyen kritika ugyanabból az irányból érkezik, amely nem fogadja el, hogy a magyar kormányt harmadjára is alkotmányozó többséggel ruházták fel az állampolgárok. A beszélgetés végén Varga még egyszer megkapta a kérdést egy újabb formában, amikor a riporter arról érdeklődik, vajon egy év múlva is veszélyhelyzet lesz-e Magyarországon. Erre Varga azt mondta: nem, ez a parlamenten és a helyzet alakulásán múlik. A miniszter kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy választásokat viszont mindenképp tartanak 2022-ben MAgyarországon, mert erről az alaptörvény rendelkezik, és azt a most elfogadott jogszabály sem írhatja felül.

Varga egyébként azt is elmondta az interjú derekán, hogy a felhatalmazási törvénybe emelt sajtójogi passzusok nem a véleménycikkekre, hanem azokra az írásokra vonatkoznak, amelyek tényállításokat fogalmaznak meg, és alkalmasak a védekezés akadályozására, megnehezítésére. A miniszter ebben a válaszában említette azt is, hogy a magyar online hírpiac 80 százaléka szerinte kormánykritikus.                                                                                   (444)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…az újságíró 15 perc alatt sem kapott felvetésére kielégítő választ…”

-Gyanítjuk, hogy nincs a világon olyan zsurnaliszta, aki egy döbrögisztáni politikust őszinte – egyenes válaszra lenne képes rábírni.

Tartják jelentős előnyüket az útálkozók!

Viszonylag stabilak maradtak a pártpreferenciák, trendek nem látszanak, csak eseti, 1-2 százalékpontos változások – írja friss kutatásában a ZRI Závecz Research Intézet, amelyet a március első felében felvett adatok alapján állított össze.

A Fideszre továbbra is a választópolgárok 31 százaléka voksolna, míg a Demokratikus Koalíciónak 9-ről 10 százalékra módosult a támogatottsága a választókorú népesség körében – derül ki a közvélemény-kutatásból.

A Jobbik, a Momentum és a Magyar Szocialista Párt szorosan követi egymást 7, 6, illetve 5 százalékos eredménnyel. Az LMP, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékot szerzett márciusban, a Mi Hazánk Mozgalomnak ezúttal 1 százaléka van. A pártnélküliek aránya a múlt havival azonos, 33 százalék.

© Závecz Research Intézet

A biztos pártválasztók között 50 százalékon áll a Fidesz,

és itt is második a DK 16 százalékkal. A Jobbik és a Momentum egyaránt 9 százalékos támogatói körrel rendelkezik, míg az MSZP-nek 7 százaléka van. Az elkötelezett szavazók körében négy párt is 2 százalékos: az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd.

© Závecz Research Intézet

A pártok táborának méretéhez hasonlóan az összetételük sajátosságai is viszonylag stabilak – olvasható a kutatásban. A Fidesz a társadalom minden rétegében a legerősebb párt,

de különösen magas támogatottsága van a 60 évnél idősebbek (39 százalék), az alapfokú végzettségűek és szakmunkás képzettségűek (35-35%), valamint a falvakban élők körében (36%).

A leggyengébb eredményt a 30 év alattiak körében éri el, de 21 százalékával itt, a fiataloknál is első helyezett.

Az ellenzékiek közül a DK a legerősebb: a párt az átlagot meghaladó méretű táborral rendelkezik a 60 évnél idősebbek és az érettségizettek csoportjában (13-14%). Az 50 év alatti korosztályokban, valamint a 8 osztályt és szakmunkásiskolát elvégzők körében az átlagosnál kevesebben (6-8%) preferálják a pártot.

A Závecz Research szerint a parlamenti ciklus közepén járva elég magas a választók aktivitási szintje: 48 százalékuk menne el egy mostani voksolásra. Négy évvel ezelőtt, márciusban 42 százalék volt elszánt, nyolc éve 37 százalék. Jelenleg a Fidesz és a Demokratikus Koalíció hívei a leginkább aktívak, kétharmaduk biztosan menne voksolni. A Momentumosok 60, az MSZP-sek 58, a Jobbikosok 55 százaléka lenne ezekben a napokban biztos szavazó.                                                                                                                                             (HVG)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Ez a felmérés még a ragály ránk rontása előtt készült! Ami szerint a Mindegyiket Útálók “Pártja” – A TELJES HATÁRAINKON BELÜLI VÁLASZTÓK KÖRÉBEN! – a legerősebb LENNE a maga 33 százalékával!

A döbrögista hrda CSAK utána, a 31 százalékos támogatottsággal!

HA LENNE ez a Mindegyiket Útálók Pártja, TÖBB MINT 2/3 – OT NYER(het)NE! Most! Később NÉGYÖTÖDÖT!

AZ PEDIG POLITIKAI GONOSZTEVŐ BŰNBANDÁINK RÉMÁLMA LENNE!

De mivelhogy a legnépeseb tábort MOST MÉG senki nem hajlandó fölvállalni – megszólítani, gonosztevőink vígan lubickolhatnak! Ez pedig a MI RÉMISZTŐ VALÓSÁGUNK!

Mondj igazat, és nem fogod elfelejteni!

A vajda belezavarodott a saját ellentmondásaiba

Orbán Viktor eddig úgy gondolta, hogy a polgármestereknek több információjuk van a járvány helyi vonatkozásairól, mint az állam képviselőinek. Szembesült vele, hogy ez nem így van, mégis próbált megnyugtató választ adni az ellenzék kérdésére, de ellentmondásba keveredett önmagával.

Péterffy Attila pécsi polgármester előbb közösségi oldalán, majd az ATV műsorában is felhívta a figyelmet, hogy polgármesterként nem kap elegendő információt arról, hány megbetegedés van az általa vezetett városban. A polgármester szerint, ez „őrületes hibákat tud okozni”.

A probléma Orbán Viktorhoz is eljutott. Keresztes László Lóránt, LMP-s képviselő tolmácsolta számára a parlamentben feltett kérdésében.

Orbán Viktor reagálásában – meglepő módon – azt mondta: úgy gondolta, hogy a polgármesterek többet tudnak, mint az állam képviselői.

Képviselő úr, megértettem, amit mondott és igyekezni fogok, hogy a védelmi bizottságok szélesebb tájékoztatást tudjanak adni az ott élőknek és abban a bizottságban dolgozóknak, de én eddig azt gondoltam – de ebben lehet, hogy tévedek –, hogy a polgármesterek mindig többet tudnak, mint az állam képviselői.

Ez a kijelentés azért érdekes és egyben rémisztő, mert miközben a miniszterelnök kierőszakolta, hogy korlátlan ideig teljhatalommal irányíthassa az országot, saját bevallása szerint sincs megfelelő információja ilyen kulcsfontosságú területekről.

Nem beszélve arról, hogy másfél perccel azelőtt, gyökeresen az ellenkezőjét állította a miniszterelnök, történetesen azt, hogy

ha információ van, ami egyáltalán elérhető, az mind a védelmi bizottságokban van, annál több információt én sem tudok senkinek sem adni, tekintettel arra, hogy az operatív törzs is a védelmi bizottságoktól feljövő információkból dolgozik minden reggel.

A koronavírus-törvény megszavazása után, a magyar embereknek nincs más választásuk, mint bízni abban, hogy a kormány képes megvívni a küzdelmet a járvánnyal. Ennek a létfontosságú bizalomnak a fennmaradásához viszont kevés az „azt hittem”, kevés az „úgy gondoltam”, és kevés az „igyekezni fogok”.                                                                   (hírklikk)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Döbrögi ebben a kérdésben (IS) csak önnön lényegét adta    elő! “Úgy teszek mintha…”

Hablaty – hablaty – hablaty! Amit a hordafanok hallani akarnak! Számára nem evidencia a “mondj igazat, és nem fogod elfelejteni!”

Mentségére csak az szolgálhat, hogy nincs egyedül ennek az alapvetésnek a nem ismeretével.

Sőt! Ha jól bele gondolunk, vajdaságban CSAK ILYEN MENTALITÁSÚ emberek élnek! Még önmagunknak is csak hazudunk! Hiszen ha nem ilyenek lennénk, Döbrögi és VALAMENNYI BŰNTÁRSA már csak a legrosszabb emlékeinkben létezhetne!

A valóságban pedig csak néhány egyre halványuló barnás foltszerű elszíneződés Csukotka jéggel borított partvidékén.

Mi leszünk a legesleg…- versenyképesebbek!

Ezért vagyunk összeszerelő ország: az EU-ban kevés olcsóbb munkaerő van a magyarnál

Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.

Az Európai Unió teljes gazdaságát nézve (kivéve a mezőgazdaságot és a közigazgatást) a munkaórák óránkénti költsége átlagosan 27,7 euró volt – derült ki az Eurostat frissen kiadott jelentéséből. Ez azt jelenti forintosítva, hogy a március 31-i hivatalos euro devizaárfolyammal (MNB) számolva, tavaly az EU-ban egy munkaóra átlagos költsége

9 946 forint volt.

Ez az átlagos költség azonban – emeli ki az Eurostat – jócskán félrevezető lehet, ugyanis ha a statisztikák mögé nézünk, láthatóvá válik, milyen bődületese különbségek mutatkoznak egyes országok között. A lista tökutolsó helyén álló Bulgáriában például mindösszesen 6 euró egy munkaóra átlagos költsége, ez mindössze 2 155 forint, ami az EU-s átlag majd ötöde. De ugyanígy kirívóan olcsó egy munkaóra Romániában és Litvániában is. Előbbiben 7,7 euró (2765 forint), utóbbiban 9,4 euró (3375 forint). És sajnálatos módon mi magyarok sem maradtunk ki a sereghajtásból.

Olyannyira nem, hogy az Európai Unióban holtversenyben a lettekkel, nálunk a negyedik legalacsonyabb egy munkaóra átlagos költsége.

Az Eurostat statisztikája szerint mindösszesen 9,9 euró, ami a mostani rekord gyenge forinttal számolva is mindösszesen 3 555 forint. Ez az EU-s átlag majd harmada. Ám az éllovasokéhoz képest sehol sincs.

A statisztikákból jól kiolvasható, hogy az éllovas Dániában egy munkaóra átlagos költsége 16 051 forint (44,7 euro), ez pontosan 7,4-szerese annak, amennyit Bulgáriában fizetnek egy munkaóra után. A dán adat egyébként a Magyarországon tapasztalható átlagos munkaóra költségének egyébként 4,5-szerese.

Az éllovasokéhoz hasonló, kirívóan magas munkaóra költségeket lehet találni még Luxemburgban és Belgiumban is. Mindkét országban átalagosan 14 938 forintba (41,6 euro) került egy átlagos munkaóra költsége.

Mi a helyzet a szomszédban?

Érdemes megnézni azt is, hogy Magyarország szomszédságában miként alakultak tavaly az átlagos munkaóra költségek. Nálunk olcsóbb munkaerőt a közvetlen szomszédjaink közül csak Romániában találni. Keleti szomszédunknál ugyanis 2019-ben egy átlagos munkaóra költsége 2 765 forint volt. Ez egyébkén 790 forinttal kevesebb a magyar költségeknél, ami euróban kifejezve 2,2 eurónyi eltérést jelent. Romániával azonban véget is ért azon szomszédjaink sora, ahol olcsóbb a munkaerő a magyarénál.

Így tehát Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és természetesen Ausztriában is magasabb volt 2019-ben egy munkaóra átlagos költsége. Horvátországban egy órányi munka költsége 3 986 forint volt, Szlovákiában ugyanakkor már 4 489. Északi szomszédunknál tehát egy munkaóráért átlagosan 934 forinttal kellett többet fizetniük a munkáltatóknak, ami 2,6 eurónyi eltérés munkaóránként.

Szlovénia ugyanakkor már jóval drágább, mint Magyarország. Egy átlagos munkaóra költsége itt 6 823 forint volt, ami már 1,9-szerese a magyar adaténak. Ausztria pedig még ennél is előrébb végzett. Közvetlen EU-s szomszédjaink közül egyedüliként ráadásul az EU-s átlagot is bőven verve, az összetett lista – elölről – 8. helyén végzett. Nyugati szomszédunknál ugyanis egy munkaóra átlagos költsége 12 460 forint volt, ez például már 3,5-szerese a Magyarországon tapasztalhatónak.                                                         (pénzcentrum)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A történet viszont Döbrögiék olvasatában fordítva- VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTOK alapján – értelmezendő! Úgy viszont már a negyedikek vagyunk! MÁRPEDIG A VAJDA CÉLJA a versenyképességi spicc!

Kétségünk ne legyen: EL FOGJA ÉRNI! HA BELEDÖGLÜNK IS!