Oroszország a NATO-tól sem kapott pozitív választ biztonsági követelésére

Brüsszel, 2022. január 12. szerda (MB)

    Vezető hatalmához hasonlóan a NATO sem fogadta el Oroszország törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését. Az amerikaiakkal hétfőn folytatott genfi tanácskozás után a brüsszeli négy órás tárgyaláson sem született megállapodás. Jens Stoltenberg NATO főtitkár azt mondta Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettesnek, hogy Oroszország nem vétózhatja meg Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.

    „Ukrajnának joga van dönteni biztonságának jövőjéről, a NATO kapui nyitva állnak új tagok előtt. Senki másnak nincs beleszólása, természetesen Oroszországnak sincs vétójoga” – közölte Stoltenberg, majd hozzátette: “Nézeteltéréseinket nem lesz könnyű áthidalni, de pozitív jel, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ültek, és érdemi témákkal foglalkoztak.”

    Grusko „az igazság pillanatának” nevezte a brüsszeli tanácskozást, vélhetően arra célozva, hogy a NATO nem áll készen a kompromisszumra, nem akar lemondani jogáról a keleti terjeszkedéshez.

    Az orosz delegáció három fő pontban összegezte Oroszország követelését: vonják ki Európából az amerikai nukleáris fegyvereket, vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy a NATO hagyományos fegyveres erőket és katonai infrastruktúrát telepít az orosz határok közelébe, és hivatalosan mondjanak le Ukrajna és Grúzia (Georgia) integrálásáról a NATO-ba.  Az orosz küldöttség, melyben helyet foglalt Alekszander Fomin védelmi miniszterhelyettes is, azzal érvelt, hogy ezek a lépések segítenének orvosolni a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása után kialakult súlyos európai biztonsági egyensúlyhiányt, lényegesen enyhítenék a katonai és politikai feszültséget, és összhangban állnának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) valamennyi tagállama által az 1999. évi isztambuli csúcsértekezleten elfogadott elvvel, miszerint „egyetlen ország, vagy országcsoport biztonsága sem szavatolható más államok rovására”.

    A Békekör tudósítója azt írta, hogy az USA és a NATO sem a genfi, sem a brüsszeli tárgyaláson nem tartotta magát az isztambuli elvhez, melynek szellemében az orosz biztonsági követeléseket megfogalmazták.

    Az orosz küldöttség csütörtökön az EBESZ bécsi székhelyén tárgyal a szervezet képviselőivel. Moszkva ez után vonja le következtetéseit diplomáciai erőfeszítéseinek eredményéről, és a további tennivalókról.+++

Kiadta: Magyar Békekör

“Oroszország a NATO-tól sem kapott pozitív választ biztonsági követelésére” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. “Az orosz küldöttség csütörtökön (azaz ma) az EBESZ székhelyén tárgyal a szervezet képviselőivel… ” Én pesszimista vagyok, az EBESZ-el való tárgyalások eredményessége felől is.

    1. Mind eközben :
      .
      “Az egyezményt – amely komoly vitát gerjesztett a szlovák politikában – a hatályba lépéséhez még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, illetve az államfőnek is rá kell bólintania. A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújítható egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repterét, katonai támaszpontokat hozzon létre és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén.

      Az egyezmény lehetővé teszi azt is, hogy az ún. Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására. Az egyezmény – még elfogadása előtt – élénk politikai vitát gerjesztett és számos bírálat érte, főként ellenzéki pártok, de más szervezetek részéről is.

      Az egyezményről bírálói azt állítják, hogy teljesen előnytelen Szlovákia számára, sérti az alkotmányt, veszélyezteti az ország szuverenitását, illetve potencionális háborús konfliktus esetén céltáblává teszi az országot. Az egyezménnyel összefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) indítványozta a törvényhozás rendkívüli ülésének összehívását, ugyanakkor jelezte, hogy készen áll arra is, hogy népszavazást kezdeményezzen a kérdésben. Az egyezmény egyes pontjainak alkotmányosságát a szlovák legfőbb ügyész, Maros Zilinka is kétségbe vonta, a dokumentumban foglaltakat a legnagyobb munkáltatókat képviselő érdekvédelmi szervezet, illetve számos volt magas rangú politikus is bírálta.

      Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, illetve a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Nad. Mindketten “az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették az egyezményt.”

  2. T, petymeg ! ….Mindeközben : a magyar parlamenti és kormányzati képviselők között nem merül
    fel ilyen kétség . A geopolitikai -biztonsági tárgyalások eddig nagyon egyoldalúnak tűnnek,
    mégis reménykedem hogy megjön a józan eszük , a pökhendi oldalon ülőknek !
    Ez a valódi “nagy játszma” , ahol az általános jólét a tét ! …A zöldhasút nyomtató oligarcháknak
    nagyon hiányoznak a nyersanyagok ?! Ugyan a propaganda úgy állítja be , hogy ez a világrend-
    szerek egymás elleni harca, de valójában “csak” az anyagilag érdekelt oligarchák kakaskodásait
    nevezik annak ! …. Annyi már kidudorodot, hogy az USA vezette fejlett nyugat szembesül a
    Kína által szervezett (és pénzelt !) ázsiai tömbbel !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .