Ma 79 esztendeje…

1943. január 12-én a keleti front Don – kanyari szakaszán −30 °C fokos hidegben, (a hadtest naplója –42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet Vörös Hadsereg támadása az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban).

A kezdeti eseményekről a források eltérően számolnak be. A hivatalos magyar jelentés szerint az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett. A hadsereg egyik vezérkari tisztjének visszaemlékezése szerint ugyanakkor a védelem meglepetésszerűen összeomlott, a 4. gyalogezred megfutamodott, az arcvonal mögött lévő tüzérségi eszközök harc nélkül kerültek szovjet kézre. (Ismét más, szovjet forrásokra hivatkozó beszámolók szerint a szovjet fél a támadás során 5 halott és 42 sebesült saját veszteség mellett 1000 hadifoglyot ejtett.)

A hadsereg-parancsnokság kérte az arcvonal legdélebbi részén (az urivi hídfőtől távol) állomásozó Cramer-csoport bevetését.

A németek ezt megtagadták (von Weichs azt gondolta, ez még nem az „igazi” támadás), és a Cramer-csoportból csak a német 700. páncélosköteléknek (27 elavult T-38-as és 9 rohamlöveg – szovjet források 60 páncélos és 60 lövegről tudnak) adott parancsot az ellentámadásra. Az urivi hídfőtől északra védekező III. hadtest is küldött erősítéseket, de ezek a nagy hó és hideg miatt nem értek oda időben. A páncélosok szintén elakadtak a behavazott utakon.

Másnap a szovjetek további erőket vetettek be, és 10 km-es fronton teljesen áttörték a IV. hadtest védelmét. A havas, nyílt terepen a kiépített állások hiánya miatt az első vonalból kiszorított honvédek nem tudtak új arcvonalat kialakítani, és visszavonulásba, helyenként menekülésbe kezdtek. Ezen a résen özönlöttek át a szovjet egységek, és északra kanyarodva a III. hadtest hátába kerültek.

A hadsereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17 000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem érkezett vissza. Az egész hadseregnek 6 db lövege maradt meg.

Zömük február elején érkezett meg, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak akik majd’ 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be. (Ha 200 ezerből kivonjuk a megjelenteket, akkor sokkal nagyobb a veszteség mint 100-120 ezer ember.)

Doni katasztrófa – kiállítás az OSA archívumban | Szombat Online

Elveszett mintegy 100-120 ezer ember. Az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani nem lehet.

“Ma 79 esztendeje…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Ilyesmi emlékezések alapján megfordul a fejemben, hogy el lehetne sokaknak, mindenkinek gondolkodnia azon, hogy milyen jogon küldi a fehérgalléros a kékgallérost a forró pokolba, a hideg csatamezőre, vagy éppen a csernobili erőmű tetejére az életét áldozni? Miért? Milyen jogon…?

    1. A “kapitalista hosszú sorú hülyeséglista” alapján…………………… Rosi Nante! Maga intelligens, de viselkedjen és írjon is úgy!!!!!!!!!!!!! Nem engem kell “palira venni” és hülyének nézni, hanem illene fellapozni a porosodó könyveit! Magával kevésbé van bajom, petymeg kollégával annál inkább mert “túl magas lovon” ül velem szemben! Vegyen vissza az arcából mert idegesítő és unintelligens!

      1. Rendben, pontosítok………………… Talán petymeg nem unintelligens mert sokat tudhat, de akkor is “magas lovon ül” és lenézi az értelmes hozzászólást a “betrollkodásaival”! Ez nem korrekt!

  2. Én is hülye vagyok, beismerem!! Rosi Nante aktualizálni akart egy régi szomorú eseményt………………..
    Az aktualizálás miatt írtam amiket……………….. Mindent úgy akarunk látni, ahogy 2022-ben……………………
    Ez részben baj………………………..
    Mert emiatt lenézzük az angolszász kultúrát mert azonosítjuk a jelennel, a Biden éra idejével…………………
    De mindenkinek kell emlékezni! Régen az angolszász kultúra is jobb volt mint ma…………………
    Elég csak például Tanita Tikaram híres 1988-as zenéjére gondolni, a “Twist in My Sobriety” c. zenére.
    De abból a korszakból “ezermillió” jobbnál-jobb zenét fel lehetne sorolni…………………….
    Ennyit a régi és a mai angolszász kultúráról……………………………

    1. A németek veresége a második vh.-ban egyértelműen szovjet siker, az angolszász világ csak “arcoskodásból” akart a jó, vagyis a szovjet oldalra állni…………….. Az USA belépése a második vh.-ba egyértelmű ezzel kapcsolatban, a gyerekek történelemkönyvében is benne van…………………….
      Az egész “rákfene” a “Fultoni-beszéddel” kezdődött, de ez is történelem és diploma sem kell ennek a felismeréséhez!!!!!!!!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .