Donbassz és…

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és a fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyaláson részt vevő orosz delegáció vezetője az Oroszország és a NATO között meglévő jelenlegi feszültséget a katonai konfrontációt megelőző állapotának nevezte.

Szerinte Oroszország katonai választ fog adni a NATO – latorszövetségnek, ha az “továbbra is támadja a fájó pontjait”.

“Közelít az igazság pillanata az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatokban. Nem tehetik meg, hogy állandóan Oroszország fájó pontjaira taposnak. Határozottnak kell lennünk…A tárgyalásoknak komolynak kell lennie, hogy a NATO – ban mindenki tökéletesen megértse: minden ereje ellenére konkrét politikai lépésekre van szükség, különben az alternatíva Oroszország haditechnikai és katonai válaszai” – mondta Gavrilov a “Rosszija – 24” csatornán.

Kifejtette, hogy a szövetségnek komolyan kell vennie a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz követeléseket.

Andrej Rudenyko orosz külügyminiszter – helyettes szerint Ukrajna lépései radikális válaszlépésekre kényszerítik Oroszországot.

Rudenyko mint Moszkva álláspontját ismertette a “Valdaj” nemzetközi vitaklub “Határok nélküli tér: Oroszország és szomszédai” – című témaindító előadásában.

“A kérdés itt általában nem a félelmekről szól, hanem arról, hogy szomszédaink – nemcsak Ukrajna, hanem elvileg más szomszédaink is – elérnek egy bizonyos forráspontot, ami valóban bizonyos radikális lépésekre kényszerít bennünket. Legalábbis kijelentjük, hogy készek vagyunk egy másik dimenzióban gondolkodni” – mondta Rudenko.

Az orosz miniszterhelyettes kijelentette, hogy a megfelelő kontextusban semmilyen konkrét módon nem emelné ki Ukrajnát, mivel Oroszország számára Ukrajna csak “a következő jelölt az ilyen fenyegetések megjelenésére”.

“Vannak más, az Orosz Föderációval határos országok is, ahol a már telepített csapásmérő rendszerek repülési ideje 4 – 5 perc. Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek telepítve.

A mi reakciónk csakis egy megelőző intézkedés, amely arra figyelmeztet, hogy bizonyos forgatókönyvek kialakulása esetén bizonyos lépések megtételére sor kerül részünkről. Amikről most nem beszélünk, és csak általánosságban beszélünk, ezeket katonai lépéseknek nevezzük, haditechnikai megoldásoknak” – tette hozzá Rudenyko.

Ezzel kapcsolatban a magas rangú orosz diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy “ez esetben nem félelemről illik beszélni, hanem az orosz fél partnereihez intézett figyelmeztetéseiről. Ez egyébként Ukrajnára is vonatkozik, ha olyan lépéseket tesz, amelyek valóban veszélyt jelentenek a biztonságunkra” – mondta Rudenyko.

“Ukrajna függetlenségének kikiáltása ellentmond az ország jelenlegi kormánya NATO – csatlakozási vágyainak, és hátráltathatja Kijev euroatlanti törekvéseit” – írja a Strana.ua című ukrán portál.

“Ukrajna államiságának alapja az el nem kötelezett státusz. Amikor 1990. július 16-án az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló Nyilatkozatot, akkor a „Külső és belső biztonság” fejezetben egyértelműsítették: “Az Ukrán SSR ünnepélyesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy a jövő az ukrán szuverenitásról szóljon. A jövő egy tartósan semleges állam, amely nem vesz részt a katonai tömbökben.” – áll az anyagban.

A portál hangsúlyozza, hogy az 1991. augusztus 24-én elfogadott “Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozata” – ban a szuverenitási nyilatkozatot nevezték meg a dokumentum alapjául, amely így megerősítette az ország el nem kötelezett státuszát.

A volt szovjet tagköztársaság szempontjából alapvető dokumentumok közötti jogfolytonosság az első ukrán alkotmány 1996-os elfogadásával is megmaradt, amely az ország Függetlenségi Nyilatkozatára hivatkozik.

“Ennek eredményeként minden olyan alapdokumentum, amelyen Ukrajna államként való létrehozása és létezése szerepel, az 1990 – es ukrán szuverenitási nyilatkozaton alapul, amely megtiltja az államnak, hogy bármilyen katonai szövetségbe lépjen. Mivel a NATO katonai és politikai szövetség, tilos hozzá csatlakozni is”

2014 decemberében, a puccs után a kijevi Rada két törvényt is módosított, lemondva az állam el nem kötelezett státuszáról.

A cikk külön kiemeli, hogy még az ország alaptörvényének 2019 – es módosítása után sem tűnt el az 1991 – es függetlenségi törvényre való hivatkozás, amikor az alkotmány szövegében a teljes NATO – tagságot az állam stratégiai irányvonalának nevezték.– írja a portál.

Nem félnek a háborútól az orosz határnál élő ukránok. A kelet-ukrajnai határtelepülések lakói elmondták: tankokat eddig csak a tévében láttak, és semmilyen feszültséget nem éreznek – miközben amerikai katonai források szerint Oroszország egyértelműen invázióra készül.

A helyieket csak az a szögesdrótos kerítés zavarja, amit a feszültségek kiéleződésekor húztak fel a két ország határán – és amit azóta is kerülgetniük kell, pedig korábban útlevél nélkül is áthajthattak a szomszédba. A Deutsche Welle riportja.


(hvg.hu)

Donbassz frontjai pedig MA VISZONYLAG “csendesek”.

Az LNR – szakaszon tegnap kora este Kalinovo latoraknavetőzése során egy népköztársasági milicista elesett! Egy másik pedig súlyosan megsebesült.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

“Donbassz és…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. DEVIZÁSOKNAK, ÉS MINDENKI FIGYELMÉBE!

    NEM SZABAD MEGEGYEZNI A KÖZTÖRVÉNYES BŰNÖZŐKKEL!!!

    A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2018. szeptember 20. – a C 51/17. sz. ügyben, A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
    1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő „egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel” fogalmat akként kell értelmezni, hogy az vonatkozik többek között az olyan szerződési feltételre, amelyet valamely kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő megkötését követően elfogadott olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés módosított, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessenek az említett szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe.
    2) A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya nem terjed ki a kötelező érvényű nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tükröző azon feltételekre, amelyek a kölcsönszerződés fogyasztóval történő megkötését követően váltak a szerződés részévé, és amelyek arra irányulnak, hogy a nemzeti bank által meghatározott árfolyamot előírva más szabályt léptessenek a szerződés valamely semmis feltétele helyébe. Ugyanakkor az árfolyamkockázatra vonatkozó, az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló feltétel e rendelkezés értelmében nincs kizárva az irányelv hatálya alól.
    3) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest le értékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.
    4) A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az MEGKÖVETELI, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.
    5) A 93/13 IRÁNYELV 6. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉT ÉS 7. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉT AKKÉNT KELL ÉRTELMEZNI, HOGY A NEMZETI BÍRÓSÁGNAK A FELPERESKÉNT ELJÁRÓ FOGYASZTÓ HELYETT HIVATALBÓL FIGYELEMBE KELL VENNIE VALAMELY SZERZŐDÉSI FELTÉTEL ADOTT ESETBEN TISZTESSÉGTELEN JELLEGÉT, AMENNYIBEN A RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK AZ EHHEZ SZÜKSÉGES JOGI ÉS TÉNYBELI ELEMEK.

    „6/2013. SZÁMÚ PJE HATÁROZAT – A KÚRIA 6/2013. PJE.

    2. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
    II.
    A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett, és szóban is fenntartott álláspontja a következő:
    3) A hitelező köteles tájékoztatást nyújtani, kockázatfeltárást végezni, megállapításairól és az ügyfelet érintő kockázatokról az ügyfélnek tájékoztatást adni. A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁHOZ, A JOGALKOTÓ KÜLÖN SZERZŐDÉSES SZANKCIÓT NEM FŰZÖTT, DE A LEHETSÉGES KOCKÁZATOKRA IS KITERJEDŐ TÁJÉKOZTATÁS HIÁNYA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSEKÉNT ÉRTÉKELHETŐ.”

    2/2014. SZÁMÚ PJE HATÁROZAT – KÚRIA
    A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ez alatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek – a 6/2013. PJE által el nem bírált – tisztességtelensége tárgyában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. (Bszi.) 34. § (4) bekezdésének b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő jogegységi határozatot:
    1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

    E RENDELKEZÉS TISZTESSÉGTELENSÉGE CSAK AKKOR VIZSGÁLHATÓ ÉS ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HA AZ ÁLTALÁNOSAN TÁJÉKOZOTT, ÉSSZERŰEN FIGYELMES ÉS KÖRÜLTEKINTŐ ÁTLAGOS FOGYASZTÓ (A TOVÁBBIAKBAN: FOGYASZTÓ) SZÁMÁRA ANNAK TARTALMA A SZERZŐDÉSKÖTÉSKOR – FIGYELEMMEL A SZERZŐDÉS SZÖVEGÉRE, VALAMINT A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT TÁJÉKOZTATÁSRA IS – NEM VOLT VILÁGOS, NEM VOLT ÉRTHETŐ.
    HA A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS VAGY A TÁJÉKOZTATÁS ELMARADÁSA FOLYTÁN A FOGYASZTÓ ALAPPAL GONDOLHATTA ÚGY, HOGY AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT NEM VALÓS, VAGY AZ ŐT CSAK KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN TERHELI, A SZERZŐDÉSNEK AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSE TISZTESSÉGTELEN, AMINEK KÖVETKEZTÉBEN A SZERZŐDÉS RÉSZLEGESEN, VAGY TELJESEN ÉRVÉNYTELEN.”

    MAGYAR KÖZLÖNY 168. szám
    MAGYARORSZÁG H I VATALOS LAPJA
    2014. DECEMBER 5.

    2014. évi LXXVIII. törvény
    A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról*

    1. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvény rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. §-a szerinti, a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni. (5) E törvénynek a tájékoztatási kötelezettséggel, valamint – ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik – az előtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell alkalmazni.

    „A HITELSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐ TÁJÉKOZTATÁS…
    5. § (1) A HITELEZŐ ÉS A HITELKÖZVETÍTŐ A HITELSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐEN A FOGYASZTÓ RÉSZÉRE KÖTELES OLYAN FELVILÁGOSÍTÁST ADNI, AMELYNEK ALAPJÁN A FOGYASZTÓ FELMÉRHETI, HOGY AZ IGÉNYBE VENNI TERVEZETT HITEL MEGFELEL-E AZ IGÉNYEINEK ÉS A PÉNZÜGYI TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉNEK. ENNEK SORÁN A HITELEZŐ ÉS A HITELKÖZVETÍTŐ A FOGYASZTÓ RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTJA A KÜLÖNBÖZŐ AJÁNLATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKAT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A FOGYASZTÓ MEGALAPOZOTT DÖNTÉST HOZHASSON A HITELSZERZŐDÉS ESETLEGES MEGKÖTÉSE TEKINTETÉBEN.

    (2) AZ (1) BEKEZDÉS SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁSNAK MINDENEKELŐTT KI KELL TERJEDNIE A HITELTERMÉKEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐIRE, A FOGYASZTÓ PÉNZÜGYI HELYZETÉRE GYAKOROLT HATÁSÁRA ÉS A FIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEIRE, ÍGY KÜLÖNÖSEN A KÉSEDELMI KAMATRA, A HITEL FELMONDÁSÁRA ÉS A BIZTOSÍTÉKOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE.

    (3) AZ (1) BEKEZDÉS SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁST TÖMÖR ÉS INFORMATÍV MÓDON ÚGY KELL NYÚJTANI, HOGY AZ A FOGYASZTÓ SZÁMÁRA ÉRTHETŐ ÉS ÁTTEKINTHETŐ LEGYEN, REPREZENTATÍV PÉLDÁKKAL ÁBRÁZOLT MÓDON MUTASSA BE, HOGY A HITELFELVÉTEL TÖRLESZTÉSE A JÖVEDELMI VISZONYAIHOZ, ILLETVE ANNAK ESETLEGES VÁLTOZÁSÁHOZ KÉPEST MILYEN TERHET JELENT, ÉS HOGY A TÖRLESZTÉS SORÁN MILYEN TOVÁBBI KOCKÁZATOKKAL KELL SZÁMOLNIA, IDEÉRTVE A KAMAT- ÉS AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT IS…

    8. A TELJES HITELDÍJ MUTATÓRÓL EGY REPREZENTATÍV PÉLDÁVAL ANNAK VALAMENNYI FELTÉTELÉVEL,…

    14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (PÉLDÁUL BIZTOSÍTÁS), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges,

    „19. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

    (2) Az 1–5. §, a 6. § (2) es (4) bekezdése, a 7–11. §, a 13–15. §, a 17. § es a 18. § 2015. február 1 – én lép hatályba.

    Áder János s. k., Kövér László s. k.,köztársasági elnök Országgyűlés elnöke”

    A 2014. évi LXXVIII. törvény az 1993. április 5 – i 93/13/EGK tanácsi irányelv alapján lett létrehozva, és elfogadva több mint 10 éves késéssel. Ennek ellenére a 2014. évi LXXVIII. törvény által meghatározott tájékoztatási KÖTELEZETTSÉG már az 1993. április 5 – i 93/13/EGK tanácsi irányelv alapján történő ítélkezés KÖTELEZŐEN ÉRVÉNYES A MAGYARORSZÁGI BÍRÓSÁGOK SZÁMÁRA!

    AZ EU. ÍTÉLETEI, HATÁROZATAI NÉLKÜL IS, A MEGLÉVŐ MAGYARORSZÁGI HATÁLYOS TÖRVÉNYEK ALAPJÁN, MINDEN DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOGHITEL SZERZŐDÉS SEMMIS, ÉRVÉNYTELEN!!!

    „PTK. 210. § (1) AKI A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSEKOR VALAMELY LÉNYEGES KÖRÜLMÉNY TEKINTETÉBEN TÉVEDÉSBEN VOLT, SZERZŐDÉSI NYILATKOZATÁT MEGTÁMADHATJA, HA TÉVEDÉSÉT A MÁSIK FÉL OKOZTA, VAGY FELISMERHETTE.”

    „PTK. 200. § (2): SEMMIS AZ A SZERZŐDÉS, AMELY JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZIK, VAGY AMELYET JOGSZABÁLY MEGKERÜLÉSÉVEL KÖTÖTTEK, KIVÉVE, HA AHHOZ A JOGSZABÁLY MÁS KÖVETKEZMÉNYT FŰZ. SEMMIS A SZERZŐDÉS AKKOR IS, HA NYILVÁNVALÓAN A JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZIK.”

    „PTK.234. § (1) A SEMMIS SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE – HA A TÖRVÉNY KIVÉTELT NEM TESZ – BÁRKI HATÁRIDŐ NÉLKÜL HIVATKOZHAT. A SEMMISSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÜLÖN ELJÁRÁSRA NINCS SZÜKSÉG.”

    2021. december 20.

    Köves István Devizamentők mozgalmának az elnöke

  2. Példátlan eset, Oroszország – vagy a Szovjetunió – soha nem vitte nyilvánosság elé követelményeinek listáját !
    Szegej Rjabkov orosz miniszterhelyettes nyilatkozata példátlanul kemény, már – már harcias !

    ” A tárgyalások elhúzása és lezárása lehetetlen. A határidők szűkek. Szó szerint egy hónap. 2. A felsorolt ​​követelmények nem egy menü, amelyből az egyes tételeket választhatjuk ki, hanem egy átfogó dokumentum. 3. Igen, ezek a követelések abszolút elfogadhatatlannak tűnhetnek az Egyesült Államok számára, de amit az Egyesült Államok és szövetségesei már megtettek és tesznek a posztszovjet térben, az elfogadhatatlan számunkra. 4. Ha nincs megfelelő válasz, a helyzet a konfrontáció rezsimjévé és katonai válaszlépéssé válik. ”

    Hadd hangsúlyozzam, hogy a katonai válaszlépésről nem a vezérkar nyilatkozik, hanem a külügyminisztérium. Ilyen pedig ugyancsak nem fordult elő. !

    Orosz elemző szerint amit az orosz vezetés előterjesztett az egy ULTIMÁTUM !

    Eddig az volt a véleményem, hogy mindez színtiszta propaganda! Már nem vagyok ebben biztos!

    A visszaszámlálás elkezdődött !

  3. Addig sem volt propaganda!A NATO mindig egy -egy lépéssel közelebb tornázta magát az orosz ,és a háború határához!A legközelebbi ilyen óvatos lépéssel már az orosz határon belülre tornázná magát!Az oroszok pedig nem hülyék!Eddig tartott a türelem!
    Nekem az a gyanúm,hogy minden egyes ami tank,hajó,repülőgéphordozó,a nyolcszáz támaszpont mára orosz célponttá vált,és az első rossz lépésnél elpárolognak!
    Máűs választás nincs!Talán a béke!De elnézve az EU,és a NATO idióta vezetését ez csak akkor lesz,ha már beverték az orrukat!
    Arról nem nyafogtak,hogy az orosz gázvezeték csak 5%-on üzemel!Vagy ez még titok a lakosság előtt?!Nehogy belázadjanak a vezetőik hülyesége miatt?!Annak a retorikának ,úgy gondolom,amelyik mindenért az oroszokat hibáztatja Európa normális népei előtt már szavahíhetősége,akárcsak a kovidhisztinek!

  4. Ez a ravaszság!A “nincs” szót már nem vitte át a gép!Ejnye-ejnye!…..Európa normális népei előtt már nincs szavahihetősége!”Valahogy így akartam!

  5. Évtitedek óta , folyamatos a SZORÍTÁS Oroszország körül. Ezzel egyidejűleg, folyamatos a belső
    ellenzék pénzelése és a szításuk a rendszer megdöntésére ! ( nem a kapitalizmus megdöntését ér-
    tem alatta !) Egész pályás letámadás van a putyini – vezetés politikája ellen azért, mert
    nem a jelcini – kottákból játszik. ….. Oroszország szom-
    szédos országainak oligarcháit, mézes-mázos szavakkal és sok-sok pénzzel, megveszik ki-
    lóra a nyugati oligarchák. Örményország , Grúzia, Ukrajna ..után , most a nacionalista büszkeséget éppen Kazaszthánban szítják ! Egyidejűleg , az orosz iparban és mezőgazságban megtermelt profitot ( különösen a kőolaj – és földgáz üzletágban – immár 500 Mrd dollár értékben, az amcsi
    bankokban fialtatják ! Ez az érintettek részéről : hazaárulás !
    Tehát : a putyini vezetésnek az a legfőbb bűne, hogy gátolja a nyugati tőkések betörését az Orosz
    nyersanyagokhoz való hozzáférésben ! …. Amikor üzletről van szó, akkor a burzsoáziá nem szé-
    gyenlős, ezért akár Európa népeit is képes “lenne ” a vágóhídra vinni !!! ……

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .