A szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A kommunista társadalom két foka. A társadalom fejlődése, mint azt az emberiség egész története bizonyítja, alacsonyabb fokoktól magasabb fokok felé halad. A társadalmi fejlődés legmagasabb foka, a legfejlettebb társadalmi forma, a világ dolgozói által vívott forradalmi harc végcélja — a kommunista társadalom.

Marx és Engels tudományos elemzés alapján kimutatta, hogy a kommunista társadalomnak két fejlődési foka van: az alsó, amelyet szocializmusnak, és a felső, amelyet kommunizmusnak nevezünk. A kommunista társadalom fejlődésének első fokán még nem lehet mentes a kapitalizmus hagyományaitól és csökevényeitől, amelynek méhéből éppenhogy megszületett. Csak a szocializmus további, saját maga teremtette alapon való fejlődése vezet el a kommunista társadalom második, felső fokához. Tehát a szocializmus és a kommunizmus az új, kommunista társadalmi alakulat fejlettségének két fokát jelenti.

A kommunizmus mindkét fokának gazdasági alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. A társadalmi tulajdon uralma következtében a népgazdaság tervszerűen fejlődik. A kommunista társadalom mindkét fokára jellemző, hogy nincsenek kizsákmányoló osztályok, ember nem zsákmányol ki többé embert, ismeretlen a nemzeti és faji elnyomás. A termelés célja a szocializmusban és a kommunizmusban egyaránt az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése, s e cél elérésének eszköze a termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése.

Ugyanakkor a kommunizmus második foka több szempontból lényegesen különbözik az elsőtől, mert a kommunista társadalom gazdasági és kulturális fejlettségének magasabb fokát képviseli.

A termelőerők már a szocializmusban magas színvonalat értek el: a szocialista ipar és a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság a koncentráció és a gépesítés színvonala szempontjából első a világon, mindkettő állandóan, mégpedig a kapitalizmus számára elérhetetlen gyors ütemben fejlődik. De a társadalom termelőerői még nem elég fejlettek, s a dolgozók munkájának termelékenysége még nem elég magas ahhoz, hogy biztosítani lehessen az anyagi javak bőségét. A kommunizmus a társadalom termelőerőinek és a társadalmi munka termelékenységének olyan fejlettségi színvonalát tételezi fel, amely biztosítani tudja ezt a bőséget.

A szocializmusban a szocialista termelés két fő formájának— az állami és a kolhozformának létezése következtében még van árutermelés és áruforgalom; ezzel szemben a kommunizmusban, ahol megvalósul az egységes kommunista tulajdon, az egységes kommunista termelési forma uralma, nem lesz árutermelés és áruforgalom, tehát pénz sem lesz.

A szocializmusban már nincs ellentét a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között, de még vannak köztük lényeges különbségek. A kommunizmusban nem lesznek lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között, s csupán lényegtelen különbségek maradnak közöttük.

A szocialista társadalomban két osztály van — munkásosztály és kolhozparasztságamelyek baráti osztályok, de a társadalmi termelésben elfoglalt helyüket tekintve különböznek egymástól; a munkásosztály és a parasztság mellett van egy társadalmi réteg is — a szocialista értelmiség. A szocialista tulajdon két formája közötti különbség megszűnésével, s a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek kiküszöbölődésével végérvényesen elmosódnak a határok a munkások, a parasztok és az értelmiségiek között, mindannyian a kommunista társadalom dolgozói lesznek. A kommunizmus osztálynélküli társadalom.

A szocializmusban a kizsákmányolás alól felszabadult munka a technika magas színvonalán alapul, és már becsület dolgává lett. Ugyanakkor azonban a szocializmusban még nem valósult meg minden termelőfolyamat teljes gépesítése, a munka még nem vált az emberek legfőbb életszükségletévé, még nem sikerült teljesen leküzdeni azt, hogy a társadalom egyes tagjai húzódoznak a munkától, s így a társadalomnak továbbra is a legszigorúbban ellenőriznie kell a munka és a fogyasztás mértékét. A kommunizmusban megvalósul a termelési folyamatok teljes gépesítése és automatizálása, s a munka puszta megélhetési eszközből az egész társadalom szemében a legfőbb életszükségletté válik.

kommunizmus a társadalom minden tagja számára biztosítja fizikai és szellemi képességeinek teljes kibontakozását. A társadalom minden tagja kulturált és sokoldalúan képzett ember lesz. Mindenkinek módjában áll majd, hogy szabadon válassza meg foglalkozását. A kommunizmus feltételezi a tudománynak, a művészetnek és a kultúrának a történelemben eddig soha nem látott további fejlődését.

A termelőerőknek és a társadalmi munka termelékenységének magas fejlettségi foka biztosítja majd az anyagi és kulturális javak bőségét, ami lehetővé teszi az áttérést az elosztás szocialista elvéről az elosztás kommunista elvére. „A kommunista társadalom felsőbb fokán, miután az egyének már nincsenek szolgaian alárendelve a munkamegosztásnak, és ezzel a szellemi és testi munka ellentéte is megszűnt; miután a munka nemcsak a megélhetés eszköze, de maga lett a legfőbb életszükségletté; miután az egyének mindenirányú fejlettségével a termelőerők is növekedtek és a kollektív gazdagság minden forrása bővebben buzog — csak akkor lehet majd a polgári jog szűk látóhatárát egészen átlépni, és írhatja zászlajára a társadalom: Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint!”: Marx. A gothai program kritikája. Szikra 1953. 13—14. old.*

Ezek az alapvető különbségek a szocializmus és a kommunizmus között.

Lenin a kommunizmusról szóló marxi tanítás továbbfejlesztése és gazdagítása során kidolgozta a kommunista társadalom felépítésének alapvető tételeit. A Kommunista Párt programját fejtegetve, a következőket mondta: „amikor megkezdjük a szocialista átalakításokat, világosan ki kell tűznünk magunk elé a célt, amely felé ezek az átalakítások végső fokon irányulnak, nevezetesen annak a kommunista társadalomnak a megteremtését, amely nem szorítkozik csupán a gyárak, a föld, a termelési eszközök kisajátítására, nem szorítkozik csupán a termelés és a termékelosztás szigorú nyilvántartására és ellenőrzésére, hanem tovább is megy, annak az elvnek a megvalósítása felé: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint1Lenin. Előadói beszéd a program felülvizsgálásáról és a párt nevének megváltoztatásáról. Lásd Lenin Művei. 27. köt. Szikra 1952. 115. old.*

A Szovjetunió minden feltétellel rendelkezik, ami a teljes kommunizmus felépítéséhez szükséges. Óriási anyagi erőforrásai és természeti kincsei vannak ehhez. A Szovjetunióban a szocializmus a saját maga teremtette anyagi-termelési alapon fejlődik. A Szovjetunió szocialista ipara a világ legfejlettebb ipara, mezőgazdasága a világ leggépesítettebb nagyüzemi mezőgazdasága. Hatalmas tényező a szovjet gazdaság kommunista fejlődésének meggyorsításában a tömegek alkotó aktivitása, ami az egész nép szocialista munkaversenyében jut kifejeződésre. A szovjet népet a marxizmus-leninizmus elméletével, a szocializmus gazdasági törvényeinek ismeretével, a kommunista társadalom építésének tudományosan megalapozott programjával felvértezett Kommunista Párt vezeti a kommunizmus felé.

A második világháború után gyökeresen megváltoztak a Szovjetunióban folyó kommunista építés nemzetközi feltételei. Azelőtt a Szovjetunió az egyetlen szocialista ország volt. Ma a szocializmusnak hatalmas tábora van, amelyhez több százmillió ember tartozik. A szocialista tábor megalakulása döntő változásokat idézett elő a nemzetközi erőviszonyok terén, és új helyzetet teremtett a szocializmus és a kommunizmus építése számára. Az európai és ázsiai népi demokratikus országokban a kommunista társadalom első fokának alapjait rakják le. Annak, hogy a szocialista tábor valamennyi országában győzelmet arasson a szocializmus és a kommunizmus, döntő feltétele a tábor további erősödése, az e táborhoz tartozó népek szoros gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének további fejlődése.

A szocializmus tábora mellett azonban ott van az imperializmus tábora, élén az Egyesült Államokkal. Amíg a szocializmussal szemben ellenséges imperialista tábor létezik, fennáll annak a veszélye is, hogy az agresszív imperialista hatalmak katonai támadást intéznek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen.

A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a kommunizmus felső fokán az osztályok és az osztálykülönbségek megszűnésével az állam fölöslegessé válik és fokozatosan elhal. Ennél figyelembe kell venni a nemzetközi viszonyokat. Arra a kérdésre, hogy megmarad-e a Szovjetunióban az állam a kommunizmus időszakában is, Sztálin a következőképpen válaszolt:

„Igen, megmarad, ha nem semmisül meg a kapitalista környezet, ha nem szűnik meg a kívülről jövő katonai támadások veszedelme. Emellett magától értetődik, hogy államunk formái újból változni fognak, a belső és külső viszonyok változásának megfelelően.

Nem, nem marad meg és elhal, ha megszűnik a kapitalista környezet, ha szocialista környezet fogja felváltani”.: Sztálin. Beszámoló a XVIII. pártkongresszusnak az ÖK(b)P Köz ponti Bizottságának munkájáról. Lásd Sztálin. A leninizmus kérdései. Szikra 1953. 719. old.*

A szocialista államra feltétlenül szükség van, amíg létezik a kapitalista környezet, amíg nem szűnik meg az a veszély, hogy az imperialista államok megtámadják a Szovjetuniót és a szocialista tábor más országait. Addig a Szovjetuniónak, ugyanakkor, amikor következetes békepolitikát folytatkészen kell állnia arra, hogy visszaverjen bármi néven nevezendő külső ellenséges támadást. Ezért minden módon erősíteni kell a szocialista államot, növelni kell az ország gazdasági erejét, és biztosítani kell védelmi képességét.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .