Horogkereszt Prága fölött

(idézet: A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig)

6

Coulondre, berlini francia nagykövet már 1938. december 15-én figyelmezteti kormányát: Hitler nem áll meg hódító útján, tovább megy — Kelet felé.

A francia követ a többi között a következőket írja:

„A harmadik birodalom el van rá szánva, hogy Kelet felé terjeszkedjék. Ez éppoly biztos, mint amilyen az, hogy — legalábbis ideiglenesen — nyugaton lemondott minden hódításról. A két terv kiegészíti egymást. Hitler úr programjának első részét — a Deutschtumnak a Birodalomban való helyreállítását — teljes egészében véghezvitték, most a »Lebensraum« órája ütött. Már maga az állhatatosság is, amellyel azt magyarázták nekem, hogy Franciaországtól Németországnak nincs semmi követelése, megértette velem a helyzetet. De beszéltek még ennél is világosabban! Hitler úr kivételével — valamennyien különböző formában, de szándékosan bizonytalan terminológiával — azt fejtegették: Németországnak szüksége van arra, hogy Kelet-Európa felé terjeszkedjék. Ribbentrop úr »az ország befolyásának kiterjesztését óhajtja keleten és délkeleten«, Göring tábornok pedig »a Délkelet gazdasági feldolgozását«.

Személy szerint nem nyilatkoztak előttem pontosabb formában, de azért a ködben nagyjából már kirajzolódik a nagy német vállalkozás formája.

… Csehszlovákia hűbérisége, sajnos, már úgyszólván befejezett tény. »Országom már nem egyéb tartománynál«, mondta nekem tegnap egy cseh kollégám. Bizonyos német körökben már egyenesen bevallják, hogy a cseh hadsereg egy nap ugyanazt a szerepet fogja játszani, mint a II. Birodalomban a bajor hadsereg. A Breslau—Bécs-i autóutat és az Oderát a Dunával összekötő csatornát kizárólag cseh munkaerővel fogják felépíteni. Jó forrásból azt is közölték velem, hogy rövidesen egyesíteni fogják a német és a cseh valutát, s gazdasági és vámegységbe foglaljak a két országot…

… Ami Ukrajnát illeti, valamennyi nemzeti szocialista hivatalnok tíz nap óta csak erről beszél. Rosenberg tanulmányi irodája, dr. Göbbels hivatalai, az Osteuropa-szervezet Curtius volt miniszter igazgatása alatt nyomultak most előtérbe. Még aligha állapodtak meg a módban és eszközökben, de a célt már nyilvánvalóan megfogalmazták: meg akarják teremteni Nagyukrajnát, amely Németországot táplálni fogja. E célból meg kell törni Romániát, meggyőzni Lengyelországot, megrabolni az URSS-t — de a német dinamizmus nem riad vissza semmilyen akadálytól, s katonai körökben már kaukázusi és bakui hadjáratról beszélnek.”

Az események Coulondre nagykövet vélekedését igazolják:

  1. január 21-én Chvalkovsky prágai külügyminisztera birodalmi kormány meghívására Berlinbe látogat, ott hosszas megbeszélést folytat Ribbentrop külügyminiszterrel, aki behatóan, nagy részletességgel ismerteti előtte a Csehszlovákiában maradt német kisebbséget ért „sérelmeket”, és ezekért minden felelősséget a prágai kormányra hárít…

Ribbentrop illojalitással, a német—cseh viszony megrontásával vádolja Prágát.

Amikor 1939 februárjában, a Csehszlovákiából érkező egyre aggasztóbb hírek hatására az angol és a francia kormány arra kéri Németországot, hogy a Müncheni Egyezmény Függelékében kilátásba helyezett garanciát adja meg, a Wilhelmstrasse, a német külügyminisztérium a következő választ adja: „A cseh kormány magatartása súlyos feszültséget okozott az országon belül, elmérgesedett a viszony a környező államokkal, elsősorban Magyarországgal és Lengyelországgal, ezért a nemzetközi garancia a jelen helyzetben csak ezeknek a káros irányzatoknak lenne hasznára, márpedig az itt kialakuló uralkodó állapotok nem közömbösek Németország szempontjából, mert Európának ez a része a Birodalom legfontosabb érdekszférájának első vonalába tartozik…”

Ez persze kissé másként hangzik, mint amit alig fél évvel ezelőtt Hitler szögezett le a berlini Sportpalotában: „Engem többé a cseh állam nem érdekel!”

  1. de Lacroix prágai francia követ jelenti 1939. február 18-án:

„Az alant következő tíz pontban lehet összefoglalni azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítése esetén a Reich elvállalná a csehszlovák határok szavatolását:

  1. Csehszlovákia teljes semlegessége.
  2. Csehszlovákia külpolitikáját össze kell egyeztetni a Reich külpolitikájával; kívánatos volna az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozása.
  3. Csehszlovákiának azonnal ki kell lépnie a Népszövetségből.
  4. A csehszlovák hadsereg létszámát jelentősen le kell szállítani.
  5. Csehszlovákia aranyfedezetének egy részét át kell engedni Németországnak. Minthogy a csehszlovák ipar egy része Németország kezébe került, az aranyfedezet egy részének is Németország birtokába kell jutnia.
  6. A szudétavidéki eredetű csehszlovák devizákat csehszlovák nyersanyagra kell kicserélni.
  7. A csehszlovák piacot meg kell nyitni a szudéta-német ipar számára. Tilos Csehszlovákiában olyan új iparág létesítése, amely konkurrensként léphetne fel a Szudétavidéken már régebben fennálló iparágakkal szemben.
  8. Antiszemita törvények életbeléptetése a nürnbergi törvények mintájára.
  9. Azoknak a csehszlovák hivatalnokoknak az elbocsátása, akik ellen Németországnak valamilyen kifogása van.
  10. Csehszlovákia német lakosságát feljogosítják a hitleri jelvények viselésére és a hitleri zászló kitűzésére.”

1939 márciusának első napjaiban rendkívül kiéleződik Prága és Pozsony viszonya. A szlovák kormány két lényeges követelést támaszt: 1. a központi kormány adjon kölcsönt Szlovákia költségvetési egyensúlyának helyreállításához; 2. a hadsereget válaszszák két részre, legyen külön cseh és külön szlovák hadsereg.

Március 8-án a prágai központi kormány közli, hogy csak azzal a feltétellel hajlandó a kért kölcsönt folyósítani, ha a szlovák kormány megfelelő hűségnyilatkozatot tesz.

Március 10-én a prágai központi kormány elhatározza, hogy erélyes intézkedésekkel teremt rendet Szlovákiában: elmozdítja Tiso miniszterelnököt és Durcansky minisztert, utasítást ad a Hlinka-gárda lefegyverzésére, valamint a szélsőséges szlovák autonomisták letartóztatására.

Durcansky Bécsbe menekül és a bécsi rádión keresztül uszít a prágai központi kormány ellen.

Március 12-én — a Csehszlovákiából érkező hírek miatt nyugtalan angol képviselők kérdést intéznek Chamberlain miniszterelnökhöz a cseh határok garanciája ügyében. Chamberlain kitérően válaszol: „Ez a garancia nem-provokált támadás esetére irányult. Ilyen támadás eddig nem történt.”

Arról, hogy mit fog tenni az angol kormány, ha ilyen támadás bekövetkezik, nem beszél világosan Chamberlain. Lehet így is érteni, úgy is.

Ilyen langymeleg nyilatkozatokkal természetesen nem lehet hatni a Führerre, aki most már elérkezettnek látja a pillanatot „maradék Csehország” elintézésére.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .