Mi vezetett a Szovjetunió összeomlásához 30 évvel ezelőtt?

Moszkva, Budapest, 2021. december 9. csütörtök (MB)

     Harminc évvel ezelőtt, 1981. december 8-án megszűnt a Szovjetunió, és megalakult a Független Államok Közössége. Az erről szóló okmányt Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztaniszlav Suskevics, a fehérorosz parlament elnöke írta alá. Az évforduló kapcsán elemzések láttak napvilágot arról, hogy mi vezetett a Szovjetunió összeomlásához. Ezeknek az elemezéseknek a fő következtetéseit foglalta össze a Magyar Békekör.

     Rendszerbeli problémák vezettek a gazdasági összeomláshoz – állítja Andrej Sadrin, a moszkvai állami egyetem történelemtudományi tanszékének professzora. A szovjet gazdaság többé nem felelt meg a társadalom és az állam, így a katonaság igényeinek. Ennek következtében csökkent az emberek hatóságokba vetett bizalma. A Szovjetunió összeomlását a rendszer lényegét érintő gazdasági és politikai problémák okozták – írja.

     Szergej Bodrunov, az oroszországi szabad gazdasági társadalom nevű szervezet elnöke szerint „a kommunista totalitarizmus önmagát tette tönkre központosított irányítási rendszerével, bürokráciájával, azzal, hogy visszaszorította a gazdasági kezdeményezést, alacsony életszínvonalat nyújtott az embereknek, gazdasági modellje általános válságba jutott”. Megemlíti, vannak, akik az uralkodó elit nézeteltéréseire vezetik vissza a történteket, mások pedig a fegyverkezési versenyben látják okát, amelyre a hidegháború kényszerítette a Szovjetuniót, s okozta vereségét gazdasági kimerülésével. „Az igazság, mint általában, valahol közepén van: a rendszer-problémában, ami a bukáshoz vezet” – vallja.

     Bodrunov tagadja, hogy a Szovjetunió bukása be lett volna táplálva a génjeibe. Nem szenvedett gyógyíthatatlan betegségben, végét inkább „racionális gazdasági vezetés” hiánya okozta. Ha a 60-as évek végén, a 70-es évek elején reformokat hoztak volna, el lehetett volna kerülni a gazdasági összeomlást – tartja Vadim Volkov, az európai egyetem rektora. A rendszerben helyet kellett volna adni a piacgazdaság elemeinek, a gazdasági ösztönzőknek, decentralizálni kellett volna, el kellett volna kerülni a fegyverkezési kiadás további növelését, hiszen a fegyverkezési verseny is szerepet játszott a Szovjetunió kimúlásában – véli.

     Nemzetközi és orosz tanulmányokra hivatkozva Bodrunov arra a következtetésre jut, hogy ha a Szovjetunió – Kínához hasonlóan – utat nyitott volna az államilag ellenőrzött piacgazdaságnak, elkerülhette volna a sorsát.

      A Bodrunov véleményében osztozó Andrej Sadrin megjegyzi: „Gondoljunk csak bele, micsoda fantasztikus fejlődésen ment keresztül az a Kína, amely akkoriban inkább afrikai országhoz hasonlított. Nálunk ilyen reformot sohasem vezettek be”. A professzor felidézte ugyan Jurij Andropov 80-as években tett reformkísérletét, a sztálini központosított tervgazdaság kiigazítását, pénzügyi ösztönzők bevezetését, az egyéni munkavégzéshez nyújtott teret, a bérek teljesítmény szerinti differenciálását, sőt, kísérletét a külföldi töke bevonására is, de megállapította, hogy az SZKP egykori főtitkárának nem sikerült végrehajtania terveit, Kína viszont nagy lendülettel fogott hozzá a reformhoz.

     A tudósok megállapították, hogy harminc évvel a Szovjetunió összeomlása után nosztalgia él az oroszokban és a Független Államok Közösségének más nemzetiségű állampolgáraiban a Szovjetunió iránt. A nosztalgia fő okát a társadalmi igazságosság iránti vágyban látják. Szociológiai felmérések tanúsága szerint az emberek nehezen viselik el az elképesztő méreteket öltő társadalmi egyenlőtlenséget, és igénylik azt a társadalmi egyenlőséget, amelyhez a szocializmusban szoktak hozzá a Szovjetunió idején – tűnik ki elemzésükből.

     A Békekör a Szovjetunió összeomlásáról szóló elemzésekkel kapcsolatban megjegyezte: nincs birtokában olyan orosz elemzés, amelyben a Szovjetunió összeomlásának okai között megemlítették volna a sztálinizmus bűneit, a több millió ember éltébe került tisztogatásokat, a Gulag-jelenséget. Olyan elemzés sem áll a Békekör rendelkezésére, amely megemlítené az összeomláshoz vezető okok között a demokrácia hiányát, illetve a szocialista demokrácia-deficitet előidéző okokat. Nem térnek ki az elemzők az unió felbomlásának nemzeti, etnikai okaira sem.+++

Kiadta: Magyar Békerkör

 

“Mi vezetett a Szovjetunió összeomlásához 30 évvel ezelőtt?” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Sajnos a cikk pontatlansággal indult, a megszűnés harminc évvel ezelőtt nem l981 ben, hanem l991-ben történt !

    A Szovejetunió összeomlását sokan elemezték és mindenkinek egy kicsit igaza volt !
    Az összeomlás akkor következik be, amikor kívülről döntenek meg egy hatalmat vagy belülről omlik össze.
    Utóbbi eset a valós.
    Sok ok volt.
    Egyenként egy sem okozott katasztrófát, egyenként ismerték is a bajokat. De együttesen már átlépték a mértékpontot és bekövetkezett a katasztrófa.
    Mert az volt.
    Megszünt a kétpólusu világ és eljött a nyugat egyeduralma – amit ma Kína próbál kordában tartani !

  2. A bukás oka a a kapitalista világrendszerben keresendő,amely fojtogatta lényegében az egész szocialista világot,mint ma Kubát,és Észak-Koreát!Ezzel a fojtogatással,amely ma sem szünt meg,nem a két politikai rendszer,hanem a világgazdaság urainak,a ma háttérhatalomnak nevezett konglomeráció, kényszerítette térdr e először az ún. csatlós országokat,és ennek kapcsán a szoc rendszer vezető szerepét elvesztő Szovjetúniót .Gorbacsov árulása csak hab volt a tortánt,itt inkább a szocialista rendszert irányító vezetők meghasonlása ,a közösségi állam érdekeit a saját érdekeinek rendelték alá,és az ő árulásuk vezetett minden országban a szocializmus bukásához!Ráadásul a renegáttá vált vezetők felkészülése a rendszerváltásokra a népesség elégedetlenségét is kiváltotta,mivel nem értette ,tájékoztatás híján a vezetők egyre inkább jobbra tolódását,és a vezetők magatartását a szocializmus eszmei hibájának,torzulásának ,a szocialista gazdaság
    megújíthatatlanságának tekintették!Ebben nem kevés szerepe volt az egyre nagyobb politikai nyomást gyakorló külföldi,és,ismerjük be a hazai vezetésnek egyaránt.
    Az,hogy egyre nagyobb nosztalgia van a szocializmus után az nem véletlen,mára nyilvánvalóvá vált a kapitalista világ ,és a rendszerváltó elit hazugsága,immár nyilt elnyomó közeggé válása.,és az is hogy a szocialista rendszer irányítói,voltak a tehetetlen,egyre jobbra tolódó szocialista rendszer buktatói,és a bukás haszonélvezői!
    Nem véletlenül mondom,hiszen személyes tapasztalat volt az,hogy a prominens főiskola kögazdaságtan tanára kijelenthette,hogy mi már nem a szocializmusból megyünk nyugdíjba,és ez volt 1980 novemberében!Tehát míg ezt a halgatóknak el merte mondani,ahhoz hosszú időnek kellett eltelnie ,és ha nyilvánvaló időpontot vesszük alapul,akkor a szoc.”elit” ezt már felismerhette,és eldönthette már jóval korábban,és így ,úgy számolom,legalább 20 éve volt a szocialista elitnek felkészülni a rendszerváltásra,arra,hogy ki mit visz,ki mit lop el a néptől!Orbán és csapatának a feltünése nem véletlen,hanem elhatározott fellépés volt.Ezzel a hosszú erózióval tisztában lehetett a SzU elitje is,és ott is megindult ez az erózió,és a szocialista állom vezetőinek 89-es árulása már megkezdte a SzU felszámolásának viisszaszámlálását is!

  3. “alacsony életszínvonalat nyújtott az embereknek,”
    .
    és eljött a kánaán !
    Csak mellékesen a gulág nem szovjet találmány !

  4. A búr háború idején Kitchener találmánya volt,úgy tudta csak legyőzni a búrokat!Bár előzetes kezdeményei már kicsit régebbre is visszanyulnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .