Az új iráni elnök politikájáról

Háttéranyag

Hogy érvényt szerezzen egyoldalú szankcióinak Irán ellen, hadihajókat vezényelt a Perzsa-öbölbe az Egyesült Államok.  Októberben odáig fajult a helyzet, hogy a két fél hadereje a tengeren töltött fegyverekkel nézett farkasszemet egymással, amikor az Iráni Forradalmi Gárda fegyveresei megjelentek egy iráni olajat szállító vietnámi felségjelzésű hajó fedélzetén[1].  Bár a két fél más módon nyilatkozik az esetről, Scott Ritter[1], aki egykor hírszerzőként dolgozott az USA haditengerészeténél, azt állítja, hogy az iráni változat a hitelesebb.  Az USA haditengerészet kalóztevékenységet folytatott, el akarta kobozni a Hanoi központú OPEC Petroleum Transport Company hajóját, mert az amerikai szankciót megszegve iráni olajat szállított.  Az Iráni Forradalmi Gárda féltette a hajó szállítmányát, így azt iráni felségvizekre irányította.  Ritter ezt a véleményét korábbi példákra alapozza.  Már négy alkalommal foglalt le az USA olyan hajót, amely iráni olajat szállított a világ különböző részeibe (pl. Kínába, Venezuelába, Szíriába).  Fontos megjegyezni, hogy az USA szankciói egyoldalúak, és nem összeegyeztethetők a nemzetközi joggal.

Az Irán elleni amerikai szankciók a 2015-ben született nemzetközi atommegállapodás (JCPOA) utáni kalamajkára vezethetők vissza.  A JCPOA célja nyugati részről az volt, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, iráni részről (még Rouhani vezetése alatt) pedig az, hogy Irán integrálódhasson a világgazdaságba.  Az egyezményt Trump 2018-ban egyoldalúan felbontotta, és az USA azóta (Biden alatt is) csak keményített az Irán elleni gazdasági szankciókon. Azokban az években, egészen 2021 augusztusig Hasszán Rohani elnök irányította Iránt. Szavazóbázisa általában olyan  felső-középosztálybéliekből tevődött össze, akiknek a gyerekeik amerikai vagy európai egyetemekre járnak ösztöndíjakkal, és maguk is előszeretettel töltik a nyári szünetet európai fővárosokban.

A fenti csoporttal szemben viszont, állt egy másik politikai tábor is[2].  Ők azt vallották, hogy veszett fejsze nyele nyugati irányba próbálkozni, mert a Nyugat követelései ellentétesek Irán szuverenitásával.  Az ő szemükben az ilyen erőfeszítések legfeljebb pótcselekvésnek minősülnek, és elvonják az erőforrásokat az olyan programoktól, amelyek az iráni gazdaságot belülről erősítenék.  Irán hosszútávú prosperitásának a kulcsa a gazdasági önállóság.  Az újonnan megválasztott iráni vezető, Ebrahim Raiszi szerint Rohani politikája felett eljárt az idő.  Az USA és szövetségesei többé már nem uralják a világgazdaságot, mint a múltban.  Iránnak ma már valós és járható alternatíva az eurázsiai gazdasági blokkba integrálódni Oroszország és Kína segítségével.

A nyugati közvéleményben Rohanit általában liberálisnak tartják, míg Raiszit konzervatívnak.  Ezek a jelzők csak részben fedik a valóságot: találóbb jelző Rohanira a neoliberális globalista, Raiszire pedig, hogy szuverenitás-párti.  Raiszi megválasztása óta Irán nem ragaszkodik a JCPOA-hez való visszatéréshez sem, mert az új gazdaságpolitikának ez már nem kulcseleme.

Ez az új helyzet aggasztja Washingtont.  Az amerikai politika azt szerette volna elérni, hogy a gazdasági szankciók okozta nehézségek miatt az iráni nép fellázadjon, és bekövetkezzen a rezsimváltás[3].  Ehelyett, Irán nagy lehetőségek előtt áll, ráadásul, Raiszi politikája nagyon népszerű az irániak körében.  Ezt egy olyan közvéleménykutatás is bizonyítja, amelyet a közelmúltban végzett Iránban a University of Maryland a torontói IranPoll szervezet segítségével[4].  A felmérések szerint Raiszi politikája az irániak 78 %-át tudja maga mögött.  Továbbá, az irániak többsége inkább Oroszország és Kína felé szeretne közeledni, nem pedig az USA vagy az EU felé.

Irán gazdasági növekedése az idén, előrejelzések szerint minimum 2,5% lesz, ami azért is fontos, mert 2015-2020 között inkább csökkent a GDP.  Irán nemsokára teljes jogú tagja less a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek, és tárgyalások folynak egy nagyszabású befektetésről 400 milliárd dollár értékben. Ez gyökeresen átalakítaná Irán gazdaságát.  Oroszországgal már korábban is tárgyalt az iráni vezetés az iráni légvédelem fejlesztéséről, a legfrissebb hír szerint [5] pedig a Raiszi kormány kész arra, hogy átfogó együttműködési szerződést kössön Oroszországgal.  Raiszi külön kiemelte, hogy Iránnak és Oroszországnak közös érdeke a többpólusú világrend erősítése az egypólusúval szemben.

Összeállította: Hetényi Balázs

[1] https://www.rt.com/op-ed/539825-us-iran-persian-gulf-sanctions/

[2] https://www.youtube.com/watch?v=svBYQbJPt2A

[3] https://www.newsweek.com/iranians-losing-faith-biden-west-have-hope-raisi-east-poll-1641841

[4] https://www.dw.com/en/opinion-us-strategy-on-iran-entails-regime-change/a-43882131

[5]  https://tass.com/world/1362179

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/11/08/iran-garanciat-kovetel-az-egyesult-allamoktol/

“Az új iráni elnök politikájáról” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Ha Irán Kínával,Oo.-val fog össze,és példáját követi több közelkeleti állam,akkor az USA fejreállhat,a EU meg nézegetheti a sajátköldökét,köszönhetően a háttérhatalomnak elkötelezett vezetése miatt,és az általuk keletkeztetett járványnak!
    Csak az a baj,hogy mi is EU-tagok vagyunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .