A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig

A „sasfészek”

(idézet: A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig)

A szerző előszava

Ez a kötet a Kossuth Rádióban 1959 februártól 1961 januárig folyt előadássorozat kibővített, javított szövegét tartalmazza. A kötet felépítésében, szövegében, sok esetben az egyes fejezetek címében a rádióelőadások vázlatát, címeit követi.

Bár felöleli a második világháború egész korszakát, de — mint az alapját képező előadássorozat — ez sem tűzte ki célul maga elé, hogy átfogó, összefüggő, tudományos történeti képet adjon az 1939—1945-ös évekről.

A rádióelőadássorozat célkitűzését követve igyekszik bemutatni — elsősorban dokumentumok alapján — a maga valóságában a második világháborút előidéző és kirobbantó német imperializmust, igyekszik megvilágítani azokat a körülményeket, amelyek ezen agresszív tervek megvalósítását lehetővé tették, segítették.

Különös aktualitást ad e témának az, hogy a nemzetközi reakció azon erői, hatalmasságai, amelyek az első világháború után talpraállították a vereséget szenvedett német imperializmust, ma ismét porondra léptek; Nyugat-Németországban virágzanak a frontharcos-szövetségek, folyik az SS rehabilitálása, kormányprogram lett a revansista uszítás; újraélesztik a német imperializmust, mely alig három évtized leforgása alatt két ízben, 1914-ben és 1939-ben lángba borította a világot.

Budapesten, 1961. augusztus havában

Karsai Elek

A „sasfészek

Berchtesgaden szomszédságábanBajorország délkeleti végén magasodik az Obersalzberg. Itt van a Platterhof, mellette nagy tisztáson áll egy hamburgi nagykereskedő háza, a Wachenfeld-ház. Ezt a házat az NSDAP, a német náci párt vezetősége 1925-ben bérbe vette Führerje, Adolf Hitler számára.

„Innen, Berchtesgadenből, ha a szükség megkövetelné, gyorsan el lehet tűnni Ausztriába, onnan azután Olaszországba vagy a még barátibb Magyarországba” — írja Hitler egyik életrajzírója.

Amikor 1933. január 30-án Hitler a porosz junkerek, valamint a Ruhr- és a Rajna-vidék iparmágnásainak támogatásával a Német Birodalom kancellárja lesz, a Wachenfeld-ház és környéke nagy változáson megy át.

Az Obersalzberget ezentúl — Hitler meghívott vendégein kívül — egyszerű ember meg nem közelítheti.

Hitler új palotát építtet — jórészt saját tervei alapján. (Előző mesterségének köszönheti, hogy könnyű kézzel, jól tud rajzolni. Híveit nem egyszer kápráztatja el rajzaival. Szenvedélyesen munkálkodik ház- és bútorterveken, ő tervezi a berlini kancellária és berchtesgadeni kicsinyített mása bútorzatát.)

Rauschning „Beszélgetések Hitlerrel” című könyvében szemléletes képet fest a Führer berchtesgadeni rezidenciájáról: „Fura épület emelkedik itt az égnek, mintha egy kis gimnazista álma vagy bűnügyi regények fantasztikuma öltött volna itt testet kőben és üvegben. Ezen a bajor tájon az ember természetesen rögtön II. Lajosra, a romantikus mesekirályra, wagneri palotáira, magányosságára és őrültségére gondol. Sziklamélyedésbe rejtett, minden kíváncsi tekintet elől jól elleplezett lift szalad föl több száz métert. Egy kristály-házban szállunk ki, mely szinte láthatatlanná olvad bele a vad sziklák alkotta környezetbe, szemben a Watzmann rideg hegycsúcsával. Itt trónol, magasan az egész világ fölött, megközelíthetetlenül a német Führer. Ez az ő „sasfészke”. Innen száll szembe az Örökkévalósággal, innen üzen hadat századoknak.”

Francois-Poncet berlini francia nagykövet Georges Bonnet külügyminiszterhez intézett 1938. október 20-i jelentésében ezt írja a „Sasfészek”-ről:

„Messziről ez a hely csillagvizsgálóra hasonlít. Sziklacsúcson épült, 1900 méter magasságban. A kastélyhoz tizenöt kilométer hosszú, sziklába vájt szerpentinút vezet, amelynek merész ívei Todt mérnök tehetségét dicsérik. A munkások három, évig dolgoztak ezen a gigászi munkán. Az út hosszú földalatti folyosóba torkoll, amelyet kettős, súlyos bronzajtó zár el. A folyosó végén a vendéget széles felvonó fogadja, falai sárgarézzel vannak bevonva. Száztíz méter magas, sziklába vájt függőleges aknában emelkedik a felvonó a kancellár lakhelyéhez. Itt várja az embert a legnagyobb meglepetés. A hegycsúcson alacsony, masszív épület áll, melyet római oszlopcsarnok vesz körül. A köralakú, hatalmas üvegablakos teremben óriási fahasábok lángolnak a kandallóban, körülbelül harminc szék veszi körül az asztalt, a terem mögött pedig több, kényelmes fotőjökkel elegánsan berendezeti szalon nyílik. Az ablakokból, mint egy repülőgép ablakából, mindenfelé hatalmas hegyi panorámára nyílik kilátás. Az óriási medence mélyén Salzburgra s a környező falvakra látni, amelyeket — ameddig a szem ellát — magas hegyláncok, sziklacsúcsok vesznek körül. A ház maga mintha közvetlenül a szakadék felett lógna; egyik oldalán meztelen sziklafal emelkedik a magasba. Az őszi nap alkonyatában valóban fenséges, vad látványt nyújt, az ember azt kérdezi magától, ébren van-e, vagy álmodik? Azt szeretné tudni, hogy hol van?… Monsalvat kastélyában-e, a Grál-lovagok között, Mont-Athosban, szerzetesek rejtekhelyén, vagy pedig Antinéa palotájában Atlas kellős közepén? Vidor Hugo fantasztikus rajzai keltek-e életre, egy milliárdos szeszélye építette-e, vagy pedig rablófészek ez, amelyben brigantik őrzik kincseiket? Normális, egészséges szellem műve-e, vagy pedig egy emberé, akit nagyzási hóbortja hajt, vagy aki egyszerűen — fél?

Ha valaki tanulmányozni akarná Adolf Hitler jellemét, okvetlenül fel fog figyelni egy érdekes körülményre: a ház bejáratai, a földalatti folyosó torkolatai és a ház egész környezete katonailag vannak megszervezve, és gépfegyverfészkek védik.”

Látogatók mennek és jönnek, paranccsal vagy fenyegetésekkel rendelik ide őket. Németország és az egész világ magától értetődőnek veszi, hogy egy férfi félrelökte a diplomácia minden bevett, elfogadott szokását; természetesnek veszik, hogy a Reich első személyisége Németország legszélsőbb sarkában lakozik és mind a közigazgatási apparátust, mind a külföldi diplomatákat arra kényszeríti, hogy alárendeljék szeszélyeinek kényelmüket és munkájukat.

Itt, a Sasfészek magányában szövögeti világuralmi terveit, melyeket legbizalmasabb híveivel meg is ismertet.

„Mi sohasem fogunk tudni nagypolitikát űzni — mondja Hitler — szilárd, acélos, hatalmi mag nélkül, amelyet a nyolcvan- vagy százmilliós, zárt településben élő németségnek kell alkotnia. Az első feladat tehát Nagy-Németország megteremtése. Ez magában foglalja természetesen Ausztriát, Csehszlovákiát és Lengyelország egy részét.

Nagy-Németország körül kialakítjuk a kis- és középvazallus államok rendszerét, amelybe beletartoznak a balti államok, Lengyelország, Finnország, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Ukrajna és számos dél-oroszországi és kaukázusi állam. Ez lesz a föderatív Német Birodalom.

Ezeket a területeket német parasztokkal kell benépesíteni, a szlávokat részben ki kell pusztítani, részben ki kell telepíteni Ázsiába, a többieket meg kell fosztani a földtől és az uralkodó német faj zselléreivé tenni.

Keleten a Kaukázusig vagy Iránig kell kiterjesztenünk uralmunkat, Nyugaton Flandriára és Hollandiára van szükségünk, de nem mondhatunk le Svédországról sem. Németország vagy uralkodni fog Európa felett vagy számos kis államra esik szét” — fejezi be fejtegetését a Führer.

Amikor pedig valaki közbevetőleg megkérdezi, hogy mi lesz, ha Anglia szembeszegül ezekkel a tervekkel, Hitler hetvenkedve leszögezi: „Ami Napóleonnak nem sikerült, nekem sikerülni fog. Manapság nincsenek többé bevehetetlen szigetek. Partra fogok szállni Angliában. Városait már a kontinensről elpusztítom. Anglia nem tudja még, milyen nagymértékben sebezhető jelenleg.”

Látogatók jöttek, mentek, ki jószántából, ki parancsra, fenyegetésre. A berchtesgadeni vasútállomástól külön út vezetett a „Sasfészek”-hez. körös-körül válogatott SS testőrség őrizte a Führert a hívatlan, nem várt vendégektől.

A „Sasfészek”, a kristálypalota, ahonnan olyan fenséges látvány nyílott a bajor hegyekre, és ahol a Führer szinte a világ urának képzelte magát, szomorú szimbóluma lett az emberiség története legtragikusabb korszakának.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

“A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A sasfészket Hitler helyettese Martin Borman építette a vezér 50. születésnapjára.
    Hitler nem itt tartózkodott hanem a Berghof volt a kedvence, azt építették az ő tervei szerint.
    A sasfészekben összesen talán 10 alkalommal járt.

    Jártam ott – az egyetlen Hitlerhez köthető építmény ami látogatható – lenyűgöző mérnöki és emberi munka. Minden eredeti még a luxus lift is !

    Csak busszal vagy gyalog lehet felmenni, a buszos út is egy élmény-
    megmaradt bennem egy éles bal kanyar, ahol a busz jobb első sarka kissé kinyúlt a szakadék fölé – még a piás turisták is végig csendben,többen rémült arccal bámulták az egyre hihetetlenebb kilátást.

    ( Nem volt nehéz kiválasztani a helyet, már állt ott egy gazdag bajor kereskedő háza ! )

    196o-ig az amcsi hadsereg használta, ezután adták vissza Bajorországnak és újították fel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .