Az 1956-os ellenforradalom leverése

(idézet: A magyar népidemokrácia története 1944-1962)

Magyar Forradalmi
Munkás-Paraszt Kormány
megalakulása és politikája

Az 1956. október 23-át követő események, az ellenforradalom nyílt fellépése és fegyveres garázdálkodásai nyomán mind több ember döbbent rá arra, hogy Magyarországon végveszélybe került a néphatalom, a szocialista rendszer. Ennek következtében a munkások, parasztok és értelmiségiek, a kommunisták és pártonkívüliek körében is szinte napról napra növekedett azoknak a száma, akik egy új forradalmi központ létrejöttére vártak, hogy mögéje felsorakozva részt vállaljanak az ellenforradalmi lázadás elfojtásában, illetőleg az ellenforradalom következményeinek a felszámolásában.

Az új forradalmi központ november 3-án Szolnokon jött létre. Mégpedig az MDP KV október 28-án életre hívott Elnökségének azon tagjaiból (Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal, Kiss Károly), akik szakítottak a szocializmus ügyét eláruló Nagy Imrével és revizionista csoportjával, valamint a magyar forradalmi munkásmozgalom olyan személyiségeiből, mint Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György és mások. Elhatározásukat támogatta – és velük harcolt – Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának az elnöke is. Ennek a forradalmi központnak a kezdeményezésére alakult meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következő összetételben: Kádár János miniszterelnök, Münnich Ferenc miniszterelnökhelyettes, valamint a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek minisztere, Dögei Imre földművelésügyi, Apró Antal iparügyi, Rónai Sándor kereskedelemügyi, Horváth Imre külügy- és Kossa István pénzügyminiszter. A kormány másnap, november 4-én, ugyancsak Szolnokról – rádió útján – kiáltványt intézett a magyar néphez, amelyben mindenkit az építőmunka folytatására szólított fel. A kiáltvány röviden tájékoztatott a kormányprogramról is: a nemzeti függetlenség biztosítása; a szocialista rendszer és vívmányainak védelme, a szocialista építés folytatása; a törvényes rend és béke helyreállítása; a baráti viszony fenntartása minden szocialista állammal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A kiáltványban a kormány azt is bejelentette, hogy „munkásosztályunk és hazánk érdekében azzal a kéréssel fordult a Szovjet Hadsereg parancsnokságához: segítsen népünknek a reakció sötét erőinek szétverésében és abban, hogy helyreállítsuk a rendet és nyugalmat hazánkban”. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert – a szocializmushoz hű fegyveres erők még nem szerveződtek meg – mindenáron el akarta kerülni a polgárháború kirobbanását, illetőleg annak az esetleges elhúzódását igyekezett eleve megakadályozni, nem utolsósorban a lehetséges imperialista katonai beavatkozás elhárítása érdekében.

  1. november 4-én aSzovjet Hadseregegységei – a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kiáltványának az elhangzásával szinte egyidejűleg – akcióba léptek, és viszonylag rövid időn belül, gyakorlatilag néhány nap alatt szétzúzták, illetőleg szétszórták az ellenforradalom kisebb-nagyobb fegyveres ellenállást tanúsító csoportjait. Az ellenforradalmi fegyveres csoportok Győr, Komárom és Pest megyében, s különösen a fővárosban próbáltak erőteljesebb ellenállást kifejteni. De súlyosabb fegyveres összecsapásokra tulajdonképpen csak Budapesten került sor, ahol az ellenforradalmároknak többé-kevésbé kiépített állásaik, „fészkeik” voltak. A fegyveres összecsapások nem csekély anyagi veszteségekkel és emberáldozatokkal jártak, főleg a polgári lakosság köréből. Az ellenforradalmárok ugyanis legtöbbször a lakóházakat használták fel fegyveres provokációik elkövetésére. Majd ezt követően, ha módjukban volt, szétszéledtek a lakosság körében és később másutt újra gyülekeztek.

Nagy Imre – a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának és a Szovjet Hadsereg segítségnyújtásának hírére – az ENSZ-hez fordult és a nyugati hatalmak katonai beavatkozását sürgette „koalíciós kabinetje” nevében az ellenforradalom támogatására. Az ellenforradalmi kormánynak egyébként ez volt az utolsó „legális” megnyilvánulása. Hiszen Nagy Imre és revizionista csoportjának több tagja – a „végsőkig való kitartásra” vonatkozó ígéreteik ellenére – már november 4-én reggel elhagyta az Országgyűlés épületét és Jugoszlávia budapesti követségére menekült. Ugyanezt tette Mindszenty József is, azzal a különbséggel, hogy ő az USA követségét választotta. A revizionista csoport másik része, továbbá az ellenforradalomban szerepet vállalt – polgári és jobboldali szociáldemokrata – politikusok, az esküjüket megszegő katonatisztek és más ellenforradalmi elemek többsége (Aczél Tamás, Faludi György, Ignotus Pál, Kéthly Anna, Király Béla, Kővágó József, Mérai Tibor stb.) viszont nyomban a nyugatra való szökés útját választotta. De ez utóbbiak csupán a kezdetét jelentették annak a nyugat-európai tőkés államokba való „áramlásnak”, amely a későbbi napokban, hetekben bontakozott ki és mintegy 150 000 ember eltávozását eredményezte az országból. A nyugati polgári – hivatalos és nem hivatalos – körök által „magyar szabadságharcosok”-ként népszerűsített tömeg azonban valójában politikailag is rendkívül vegyes összetételű volt. Az eltávozottak egy részét kétségtelenül azok az ellenforradalmárok alkották, akik itthon különböző bűncselekményeket követtek el és a jól megérdemelt büntetés elől menekültek el. A köztörvényes bűnözők és elítéltek többsége, akik az ellenforradalom napjaiban szöktek ki börtöneikből, ugyancsak a távozást választotta. Ezenkívül sokan mások, köztük fiatalok és iskolás gyermekek is elhagyták az országot. Mégpedig elsősorban a nyugati hírközlő szervek által terjesztett rémhírek és hamis ígéretek hatására. De voltak közöttük olyanok is, nem is kevesen, akiket a könnyű érvényesülés, a meggazdagodás stb. lehetősége vagy egyszerűen csak a kalandvágy csábított nyugatra. (Az átmenetileg megtévesztett, különben azonban vétlen emberek jelentős része, a nyugati valósággal való közvetlen megismerkedés után, visszatért az országba.)

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .