DICSŐ EMLÉKÜK LEGYEN ÖRÖK!

Bátran halt meg 14 magyar hős

A mai nap, október 6. a magyar szabadság eltiprásának ikonikus dátuma,  nemzeti gyásznap. Pesten, a mai Batthyány örökmécses helyén meggyilkolták Batthyányi Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt, majd Aradon 13 főtiszt lépett a vesztőhelyre.

Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú utolsó szavai arról árulkodnak, hogy igazságtalannak tartották az ítéletet, mégis mind bátran, büszkén vállalták a halált. Hősként viselkedtek az utolsó pillanatig.

A korszellemmel, emberséggel, de még Európa stabilitásának érdekeivel is ellentétes volt az a kőkemény bosszúhadjárat, amit a bécsi udvar a magyar szabadságharc eltiprása után indított 1849-ben. A megtorlás már januárban elkezdődött, ám a Haynau-féle katonai diktatúrában teljesedett ki: csaknem 150 embert végeztek ki, katonák és politikusok mellett példátlan módon civileket is, ezreket ítéltek 10-20 esztendei várfogságra, ami abban az időben a lassú halállal ért fel.

A legsúlyosabb felelősség Ferenc József császárt terheli, saját kormányával szembe menve engedélyezte a halálbüntetést, teljesen szabad kezet adott a brutalitásáról híres Julis von Haynaunak. Tudta, mit várhat tőle.

Batthyányi Lajost egy öt napig tartó koncepciós perben felségárulás vádjával előbb többéves börtönbüntetésre, majd felsőbb politikai nyomásra kötél általi halálra ítélték. Ő erről csak október 5-én értesült, egészen addig biztos volt benne, hogy nem végzik ki. Az ítéleten megdöbbent: nem a haláltól félt, hanem annak módját tartotta megalázónak – az akasztás a legaljasabb bűnözők büntetése volt.

Hogy a kötelet elkerülje, egy felesége által becsempészett apró papírvágó késsel öngyilkosságot kísérelt meg, de az eszköz erre nem volt alkalmas. Szíven akarta szúrni magát, de a gyenge penge beletört a bordájába, erre átvágta nyaki ütőereit. Az őrök észrevették, megmentették az életét.

Mivel kivégzését tudatosan időzítették október 6-ára, a bécsi forradalom kitörésének évfordulójára, a pest-budai katonai kerület parancsnoka nem merte elhalasztani, de azt sem vállalta, hogy a szorítókötés levételével szánalmas vérfürdőbe fulladjon az egész. Saját hatáskörében tehát az ítéletet golyó általi halálra változtatta, Batthyány a halálban is megőrizte becsületét.

Az utolsó éjszakán is bátran viselkedtek az aradi vértanúk

A vérveszteségtől támolyogva lépett a kivégzőosztag elé a pesti Újépület mögött lévő fapiacon, nem engedte bekötni a szemét. Féltérdre ereszkedett és maga adta ki a tűzparancsot:

Allez Jäger! Rajta, vadászok!) Éljen a haza!

Egy golyó a szívét, egy a tüdejét, egy pedig a fejét ütötte keresztül. Haynau őrjöngött, amikor értesült Batthyányi „kegyes” haláláról.

Tegnap hősök kellettek, ma mártírok

Aznap reggel fél hatkor négy férfit vezettek a 16 tagból álló kivégzőosztag elé: Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos. Kegy volt számukra a golyó, „jutalom a kegyes halál, mert Kiss és Schweidel nem volt harcoló csapatok parancsnoka, Dessewffy és Lázár pedig az osztrákok és nem az oroszok előtt tette le a fegyvert. Kiss Ernő felkiáltott:

Szegény hazám! Isten büntesse meg hóhérainkat!

A sortűz eldördült, de őt nem érte halálos találat, mire maga adott ki újabb tűzparancsot. Egy tiszt odalépett hozzá és közvetlen közelről fejbe lőtte. Utolsó szavaik méltók az emlékezetre:

Kiss Ernő: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük”.

Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot”.

Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártirok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata”.

Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófa tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek”.

Éljen a haza!

Ezt követően Franz Bott császári-királyi hóhér vette át a stafétát. A kilenc főtiszt feketét viselt és fehér inget, egyedül Leiningen-Westerburg Károly viselte honvéd tábornoki egyenruháját, mert lefizette őreit. Előre meghatározott sorrendben léptek a bitó alá, utolsó szavaikat megőrizte az utókor.

Pöltenbergi Pölt Ernő minden társával kezet szorított, megcsókolta őket: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!”

Török Ignác: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam”.

Lahner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!”.

Knezich Károly: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat”.

Nagy-Sándor József következett: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett”. Amikor a kötelet nyakába akasztották felkiáltott: „Éljen a haza!”

Leiningen-Westerburg Károly: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját”. A bitó alatt: „Isten veletek bajtársak! Nemsokára más, igazabb bíró előtt fogunk állani!”

Aulich Lajos: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam, és halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” Damjanich János: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!”

Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt„.

Az anekdota szerint Vécsey, a dúsgazdag magyar főnemes – akit családja kitagadott, mert nemcsak mondta, de így is tett: „Szegre akasztom osztrák kardomat, magyar vagyok, hazámmal tartok…” – odalépett a szerb paraszti sorból származó Damjanich hullájához és megcsókolta a kezét. Gyönyörű jelenete ez a kort fűtő szabadság, egyenlőség, testvériség megnyilvánulásának, de sokan kétségbe vonják hitelességét.

Thorma János: Aradi Vértanúk (részlet) – Wikipedia

A kivégzés után a holttesteket elrettentésül közszemlére tették, majd az agyonlőtt tábornokokat lemeztelenítve – ruhájuk a hóhért illették – a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen, a bitók tövében temették el, melléjük döntötték az akasztófa oszlopait.

A hazáért mindnyájunkra számot tarthat ön!

Nemeskürty István 1848-49. “Kik érted haltak, szent világszabadság” című könyvében felemelő történetet idéz, ami a maga egyszerűségében is tökéletesen visszaadja szabadságharcunk szellemiségét.

Történt ugyanis, hogy Komárom elvonuló őrségének felajánlották, mivel vitéz katonák, rangjuk megtartása mellett, rendes fizetéssel átléphetnek az osztrák hadseregbe.

Fölszólítását mély csend követé. Senki se lépett ki a sorból. Egy vén altiszt azonban hangosan és nyugodtan így szól:

– Tábornok úr! Az osztrákokhoz nem lépünk át. De ha a hazának ismét szüksége lesz ránk, mindnyájunkra számot tarthat ön!

Aradon 1849 augusztusa és 1850 februárja között még három honvédtisztet végeztek ki. Augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni. 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát, és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.

DICSŐ EMLÉKÜK LEGYEN ÖRÖK!

“DICSŐ EMLÉKÜK LEGYEN ÖRÖK!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. admin megdicsérlek mert méltóképpen emlékeztél – dolgozatod követni való én így emlékeztem röviden:
    ARADI VÉRTANÚK
    Schweidel József
    (1796–1849)magyar
    honvéd tábornok
    „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” *
    Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat,[1] a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is….wiki
    MA GYÁSZNAP VAN!
    László Kiss
    4 perce
    ——–ma gyászolok… 173 éve ezen a napon végezte ki nekem ma is halálos ellenségem hős harcosainkat – vértanúi lettek annak a vérsátániuralomnak amely 173 év után azt érzi bármit megtehet az emberiséggel – 173 éve az egyik hős tábornok meglátta megérezte és útmutatását ránk hagyta ezt idézem először : előtte megjegyzem egyik hozzászóló hamis közlésének általam való megcáfolását, minden szabadság kezdeményezést elveszítettünk írja lásd 1848 – erre írtam, pont azt megnyertük – csak 200 ezer kozák vérbe fojtotta – ezt azért írom, hogy tudd ma sem változtak az uralkodok – egymást segítik – és mi világrabszolgái mikor juttok el erre a szintre, hogy nem egymásra rontunk – ha nem a lódarazsat csapjuk agyon amelyik megszóratott bennünk!

  2. Október 6: nem feledhetjük mártírjainkat!
    Vajon hányan tudnánk felsorolni az aradi vértanúk nevét? Hányan tudják, hogy kiről nevezték el a Batthyány teret? Emlékezzünk ma az 1848/49-es forradalom miniszterelnökére, a mártír gróf Batthyány Lajosra! Idézzük fel a kivégzett magyar tábornokok neveit: Lázár Vilmos főtiszt, Gróf Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok, Lovag Pöltenberg Ernő tábornok, Török Ignác tábornok, Lahner György tábornok,Knezich Károly tábornok, Nagysándor József tábornok, Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok, Aulich Lajos tábornok, Damjanich János tábornok, Gróf Vécsey Károly tábornok. Ne felejtsük azt a három honvédtisztet sem, akiket október 6-a után végeztek ki: Ormai Norbert honvéd ezredes, Kazinczy Lajos honvéd ezredes, Ludwig Hauk alezredes, Bem tábornok hadsegéde. Gondoljunk Lenkey János honvéd vezérőrnagyra, aki szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
    https://munkaspart.hu/mi-ti-2/6161-oktober-6-nem-feledhetjuk-martirjainkat

    1. KOR A KORBAN!
      2021.ok-tóber hat, emléke hozta el-nekem , versbe!
      Példás dicsőséges hősei a szabadság harcnak,
      Nemzetekben élő bátor fiai, közös erőt mutatva!
      Üzent a hős, útmutatása: Schweidel József
      (1796–1849)magyar honvéd tábornok
      „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó,
      az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom,
      a világ új forradalmi embersége söpörheti el ,
      ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
      Vértanúi lettek annak a vérsátániuralomnak ,amely
      173 év után azt érzi bármit megtehet az emberiséggel –
      FOGJON ÖSSZE ÉS FOGJON SZELLEMET ÚJBÓL!
      Az idő meghozta a kényszert a forradalmi seprésre!
      Ady írta, Sugáridon szellem járjon
      S keressen fel küzdelminkben
      Az aradi tizenhárom.
      KELT: BÁZAKERETTYE, 2021. OKTÓBER 06-ÁN 16:16 óra – KOR A KORBAN!

      @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
      EZ A KÉP ADMINNAK AJÁNDÉK: https://www.facebook.com/groups/1672939599701989/posts/2960174087645194/?comment_id=2960391540956782&notif_id=1633518933920788&ref=notif&notif_t=group_comment_follow

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .