TAPSOT ÉRDEMLŐ A TRÜKK!

Nem vár Brüsszelre a kormány, 1500 milliárdot devizaadósságból húz be a fejlesztésekre

GettyImages-502905716
Az államadósságot és a hiánycélt nem bántja az óriás-kötvénykibocsátás, de az inflációt teljesen elengedte a kormány. Nem csak a hitelek, minden tartósan drágulhat.

Az uniós helyreállítási alap forrásaira készített magyar felhasználási terv brüsszeli jóváhagyásával kapcsolatos találgatások, valamint a kormány prominens képviselői által az elmúlt hetekben tett nyilatkozatok a tervezett programok előfinanszírozásáról előrevetítették az újabb jelentős állami forrásbevonás szükségességét. Már csak az képezhette találgatások tárgyát, mikor kerül sor az újabb jelentős külföldi tőkebevonásra. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői bejelentésével – miszerint módosítják a 2021-es finanszírozási tervet, és az eddig 644 milliárd forinttal egyenértékű nemzetközi devizakötvény-kibocsátási tervet 4,5 milliárd euró egyenértékű dollár- és eurókötvénykibocsátást lehetővé tévőre emelik – ez a kérdés is tisztázódott.

Portfólió egy kötvénypiaci szolgáltatóra hivatkozva közölte, hogy az ÁKK a BNP Paribast, a Citibankot, a Goldman Sachsot és a J.P. Morgant megbízta egy tízéves és egy harmincéves benchmarkdollárkötvény, továbbá egy hétéves és/vagy húszéves benchmark-eurókötvény kibocsátásának előkészületeivel. Az ÁKK gyorsan lépett, és akár egy-két napon belül megtörténhet a tervezett papírokban a forrásbevonás a piaci kondíciók függvényében.

Az időzítés mindenesetre jó, mivel az Európai Központi Bank (EKB) már bejelentette, hogy elkezdi államkötvény-vásárlási programjának kivezetését, és a Fed döntése is esedékes, vagyis még épp relatíve olcsón tud külföldi forrást bevonni az állam – értékelte az Indexnek a döntést Virovácz Péter, az ING Bank szenior makrogazdasági elemzője. A bejelentés szerint az ÁKK ezzel az összeggel részben az RFF-források megelőlegezését, egyes 2021-es évi kormányzati kiadásokat, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni refinanszírozását szeretné fedezni.

Mivel részben jövő évi beruházások fedezetéről van szó, az ÁKK pénzforgalmi elszámolása nem érinti az uniós eredményszemléletű elszámolást, azaz az akcióval a kormány nem sérti meg a rekordlazára engedett uniós hiánycél-előírásokat sem, azaz tartható az idei évre a költségvetési törvényben rögzített 7,5 százalékos hiány. Azt is hangsúlyozta az ÁKK, hogy a devizakötvény-kibocsátással egyúttal teljesítik azt a stratégiai célt is, hogy hosszabb lejáratúakra cseréljék a kibocsátott államkötvényeket, valamint azt is, hogy a devizaadósság részaránya továbbra is az állomány tíz–húsz százaléka közti sávban maradjon.

Abból a szempontból viszont érdekes az ÁKK devizakötvény-akciója, hogy a kormány határozottan elutasította az RFF-források egy részének igénybevételét, mivel az hitelfelvételi lehetőséget jelentett volna. Tavasszal részben emiatt – de nagyobbrészt az uniós jogállamisági elvárások miatt – írták át az Európai Bizottság asztalán lévő forrásfelhasználási tervet.

Mivel a nyáron módosított idei költségvetési törvényben rögzített, év végére elérni szándékozott 79,9 százalékos GDP-arányos államadósságcélt olyan makrogazdasági pálya mellett tervezte a kormány, amelyet még az általuk vártnál is dinamikusabb gazdasági növekedés mellett mintegy kétezermilliárd forintos elkölthető jövedelmet termel, ezért

EGY EKKORA DEVIZAKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS SEM ÉRINTI ÉRDEMBEN, AZAZ TELJESÜLHET EZ AZ ÁLLAMADÓSSÁG-CSÖKKENÉSSEL KAPCSOLATOS VÁRAKOZÁS

– mondta Virovácz Péter. A 4,5 milliárd euró egyenértékű devizakötvény-kibocsátás ugyanis 350 forintos euróárfolyam mellett mintegy 1500 milliárd forintnyi forrásbevonást takar, ami az eddig ismert tervekhez képest csak mintegy 900 milliárd forintnyi pluszforrást jelent. Ha pedig ehhez hozzávesszük azt is, hogy az ÁKK 15 milliárddal csökkenti a lakosságnak szánt forintkötvény-kibocsátást, de mintegy 230 milliárddal megemeli az intézményi befektetőknek kínált forintkötvények összegét, akkor valójában 1100-1150 milliárd forintnyi többletről van szó, amelyet bőven fedez a gazdasági növekedésből érkező mintegy kétezermilliárdos bevétel.

Elméletileg persze a kétezermilliárdos növekményt is fel lehetne használni az államadósság csökkentésére, akár ötszázalékos mérséklés is kijönne belőle, azonban a kormány deklaráltan a gazdasági növekedés ösztönzésére fordítaná ezt az összeget is. Amint azt az Index a múlt héten megírta, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton egy konferencián egyértelművé tette, hogy marad az eddigi gazdaságpolitikai irány, az infláció nagyságától függetlenül tovább élénkít a kabinet. Kérdés, hogy meddig, mert ha megjönnek az uniós transzferek, adott lesz a lehetőség a konszolidációra: akár azt a megoldást is választhatja a kabinet, hogy a rendelkezésére álló forrásokból a korábbi, drágábban, devizában kibocsátott államkötvények visszaváltásával csökkenti az államadósságot, de azt is, hogy a többletpénzt ismét a gazdaság élénkítésére fordítja.

A miniszterelnök főtanácsadója egyértelműsítette, ki irányítja a magyar gazdaságot.

AZ ELSZABADULÓ ÉS AZ ELEMZŐ VÁRAKOZÁSA SZERINT AZ ÉV HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN VÁRHATÓAN TARTÓSAN ÖT SZÁZALÉK FELETT RAGADÓ INFLÁCIÓ KEZELÉSÉT PEDIG A JEGYBANKRA BÍZZA.

Az MNB az árstabilitás érdekében várhatóan folytatja a kamatemelési ciklust, azonban a következő szeptemberi döntésnél nagyon el kell majd gondolkodniuk a Monetáris Tanács döntéshozóinak ennek intenzitásáról és hosszáról – jegyezte meg Virovácz Péter. Úgy látja, hogy mivel a kormányzati gazdaságélénkítési intézkedésekben – a beruházási támogatások és a vállalkozásoknak adott kedvezményes hitelek miatt –

KORLÁTOZOTTAN ÉRVÉNYESÜL AZ ALAPKAMAT-EMELÉSEK HATÁSA, EZÉRT ERŐTELJESEBB MONETÁRIS POLITIKAI BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓK,

de még így sem valószínű, hogy tavasz előtt visszatérhetne a jegybank által preferált, négy százalék körüli toleranciasávba az infláció.

Részben azért, mert ugyan az általános hitelmoratórium kivezetéséről október végével lehet szó a kormány döntése szerint, de így is jelentős kör számára teszik lehetővé rászorultsági alapon, hogy fenntartsa nem fizető státuszát.

Ugyanakkor a hitelmoratórium szabályai – azaz a rögzített részletösszeg miatti futamidő-hosszabbítás – miatt várhatóan annak ellenére is kevesen szembesülnek zsebbe vágó módon az alapkamat-emelések törlesztőemelő hatásával, hogy a lakossági hitelállomány mintegy fele még változó kamatozású

– hívta fel a figyelmet egy fontos, az inflációs nyomást fokozó részletre Virovácz Péter. Emiatt egyelőre nem feltétlenül érződik majd, hogy az általános drágulás miatt visszafogná a költekezést a lakosság. Ugyancsak utóbbi ellen hat majd, hogy 2022 januárjától személyijövedelemadó-visszatérítést kapnak a gyermeket nevelők, a 25 év alattiak szja-kötelezettségét elengedik, emelkedik az orvosok bére, és várhatóan jelentősen nő a minimálbér, de szintén egyszeri, ám jelentős tétel a rendőrök jutalma is. Ugyan valamekkora növekedést jelent majd a tizenharmadik havi nyugdíj következő részletének visszaépülése a nyugdíjasok jövedelmébe, azonban a nyár elején megszavazott 2022-es költségvetési törvényben rögzített háromszázalékos inflációhoz kötött nyugdíjemelés aligha fedezi a pénzromlás valós hatását. Ez pedig – év végi nyugdíjprémium ide vagy oda – okozhat még feszültségeket tavasszal, amíg nem normalizálódik az infláció mértéke.

A jelentős minimálbér-emelés a teljes versenyszférabeli bérstruktúrát jelentősen átalakíthatja, tekintve, hogy ha a szakképzettek bére nem nő érdemben, inkább lábbal szavaznak, új helyet, akár jobban fizető országot keresve. Helyüket korlátozottan vehetik át az állami szférából az évek óta nyomottan tartott bérek miatt elvándorló dolgozók. Mindez a vállalati költségeket is jelentősen megemeli, miközben továbbra is minden költségelemük nyomás alatt van az importált infláció, azaz az alapanyagok, a szállítási költségek és az energia drágulása miatt – amint az az építőanyagok árában is megmutatkozott –, ezért

VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, HOGY MINDEZ CSAK TOVÁBBI, A FOGYASZTÓKRA, PARTNEREKRE ÁTHÁRÍTOTT ÁREMELÉSEKBEN REALIZÁLÓDIK MAJD A MŰKÖDŐKÉPESSÉG FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Vagyis gyorsul az infláció növekedése, amit előbb-utóbb kezelni kell – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter. Szerinte épp ezért lesz létfontosságú, hogy mekkora alapkamat-emelésnél áll majd meg az MNB, illetve az, mihez kezd a kormány a rendelkezésére álló pénzügyi mozgástérrel, ha jövőre esetleg mégis megérkeznek a most megszerzett devizalikviditás mellé a helyreállítási alap pénzei. Ahogy szerinte kérdéses az is, hogy elegendő-e négy év ezt a költségvetési és monetáris helyzetet rendbe tenni.                          (index)

Bal-Rad kom: Hatalmas qrmányzati parasztvakítás az államadósság csökkenést a GDP – hez viszonyítani! Hiszen míg a belföldi hitelezés esetében a hitel fedezete valamiféle vagyontárgy, addig az államadósság esetében a GDP az zömmel a külföldi tulajdonú, többnyire a honi biorobothad kizsákmányolásán alapuló spekulánscégek produktuma! 

-Amíg a rendszerváltás előtti utolsó esztendőben a Magyar Népköztársaság külső államadóssága – ÁLLÍTÓLAG! – a “HORRIBILIS ÉS SOHA VISSZA NEM TÉÍTHETŐ 20 MILLIÁRD DOLLÁRRA RÚGOTT”, az állami tulajdon mértéke kb. HÚSSZOROSA VOLT  tartozás összegének.

Rendszerváltó polythykay elytünk hozzá is látott nyomban az állami tulajdon “privatizálásához”, hogy majd az abból bfolyó összegből visszafizesse azt a 20 milliárd dolláros tartozást! Ennek “eredményeként” MA AZ ÁLLAMI VAGYON MÉRTÉKE MÁR CSAK KB. 16 000 MILLIÁRD forintnyi, a külső államadósság viszont a paksi orosz, a kínai sínhitel, és egyéb trükkök nélkül megközelítőleg 109 MILLIÁRD USD!

Íme: https://worlddebtclocks.com/hungary 

“Azóta” tehát az állami vagyon mértéke HUSZADÁRA CSÖKKENT, a tartozás viszont TÖBB MINT ÖTSZÖRÖSÉRE NŐTT! – a most belengetett 4,5 milliárd euronyi hitel, és az előbbiekben említett tételek NÉLKÜL!  

A pénzügyi katasztrófa elfedésére alkalmazzák a “megfoghatatlan” GDP – arányos meghatározást! Aminek az előállítója viszont a  döbrögisztáni biorobot! Amely pedig az infláció arányában egyre többet költ saját megélhetésére, ÉS EGYRE TÖBBET FIZET BE A BÜDZSÉBE, különféle adók formájában! Abba büdzsébe, amely finanszírozza a RENDSZER HASZONÉLVEZŐIT!

“…Az államadósságot és a hiánycélt nem bántja az óriás-kötvénykibocsátás, de az inflációt teljesen elengedte a kormány. Nem csak a hitelek, minden tartósan drágulhat…”

TAPSOT ÉRDEMLŐ A TRÜKK!

“TAPSOT ÉRDEMLŐ A TRÜKK!” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Ott van leírták.

    https://index.hu/gazdasag/2021/09/14/dollarkotveny-allamadossag-kezelo-kozpont-adossagkibocsatas-rekord/

    “Szakértők szerint a jelentős összegből nemcsak tartalék képezhető az uniós helyreállítási források elmaradása esetén, hanem például előfinanszírozásra is felhasználható, infrastruktúra-fejlesztésre, nyugdíjakra, oktatási célokra is fordítható.”

    Nyugdíjakra,azt a dübörgő k..anyját.

    1. Ja…, tényleg…
      2021-09-15 – 16:04

      A fidesz eddigi kommunikációja szerint, Fletó egyik legnagyobb bűne volt 2010 előtt, hogy a nyugdíjakat hitelből fizette, illetve az ország működését hitelből fedezte.
      Fidesznyikoknál ezek szerint most már ez teljesen természetes.
      Az ég, végre már leszakadhatna…

  2. “Nem csak a hitelek, minden tartósan drágulhat…”
    .
    Azért ez megnyugtató , nem ?

    1. petymeg
      2021-09-15 – 19:16

      A legrosszabb, ha a bizonytalanság a biztos.
      A tartósság az sokkal megnyugtatóbb. Főleg, ha drágulási tendenciáról beszélünk… 😀

  3. Tegye fel a kezét, aki fiatalon nem inkább a br. 760 ezer forintos postai kézbesítő állást választaná Németországban (most ennyiért hirdetnek állást magyar álláskereső portálon) a br. 220-250 ezer forintos lövész katonai helyett a Honvédségben!

  4. Németországban havi BRUTTÓ hétszázhatvanezer FORINTnak megfelelő.

    A hülyének is megéri,a furgonban alhatsz,szarhatsz,és nem eszel,német nyelvtudással ami még a képviselőknek sincs nettó egy milkáért +szolgálati lakás,+költségtérítés,üzemanyag,soroljam?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .