Afrikába küldenek magyar honvédeket

Budapest, 2021. szeptember 12. vasárnap (MB)

     A magyar kormány úgy döntött, hogy francia kérésre megháromszorozza a Maliba kirendelt honvédek létszámát. A kormány döntése, melyet az országgyűlésnek meg kell erősítenie, két héttel az után született, hogy a magyar csapatkontingensnek, más NATO-államok haderejével együtt el kellett hagynia Afganisztánt, s honvédjeink közül heten koporsóban tértek haza – jelentette a Magyar Békekör vasárnap.

    Szijjártó Péter külügyminiszter azzal indokolta a nyugat-afrikai országban állomásozó magyar katonák létszámának növelését, hogy „mindent meg kell tenni a térségből kiinduló újabb migrációs hullám meggátolásáért”.

     Jelenleg 25 magyar egyenruhás állomásozik Maliban. Békefenntartónak nevezett küldetésüket nem az ENSZ, hanem az Európai Unió keretében teljesítik. A Maliban állomásozó nemzetközi haderőt, benne a magyart, Franciaország, az egykori Nyugat-Szudán gyarmattartója vezet. Mali is ehhez a francia gyarmathoz tartozott. Katonáink az EU mali kiképző missziójához tartoznak, és a franciákkal együttműködő mali haderő kiképzésében vesznek részt.

     A francia fegyveres erők 2013-ban szállták meg Malit a Serval fedőnevű művelet keretében, hogy biztosítsák Franciaországnak az afrikai ország ásványkincseit: 800 tonnára becsült aranyát, 5 ezer tonna urániumát, 20 millió tonnányi mangánércét, 4 millió tonna lítiumát, továbbá gyémánt lelőhelyeit. Az 1.240.192 négyzetkilométeren elterülő, 20,250,833 lelket számláló ország nyersanyag kincseinek nagy része feltáratlan. Egyesek szerint a feltárt nemzeti vagyon többszörösét rejtheti magában. A francia intervenciót a terrorizmus elleni harccal indokolták.

    A Tuareg szakadárok elleni beavatkozás kezdetben sikeresnek bizonyult a cél szempontjából, aztán mind erősebb ellenállásba ütközött. A franciák támogatását élvező mali kormánnyal szemben fegyveres ellenállás bontakozott ki, az Al Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezet pedig kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és harcot indított a hatalom megszerzéséért. Kormányok jöttek, kormányok mentek, államcsíny államcsínyt követett. Malin káosz lett úrrá, ami – mint mindig – a zavarosban halászóknak kedvezett. A kialakult helyzetből a franciák a nemzetközi katonai jelenlét fokozásával keresnek kiutat. Ennek része a magyar csapatkontingens növelése is. Attól tartanak, hogy Mali Afganisztán sorsára juthat, és kénytelenek lesznek feladni az afrikai országot. Párizs félelmét növeli, hogy Mali elvesztése olyan láncreakciót válthat ki, amelynek következtében, kiszorulhat a Szahel-térségből, és búcsút mondhat a líbiai kőolajnak is (Total), melyre a Líbia ellen intézett 2011. évi katonai intervenciójával, és Kadhafi rendszerének szétzilálásával tette rá a kezét.

    Maliban állomásozó növelt létszámú magyar honvédjeinkre az a feladat hárul, hogy segédkezzenek annak a mali kormányerőnek a kiképzésében, amely kiszolgálja a francia érdekeket, és harcot vív azokkal a nem terrorista fegyveres csoportokkal szemben is, amelyek helyre akarják állítani az afrikai ország függetlenségét, és nemzeti ellenőrzés alá akarják vonni gazdag természeti erőforrásait.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/08/25/a-magyarok-60-szazaleka-nem-tamogatja-magyar-katonak-kulfoldre-kuldeset/

Kiadta: Magyar Békekör

 

“Afrikába küldenek magyar honvédeket” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. ” Szijjártó Péter külügyminiszter azzal indokolta a nyugat-afrikai országban állomásozó magyar katonák létszámának növelését, hogy „mindent meg kell tenni a térségből kiinduló újabb migrációs hullám meggátolásáért”.
    Véletlenül nem inkább gerjesztik az elvándorlást ?
    “magyar honvédjeinkre az a feladat hárul, hogy segédkezzenek annak a mali kormányerőnek a kiképzésében, amely kiszolgálja a francia érdekeket, és harcot vív azokkal a nem terrorista fegyveres csoportokkal szemben is, amelyek helyre akarják állítani az afrikai ország függetlenségét,+
    Aztán megy a csodálkozás ha mi is cél ország leszünk a “teroristáknak”.
    Addig b@sztatnak valakit amíg az egyik meg nem unja

    1. Mo túl jelentéktelen ahhoz, hogy terrorcselekményeket kö9vessenek el. Az 1990-es években Meciar titkosszolgálata szervezett robbantásokat, hogy megnehezítse a NATO-, és EU csatlakozást, erről tanúskodik a profizmus, csak hang és füst legyen, halottak és sebesültek 0. A móri mészárlás címoldal volt a világon, de az belsőköztörvényes ügy volt, nem dzsihádizmuzs.

        1. “amely kiszolgálja a francia érdekeket, és harcot vív azokkal a nem terrorista fegyveres csoportokkal szemben is, amelyek helyre akarják állítani az afrikai ország függetlenségét !”

      1. Szagértő
        2021-09-14 – 22:22

        A kilencvenes évek robbantásainak megvitatása megérne egy misét…
        Gondolatébresztőnek csak annyit, hogy a robbantgatások akkor szűntek meg, amikor a fidesz kormányra került. Ki lehet következtetni, hogy kik állhattak a robbantgatások mögött. Szerintem nem Meciar…
        Mór sem volt köztörvényes, ez csak duma. Mondjuk a dzsihadisták helyett inkább az orosz vonal volt népszerűbb (hihetőbb) variáció…
        Egyébként egyáltalán nem zárható ki, hogy Mo. a terrorizmus célpontja legyen. Két okot mondok erre: 1, Itt könnyű lenne megszervezni, a belügyi inkompetencia, és a korrupciós viszonyok miatt (keleti határok…). 2, Mo. mégiscsak a az Eu. és a NATO tagja.
        Egyébként én már várok egy terrorcselekményt, ami igazolná egyrészt a fentieket, másrészt pedig válasz lehetne ovi kormányának “migráncsügyi” hozzáállására. Bárki szervezhetne egy ilyen terrortámadást, Brüsszeltől kezdve, most már a mali szabadságharcosokkal bezárólag. Vagy csak úgy, valaki…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .