A szocializmus építése a Szovjetunióban

A kereskedelem fő formái a szocializmusban

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A kereskedelem fő formái a szocializmusban. A szocializmusban a kereskedelemnek három formája van: 1. az állami kereskedelem, 2. a szövetkezeti kereskedelem és 3. a kolhozkereskedelem.

A Szovjetunió nagykereskedelmi és kiskereskedelmi áruforgalmában egyaránt az állami kereskedelemé a döntő szerep. A szovjet kereskedelem rendelkezésére álló árukészletek túlnyomó része a szocialista állam kezében összpontosul. A kereskedelmi szervezetek az áru zömét az állami ipartól kapják. Ezek az áruk rendszerint a nagykereskedelem révén kerülnek a kiskereskedelmi hálózatba, amely a lakosságnak való eladásukat lebonyolítja.

Az egyéni fogyasztásra szolgáló cikkeket termelő ipar fő nyersanyagforrása és a lakosság élelmiszerellátásának alapja — a kolhozok mezőgazdasági termékeinek állami begyűjtése, illetve felvásárlása. Az élelmiszerek és mezőgazdasági nyersanyagok fontos forrása a szovhoztermelés, továbbá a gép- és traktorállomások munkájáért járó természetbeni fizetés. 1953-ban az állami kereskedelem az ország egész kiskereskedelmi áruforgalmának 64,2%-át ölelte fel. Az állami kereskedelem főként a városok és az iparvidékek lakosságát látja el.

Az egyéni fogyasztásra szolgáló cikkekkel folytatott állami kereskedelmet (boltok, elárusítóhelyek, lerakatok stb. útján) a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok kereskedelmi minisztériumainak kereskedelmi hálózata, a közlekedésben, a szén- és olajiparban, a kohászatban és más iparágakban működő munkásellátási igazgatóságok hálózata, továbbá az egyes minisztériumokhoz tartozó, s az illető minisztériumok vállalatainak termékeit értékesítő szaküzletek hálózata bonyolítja le.

szövetkezeti kereskedelmet a fogyasztási szövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek kereskedelmi vállalatai bonyolítják le. A szövetkezetek eszközei a tagok, a részjegytulajdonosok szövetkezeti tulajdonában vannak. A szövetkezeti kereskedelmi szervezetek nagy hiteleket kapnak a szovjet államtól. A szövetkezeti kereskedelem 1953-ban az egész kiskereskedelmi áruforgalom 25,4%-át ölelte fel. A szövetkezeti kereskedelem forgalmának zöme a fogyasztási szövetkezetekre, fennmaradó része pedig a kisipari termelőszövetkezetekre jut. A fogyasztási szövetkezetek főként a falusi lakosságot látják el, ezek a falu fő kereskedelmi szervezetei. Ugyanakkor a falusi lakosság az áruk egy részét a városokban vásárolja. A fogyasztási szövetkezeteknek nagy szerepük van a mezőgazdasági termékek begyűjtésében és felvásárlásában. A fogyasztási szövetkezeteknek minden lehető módon elő kell mozdítaniok a kolhozok és a kolhozparasztok termékeinek értékesítését, s ezzel hozzá kell járulniok a mezőgazdaság valamennyi ágának fejlődéséhez és a dolgozók anyagi jólétének növekedéséhez.

Az állami és a szövetkezeti áruforgalomhoz tartozik a termékeiket a lakosságnak eladó közétkeztetési vállalatok — üzemi konyhák, étkezők, éttermek, büfék stb. forgalma is. A közétkeztetés fejlődése nagy munkaidőmegtakarítást biztosít a népgazdaság számára; a kevéssé termelékeny háztartási munkát termelékenyebb társadalmasított munkával váltja fel, és jelentősen megjavítja a lakosság életkörülményeit. A közétkeztetés a háztartásban foglalkoztatott nők millióit szabadítja fel a szocialista termelés és a közélet számára. Lehetővé teszi, hogy ésszerűbben és gazdaságosabban használják fel az élelmiszerforrásokat, és tudományos-higiéniai alapokon szervezzék meg az élelmezést.

Az állami és a szövetkezeti kereskedelem szervezett piac, amelyet a szocialista állam közvetlenül tervez meg. A szervezett piac uralkodó, meghatározó helyet foglal el a Szovjetunió áruforgalmában. A szervezett piacon kívül a Szovjetunió áruforgalma terén van szervezetlen piac is, a kolhozkereskedelem formájában.

A kolhozkereskedelem a szovjet kiskereskedelem olyan formája, amelyben az eladók a kolhozok és a kolhozparasztok, akik a kereslet és kínálat hatására a piacon kialakult áron mezőgazdasági árukat adnak el a lakosságnak. A kolhozparasztok munkaegységeik után a kolhozban kapott termékek bizonyos részét, illetve saját háztáji gazdaságukban termelt termékeik egy részét realizálják a piacon. A kolhozkereskedelmet az állam közvetlenül nem tervezi meg: az állam a kolhozok és a kolhozparasztok számára nem ír elő tervfeladatokat termékeiknek a kolhozpiacokon való realizálásával kapcsolatban, és nem állapítja meg az ott eladásra kerülő mezőgazdasági termékek árát. De a kolhozkereskedelem az állami és a szövetkezeti kereskedelem gazdasági befolyása alatt áll. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem áruforgalmának növekedése és árainak leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy a kolhozpiacon is süllyed az árszínvonal.

A kolhozpiacon bizonyos határok között megnyilvánul a piac spontán elemeinek hatása. Ha az állam gazdasági szabályozó befolyása meggyengül, egy-egy kolhozpiacon felüthetik fejüket a spekuláns elemek, akik egyes áruk ideiglenes hiányát kihasználva, felhajtják a piaci árakat. Minél több olyan árut termelnek a kolhozok, amely begyűjtés és felvásárlás révén az államhoz kerül, minél nagyobb arányokat ölt a szovhoztermelés, minél nagyobb az állami és szövetkezeti hálózat rendelkezésére álló élelmiszerek mennyisége, annál nagyobb az államnak a szervezetlen piacra gyakorolt gazdasági befolyása.

A kolhozok és kolhozparasztok mezőgazdasági termékeik egy részét bizományi alapon a fogyasztási szövetkezetek révén realizálják.

kolhozkereskedelem a mezőgazdasági termelés ösztönzésének, s a városok és ipartelepek élelmiszerellátásának fontos eszköze, mert az olyan termékekkel mint a zöldségfélék, a burgonya, a hús, a tejtermékek stb. jórészt a kolhozkereskedelem látja el a lakosságot. A kolhozkereskedelem részaránya 1953-ban az egész kiskereskedelmi forgalomnak 10,4%-a, az élelmiszerforgalomnak pedig körülbelül 20%-a volt.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogasd  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .