Devizahitelek – Térdre rogynak a bankok?

Ne feledjük! Az alább olvasható beszámoló még nem minden! Hamarosan jön az EUB C-932/19-es ítélete, amelytől sokat várhatnak a Magyar károsultak!

Dr. Szabó V. László ügyvéd – Ebben az esetben tehát az EUB ítélete kimondja, hogy nem felel meg az átláthatóság követelményének és jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára az a szerződés amely a banki kockázatelemzési felkészültség ellenére csak felületesen tájékoztatja az adóst.

A C-609/19 EUB ítélet kimondja:

Tekintettel a szolgáltató azon előre látható gazdasági környezetre vonatkozó ismereteire, amely hatással lehet az árfolyamváltozásra, továbbá figyelemmel arra, hogy e szolgáltató megfelelőbb eszközökkel rendelkezik az árfolyamkockázat előrejelzésére, valamint tekintettel az árfolyamváltozással kapcsolatos azon jelentős kockázatra, amelyet a vitatott szerződési feltételek a fogyasztóra hárítanak, a Bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltételek a felek kölcsönszerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára.

Amennyiben ugyanis a szolgáltató a fogyasztóval szemben nem tartotta tiszteletben az átláthatóság követelményét, e szerződési feltételek a kapott szolgáltatásokhoz és kölcsön összegéhez képest aránytalan kockázatot rónak e fogyasztóra, mivel e szerződési feltételek alkalmazásának következtében a fogyasztónak kell viselnie a határidős devizaárfolyamok változásának költségét.

Ez mit jelent magyarul?

 Azt, hogy nem hivatkozhat a 6/2013 PJE.re a bank miszerint nem kell olyanról tájékoztatnia az adóst amit nem lát előre vagyis az árfolyam megugrására.

Csakhogy a bank rendelkezik “megfelelő eszközökkel az árfolyamkockázat előrejelzésére” vagyis neki van kockázatelemző osztálya, közgazdászokkal, szakértőkkel.

Innentől már csak azt kell bizonyítani,hogy az adott banknak volt-e 2007-08-ban kockázatelemző részlege és ehhez képes a szerződésben milyen semmitérő, felületes tájékoztatást nyújtott.

Ebben az esetben tehát az EUB ítélete kimondja, hogy nem felel meg az átláthatóság követelményének és jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára az a szerződés amely a banki kockázatelemzési felkészültség ellenére csak felületesen tájékoztatja az adóstDr. Szabó V. László ügyvéd.                                                                                                                                (civilkontroll.com)

“Devizahitelek – Térdre rogynak a bankok?” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Annyi ígéretet kaptunk, hogy már nem tudjuk higgyünk – e még. Úgy gondolom, hogy beszédtéma marad megint, mi meg beleroskadunk. Tüzijátékra 700-ezren,deviza ügyben senki. Ekkora árverést nem érdemeltünk.

  2. Kérdem én, vajon meddig áll fönt egy BANK, ha az alattvalók nem vesznek fel semmiféle hitelt?Gyanítom nem sokáig!!!Ha lesz is némi kárpótlás,vagy további uzsora kamat elengedés mert a hitel már réges-rég ki lett fizetve az adott idő alatt,csak hát had próbálkozzunk már a jogban és a pénzügyekben járatlan analfabétákkal oszt osszunk még ki egy 1-2-3-4 évet mind kötelezően fizetendő összeget,havi szinten mint amivel kezdődött is az a havi törlesztő részlet!!!
    Azt a bizonyos kárpótlást már ismerjük!Hihetetlenül sokan meggazdagodtak belőle, és profitálnak is a mai napig!!!
    Az itt a legnagyobb baj, hogy nincs elég hitelfelvétel!!
    Ne legyen igazam,és ne csak mézesmadzag legyen az egész!Hogy az a bizonyos kárpótlás után jöjjön az újabb és újabb hitelfelvétel,eladósítva ezzel még az ük-ük-ük unokákat is!!!

    1. zls-179
      2021-09-01 – 18:22

      Nem állítom, hogy 100%-osan értem, amit mondani akarsz, de azt látni kell, hogy ovi egyik fő feladata az volt, hogy a 2008 után erősen visszaesett hitelezést fellendítse. Ezt szerintem maximálisan teljesítette. Családtámogatás címén számtalan hitellehetőséget teremtett (állami szerepvállalással), amely meglendítette az építőipart, de egyben tönkretette az ingatlanpiacot, illetve katasztrofális inflációt indított el az építőanyagok piacán (IS), amelyek jelentősen devalválták a hitelek nyújtotta előnyöket. Szerintem annyira, hogy az előnyök hátrányokká váltak, azaz akik ezekből a hitelekből építkeztek, vagy vettek házat, lakást 30-40-50-100 milliókból, azok jobban meg fogják szívni, mint a devizahitelesek 2008 után. Erre a legjobb példa, hogy a jelenleg aktív hitelmoratóriumot nem merik megszüntetni, mert katasztrófához vezetne minden fronton. A bankok nagyon erőltetnék a megszüntetést, de a választások előtt ez öngól lenne a fiedsznek. Ne szépítsük a dolgokat: 2008 után a lakosság ilyen mértékű szándékos eladósítása a bankok érdekében, az a hazaárulás minősített esete. Lenne dolga “Klárikának”, csak az a baj, hogy Ő is a bankok térfelén focizik.

      1. “Ha lesz is némi kárpótlás,vagy további uzsora kamat elengedés mert a hitel már réges-rég ki lett fizetve az adott idő alatt”
        .
        Mind ezen felül ott van a hitel biztosítás ami szintén kifüzette a bukott hitelt-mert azért lett horror pénz ilyen címen beszedve-és erröl nagy a kussss.

  3. És azt a bizonyos hüllő agyat mi semlegesíti, FSB kulugyi akták kazárfoldrol??
    Talán a végtelen szeretet,és az önzetlen segítség!?És nem a bomba nok kurogatasa???

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .