Nagy elhatározások

„Óriási győzelmeket arattunk”

(idézet: A polgárháború a Szovjetunióban 1918-1922 – (Rövid történet)

2

A VIII. kongresszus munkájában különleges helyet foglalt el a középparasztsághoz való viszony kérdése.

A falusi munkáról tartott beszámolójában Lenin megindokolta a középparaszthoz való viszony felülvizsgálatának szükségességét, és meghatározta a párt új irányvonalát ebben a kérdésben. A középparasztság és a proletariátus tartós szövetségének megteremtése a kommunista építőmunka egyik legnehezebb feladata olyan országban, ahol a kisparasztság a lakosság többségét alkotja. A szovjetköztársaság fennállásának kezdetén a falusi burzsoáziával, a kulákokkal vívott kemény küzdelem előtérbe helyezte a falusi proletariátus és félproletariátus erőinek megszervezését. Amíg a burzsoázia megdöntése folyt, amíg a szovjethatalom még nem állt szilárdan a lábán, addig a középparaszt ingadozott a forradalom és az ellenforradalom között. Most viszont a középparaszt már a szovjethatalom felé fordult. Számos jel tanúskodott erről: a parasztoknak az egész gabonafölösleg kötelező beszolgáltatásával és a katonai behívásokkal kapcsolatos magatartása csakúgy, mint a paraszti lakosság önálló kezdeményezései, amelyekkel a szovjethatalmat, a munkásosztályt, a frontot mind gyakrabban segítette. Mindinkább szaporodtak az olyan példák, amilyenről Lenint a tulai kormányzóság panykovszki járásának parasztjai 1918. december 4-i gyűlésükön kelt levelükben értesítették. „Hogy a forradalom éhen ne pusztuljon — írták a parasztok —, rákényszerítettük a kulákokat, hogy a gabonát az állomásra szállítsák, s holnap útnak indítunk 400 pud rozsot.”18 Pravda, 1960. január 13.* Ilyen körülmények között a középparaszt semlegesítésének politikája már kevésnek bizonyult, túlhaladottá vált.

„… A további lépés az olyan párt számára — mondotta Lenin a kongresszuson —, amely a kommunista társadalom szilárd alapjait akarja megteremteni — a középparasztsághoz való viszonyunk kérdésének helyes megoldása … A szocialista építés olyan szakaszába értünk, amikor konkrétan, részletesen ki kell dolgozni azokat a falusi munka tapasztalatai alapján kipróbált irányelveket és utasításokat, amelyeknek vezérfonalul kell szolgálniuk nekünk ahhoz, hogy a középparaszthoz való viszonyunkban a tartós szövetség talajára álljunk, hogy kizárjuk a lehetőségét azoknak az ismételten előforduló elhajlásoknak és helytelenségeknek, amelyek eltaszították tőlünk a középparasztot ugyanakkor, amikor a valóságban mi mint vezető kommunista párt, amely elsőként segített az orosz parasztnak teljesen lerázni a földbirtokosok igáját és megalapozni számára az igazi demokráciát — teljes mértékben számíthattunk volna a középparaszt teljes bizalmára.”19 Lenin Művei. 29. köt. 136—137. old.*

A kongresszus elfogadta a Lenin által javasolt határozatot a középparasztsághoz való viszonyról. Ez a határozat kimondta, hogy a párt a szegényparasztságra támaszkodva, tartós szövetségre lép a középparasztsággal a kulákok és a szovjethatalom valamennyi osztályellensége elleni harc, valamint a szocialista építőmunka folytatása céljából. Ebben a szövetségben a vezető szerep osztatlanul a proletariátusé.

A külföldi katonai intervenció és a polgárháború éveiben a munkásosztály és a középparasztság szövetsége katonai és politikai szövetség volt. Gazdasági alapját az alkotta, hogy a paraszt földet kapott a munkásállamtól, valamint védelmet a földbirtokossal és a kulákkal szemben, a munkások viszont élelmet kaptak a parasztoktól kölcsönbe — a nagyipar helyreállításáig.

A kongresszus utasította a helyi párt- és állami szerveket, hogy tanúsítsanak kellő figyelmet a középparaszt szükségletei iránt. Megtörtént, hogy egyes túlbuzgó helyi köztisztviselők a különböző adónemek behajtása alkalmával ugyanolyan mértékkel mérték a középparaszti gazdaságokat, mint a kulákgazdaságokat. Ez jogos elégedetlenséget keltett a dolgozó parasztok körében. A párt mindig a leghatározottabban fellépett az ilyen ténykedések ellen. Így például nem sokkal a kongresszus előtt, 1918 decemberében a jaroszlavli kormányzóságbeli Bugyilov parasztjai táviratban panaszt tettek Leninnél a helyi hatóságok törvénytelen cselekedetei miatt. Az illetékes szegényparaszt-bizottság elnöke ugyanis elvette a parasztoktól a gabonát, noha nem volt fölöslegük. Amikor Lenin megkapta a táviratot — utasítást adott a „LEGSZIGORÚBB vizsgálat AZONNALI elrendelésére”20. Pravda, 1960. január 13.* S valahányszor a párt Központi Bizottsága, a Népbiztosok Tanácsa vagy az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság, tudomást szerzett valamely felelős beosztottnak a középparasztokkal szemben elkövetett helytelen cselekedeteiről, azonnal intézkedések történtek az önkény megszüntetésére.

A kongresszusi határozat gazdasági segítségnyújtást is előírt a dolgozó parasztság számára.

„A szocialista államnak — mondja a határozat — a legmesszebbmenően támogatnia kell a parasztságot, főleg azzal, hogy ellátja a középparasztokat a városi ipar termékeivel, különösen pedig tökéletesített mezőgazdasági szerszámokkal, vetőmaggal és különféle anyagokkal a mezőgazdasági kultúra fellendítése és a parasztok munkájának és megélhetésének biztosítása érdekében.”21 Az SZKP kongresszusainak, konferenciáinak és központi bizottsági plénumainak határozatai I. rész. 521. old.*

A kongresszus határozatában fokozott figyelmet szentelt a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megszervezésének. Tervbe vette a föld közös megművelésére alakult, különböző társulások sokoldalú támogatását, szovhozok létrehozását, a bevetetlenül maradt földek állami közreműködéssel való bevetését és szakképzett agronómusok munkába állítását a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelése végett. A küldöttek állást foglaltak a mezőgazdasági kommunáknak, mint a közös nagyüzemi gazdálkodás céljából alakult önkéntes földművesszövetkezeteknek a támogatása mellett.

A párt azonban az ország gazdasági helyzetéből kiindulva számításba vette, hogy a kisparaszti gazdaság még hosszú ideig fennmarad, s lehetőségei korántsem merültek ki. Ezért a nagyüzemi társasgazdálkodás haladéktalan bevezetésére irányuló bármilyen elsietett és óvatlan adminisztratív intézkedés csak kárt okozhatott. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a falusi szocialista gazdálkodás megszervezéséhez a legnagyobb óvatosságra van szükség. Nem a kényszer, hanem csakis a paraszti tömegek körében végzett hosszas nevelő munka biztosíthatta a parasztság bevonását a szocializmus építésébe. A kongresszus viharos tapssal fogadta Lenin szenvedélyes szavait: „Nincs ostobább dolog, mint akárcsak gondolni is arra, hogy a középparaszttal szemben a gazdasági viszonyok terén erőszakot alkalmazzunk … ne merészeljünk neki parancsokat osztogatni! Ez az a szabály, amelyet magunk elé állítottunk.”22 Lenin Művei. 29. köt. 209. old.*

A kongresszus e lenini tétel szellemében megjelölte a falusi politikai nevelő munka és művelődési munka fokozása, az általános műveltséghez tartozó ismereteknek a parasztság körében való terjesztése céljából szükséges rendszabályokat.

A parasztságot a szocializmus építésébe legfőképpen a szövetkezet útján lehetett bevonni. A VIII. kongresszus éppen ezért feladatul tűzte ki a szövetkezetek megszilárdítását, a párt befolyásának erősítését a szövetkezetekben, az osztályidegen elemek kiűzését a szövetkezetek vezető szerveiből.

A kongresszusnak a parasztkérdésben hozott határozata óriási jelentőségű az oroszországi forradalom szempontjából. Annak az irányvonalnak, amelyet a kongresszus a parasztság zöméhez való viszony tekintetében megszabott, döntő szerepe volt a külföldi intervenciósok és a fehérgárdisták felett aratott győzelemben, a szocialista építőmunka megszervezésében. Lenin a kongresszus munkájának eredményeit összegezve a következőket mondotta: „… a kongresszus egyhangúlag és gyorsan meghozott határozatával kijelöltük az irányvonalat egy különösen égető és különösen nehéz kérdésben, amely más országokban egyenesen megoldhatatlannak számít — a burzsoáziát megdöntött proletariátus és a sokmilliós középparasztság viszonyának kérdésében. Mi valamennyien biztosak vagyunk benne, hogy a kongresszusnak ez a határozata megszilárdítja hatalmunkat.”23 Ugyanott, 221. old.*

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .