A szocializmus építése a Szovjetunióban

A különbözeti földjáradék a szocializmusban

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A különbözeti földjáradék a szocializmusban. A kolhozokban megvannak a különbözeti föld járadék keletkezéséhez szükséges gazdasági és természeti feltételek.

A kolhozokban előálló különbözeti földjáradék mindenekelőtt azzal függ össze, hogy a szocializmusban van kolhoztulajdon és van árutermelés. A kolhozföldek termékenység, fekvés, és hasznosításuk fokában különböznek egymástól, mely utóbbi elsősorban a mezőgazdaság gépesítésétől függ. Mivel a legjobb földek korlátolt mennyiségben állnak rendelkezésre, a szocialista társadalom, mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségletének kielégítése végett, kénytelen a rosszabb földeket is megművelni. A kolhozparasztok különböző termelési feltételek között végzett munkája különböző termelékenységű. A munka termelékenységének különböző színvonala szerint a kolhozok hektáronként különböző mennyiségű mezőgazdasági terméket takarítanak be. Ez azt jelenti, hogy egy termékegységre nem azonos mennyiségű munkát fordítanak.

Azok a kolhozok, amelyek munkájukat jobb földeken, kedvezőbb termelési és értékesítési feltételek között végzik, a rosszabb földeken, kevésbé kedvező feltételek között dolgozó kolhozokhoz képest többletjövedelemre tesznek szert. Ez a jövedelem természetbeni formájában különféle mezőgazdasági termékekből: gabonából, gyapotból, húsból, tejből, gyapjúból stb. áll. Ennek a többletjövedelemnek egyik részét természetben fogyasztják el, másik része pénzformában realizálódik.

Mivel mindazok a termékek, amelyeket a kolhoz termel, kolhoztulajdonban vannak, az a többletjövedelem, amely magasabb termelékenységű, például jobb, termékenyebb földterületeken végzett munka eredménye, ugyancsak az egyes kolhozok tulajdonába kerül.

A kolhozok pénzben realizált többletjövedelme a mezőgazdasági áralakulás sajátosságaival függ össze. A kolhozokban létrejött és értékformában, pénzformában kifejezett egész többletjövedelem nem más, mint a mezőgazdasági termék társadalmi termelési költségei (vagyis társadalmi értéke) és egyéni termelési költségei (vagyis egyéni értéke) közti különbség. Az, hogy a kolhozok ezt a különbözetet milyen mértékben realizálják, az árszínvonaltól függ.

A legjobb földek korlátolt mennyisége szükségképpen befolyással van a mezőgazdasági termékek árszínvonalára. Az árak tervezésénél figyelembe veszik, hogy nemcsak a legjobb, hanem a rosszabb termelési feltételek között is kifizetődővé kell tenni az egyes növények termesztését.

Azokat a termékeket, amelyeket a kolhozokban a munka termelékenységének különböző feltételei között termeltek, a kolhozok az illető övezet számára egyforma begyűjtési és felvásárlási áron, illetve egyforma kolhozpiaci áron értékesítik. Ennélfogva azok a kolhozok, amelyekben magasabb a munka termelékenysége, többlet-pénzjövedelemhez jutnak.

A kolhozok különbözeti járadéka az a természetben vagy pénz formájában jelentkező tiszta többletjövedelem, amelyet a termékenyebb vagy előnyösebb fekvésű földekkel rendelkező, illetve nagyobb hozamot elérő kolhozok realizálnak — a rosszabb vagy távolabb fekvő földeken gazdálkodó, illetve kisebb hozamot elérő kolhozokhoz viszonyítva.

A szocializmusban előálló különbözeti földjáradék döntő módon különbözik a kapitalizmusban keletkező különbözeti föld járadéktól. A szocializmusban a különbözeti föld járadék nem kizsákmányolásból származik, hanem a sajátmaguknak, közös gazdaságuknak dolgozó kolhozparasztok kollektív munkájának, továbbá a kolhozokat ellátó gép- és traktorállomások dolgozói munkájának eredménye. A szocializmusban a különbözeti földjáradék nem ölti haszonbér formáját, és nem a nagybirtokosok osztályának, hanem a kolhozoknak, a kolhozparasztoknak és részben a szocialista államnak jut.

A különbözeti földjáradék két formáját kell megkülönböztetnünk — az I. és a II. számút.

Az I. számú különbözeti járadék az a tiszta többletjövedelemamelyet a jobb földekkel rendelkező kolhozok, továbbá az értékesítési helyekhez közelebb eső kolhozok hoznak létre. Egyébként azonos feltételek mellett, a gépesítés azonos színvonala és azonos rendszerű földművelés esetén, a jobb földeken gazdálkodó kolhozok hektáronként több termést takarítanak be, mint a rosszabb földeken fekvő kolhozok. Mivel a jobb földeken fekvő kolhozokban a munka termelékenysége magasabb, ezek a kolhozok nagyobb jövedelemhez is jutnak.

Azok a kolhozok, amelyek közelebb esnek a vasútállomásokhoz, kikötőkhöz, begyűjtőhelyekhez, városokhoz és más értékesítési helyekhez, kevesebb munkát és eszközt fordítanak a termények szállítására. Ennélfogva ezekben a kolhozokban az egy termékegységre eső termelési ráfordítások alacsonyabbak, mint az értékesítési helyektől nagy távolságra fekvő kolhozokban. A fekvés szempontjából előnnyel rendelkező kolhozok szintén többletjövedelemhez jutnak.

A II. számú különbözeti járadék az a tiszta többletjövedelem, amely a belterjesebb közös gazdálkodást folytató kolhozokban jön létre oly módon, hogy pótlólagos befektetéseket eszközölnek, mégpedig termelőeszközök és a kolhozparasztok meg gép- és traktorállomási dolgozók munkája formájában.

Azok a kolhozok, amelyekben a gépesítés színvonala magasabb, amelyek minden hektár földjükbe több munkát fektetnek, amelyek talajjavítássaltrágyázással stb. növelik a talaj termőképességét, amelyek sok nagyhozamú állattal rendelkeznek — vagyis a belterjesebb gazdálkodást folytató kolhozok —, hektáronként több termést takarítanak be, mint a kevésbé belterjesen gazdálkodó kolhozok. A belterjes gazdaság a munka magasabb termelékenysége folytán kevesebb munkát fordít egy termékegységre, és magasabb természetbeni és pénzjövedelemhez jut. Ez erőteljesen ösztönzi a kolhozokat a mezőgazdaság belterjességének fokozására.

A különbözeti föld járadék túlnyomó része a kolhozokban marad, és a közös gazdaság fejlesztésére, a kolhozparasztok anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére fordítják. A különbözeti föld járadék egy bizonyos része különféle utakon az államhoz kerül. Először, a gép- és traktorállomásnak járó természetbeni fizetés útján, amennyiben ebben a gép- és traktorállomási dolgozók munkájával létrehozott tiszta többletjövedelem ölt testet, s a természetbeni fizetés díjszabása övezetenként differenciálva van, továbbá amennyiben a gép- és traktorállomás számára a szántóföldi növények terméshozamára megállapított tervek túlteljesítéséért prémium van megállapítva. Másodszor, az állami begyűjtési rendszer útján, mert a begyűjtési árak révén a kolhozok tiszta jövedelmének egy része általános állami kiadások céljaira újraelosztódik, s a kolhozok kötelező termékbeadásának mértéke az egyes vidékek termelési feltételeitől függően különböző. Harmadszor, bizonyos mértékben a kolhozoktól befolyó jövedelemadó útján, mert az adó a kolhoz jövedelmének nagyságától függ.

SaLa

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

“A szocializmus építése a Szovjetunióban” bejegyzéshez 2 hozzászólás

    1. Usa ott van foldrajzilag ahol van.
      A katonai légiokat missiokat hosszutávon lehetelen fentartani tobb ezer kilométere távol.

      Magyarán mindig elhuzznak a picsába.

      Mikor átállsz az usa gyarmatositok oldalára,ezt ne feled.
      Mert a helyiek téged vonnak feleloségre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .