Árnyék és a fény…

Ezek a legszegényebb települések itthon: hihetetlen, mennyiből tengődnek magyar családok

dramatic portrait of a little homeless boy, dirty hand, poverty, city, street

Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban. Hiába emelkedik ugyanis folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.

440 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon. Egészen pontosan 2021. áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg..

Ez már kétség kívül szép summa, nem is nagyon érti az ember, hogyan fordulhat elő mégis az a helyzet, hogy akadnak az országban bőven olyanok, akik gyakorlatilag nyomorognak. Nos, a statisztika rögtön választ is ad a valóságra; kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.

Hogy ez pontosan mit is jelent forintosítva, arra szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. Nos, a KSH által közölt friss adatok szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezeket az adatokat látva pedig jól látható, hogy hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.

A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.

Noha szegénység és nyomor között jókora a minőségbeli különbség, ugyanakkor ne legyenek kétségeink, ezekben a járásokban sokan igencsak nehéz életkörülmények közt élnek. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága – már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.

Sőt, akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 17%-ot is átlépi). Összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban bőven 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

Itt vannak a legszegényebb települések Magyarországon

10. Encsi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 872 401 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 748 967 Ft/év/fő

9. Kisteleki járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 862 017 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 861 758 Ft/év/fő

8. Bácsalmási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 965 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 876 376 Ft/év/fő

7. Ózdi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 344 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 958 449 Ft/év/fő

6. Gönci járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 827 054 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 697 425 Ft/év/fő

5. Fehérgyarmati járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 782 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 690 054 Ft/év/fő

4. Vásárosnaményi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 614 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 794 835 Ft/év/fő

3. Cigándi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794 160 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 662 032 Ft/év/fő

2. Kunhegyesi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791 553 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 692 811 Ft/év/fő

1. Csengeri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783 631 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 728 791 Ft/év/fő

Íme az ország luxustelepülései: itt élnek a leggazdagabb magyar családok

Selangor, Malaysia

Míg a legszegényebb Csengeri járásban alig több mint 783 ezer forintnyi jövedelem jut évente egyetlen lakosra, addig az ország leggazdagabb településén élők majdnem évi 1,8 millióból gazdálkodhatnak. Ez kb. 2,5-szeres különbség. Hét elején megjelent cikkünkben már górcső alá vettük az ország legszekadtabb településeit, most bemutatjuk a 10 leggazdagabb hazai járást.

Mint arról “Ezek a legszegényebb települések itthon: hihetetlen, mennyiből tengődnek magyar családok” című cikkünkben a napokban beszámoltunk, jókora a szórás bérek tekintetében Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 440 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére elmarad – többnyire bőven – ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

Mindezt alátámasztja az is, hogy a KSH által közölt medián bér jelenleg 332 ezer forintra rúg. A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját több kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen nyomon követhető ugyanis az a folyamat, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, addig a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya növekszik a népességen belül.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten picit több mint 1 millió 577 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben a Dél-Dunántúlon fejenként még az 1 millió 118 ezret sem éri el, amiből boldogulni kell(ene).

A differencia azonban ennél is markánsabb, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vesszük górcső alá a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit vizsgálva ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag “dőzsölnek”. A leggazdagabb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer nagyobb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legszegényebb járásokban.

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét. A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, de akad olyan járás is (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

Itt vannak a leggazdagabb települések Magyarországon

10. Pilisvörösvári járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 589 780 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 249 097 Ft/év/fő

9. Gödöllői járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 590 904 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 173 171 Ft/év/fő

8. Móri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 600 162 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 996 832 Ft/év/fő

7. Komáromi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 623 133 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 976 470 Ft/év/fő

6. Érdi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 627 270 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 247 242 Ft/év/fő

5. Paksi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 629 828 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 168 670 Ft/év/fő

4. Székesfehérvári járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 642 933 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 054 538 Ft/év/fő

3. Győri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 673 407 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 229 271 Ft/év/fő

2. Dunakeszi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 765 641 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 491 627 Ft/év/fő

1. Budakeszi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 778 023 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 654 331 Ft/év/fő

(pénzcentrum)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Ha pedig még tovább szűkítenénk a kört, ahol a “legrajabb familiák” tengetik mindennapjaikat, alighanem a budai Várnegyed és környéke állna az élen. Meg úgy általában Youdapest “elythkerületey”!

ÉRDEKESEK LESZNEK MAJD A “VÁLASZTÁSI” EREDMÉNYEK!

“Árnyék és a fény…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Ez a cikk, némi maszatolással arról szól: hogy a rendszerváltás óta hová süllyesztette a magyarnak
    mondok politikai réteg ezt a SZOCIALIZMUS ÉVTIZEDEIBEN VIRÁGZÓ ORSZÁGOT ! … a dió-agyú
    értelmiség által a “legvidámabb barakk”-nak nevezett népet. …. Most vajon ezek a dió-agyúak mit
    tudnak mondani ?! Hallgatnak mint az a bizonyos sz…r a fűben! Nézzünk egy kicsit a doboz feneke
    felé: az ország megosztott ! elsősorban anyagilag és fejlettségbeli különbségekben . A főváros és a
    Dunántúl városai kiemelkednek a mezőnyből, ami bosszantó: az elmaradott térségek(megyék ) rová-
    sára ! Például: Budapestet és Pest megyét a szegény Nógrád-i, Borsod-i … megyék naponta ingázó ,
    dolgozói építik ! … nem csak az építőiparban !! Mivel BP. vannak az országos intézmények, amelyek
    költségvetési támogatásai több megye éves költségvetését jelentik, ezért – ebben a felállásban – ezek a jövedelmi különbségek ” a kapitalista betonnal ” állandósítva vannak.
    Tehát: nem csak leírni kell a kialakított tényeket, de a változtatásra is utat kell mutatni ! Ebben a kapitalista bagázsban , a VÁLTOZTATÁSRA még a szándék sincs meg ! … Nekik jól van
    így , a többi meg le van sza….va !!! Ha esetleg okoskáink ezt eddig nem vették volna észre,most
    tudják meg: ehhez a változtatás megállításához kevés lesz ám a TEK védelme és ennek feneketlen zsákú pénzelése !! … de még a lóvári nyelvvizsga sem oldja fel az ilyen égbekiálltó
    társadalmi igazságtalanságokat .

  2. Ez a statisztika nem sokat jelent, a világ minden országában vannak területi eltérések – még nagyobbak is mint hazánkban.

    A száraz adatokban nincs bent olyan körülmény mint pld. borsodban a sok cigány aki nem igazán munka kedvükről ismertek !!!

    Oszt’ nincs a statisztikában a múlt, az öröklött természeti környezet – termál vizek, bányák, kiváló termőföldek, gyárak, utak stb.

    Számomra az idézett statisztika érdekes,de semmit sem jelent !

  3. Mennyi hazugság már megint!
    Ugyan miért nem lehet kimondani, hogy a mélyszegények=a cigányokkal?
    Persze, hogy senki sem akar felvenni olyanokat, akik analfabéták, képzetlenek, életükben nem dolgoztak 1 percet sem. És nem is akarnak, hiszen a segílyből, meg a bűnözésből megélnek az ő szintjükön.
    Ez minden országban így van már 600 éve.

    Vajon Admin miért tette ki ezt a kormánypropagandát? Visszaadta a munkáspárti igazolványát és átlépett a fityiszbe? 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .