A sztálingrádi csata előtörténete

Az „Edelweiss”-terv kudarca – 2

(idézet: A Nagy Honvédő Háború története – 1976)

Az „Edelweiss”-terv kudarca

Miután a Tuapszétól északra levő körzetből új erőket dobott át a novorosszijszki irányba, az ellenség augusztus 28-án felújította a támadást, a balszárnyon áttörte a 47. hadsereg védelmét, s augusztus 31-én kijutott a Fekete-tenger partjára, és elfoglalta Anapát. A Tamany-félszigeten működő tengerészgyalogos egységeket ily módon elvágta a 47. hadsereg főerőitől. Szeptember 3-án az ellenség kezdte átszállítani erőit a Krímből a Tamany-félszigetre. A félszigetet védő tengerészgyalogos egységek veszélyes helyzetbe kerültek, és a parancsnokság utasítására szeptember 5-én a tengeren át Gelendzsikbe evakuálták őket.

A Tamany-félsziget kiürítése folytán, valamint annak következtében, hogy az ellenség újabb erőket dobott át ide a Krímből, a Novorosszijszk térségét védő szovjet csapatok súlyos helyzetbe kerültek.9 – A Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának 1942. szeptember 1-i direktívája alapján az Észak-kaukázusi Front csapatait Fekete-tengeri Csoporttá szervezték, és átadták a Kaukázusontúli Frontnak.* A 47. hadsereg csapatai (a hadsereg parancsnokságát szeptember 8-tól A. A. Grecsko tábornok vette át) hősiesen verték vissza a német fasiszta megszállók egyre hevesebb rohamait. A számszerű túlerőben levő ellenséggel vívott egyenlőtlen és elkeseredett harcok negyedik napján, szeptember 10-én azonban kénytelenek voltak Novorosszijszk nagy részét feladva visszavonulni. A város keleti peremvidékét (a cementgyárak és a kikötők körzetét) szilárdan tartották a szovjet csapatok mindaddig, míg 1943 szeptemberében Novorosszijszk teljesen felszabadult.

Bár az ellenség elfoglalta a Tamany-félszigetet és Novorosszijszk egy részét, nem tudott a tengerpart mentén áttörni Tuapszéhoz. A szovjet csapatok tartották a Cemesz-öböl keleti partját, s ezzel megakadályozták, hogy az ellenség felhasználja Novorosszijszk kikötőit.

A novorosszijszki irányban folytatott harctevékenységgel egy időben a Kaukázusontúli Front csapatai sikeresen elhárították az ellenségnek mindazon próbálkozásait, hogy Malgobeken át Groznij felé kifejlessze támadását. Heves harcok után a Tyerszkij-hegylánc lábainál megállították a hitleristák előrenyomulását.

Bár a német fasiszta hadvezetés augusztus-szeptember folyamán egyik irányban sem tudott döntő sikert elérni, nem adta fel eredeti elgondolását. 1942 októberétől decemberig nem csitultak a harcok a Kaukázusban. A hitleristák folytatták támadó hadműveleteiket a tuapszei és az ordzsonikidzei irányban.

Miután nem sikerült Novorosszijszk felől eljutnia Tuapszéhoz, az ellenség elhatározta: a Kaukázus-hegylánc fővonulatának nyugati részén át mért csapással foglalja el Tuapszét, és onnan támad tovább a Feketetenger partján.

A hitleristák nagyon fontosnak tartották, hogy csapataik kijussanak Tuapszénél a Fekete-tenger partjára. 1942. szeptember 18-án Keitellel folytatott beszélgetése során Hitler hangsúlyozta ennek az áttörésnek a jelentőségét: „Döntő fontosságú, hogy elérjük Tuapszét, majd lezárjuk a grúz hadiutat és áttörjünk a Kaspi-tengerhez.”

  1. szeptember 25. és november vége között a 17. német hadsereg egységei háromszor próbálták meg leküzdeni a szovjet védelmet, és áttörni Tuapszéhoz. A szívósan védekező szovjet csapatok visszavertek minden rohamot, majd ellencsapást mérve felszámolták a beékelődött ellenséges csoportosítást. A 17. német hadsereg kénytelen volt beszüntetni a tuapszei irányban folytatott támadó tevékenységét, és védelemre tért át.

Kudarccal végződött az 1. páncéloshadsereg próbálkozása is, hogy elfoglalja Ordzsonikidzét, és továbbtörjön Groznij és Baku felé. Azt az ellenséges csoportosítást, amely ebben az irányban Nalcsik körzetébe eljutott, a szovjet csapatok ellencsapásai szétzúzták.

Az Észak-Kaukázusban öt hónapon át vívott súlyos harcok során tehát a szovjet csapatok a Kaukázus-hegylánc fővonulatának előhegyeiben megállították az ellenséges támadását.

A goebbelsi propaganda által agyonreklámozott „Edelweiss”-terv kudarcba fulladt. A hitlerista hadvezetés nagy árat fizetett azért, hogy csapatai elérték a Kaukázus-hegylánc fővonulatának lábait és a Tyerek-folyót: 100 000 katonája és tisztje veszítette életét. További kísérletei, hogy csapataival elérje Bakut, kijusson a Kaukázusontúlra és a Fekete-tenger partvidékére, meghiúsultak. A szovjet csapatok elvéreztették a támadó német hadseregeket, védelemre kényszerítették őket, majd megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy véglegesen kiűzzék a fasiszta megszállókat a Kaukázus területéről.

A kaukázusi védelmi ütközet kimenetelének óriási katonapolitikai jelentősége volt. A szovjet hadsereg harcának eredményeképp megmaradt a kaukázusi népek nemzeti függetlensége, szovjet kézben maradtak a gazdag olaj- és más hadászati nyersanyagforrások. A Kaukázusért folytatott harcok során a szovjet csapatok elzárták a német imperializmus útját Közép- és Délkelet-Ázsiába, valamint a Közel-Keletre, s ezzel jelentősen megkönnyítették az ottani népek nemzeti felszabadító harcát.

A szovjet nép kaukázusi hősi harcainak emlékére 1943 januárjában megalapították a Kaukázus Védelméért érdemérmet, amellyel a kaukázusi csata résztvevői és a kaukázusi nemzetiségi köztársaságok dolgozói közül több mint 583 000 embert tüntettek ki.

Így hát 1942 késő őszén befejeződött a szovjet hadsereg két hatalmas védelmi ütközete: az észak-kaukázusi és a sztálingrádi. Az 1942-es védelmi hadjárat e két, egymással összefüggő fő eseményének eredménye arról tanúskodott, hogy kudarcba fulladt a hitlerista hadvezetés 1942. évi hadászati terve.

Az ellenség nem érte el az új keleti támadástól várt sikert. Jóllehet be tudott törni a Kaukázusba és Sztálingrádnál elérte a Volgát, e támadás katonapolitikai céljai mégsem teljesültek. Hitler nem kaparinthatta meg a kaukázusi olajat, s nem tudta elszigetelni a Szovjetuniót a külső segítségtől. A fasiszta csapatok nem tudtak a Kaukázuson áttörni és Iránon át eljutni tovább, a Közel-Kelet felé. Az ellenség nem bírta szétzúzni a szovjet hadsereg főerőit, és nem volt képes 1942-ben megismételni a Moszkva elleni általános támadást. A Szovjetunió, mint a fasiszta Németország fő ellensége, nem kapcsolódott ki a háborúból. Ugyancsak nem sikerült a hitleristáknak Törökországot és Japánt az agresszióba bevonni.

Nem vált valóra a náci politikusoknak és a hitlerista stratégáknak az a reménye, hogy 1942-ben győzelemmel befejezik keleten a háborút. 1942 októberében a német fasiszta hadsereg ismét kénytelen volt hadászati védelemre áttérni a szovjet-német arcvonalon. Ez annak beismerése volt, hogy kudarcba fulladt a német Wehrmacht nyári támadó hadjárata.

A nép egészének támogatását élvező szovjet fegyveres erők megőrizték ellenállóképességüket és a győzelembe vetett hitüket. Képesek voltak arra, hogy felfogják és elhárítsák a fasiszta tömb egyesített erőinek újabb, hatalmas erejű csapását, amely a szovjet-német arcvonal egyetlen, délnyugati irányára összpontosult. A szovjet hadsereg igen nehéz körülmények közepette több mint öt hónapon át változatlan hevességű védelmi harcokat vívott, s ezek során kimerítette az ellenség támadó lehetőségeit. Ez idő alatt az ellenséges csapatok a Szovjetunió fegyveres erőivel vívott harcokban több mint egymillió katonát és tisztet vesztettek.

Azokban a félelmetes és hősi hónapokban a harcok középpontja Sztálingrád és a Kaukázus volt. „A Kaukázusért vívott csatát nem lehet elkülöníteni a sztálingrádi csatától, amely egész idő alatt rendkívül nagy befolyást gyakorolt a kaukázusi harcokra – hangsúlyozta teljesen helyesen A. A. Grecsko. – És viszont: a kaukázusi események igen kedvezően hatottak a Sztálingrádnál harcoló csapataink tevékenységére. E nagy hadászati jelentőségű, egymással összefüggő hadműveletek, amelyeket a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállása ügyesen irányított, döntő szerepet játszottak az ellenség legyőzésében.”10 – A. A. Grecsko: Id. mű, 503. old.*

Figyelemre méltó, hogy az 1942-es sztálingrádi és észak-kaukázusi véres védelmi ütközetek, akárcsak a korábbiak, szintén az európai második front hiányának körülményei közepette zajlottak le. A Szovjetunió nem kapta meg az antifasiszta koalícióban levő szövetségeseitől az ígért segítséget. A második front nem nyílt meg, pedig a Szovjetunió vezetői az 1942. évi katonai tevékenység megtervezésekor számítottak annak létrehozására. Ennek következtében az ellenség nemhogy kivont volna 40 hadosztályt a szovjet-német arcvonalból, hanem 1942 nyarán és őszén még 80 hadosztályt tudott oda átcsoportosítani.

A Szovjetunió ellen az évi védelmi hadjárat végén vetette be a fasiszta tömb a második világháború során a legnagyobb mennyiségű erőt. A keleti arcvonalon harcolt a hitleristák 258 hadosztálya és 16 dandára (közöttük csatlósaik 66 hadosztálya és 13 dandára).

Ám az ellenség hiába növelte meg a szovjet-német arcvonalon ennyire erőit, nem volt képes változtatni a harcok egészének menetén. Moszkva alatt döntő fordulat kezdődött az eseményekben a Szovjetunió és az antifasiszta koalíció javára, s ez a tendencia töretlenül folytatódott. A győzelem állandóan ható tényezői egyre jobban érvényesültek. Megerősödött a szovjet hadigazdaság, növekedett a szovjet fegyveres erők ereje, a szovjet hadsereg vezetői egyre edzettebbekké és tapasztaltabbakká váltak, erősödött a szovjet harcosok erkölcsi szelleme. A szovjet fegyveres erők kiállták az 1942-es tavaszi és nyári ütközetek kemény megpróbáltatásait, elvéreztették a német fasiszta hadsereget, s ezzel végső soron csődbe juttatták Hitler valamennyi 1942-es hadászati tervét, és megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy maguk menjenek át döntő ellentámadásba.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .