A népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődésének törvénye

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A népgazdaság tervszerű fejlődésének szükségessége a szocializmusban. A szocialista termelési módot a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése jellemzi. A szocialista gazdaság tervszerű fejlődésének szükségessége és lehetősége a termelőeszközök társadalmi tulajdonából következik. Engels azt írta, hogy a termelőeszközök köztulajdonba vételével „lehetővé válik az előzetesen megállapított terv szerinti társadalmi termelés”.: Engels. Anti-Dühring. Szikra 1950. 294. old.* Ellentétben a termelőeszközök magántulajdonával, amely elválasztja egymástól az árutermelőket, konkurrenciát és termelési anarchiát szül, a társadalmi tulajdon egységes népgazdasági egésszé kovácsolja össze a nagyszámú vállalatot. A társadalmasított szocialista nagyüzemi termelés nem fejlődhet az egész társadalom számára egységes célt és tevékenységet előíró közös terv nélkül. A Szovjetunióban nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is osztatlanul uralkodik a szocialista nagyüzemi termelés (szovhozok, gép- és traktorállomások, kolhozok formájában). A szocializmus elképzelhetetlen anélkül, hogy az ipar tervszerűen össze ne volna hangolva a mezőgazdasággal, amely nyersanyagot és élelmiszert szolgáltat, s ugyanakkor iparcikkeket fogyaszt.

A szocialista gazdaságban a termelőeszközök társadalmasítása folytán nem találhatók meg többé a burzsoá társadalom gazdasági életének olyan barométerei, mint a piaci árak, a profitráta, a kamatláb, a részvényárfolyamok spontán ingadozása, amelyek alapján a kapitalisták eldöntötték, hogy melyik termelési ágba fektessék tőkéjüket. A spontanitás és az automatizmus nem egyeztethető össze a szocialista társadalom fejlődésével. A szocializmusban a termelőeszközök és a munkaerő elosztása a népgazdaság egyes ágai között tervszerűen történik. Ahogyan a kapitalizmus elképzelhetetlen a társadalmi munka pazarlásával járó konkurrencia és termelési anarchia nélkül, ugyanúgy a szocializmus elképzelhetetlen a népgazdaság tervszerű, a társadalmi munkának és eredményének ésszerű és gazdaságos felhasználását biztosító fejlődése nélkül.

Lenina szocialista gazdaság tervszerű fejlődésének szükségességét fejtegetve, rámutatott arra, hogy a gazdaságot lehetetlen hosszabb időszakra szóló terv nélkül vezetni, hogy a szocialista forradalom gigászi feladata „az egész államgazdasági gépezet átváltoztatása egyetlen hatalmas géppé, olyan gazdasági szervezetté, amely úgy működik, hogy az emberek százmillióit egy terv vezesse”.: Lenin. Előadói beszéd a háborúról és a békéről az OK(b)P hetedikkongresszusán. Lásd Lenin Művei. 27. köt. Szikra 1952. 77. old.*

Ilyenformán a termelőeszközök társadalmi, szocialista tulajdona, s az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt megvalósuló társadalmasított szocialista nagyüzemi termelés létrehozzák az egész népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének objektív szükségességét, és megteremtik annak lehetőségét.

A népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődése a szocializmus gazdasági törvénye.

A népgazdaság tervszerű fejlődése törvényének fő vonásai és követelményei. A szocializmusban a termelőeszközök és a munkaerő elosztása a szocialista gazdaság különböző ágai között a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye alapján valósul meg. Ez a törvény megköveteli, hogy a társadalom a népgazdaságot terv szerint vezesse, hogy a különböző termelési ágak tervszerűen összehangolt egységes egészet alkossanak, s fejlesztésük során betartsák a szükséges arányosságot, hogy az anyag-, munkaerő- és pénzforrásokat a legésszerűbben és leghatékonyabban használják fel.

A tervszerű fejlődés törvénye azonban nem tartalmazza azt a feladatot, amelynek a népgazdasági arányokat alá kell rendelni. A szocialista gazdaságban az arányok jellegét a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményei határozzák meg.

A népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye csak abban az esetben járhat a kellő eredménnyel, ha van feladat, amelynek végrehajtása érdekében a népgazdaság tervszerű fejlődése megvalósul … Ezt a feladatot a szocializmus gazdasági alaptörvénye tartalmazza”.: Sztálin. A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. 3. kiad. Szikra 1953. 42. old.*

A szocialista gazdaságban a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek megfelelően szabályozza a termelést.

A szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményei minden egyes szakaszban a termelőerők fejlődésének elért színvonalától, a rendelkezésre álló anyagi erőforrásoktól, valamint a szocialista ország életét meghatározó belső és külső helyzettől függően valósulnak meg. Ennek megfelelően, s a tervszerű (arányos) fejlődés törvénye alapján alakulnak ki a népgazdasági arányok is.

Ezek közé az arányok közé tartozik mindenekelőtt a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelése közti helyes arány. Mint már említettük, a termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése megköveteli, hogy a termelőeszközöket előállító iparágak gyorsabban fejlődjenek, mint a fogyasztási cikkeket termelő iparágak. A nehézipar, különösen pedig a gépgyártás fejlődése elengedhetetlen feltétele a könnyűipar, az élelmiszeripar és más olyan iparágak műszaki felszerelésének és szakadatlan fejlődésének, amelyek fogyasztási cikkeket állítanak elő.

A társadalmi termelés két osztálya közti arányoknak tehát biztosítaniok kell egyfelől a termelőeszközöket előállító iparágak elsősorban való fejlődését, másfelől a fogyasztási cikkeket termelő iparágak olyan arányú fejlődését, amely a néptömegek állandóan növekvő szükségleteinek a termelőerők adott színvonalán maximálisan lehetséges kielégítéséhez szükséges.

A Szovjetunióban a szocializmus felépítése és az országnak a külső ellenséggel, az imperialistákkal szembeni védelme olyan feladat volt, amelynek megvalósítása parancsolóan írta elő a nehézipar igen gyors ütemű fejlesztését. Enélkül nem lehetett volna megteremteni a szocializmus hatalmas anyagi-termelési bázisát, nem lehetett volna biztosítani az ország gazdasági függetlenségét és védelmi képességét. Ezért a nehézipar fejlődésének üteme sokszorosan meghaladta a közszükségleti cikkeket termelő iparágak fejlődési ütemét. A Szovjetunióban az elmúlt 28 év alatt a termelőeszközök termelése egészében mintegy 55-szörösére, ugyanakkor a fogyasztási cikkek termelése mintegy 12-szeresére növekedett. 1953-ig a termelőeszközök termelése 1940-hez képest több mint háromszorosára, a fogyasztási cikkek termelése pedig 72%-kal növekedett. Aránytalanság keletkezett a közszükségleti cikkek termelésének színvonala és a lakosságnak e cikkekben mutatkozó megnövekedett szükségletei között. Ugyanakkor a nehézipar fejlesztése terén az ötödik ötéves terv keretében elért eredmények alapján létrejöttek a közszükségleti cikkek termelésének nagyarányú fejlesztéséhez szükséges reális feltételek.

Ebből kiindulva a Kommunista Párt és a szovjet állam, ugyanakkor, amikor továbbra is erőteljesen fejleszti a nehézipart, egyszersmind a könnyűipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztésének széleskörű programját valósítja meg, hogy rövid időn belül megoldja a napirendre tűzött feladatot: erősen növelje a közszükségleti cikkek termelését, tovább növelje a szovjet nép anyagi jólétét, s még magasabbra emelje kulturális színvonalát.

Az ipar és a mezőgazdaság közötti helyes arány megállapításának elsőrendű jelentősége van. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közötti aránynak biztosítania kell egyfelől azt, hogy vezető szerepe legyen az iparnak, mely a mezőgazdaságot fejlett technikával és a falut iparcikkekkel látja el, másfelől a szovhoz- és kolhoztermelés további szakadatlan növekedését, a városi lakosság élelmiszerellátása és az ipar nyersanyagellátása érdekében.

Az ipar és a mezőgazdaság között, éppenúgy, mint az iparon és a mezőgazdaságon belül az egyes termelési ágak között, szoros kölcsönös kapcsolat áll fenn. Ezért a termelés zavartalan fejlődéséhez nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között, hanem az egyes iparágak között, s ugyanígy az egyes mezőgazdasági ágak között is helyes arányokra van szükség.

A népgazdaság arányos fejlődése megköveteli a szocialista termelés ésszerű elhelyezését az ország különböző vidékein: az ipar közelebb vitelét a nyersanyagforrásokhoz és a fogyasztási területekhez; a különböző vidékek gazdaságának komplex fejlesztését, sajátosságaik szem előtt tartásával, az egyes termelési ágak helyes összekapcsolása és a helyi erőforrások lehető legteljesebb kihasználása alapján; a nemzeti köztársaságok gazdasági és kulturális fellendülését; az ésszerűtlen és a nagy távolságokra történő vasúti és vízi szállítások csökkentését.

A szocializmus megszüntette a felhalmozásnak és fogyasztásnak a kapitalizmusra jellemző antagonisztikus ellentmondását. A szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményével összhangban a fogyasztás és a felhalmozás helyes arányainak biztosítaniok kell mind a szocialista termelés szakadatlan növekedését, mind a néptömegek anyagi jólétének és kulturális színvonalának rendszeres emelkedését.

A szocializmusból a kommunizmus felső fokára való átmenet körülményei között a népgazdaság fejlődésének olyan arányaira van szükség, amelyek biztosítják a szocialista termelés további erősödését és fejlődését, a kommunizmus anyagi-termelési bázisának fokozatos megteremtését és a termékbőséget.

A szocialista társadalom olyan körülmények között fejlődik, amikor ellenséges, agresszív imperialista hatalmak állnak vele szembenEbből következik, hogy a népgazdaságban olyan arányokra van szükség, amelyek hatalmas gazdasági bázist biztosítanak a szocializmus országának — kívülről jövő ellenséges támadás esetére. A szocialista ipar és a kolhoztermelés gyors fejlődése a Szovjetunió gazdasági függetlenségének és védelmi képességének növekedése szempontjából igen fontos tényező.

Az egységes, hatalmas szocialista tábor fennállása szükségessé teszi az e táborhoz tartozó valamennyi ország gazdaságának terv szerinti összehangolását. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás megkönnyíti a szocialista építés feladatainak megoldását, s a kapitalista világtól való gazdasági függetlenségük növekedésére és védelmi képességük erősödésére vezet.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .