Lesz ez még így se…

Ide jutottunk: már Romániában is többet ér a havi fizetés, mint Döbrögisztánban

Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk. De az EU leggazdagabbjai még így is háromszor, az osztrákok pedig 2-szer annyit visznek haza havonta. Ezzel együtt, 12 év távlatában a magyar havi medián bruttó bérek majd 60 százalékkal ugyan nőttek, de ez csupán a 10. legnagyobb volt az EU-ban, a máltai csoda például 3,5-szer nagyobbat robbant.

Az Európai Unióban, a legfrissebb összehasonlító adatok alapján a havi medián bérek 4 057 és 442 euró között alakultak tagállami szinten 2018-ban. Ez azt is jelenti, hogy az éllovas Dániában majdnem egészen pontosan 9-szer többet keresnek az emberek, mint a sereghajtó Bulgáriában – derült ki az Eurostat legfrissebb gyorsjelentéséből.

A bruttó medián havi kereset azt mutatja meg, hogy mennyit keres az az ember, akinél nemzetgazdasági szinten pontosan ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet.

Természetesen Dánia kiugró száma mellett még jócskán akad olyan uniós ország, ahol igencsak van mit a tejbe aprítani, ilyen például Luxembourg, Svédország, Belgium és Írország is. Ezekben egytől-egyik több a havi medián bruttó kereset, mint 3 000 euró. Ezzel szemben összesen 9 (!) olyan ország is van az EU-ban, ahol a havi medián bruttó bér az 1 000 eurót sem éri el.

Sajnos, ahogy az a grafikonon is látszik, Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik. Hazánk egészen pontosan a lista végéről a harmadik helyen áll, 2018-ban ugyanis mindössze

havi 801 euró volt nálunk a havi medián bruttó bér.

Ennél csupán Románia és Bulgária teljesített rosszabbul, míg Magyarországhoz legközelebb Litvánia állt ezen a listán. Mindez azt is jelentette, hogy az EU 27 tagállamában tapasztalható átlagos, havi medián bruttó bér több mint kétszer akkora volt, mint Magyarországon 2018-ban.

De mire elég mindez?

Az euróban megadott havi medián bruttó bérek bár mutatósak, de semmit nem árulnak el arról, hogy ebből a pénzből az adott országban mennyi terméket, szolgáltatást lehet megvásárolni. Egyszóval, hogy az egyes tagállamokban mekkora valós értéke, vásároló ereje van a kereseteknek.

Éppen ezért az Eurostat úgynevezett PPS-ben is megadja havi medián bruttó bér mértékét. A PPS egy olyan statisztikai, gyakorlatilag “fiktív” valuta, amit azért hoztak létre, hogy az egyes országokban tapasztalható árszínvonal-különbségeket kiküszöbölhessék.

A PPS-ben való számolás tehát lehetővé teszi, hogy a kereseteket az árszínvonal-különbségektől megtisztítva is összehasonlíthassuk. Ezzel olyan eredményt kapva, ami gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az adott havi keresetből mennyire jól tud élni a.) vagy b.) országban a munkavállaló.

A statisztikákból látszik, hogy PPS-ben mérve is nagyjából ugyanazok az országok vezetik az EU-s listát, mint euróban. Így például kijelenthető, hogy a Dániában tapasztalható medián havi bér messzemenőkig a legértékesebb az unióban, számszerűleg ez 2 866 PPS. Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy az euróban mért 9-szeres bérkülönbség Bulgáriával összehasonlítva, PPS-ben már “csak” 3,3-szoros. Ez pedig azt jelenti, hogy

az Európai Unió leggazdagabb országában, a bruttó medián havi bért keresők 3,3-szor visznek haza többet (élnek jobban), mint a legszegényebb országban ugyanennyit megkeresők.

A statisztikákból látszik az is, hogy Magyarország PPS-ben kifejezve jóval jobban teljesít, mint euróban. Ez azt jelenti, hogy a pénzünknek, az idehaza tapasztalható árszínvonal mellett nagyobb értéke van, mint egynéhány olyan országban, ahol bár euróban kifejezve többet keresnek, ám ezeken a helyeken az élet is drágább. Így fordulhat elő például az, hogy PPS-ben kifejezve,

a magyarok hátulról már “csak” a 6. legrosszabbnak számítanak.

Előzve ezzel Bulgáriát, Portugáliát, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát. Viszont, ahogy látjuk, Romániában például hiába kisebb a havi medián bér, az ott tapasztalható árak miatt, keleti szomszédjainknak többre futja belőle, mint idehaza a magyaroknak, a magyar keresetekből.

Persze a statisztikákból látszik az is, hogy bőven lenné még hová fejlődni. A legjobban kereső dánok ugyanis még így is 2,3-szor annyit visznek haza, mint a magyarok. De még csak ennyire messzire sem kell menni, hogy óriási különbségeket találjunk. Az EU 7. leggazdagabbjainak számító

Ausztriában a medián havi bruttó bér például 2 362 PPS, ami 1,9-szer akkora, mint Magyarországon.

Nyugati-határunk túloldalán tehát egy osztrák munkavállaló havi medián bruttó bére, majdnem kétszer akkora, mint egy Magyarországon élőé. És mivel ez PPS-ben kifejezett adat, egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag kétszer annyi pénzből is gazdálkodhat egy osztrák dolgozó, mint egy magyar. Hiába magasabbak tehát az árak tőlünk nyugatabbra, az ott élők annyival többet keresnek, hogy még így is bőven jobban élnek, mint az EU keleti végein vagy a Baltikum egyes országaiban.

Mennyivel nőttek a bérek az Európai Unióban?

Az Eurostat friss statisztikái lehetőséget adnak arra is, hogy megvizsgáljuk, 2006 és 2018 között mennyivel nőttek a havi medián bruttó bérek az egyes tagállamokban. Ebben az időintervallumban összesen 26 tagállamból vannak adatok, egyedül a horvátoké hiányoznak. Ezekből pedig kiolvasható, hogy a bruttó medián bérek tekintetében Máltán lőttek ki leginkább a fizetések,

12 év leforgása alatt, egészen pontosan 204 százalékkal keresett többet 2018-ban az a dolgozó, aki országának havi medián bruttó keresetét vitte haza, mint 2006-ban.

Málta mellett még 3 ország volt, ahol PPS-ben mérve több mint 100 százalékkal nőttek a havi medián bruttó bérek: Románia, Bulgária és Lettország. Magyarország a bérnövekedés szempontjából az összesített EU-lista 10. helyén áll.

PPS-ben mérve ez 12 év alatt 58 százalékos havi medián bruttó bér-emelkedést jelentett.

A számokból tehát kiolvasható, hogy bár Magyarországon 2006-2018 között majd 60 százalékkal nőtt a havi medián bruttó bér, eközben voltak olyan országok, akik ennek a duplájával, sőt akár a triplájával is növekedni tudtak. A magyar növekedés mértékéhez egyébként alulról Csehország és Hollandia, felülről pedig Ciprus áll a legközelebb.

Az évtized nagy vesztese pedig egyértelműen Görögország, hol a havi medián bruttó bérek, az Európai Unióban egyedülállóként csökkentek. De szintén a nagy vesztesek között van Portugália is, ahol 12 év alatt csupán 7,3 százalékkal nőttek a bérek.                                                                                                       (pénzcentrum)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Nincs is addig ITT semmi baj, amíg akad legalább egy uniós tagország, amely mögöttünk van a megélhetési listán.  Addig élőhelyünk mindenkori Intéző Bizottsága újjal tud mutogatni a mögöttünk kullogóra, hogy “nézzétek magyarok! Őket már beelőztük!”

A magyarok pedig boldogan konstatálják, hogy mögöttünk még van valaki! MERT ELŐRE NÉZNI SENKI NEM MER! SENKI NEM KÍVÁNCSI ARRA, HOGY MEKKORA A SOKADALOM ELŐTTÜNK!

Büszkén hirdetjük: MI VAGYUNK A LEGVERSENYKÉPESEBBEK!

De…- lesz ez még így se!  El fog jönni az idő, amikor hátranézvén megállapíthatjuk: MÖGÖTTÜNK MÁR SENKI!

Intéző Bizottságunk szerint akkor lesz csak igazán okunk a megnyugvásra és elégedettségre! SENKI NEM LIHEG A NYAKUNKBA, SENKI  NEM ÜLDÖZ MÁR MINKET!

“Lesz ez még így se…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A medián bér kimutatásánál , ha a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vetítjük akkor: 1 millió fő,
    többet kap, 3.5 millió fő kevesebbet keres mint a medián átlag ! Ez a viszonyszám is durva
    aránytalanságot jelez, pedig nem tartalmazza az 5 fő alatt foglalkoztató , és az egyéni vállalkozók
    kereseteit ! Ha ezeket is bele varázsolná a KSH , akkor messze elmaradva az EU-s átlagtól, leghá-
    tul kullog a magyar munkaerő ára!
    Ez az árszínvonallal való viszonyításnál sem javulna ! A forint több mint évtizede , zuhanóban
    van !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .