Létü(n)k elengedhetetlen kellékei…

Arénázik a Döbrögi-qrmány – átlagosan 73 százalékkal nőtt a stadionok ára

A legdrágább hazai kiadvány a Magyar Közlöny, amelyben rutinszerűen közlik a futballstadionok építési költségeinek emelkedését.

Orbán Viktor egy kormányrendelet révén 19,1 milliárd forintban határozta meg a Beruházási Ügynökség nyíregyházi stadionnal kapcsolatos költségkeretét. A közbeszerzés értelmét megkérdőjelező mutató, hogy a győztes pályázat 13,7 milliárdos ajánlattal lett befutó: most ezt emelték meg nagyjából hatmilliárd forinttal. Ami két okból lehetséges: az építkezés során megváltozott megrendelői igények miatt, vagy pedig a győztes eleve nyomott árat határozott meg a konkurencia piacról való kiszorítása érdekében. Amit azért vállalhatott, mert remélte/sejtette/tudta, hogy a tendergyőztes pályázatot utólag a kabinet kisegíti néhány milliárddal.

Amennyiben utóbbi feltételezés helytálló, akkor még a NER-ben is ritka belső bizalmi körben kell lennie a győztesnek. Jelen esetben a már több kormányzati gigaberuházásban (például a Puskás Aréna építésében) is szerepet kapott cégnek, az Épkar Zrt.-nek. Amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc családtagjaival is üzletelt, ami nyilván nem bizonyíték, de ártani aligha árthatott a pályázat elbírálásakor…

De igazán már nem is az a kérdés, hogy a pályázó a nyíregyházi komplexum esetében előre számolt-e az utólag megemelt költségvetési milliárdokkal, hiszen ez hétköznapi gyakorlat a stadionok esetében. A rendszer lényege, hogy a NER-be kevésbé bekötött vagy a piacról élő független vállalkozások lehetőleg ne kerüljenek az állami megrendelések közelébe.

A Népszava gyűjtése szerint – amely csak és kizárólag a nyilvánosan elérhető adatokat összegezte – egyetlen olyan stadionépítési projekt volt az országban (a kaposvári), amelyik olcsóbb lett a tervezett összegnél.

Egészen kirívó árazásokkal találkoztunk, amelyek a tervezetthez képest nagyságrendekkel magasabb összeget emésztettek fel. A túlárazás gyanúját eloszlatni nem igyekvő kivitelezők és a hatalom összejátszása nehezen érhető tetten, ráadásul a vád könnyen cáfolható: a megváltozott műszaki tartalom éppúgy indok lehet a költségnövekedésre, mint az építkezés közben váratlanul felvetődött és előre nem látható építészeti problémák felbukkanása. Ezek elbírálása, műszaki ellenőrzése nyilván nem újságírói, sokkal inkább ügyészségi feladat lenne, de ilyennel egyelőre nem találkoztunk a joggyakorlatban. Ugyanakkor a tendencia feltárása és bemutatása is elegendő lehet annak bizonyítására, hogy rendszerszintű áremelkedések tanúi vagyunk. Az Orbán-kormány csak a stadionépítési projektre 367 milliárdot költött már.

A listavezető a Puskás Aréna, amelyik a kiindulási pontként bejelentett 100 milliárd helyett 190-ből épült fel, ami már a vizes világbajnokságra felhúzott Duna Aréna körüli zűrzavart idézi, pedig arról mindenki azt hitte, nem ismétlődhet meg. És még ez is kétmilliárddal növekedett volna, amennyiben utólag megépítik a VIP-vendégeknek (a politikusoknak, oligarcháknak) tervezett alagutat, hogy a „védett személyeknek ne kelljen keveredniük” a szurkolókkal. Ugyan ezt a tervet a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke keresztülhúzta, de szinte biztos, hogy nem végleg.

A fehérvári stadion majdnem tízmilliárdos árnövekedését már menet közben a váratlan építészeti problémákkal magyarázták, a stadion átadása késett vagy fél évet, utána pedig az ivóvízrendszer bakteriális fertőzése miatt csúszott a használatba vétel.

Eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni az időközben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített kispesti Honvéd-stadiont, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy újabb kormányhatározat szerint azonban az új arénáért akár 17 milliárdot is kiszámlázhat a NER-közeli vállalkozó. Az azóta kivásárolt tulajdonos, George F. Hemingway az építkezés előtt azt nyilatkozta, hogy „csak Bajnokok Ligája-döntőt nem tudunk majd rendezni benne, azon kívül viszont mindent”. A 8200 ülés látványosan túlméretezett beruházás képét mutatja, hiszen Kispesten jóval háromezer alatt volt az átlagnézőszám.

A Ferencváros kivételével szinte mindenhol az igényeket messze meghaladó, túlméretezett stadionok épültek. Debrecenben konkrétan csökkent a nézőszám, miután a régi arénából az új, húszezres stadionba költöztették a csapatot. Nyilvánvaló, hogy ezek a stadionok soha nem fognak telt házzal működni, ellenben fenntartásuk messze meghaladja az üzemeltetők lehetőségeit. A klubok pedig ezt a terhet sorban ráterhelik az államra, vagyis a magyar futballba áramoltatott közpénzesőnek soha nem lesz vége. Az abszolút csúcs Szigetszentmiklós, ahol úgy kezdtek stadiont építeni, hogy a csapat is megszűnt, jelenleg 420 millióért árverezik a befejezetlen torzót, ami a pénzkidobás egészen értelmezhetetlen szintje.

De Szombathely majdnem hatmilliárdos többlete is élcsoportot ér (az üzemeltetés pedig már ott is az államkasszát terheli), és a 3-5 milliárdos áremelkedés teljesen elfogadott a kisebb játszóhelyek építésekor. Egy stadion a tervezőasztalon megálmodott összeghez képest átlagosan 73 százalékkal kerül többe, mire az aranylábú gyerekek kifutnak a gyepre.

Az Orbán-kormány stadionépítései

Stadionszám: 36 darab
Tervezett költség: 211,96 milliárd forint
Tényleges költség: 367,77 milliárd forint
A különbség: 155,8 milliárd forint
Az árnövekedés: 73 százalék

 (Népszava)

Bal-Rad komm: ÁTLAGBAN az infláció mértékével… Merthogy infláció is van ám a világon! Ami a stadionok estében a nyögdíjasinfláció éves számításának min. a HÚSSZOROSA! Mintavétel kérdése az egész!

A STADIONOKRA PEDIG ÉGETŐEN NAGY A SZÜKSÉG! A nyögdíjasok meg csak…

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“Létü(n)k elengedhetetlen kellékei…” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Sportnemzet akarunk lenni ? … határon túli sportolókkal ?! A tömegsportra mennyi pénz jutott ?
    Sokkal kevesebb a szükségesnél, pedig a versenysport utánpótlását a tömegsport adhatja, de csak
    akkor ha színvonalas, ha jól szervezett . A profi-sportra elköltött 100 milliárdok 70 %-át a
    NÉPSPORTRA kell átirányítani , mert akkor egészséges fiatalságot nevelhetünk . A fiatalság életereje
    a társadalom erejének fontos és pontos mutatója ! ÉPP TESTBEN, ÉPP LÉLEK LAKOZIK ! ….
    ( Beteg / tunya /lusta … testben , legyengült lélek vergődik .)

    1. “, mert akkor egészséges fiatalságot nevelhetünk ”
      .
      Szerinted kell ez nekik?
      Kígyóvállú,húsz dekás,telefon nyomkodó,max.kettőszáz szókincsel (azt is rövíditve)rendelkező nemzedék az ideállis cél.
      Szerintük!
      ” ÉPP TESTBEN, ÉPP LÉLEK LAKOZIK ! ….”
      Mondták a görögök,de hol van az már.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .