„Das Teufelswerk”

(idézet: És a varsói gettó felkelt)

2

  1. Fejezet

Das Teufelswerk

A nürnbergi perben 609-es számmal szerepelt egy, az amerikaiak által beterjesztett bizonyíték, egy 1939. október 20-án keltezett titkos dokumentum, amely a „Lengyelország Németországhoz való eljövendő viszonyáról” címet viselte. Ez többek között a következőket tartalmazta: „A közigazgatásnak nem feladata, hogy Lengyelországból példás provinciát vagy példás német stílusú államot létesítsen, sem hogy annak egészséges gazdasági és pénzügyi alapokat biztosítson.

Meg kell akadályozni, hogy a lengyel értelmiségből uralkodó réteg alakuljon ki. Az ország életszínvonalának alacsonyan kell maradnia, onnan csak munkaerőt kell kivinnünk. Ennek ellenére a lengyeleket is fel kell használni az ország közigazgatásában, de nem szabad megengedni, hogy nemzeti politikai csoportosulások jöjjenek létre.

A közigazgatásnak önállóan kell dolgoznia, nem függhet Berlintől. Nem akarunk ott úgy dolgozni, ahogy azt a Német Birodalomban tesszük. A berlini miniszterek nem felelnek ezért a közigazgatásért, mivel ez nem terjed ki semmiféle német földre. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása kemény faji küzdelmet követel, s ez semmiféle jogi korlátozást nem tűr. Ezek a módszerek eltérnek majd az általunk más területeken alkalmazottaktól. A főkormányzónak a lengyel nép számára kizárólag az egzisztenciális élet minimumát kell biztosítania és a katonai biztonság feltételeit kell megteremtenie …

Ebben a faji küzdelemben az ésszerűségnek és a szigorúságnak kell alapelvül szolgálnia, hogy bebiztosítsuk magunkat, s ne kényszerüljünk újra harcra e miatt az ország miatt.”13

Hitler október elején még számításba vette egy lengyel bábállam felállításának lehetőségét is, főként a nyugati hatalmak magatartásától függően. Több terv született ekkor lengyel bábállam, ütközőállam, az „önálló” ukrán Galícia14 stb. felállításáról. A nyugati hatalmak passzivitása, a „furcsa háború” arra indította Hitlert, hogy a nyugatiak hadüzenetét csak deklarációnak tekintse, s a lengyel kérdést aduként készenlétben tartsa a nyugati hatalmakkal esetleg folytatandó tárgyalásokra.

A nyugati hatalmak azonban nem fogadták el a német békeajánlatokat, s így Hitler elvetett minden további elképzelést valamiféle lengyel bábállam felállítására vonatkozóan. Gyors hangulatváltozásában bizonyára annak is szerepe volt, hogy egyetlen tekintélyesebb, ismertebb lengyel politikus, közéleti személyiség sem volt hajlandó vállalni a lengyel Quisling szerepét.

A németek lengyelországi megszálló politikájáról Czeslaw Madajczyk lengyel történész kitűnő monográfiát írt. Az ő véleménye szerint Anglia és Franciaország elutasító magatartása volt a fő oka annak, hogy a lengyel bábállam megalakítása lekerült a napirendről, s Hitler úgy döntött, a „népi lengyel földek” főkormányzóság formájában a nagy Német Birodalom mellett maradnak.15

Ulrich von Hassel „Vom anderen Deutschland”16 című munkájában dr. Carl Goerdelernek, Lipcse főpolgármesterének a közlésére hivatkozva leírja Hitler október 12-i beszélgetését Greiserrel és Forsterrel, a poznani terület, illetve Nyugat-Poroszország megbízott területi vezetőjével. Azt várja tőlük – mondta hogy az általuk irányított területek néhány év alatt németlakta területekké válnak. Majd hirtelen Frankhoz fordult: „Drága Frankom, menj és jól valósítsd még Lengyelországban az ördögi művet [Teufelswerk].” Hans Berndt Gisevius, az Abwehr, a katonai hírszerzés volt vezető munkatársa azt állítja,17 hogy Hitler október 17-én Keitellel folytatott megbeszélésén is használta a „Teufelswerk” szót, sőt Keitel a hadsereg-főparancsnokságot is úgy informálta, hogy Lengyelországban az „ördögi művet” kell végrehajtani.

Hans Frank 1940. január 19-én Krakkóban, a főkormányzóság vezető tisztviselői előtt lényegében elismételte, ha nem is ugyanazokkal a szavakkal, a Hitlertől kapott utasítást. „1939. szeptember 15-én azt a megbízatást kaptam, hogy vegyem át a közigazgatás vezetését a meghódított keleti területeken; a különleges utasítás úgy szólt, hogy kíméletlenül ki kell használni ezt a területet mint haditerületet és meghódított országot: gazdaságilag, szociális, kulturális és politikai tekintetben egyaránt romhalmazzá kell változtatni.”18

Hitlernek a főkormányzóság megalakításáról hozott döntése sokkal rosszabb sorsot ígért Lengyelországnak, mint ha területén bábállamot alakítanak. Ez mégiscsak hagyott volna egy minimális önállóságot, ahogy például a Cseh-Morva Protektorátusban sokkal „elviselhetőbb” volt az élet, mint a lengyel területeken. Jellemző erre, amit Hans Frank mondott a Völkischer Beobachternek 1940. február 6-án adott interjújában. A cseh Prágában megkövetelik – mondta hogy minden esetben, ha hét csehet agyonlőnek, erről hírt adjanak plakátokon; a főkormányzóságban nem lenne elég fa a papírgyártáshoz, ha arról a sokszor hét lengyelről beszámolnánk, akit ott agyonlövünk.”19

A lengyel-német háborút, bár a jövőre vonatkozó elgondolások változtak, a gyakorlatban szinte az első naptól kezdve a civil lakossággal szembeni terror, kegyetlenkedés jellemezte. A hátország „pacifikálása” a német villámháborús taktika egyik eleme volt. Szymon Datner20 korántsem teljes adatai szerint a németek által megszállt területen már a háború 55 napja során 16 336 polgári személy esett áldozatul a kollektív felelősségrevonás címén végrehajtott kivégzéseknek. Pedig erről az időszakról Czeslaw Madajczyk még így ír: „A helyzet a megszállás első heteiben … különbözött a későbbiektől. Kezdetben egyes területeken a németek még tűrhetően bántak a lengyelekkel.”21

Mindenesetre ez a viszonylag elviselhetőbb állapot igen rövid ideig tartott. Úgy látszik, a főkormányzóság megalakítása tényleg jeladás volt a „Teufelswerk” beindításához. Október 27-én letartóztatták a hivatalában Stefan Starzynskit, a varsói városi tanács elnökét, s ezt a lengyel értelmiségiek, egyetemi tanárok, közéleti emberek, neves polgári politikusok, bírók, egyetemi és középiskolai diákok tömeges letartóztatása követte. November első napjaiban csak Krakkóból, a bányászakadémiáról és a nemzetközi hírű Jagelló Egyetemről több száz kiváló tudóst hurcoltak Sachsenhausenba. Nagy részük – köztük számos világhíresség – el is pusztult a német haláltáborokban.22

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“„Das Teufelswerk”” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. A Lengyelországra vonatkozó hitleri tervekről szóló első bekezdéseket ajánlom elolvasni,főleg azoknak,akik a katyni mészárlást gondolkodás nélkül a szovjetek nyakába akarják varrni!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .