Tíz éves “A TERV”! (Avagy a papír mindent elbír!)

Tíz éve hirdette meg Mekkmester, hogy az EU élére törünk

Tíz éve hirdette meg Matolcsy György, hogy az EU élére törünk

Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Megnéztük, mi jött össze ebből.

Fordulatra van szükség! Ezt állapította meg Matolcsy György 2011 elején, amikor elkészítette a Széll Kálmán-tervet. Az akkori nemzetgazdasági miniszter tíz éve mutatta be azt a koncepciót, amely évekre meghatározta volna a magyar gazdaságpolitikát. A tervhez Orbán Viktor miniszterelnök írta az előszót, és nem spórolt a nagy szavakkal:

Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, amely polipként ráfonódott az életünkre. Ha nem fejtjük le magunkról, végképp lehúz a mélybe, és nem lesz esélyünk munkából megélni. A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Győzni indulunk.

Most, tíz év elteltével visszaolvasva az akkori bejelentéseket, olyasvalamit látunk, ami ma már szinte elképzelhetetlen volna: a nagy, távlati ígéretek mellett konkrét lépéseket írtak le akkor, precíz, számon kérhető határidőkkel – ezt a 26 pontot a dokumentum 34–36. oldalán olvashatják. De ezek a kormánykommunikációban eltörpültek az igazán fontos célok mögött, amelyeket a Nyíl a Jövőbe… című, már 2011-ben is cikinek számító rajzon mutattak be:

© 2010-2014.kormany.hu

Nézzük, mi lett mindebből!

A GDP-arányos államadósság 2014-re még csak a közelébe sem került annak a 65–70 százalékos szintnek, amit Matolcsyék ígértek. 2011-ben még nőtt is, 2014-re 75,2 százalékosra csökkent. Utána kezdett látványosan esni, akkor sem igazán a nagy adósságcsökkentő programok miatt, mert olyanok nem voltak (a 2010-es 21 749 milliárd forintról 34 977 milliárdra nőtt az adósság 2020 harmadik negyedévére), hanem azért, mert ahogy nőni kezdett a GDP az évtized második felében, százalékban ahhoz viszonyítva úgy lett az államadósság egyre kisebb.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszél a Széll Kálmán terv 2.0-hoz kapcsolódó adóváltozásokról tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón az Országházban
© MTI / Kovács Tamás

2020 elején már csak az volt a kérdés, hogy mikor esik le a mutató 65 százalék alá, aztán jött az újabb válság, és hónapok alatt semmivé vált tíz (pontosabban inkább az elmúlt öt) év minden adósságcsökkentési eredménye. A Pénzügyminisztérium már úgy számol, hogy pár hónap alatt 81,2 százalékosra nőtt az adósság, azaz magasabbra, mint 2011-ben, és 2024-re is csak 72 százalékig megy vissza.

Pedig a részletes szöveg még ennél is bátrabb vállalásról szól: nem elég a 65–70 százalék, 2018-ra már 50 százalékra, utána pedig az alá kell kerülni. Ez már akkor sem látszott egy egészen kicsit sem reálisnak.

© 2010-2014.kormany.hu

Akkor azt ígérték, hogy a készülő új alkotmányba vésik bele ezt az adósságszabályt. Végül ehelyett egy felvizezett szabályt írtak, az alaptörvény szerint amíg az államadósság nem esik a GDP felére, addig GDP-arányosan évről évre csökkennie kell, kivéve, ha recesszió van.

Az államháztartási hiány már 2011-ben lemegy 3 százalék alá a 2010-es 4,4-ről, 2014-re pedig 2 százalék alá kerül – ígérték. Nem sikerült rögtön, 2011-ben 5 százalék fölé nőtt, utána is csak egyszer, 2016-ban került 2 százalék alá, de nagy vonalakban csak elértek valami olyasmit, ami nem túl távol van a céltól: 2012 óta ugyan nem mindig csökkent a hiány, de a 3 százalék alatt maradt, egészen addig, amíg 2020-ban el nem szállt.

300 ezer új munkahely fog létrejönni 2014-re – ez volt az első ciklusra szóló része annak a nagy ígéretnek, hogy 2020-ra egymillió új munkahely jön. 2010 utolsó negyedévében 3,75 millió magyar dolgozott, 2014 végére ebből 4,14 millió lett, vagyis a tervnek ezt a részét sikerült tartani. A tíz év alatt egymilliót nem, 4,5 milliónál van a csúcs, de ismerve a magyar munkaerőpiacot, ez nagyjából az a maximum, amit racionálisan még el lehet várni. Ahhoz, hogy az első években jöhessenek a jó számok, a közmunkaprogramra volt szükség. Közel 200 ezren voltak közmunkán 2014-ben, az évtized második felében viszont az ő létszámuk 92 ezerre csökkent. A 2015 és 2019 közötti időszak volt hasonló ahhoz, amit a kormány már 2011-től szeretett volna: ahogy Magyarország és az EU is kilábalt a válságból, egyre többen jutottak munkához, gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jött létre.

© 2010-2014.kormany.hu

A GDP 4–6 százalékkal fog nőni 2014-re – vállalta Matolcsy. 2014-ben valóban sikerült ezt elérni, akkor 4,2 százalékos lett a növekedés, de egész biztosan nem úgy, ahogyan az akkori miniszter, mostani jegybankelnök várta: W alakú lett a válság, 2012-ben visszazuhantunk recesszióba, és csak 2014-re jutott vissza a GDP oda, ahol 2008-ban volt. Utána viszont beindult a gazdaság, 2014 után 2017 és 2019 között értük el a 4–6 százalék közötti éves növekedési szintet.

Csakhogy nem mindegy, mi okozta a növekedést. A beruházási ráta 17 százalékról 25-re fog nőni három év alatt – állt a tervben. 16,4 százalék lett belőle, azóta pedig ennél is tovább csökkent egy kicsivel.

Első ránézésre nem tűnhet túlságosan fontosnak, hogy a tervnek ez a része kudarcot vallott, pedig nagyon jól mutatja, hogy most miért nem válságálló a gazdaságunk.

A GDP növekedését nem a beruházások fűtötték, hanem az EU-s pénzeső és a belső fogyasztás felpörgetése. Vagyis döntően egy külső tényező miatt ment jól a magyar gazdaságnak, nagyrészt nem belső oka volt a sikernek a jó időkben sem. (Persze már a válságkezelésben is jól jött az EU-pénz, a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban a magyar közszféra fejlesztéseinek 57 százalékát finanszírozták a több mint 8000 milliárd forintos EU-s keretből.)

Így teljesült a 26 pont

A részleteket végignézve sok olyan vállalást láthatunk, amelyek valóban megvalósultak, de nem volt komoly szerepük a válságkezelésben, néhány pedig egyenesen káros volt, de olyanok is voltak közöttük, amelyek kimondottan hasznosnak bizonyultak.

© MTI / Kálmándy Ferenc

– Az egyik leglátványosabb pont a közmunkaprogram bevezetése volt. Abból a szempontból ez még hozta is a tervet, hogy sokan kaptak munkát, de az hamar kiderült, hogy a távlati cél szinte teljes bukás lett, a közmunkások töredéke (a legoptimistább becslések szerint alig hetede, egy pesszimistább kutatás alapján 3 százalékuk) talált munkát az elsődleges munkaerőpiacon.

– Megígérték és meg is írták az új közbeszerzési törvényt. Ehhez képest mostanra az EU legkorruptabb országa lettünk. A Korrupciókutató Központ úgy számol: a kormányhoz közeli cégek 2019-ben az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában versenytárs nélkül indultak. És mivel 25 millió forintos értékhatár alatt lehet hirdetmény nélküli eljárást kiírni, rengeteg a 24,9 millió forintos tender.

– Ekkor jelent meg az ígéretek között a rezsi befagyasztása, ebből dolgozta ki nem sokkal később a kormány a saját újraválasztási csodafegyverét, a rezsicsökkentést. Ez sokaknak valóban komoly segítséget jelentett, de most már az is látszik, hogy évtizedes távon több szolgáltatónak nem maradt emiatt elég pénze a fejlesztésekre és a karbantartásra.

© csepel.info

– Sok vita folyt arról, hogy a terv olyan ígéretei, mint a rokkantságra jogosultság szabályainak átírása, a korengedményes nyugdíjak új rendszere, az új felsőoktatási vagy épp a közoktatási törvény kidolgozása, benne az iskolakötelezettségi korhatár leszállításával jó vagy rossz volt-e. Annyi azonban egészen biztos: bár sokak számára fontosak voltak, nem ezek a témák határozták meg a magyar válságkezelést és a gazdaságunk elmúlt évtizedét.

– Az e-útdíj bevezetése és a parlament létszámának drasztikus csökkentése egyértelműen jó ötlet volt, de azért túlzás volna azt mondani, hogy komoly szerepük volt a válságkezelésben.

– A céges adóterhek csökkentése pedig az egyetlen olyan pont, amelyre egyszerre igaz az, hogy megvalósult, jó eredményt hozott, és komoly szerepe is volt abban, hogy 2014 után kijöjjön az ország a gödörből. Más kérdés, hogy például a társasági adó felére csökkentése mellett a legfontosabb intézkedés az adó felének átcsatornázása volt olyan sportberuházásokra, amelyek hasznossága megint csak kétséges. És a céges adóterhek (és általában a munkára terhelődő közterhek) csökkentése valójában a fogyasztási adók emelésével párhuzamosan zajlott le, vagyis az EU-ban a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági nyereségadót egy világrekorder, 27 százalékos áfával párosította a Fidesz–KDNP gazdaságpolitikája.                                                                                                                      (HVG)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A papír mindent elbír. Bármiféle szép és hangzatos, nagy ívű terveket is. (Jut is az ilyen – olyan tervekből mostmár minden hónapra legalább egy!) 

EGY TERV BIZTOSAN MEGVALÓSULT! DÖBRÖGISZTÁN LETT AZ EU LEGVERSENYKÉPESEBB TERRITÓRIUMA! Realitása van a világelsőségünknek is!

Nem mellesleg: államadósságunk MOST így áll: https://commodity.com/data/hungary/debt-clock/ Jóval túl a 125 (!) MILLIÁRD USA DOLLÁRON! (És jóval a 37 EZER MILLIÁRD (!) FORINTON!) Az összeg pedig ÖT (!) MÁSODPERCENKÉNT NÖVEKSZIK EZER DOLLÁRRAL! 

Az állami vagyon értéke pedig cca. MINDÖSSZE 16 EZER MILLIÁRD FORINT!

 

“Tíz éves “A TERV”! (Avagy a papír mindent elbír!)” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. “Erre kellett Orbánnak az újabb 90 napos felhatalmazás!

    A járvány közepén már megint nem az emberek megsegítésére, hanem sportra, világkiállításra és motorversenyre megy a pénz! Nem is kevés: alsó hangon 243 milliárd!
    Tegnap este a következő rendeletek jelentek meg a Magyar Közlönyben mint kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződések:
    – a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházások;
    – a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások;
    – a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése.

    Orbán Viktor és a Fidesz-kormány csak a 4 kézilabda stadionra 157(!) milliárdot különített/költött el, a világkiállításra 21 milliárdot, a motorversenyre pedig 65 milliárdot! És tudjuk, hogy mennek ezek az árak még följebb is.”
    https://www.facebook.com/photo/?fbid=3625363557512177&set=gm.465850014463704&honnan=Nemzeti_Hirhalo
    https://scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/153638658_3625363574178842_3670004967699390023_o.jpg?_nc_cat=109&ccb=3&_nc_sid=825194&_nc_ohc=8mZQE4LdMt0AX-8yNs8&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=0c1648dc4bd7b61d29909fe7c4ae71ce&oe=6062828F

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .