A lap szerint csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között.

Intenzív bérfelzárkózás zajlott az elmúlt években, miután a szociális partnerek és a kormány 2016-ban megkötött megállapodásának eredményeként csaknem 40 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon – írta a Világgazdaság keddi számában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

Csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A hazai keresetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés – olvasható a lapban.

Mint írták, tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 438 200 forint volt, 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi adatokat a héten közli a KSH, az év egészében bruttó 400 ezer forint körül alakulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot.

Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásárlóereje – mutattak rá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által tető alá hozott bérmegállapodásról azt mondta: azt a hosszú távú célt tűzték ki 2016-ban, hogy a hatéves bérmegállapodás végére legalább 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek Magyarországon.

Ha a koronavírus-válság hatásait kivesszük, akkor ez a célkitűzés gyakorlatilag teljesült – tette hozzá.- olvasható a 168.hu – n.

Évekig kellett várni az igazságra a magyar bérekről: tényleg rengetegen keresnek az átlag alatt

Közérdekű adatigénylés után a Központi Statisztikai Hivatal kiadta, hogy 2019-ben 75 480 forinttal volt magasabb az átlagos bruttó bér, mint az átlag bruttó medián.

A KSH adatai szerint 2019-ben a bruttó átlagkereset 367 800 forint volt, ehhez képest a bruttó mediánbér 292 320 forint volt ugyanabban az évben – derül ki abból az adatigénylésből, amelyet az LMP-s Schmuck Erzsébet nyújtott be a KSH-hoz.

Mindez azt jelenti, hogy az átlagbér valóban torz képet mutat, hiszen a magas jövedelműek felhúzzák az átlagos számot, ennélfogva nem tükrözi a tipikus magyar életszínvonalt.

A KSH hosszú évek óta nem közölte a mediánbér alakulását, csak az átlagkeresetet adja ki. Ezért a ma kiadott adat kifejezetten nagy jelentőségű. A mediánbér tehát nagyon jelentősen lemaradt az átlagkeresettől az elmúlt években. Utoljára 2016-os adatokat láthattunk a mediánbérről, a KSH mai adatai alapján azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években még nagyobb lett a mediánbér lemaradása az átlaghoz képest, mit korábban volt. Vagyis igazolást nyer az, amit rengetegen éreznek („én nem keresek ennyi pénzt” és „nekem nem nőtt ennyivel a fizetésem”) akkor, amikor a KSH kiadja az átlagbéradatokat.

A Portfolio tavaly megbecsülte, hogy hány forint lehet a mediánbér. Már akkor is nagyon jelentős lemaradást feltételeztünk. Az igazság azonban még a feltételezésnél is kedvezőtlenebb lett. Modellünk akkor minimálisan 300 ezer feletti bruttót mutatott, ehhez képest a 292 ezer forintos adat kiábrándítóan gyenge. – írja a portfolio.hu

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!