A szocialista rend

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A nemzetek gazdasági egyenlőtlenségének felszámolása. A szocializmus, amely felszámol mindennemű kizsákmányolást, a nemzetek elnyomását szülő okokat is gyökeresen megszünteti. A szocialista rend véget vet a nemzetek politikai, gazdasági és kulturális egyenlőtlenségének, és biztosítja kivétel nélkül minden nép gazdasági és kulturális felemelkedését. „A magántulajdon és a tőke elkerülhetetlenül szétválasztja az embereket, nemzeti viszálykodást szít és fokozza a nemzeti elnyomást, viszont a kollektív tulajdon és munka éppolyan elkerülhetetlenül közelebb hozza egymáshoz az embereket, aláássa a nemzeti viszálykodás gyökereit és megszünteti a nemzeti elnyomást. A kapitalizmus nemzeti elnyomás nélkül éppúgy elképzelhetetlen, mint ahogy a szocializmus is elképzelhetetlen az elnyomott nemzetek felszabadítása nélkül, nemzeti szabadság nélkül”.: Sztálin. A párt soronlevő feladatai a nemzeti kérdés terén. Lásd Sztálin Művei. 5. köt. Szikra 1951. 21. old.*

A proletariátus diktatúrájának megteremtésével a Szovjetunióban megszűnt a nemzetek politikai egyenlőtlensége, a nemzeti elnyomás és gyarmati kizsákmányolás rendszere. A további feladat az volt, hogy felszámolják a nemzetiségek gazdasági egyenlőtlenségét, véget vessenek annak a gazdasági és kulturális elmaradottságnak, amelyet számos nép a múlttól örökölt. Ezt a feladatot csak a szocialista építés alapján lehetett megoldani.

A Szovjetunióban megszűnt a különböző nemzetiségek gazdasági és kulturális fejlettsége terén a burzsoá-földesúri rendtől örökölt egyenlőtlenség, megszűnt az egyenlőtlenség az előrehaladott Közép-Oroszország és az elmaradott nemzetiségi vidékek között. A cári Oroszország egykori nemzetiségi vidékei gyarmatokból és félgyarmatokból önálló és fejlett államokká — szovjet szocialista köztársaságokká váltak. Az azelőtt elmaradott nemzeti köztársaságokban és nemzetiségi területeken létrejött a szocialista nagyipar, megvalósult a kolhozrend, az egyes nemzetiségeken belül népes munkásosztály keletkezett, s nagy számban képeztek szakmunkásokat, kialakult a nemzeti értelmiség. A nemzetiségi vidékek hatalmas arányú gazdasági fellendülését a dolgozók anyagi jólétének gyors növekedése, kulturális színvonaluk óriási mértékű emelkedése kísérte.

A szovjet ipar általános gyors fejlődési üteme mellett a nemzeti köztársaságokban az ipar különösen gyorsan fejlődött. A nagyipar össztermelése 1940-ig 1913-hoz képest a Szovjetunió egészét tekintve csaknem 12-szeresére, a Kazah SZSZK-ban 20-szorosára, a Grúz SZSZK-ban 27-szeresére, a Kirgiz SZSZK-ban 153-szorosára, a Tadzsik SZSZK-ban 308-szorosára növekedett.

A szovjet hatalom megvalósulása után 48 olyan kis nép, amelynek addig saját írása sem volt, nyelvének megfelelő ábécéhez jutott. Míg a forradalom előtt a nemzetiségi vidékek lakosságának túlnyomó része írástudatlan volt, a szocialista forradalom nyomán a nemzeti köztársaságok lakosságának zöme már 1939-re írástudóvá vált. 1940-ig az általános- és középiskolai tanulók száma 1914—1915-höz képest a következő arányban emelkedett: az Azerbajdzsán SZSZK-ban 9-szeresére, az örmény SZSZK-ban 9,4-szeresére, a Kazah SZSZK-ban 10,9-szeresére, a Turkmen SZSZK-ban 35-szörösére, a Kirgiz SZSZK-ban 47-szeresére, az Üzbég SZSZK-ban 73-szorosára, a Tadzsik SZSZK-ban 822-szeresére.

A szocializmus felépítése következtében a nemzetek gyökeresen megváltoznak. A társadalmi viszonyok forradalmi átalakítása nyomán a tőkés társadalmat alkotó burzsoá nemzetek helyét új, szocialista nemzetek foglalják el, amelyek a régi, burzsoá nemzetek alapján keletkeznek. A kapitalizmus ellentétes érdekű osztályokra és csoportokra tagolja, a szocializmus viszont a társadalmi tulajdon és a közös érdekek alapján egyesíti a nemzeteket. Minden szocialista nemzet egységes, a munkásosztály vezette dolgozókból áll.

A szocializmus győzelme megszilárdította a Szovjetunióban élő népek gazdasági és politikai érdekeinek egységét, és formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrájuk felvirágzására vezetett.

A Szovjetuniónak a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszába lépése. A szocializmus győzelmével a Szovjetunió új fejlődési szakaszba, a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszába lépett. … A kommunizmus olyan társadalmi rend, amelyben nincsenek osztályok és osztálykülönbségek, minden termelőeszköz köztulajdonban van, a termelőerők színvonala biztosítja a termékbőséget, s a társadalmi élet vezérelve a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” elv. … A szocializmus és a kommunizmus egy és ugyanannak a kommunista társadalmi-gazdasági alakulatnak két foka. A szocializmus a kommunista társadalmi alakulat alsó foka, a kommunizmus pedig ennek az alakulatnak fejlettebb foka, felső foka. A szocializmus fejlődése a kommunizmus anyagi-termelési bázisának létrehozására és termékbőségre, a nép jólétének és kulturális színvonalának óriási arányú emelkedésére vezet. Ilyenformán a társadalmi fejlődés szocialista szakaszának befejezése egyszersmind a kommunizmusba való fokozatos átmenet megvalósítását is jelenti. Az egész népnek — a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek egyaránt létérdeke a kommunista rend megteremtése; minden dolgozó aktív építője a kommunizmusnak, amely a társadalom anyagi és kulturális virágzásának teljét jelenti.

Fontos mérföldkő volt a kommunizmusba vezető úton a harmadik ötéves terv. Az első három és fél év során (1938-tól 1941 júniusáig) sikeresen teljesítették a harmadik ötéves tervben megjelölt feladatokat. Az ipar, mindenekelőtt a nehézipar újabb, jelentős fejlődést ért el, tovább erősödött és még jobban fellendült a mezőgazdaság.

A szovjet népnek a kommunizmus felépítésére irányuló békés alkotó munkáját 1941-ben félbeszakította a fasiszta Németországnak és csatlósainak a Szovjetunió ellen indított hitszegő támadása.

A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja (1941—1945) az Oroszország történetéből ismert valamennyi háború között a legsúlyosabb volt. A háború bebizonyította, hogy a Szovjetunió a világ legszilárdabb és legéletképesebb társadalmi és államrendje. Bebizonyosodott, hogy a szovjet rend nemcsak a gazdasági és kulturális fellendülés megszervezésének legjobb formája — a békés építés éveiben, hanem minden népi erőnek az ellenség visszaverése érdekében történő mozgósítása szempontjából is a legjobb forma — háború idején. … Az ország hathatós védelmének a háború idején felhasznált hatalmas gazdasági bázisa már a háború előtti ötéves tervek éveiben, az iparosítás és a kollektivizálás politikájának megvalósítása során létrejött.

1940-ben a Szovjetunióban termeltek: 15 millió tonna nyersvasat, vagyis csaknem 4-szer annyit mint 1913-ban; 18,3 millió tonna acélt, vagyis 4 és félszer annyit mint 1913-ban; 166 millió tonna szenet, vagyis 5 és félszer annyit mint 1913-ban; 31 millió tonna olajat, vagyis 3 és félszer annyit mint 1913-ban; 38,3 millió tonna árugabonát, vagyis 17 millió tonnával többet mint 1913-ban; 2,7 millió tonna magvasgyapotot, vagyis 3 és félszer annyit mint 1913-ban.

A szocialista rend lehetővé tette, hogy a legrövidebb idő alatt jól megszervezett és gyorsan fejlődő hadigazdaságot teremtsenek a Szovjetunióban. A szovjet állam gazdasági alapja hasonlíthatatlanul életképesebbnek bizonyult, mint az ellenséges államok gazdasága. A szovjet állam, az ország több fontos vidékének ideiglenes elvesztése folytán előállott hihetetlenül nehéz körülmények között, a szocialista tervgazdaság előnyei következtében idejében meg tudta oldani az anyag-, munkaerő- és pénzforrások legmesszebbmenő mozgósítását és leghatékonyabb kihasználását. A szovjet állam nagyszámban épített új üzemeket, s gondoskodott az ipari termelésnek a győzelem biztosításához szükséges erőteljes növeléséről. Bár az ország gazdaságát óriási károk érték, a nagyarányú szocialista felhalmozás biztosította, hogy az ipari beruházások a háború végén túlszárnyalják a háború előtti színvonalat. A háború folyamán szakadatlanul tökéletesedett az ipari termelés technikája és szervezése, rohamosan növekedett a szovjet fegyverzet mennyisége és javult a minősége. A kolhozok és a szovhozok, a főbb mezőgazdasági vidékek ideiglenes ellenséges megszállása ellenére, alapjában komoly fennakadás nélkül ellátták a hadsereget és az országot élelmiszerrel, az ipart pedig nyersanyaggal. A kolhozrend kiállta a háború súlyos megpróbáltatásait, s bebizonyította életerejét.

A szovjet emberek sikeresen teljesítették a negyedik ötéves tervet (1946—1950), amelynek fő feladata az ország háború sújtotta vidékeinek helyreállítása, az ipar és a mezőgazdaság háború előtti színvonalának helyreállítása, majd jelentős túlszárnyalása volt. Az ipar terén a negyedik ötéves tervet határidő előtt teljesítették.

A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése nagy lépést jelentett a szovjet társadalom gazdasági és kulturális fejlődésében. Az ötödik ötéves terv (1951—1955), s a Kommunista Párt és a szovjet kormány által a szocialista termelés és a közfogyasztás további növeléséről ezt követően hozott határozatok feladata az volt, hogy biztosítsák a Szovjetunió további előrehaladását a kommunizmus felé.

A szocializmus győzelme a Szovjetunióban — óriási nemzetközi jelentőségű tény. Ez a győzelem újabb hatalmas csapást mért az imperializmus világrendszerére, még jobban megingatta annak pilléreit. A szocializmus megvalósulásával teljes nagyságában megmutatkozott a népgazdaság szocialista rendszerének fölénye a tőkés rendszerrel szemben. A kapitalizmusnak körülbelül egy évszázadra, a feudalizmusnak körülbelül két évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy fölényét a megelőző termelési módokkal szemben bebizonyítsa. A szocialista gazdasági rendszer már az átmeneti időszak éveiben, vagyis nem egészen húsz év alatt bebizonyította, hogy a kapitalizmussal szemben vitathatatlan fölényben van. A gyakorlatban bizonyosodott be a marxizmusnak, a munkásosztály forradalmi világnézetének helyessége, a szocialista forradalom lenini elméletének helyessége. Ez erősítette a dolgozó tömegeknek a munkásosztály erejébe, a szocializmus világméretekben megvalósuló végleges győzelmébe vetett hitét.

Rövid összefoglalás

  1. A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak folyamán a Szovjetunióban a gazdaság valamennyi ágában felszámolták a kapitalista elemeket, a szocialista rendszer a népgazdaság egyetlen rendszerévé vált, létrejött a szocialista társadalom gazdasági bázisa. A szocializmus győzelme a Szovjetunió Alkotmányában,a világ legdemokratikusabb alkotmányában jutott kifejezésre, amelyben ezt a győzelmet törvényhozási úton rögzítették.
  2. A szocializmus olyan rend, amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonának két formáján, az állami tulajdonon (köztulajdonon) és a szövetkezeti-kolhoztulajdonon alapul, olyan rend, amelynem ismeri az embernek ember által való kizsákmányolását, amelyben a népgazdaság a dolgozók növekvő szükségleteinek a termelés szakadatlan növekedése útján történő minél teljesebb kielégítése céljábóltervszerűen fejlődik, s amelyben megvalósul a munka szerinti elosztás elve.
  3. A szocialista társadalom két baráti osztályból — a munkásosztályból és a parasztságból, továbbá a munkásosztállyal és a parasztsággal szorosan összeforrott értelmiségből tevődik össze. A szocializmus győzelme a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének gyökeres megjavulására, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét felszámolására, a nemzetek közötti egyenlőtlenség megszüntetésére és új, szocialista nemzetek kialakulására vezetett.
  4. A szocializmus győzelmével a Szovjetunió a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszába lépett. A szocialista rend előnyei folytán a Szovjetunió gazdasági és katonai győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban. A háború után a Szovjetunió igen rövid idő alatt helyreállította a népgazdaságot, elérte a népgazdaság újabb, hatalmas arányú fellendülését, és sikeresen folytatja útját a kommunizmus felé. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban világtörténelmi jelentőségű tény. Ez a győzelem a gyakorlatban bizonyította be a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .