A Magyar Békekör hírei

A Magyar Békekör 2021. február 7.-én skypeon konferencia-beszélgetést tartott.
Az alábbi kérdések kerültek szóba:
1./ A tagsági felelősség kérdése,
2./ az új amerikai kormány külpolitikája.
A kitűzött kérdések közül a harmadik pontot (Hogyan viszonyuljon a Békekör a 2022. évi országgyűlési választáshoz, a kormányhoz és ellenzékéhez?) korainak találták, ezért egyelőre levették a napirendről.

Az első napirendi pont megbeszélésére a Hirschler Tamás – Salga István által írt Szanyi Tibor új pártjáról szóló értekezés adott aktualitást.

– Egyetértettünk abban, hogy senkinek sincs joga a Békekör belső levelezési listáját más oldalakéhoz, csoportokéhoz, címzettekéhez csatolni, belső dolgainkat, üzenetváltásainkat a Békekörhöz nem tartozó személyekkel megosztani, sem pedig kívülállók anyagainak terjesztésére kihasználni. A tagsági levelezőlistán folytatott üzenetváltásaink belügyként kezelendőek! Belső dolgaink csak ránk tartoznak. Ha egy tagunk fontosnak tartja megosztani velünk mások véleményét, mert úgy találja, hogy azok a Békekör politikai profiljába vágnak, akkor azt úgy kell megtennie, hogy személyesen tálalja, előadja, mit akar, és kikéri a többi tag véleményét arról, hogy foglalkozzunk-e vele, nem pedig közvetlenül beáramoltatja velünk kapcsolatban nem álló olyan szervezetek, csoportok nézeteit, véleményét és vitáját, amelyekkel ő áll kapcsolatban, és folytat velük személyes levelezést.

–       A Békekör nem vesz részt a választási kampányban, egyik párt mellett sem kötelezi el magát, de nem kíván semleges maradni sem a tekintetben, hogy kormány és/vagy ellenzéke mit kíván tenni az egyenjogú békés együttműködés érdekében nemzetközi síkon, és a hazai társadalmi egyenjogúság érdekében, belső békénkért. Figyelemmel kell kísérnünk a hatalmi és ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos politikai szándékát, és abból kiindulva kell majd reagálnunk rájuk, hogy mi mit tartunk kívánatosnak hazánk békéje és biztonsága, a kooperativitásra épülő világrend megteremtése szempontjából. Tekintettel arra, hogy Hirschler Tamás nem vett részt a beszélgetésen, ezennel felkérjük, tegyen javaslatot milyen magatartás követését ajánlja a Békekörnek az országgyűlési választást megelőző időszakban a kommunikáció és esetleges politikai állásfoglalásunk dolgában. Kitértünk HT-nak arra a felvetésére is, hogy hozzunk létre egy nem belső levelezési listát, lehetőséget adva a kívülállók vélemény-nyilvánítására. Kérjük, H. Tamást, terjessze elénk ezzel kapcsolatos elképzelését, egyszersmind tudassa, vállalná-e egy ilyen levelező fórumnak a karbantartását, figyelembe véve, hogy a Békekör Facebook oldalán lehetőség van a kívülállók vélemény-nyilvánítására.

–       Petráss László Javasolta hogy tegyük hangsúlyosabbá a nyilvánosság előtt belső hazai dolgainkkal kapcsolatos nézeteinket. Javasolta továbbá a Békekör megjelenését az Instagramon, mert a fiatalok inkább azt használják, mint a Facebookot.

–       A második napirendi pontról. Egyszerre ígéretesek és nyugtalanítóak az új amerikai elnök és kormányának első külpolitikai lépései. Üdvözölendő a START egyezmény meghosszabbítása öt évre, a párizsi klímaegyezményhez való csatlakozás, és az iráni atom-megállapodáshoz várható  visszatérés. Viszont aggodalomra ad okot az amerikai világhatalmi hegemónia helyreállítására irányuló törekvés, hiszen ez minden bizonnyal beleütközik majd Oroszország és Kína ellenállásába, sőt másokéba is, és a feszültség kiéleződésével fenyeget. Véleményünk szerint a reálpolitika kompromisszumot követel Amerikától az “amerikai érdekek” mások érdekeinek rovására történő érvényesítése helyett. Elhangzott: Amerika akkor tölthetné be a vezető szerepet, ha a békés együttműködés felé venne irányt világuralmi ambíciói helyett.

–       A Magyar Békekörnek folyamatosan követnie kell a világpolitikai eseményeket, köztük Németország az Unió viszonyát Oroszországgal. Gondolva itt pl. az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték Egyesült Államok tiltakozása ellenére történő megépítésére. Egyszersmind a nyugati szövetségi rendszer állapotának alakulására, Biden törekvésére, hogy megerősítse a NATO-t.

Összefoglalta: Koszó László és Simó Endre

De ez egyformán értendő Trumpra is.

Egyik kutya a másik eb!

Ne legyen félreértés. Pont ez az amitől féltem Bidennel kapcsolatban. A szép ígérteke lassan a feledés homályába merülnek, és ez a demens vénember ott folytatja, ahogy Obama alelnökeként abbahagyta ( persze nem ő személy szerint, hanem a mögötte álló  háttérhatalom, amely ugyebár nem létezik).

Emlékeztetni szeretnélek benneteket: Kutyából nem lesz szalonna!

Felhívom a figyelmet, hogy nemrégiben hivatkoztam egy korábbi ( 4 évvel ezelőtti) előadásomra (sajnos csekély érdeklődés mellett) ahol számításim szerint az akkori atomerővel a világon 11,25 milliárd embert lehetett elpusztítani, az élő és épített világgal együtt. Hova akar ez a vén majom még fejleszteni?

Remélem a Bidennek hurrázók lassan észhez térnek!    Újra leírom: Egyik kutya a másik eb!

Meglehetősen nehéz Biden lépését az átfogó katonai megmérettetés nélkülinek láttatni!

Sőt! Véleményem szeint a 740 milliár $ katonai költségvetési keret, melynek jóváhagyását Trump megvétózta, de az amerikai történelemben eddig páratlan módon az elnöki vétót a törvényhozás érvénytelenítette.

A Biden adminisztráció azonban fel kívánja használni ezt a keretet (is.), hadászati fejlesztésekre.

Nem áll módomban tanulmányozni az ÚJ START egyezményt , ezért nem tudom, hogy az atomfegyverek fejlesztésére abből az összegből mennyit csoportosítanak?

A valódi „erődemonstrácinak” azt tartanám, ha az új amerikai vezetés, fontolóra venné az támadójellegű atomfegyer-arzenál leépítését a fejlesztés helyett.

 

„Az amerikai képviselőház hatályon kívül helyezte hétfőn Donald Trump leköszönő elnök vétóját, és elfogadta a 740 milliárd dollár keretösszegű jövő évi katonai költségvetést. Ez a költségvetés az amerikai védelmi stratégia sarokköve” – írta az MTI.

Magyar Békekör Biden elnök első külpolitikai lépéseiről

Washington, 2021. február 5. péntek (MB)

Joe Biden első nemzetközi intézkedései arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok új elnöke átfogó katonai megmérettetés nélkül próbálja konszolidálni országának meggyengült világhatalmi helyzetét az erősödő kínai és orosz befolyással szemben – értékelte a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

A hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról (Új START) szóló orosz-amerikai megállapodás öt éves meghosszabbításának aláírásával egyidejűleg meghirdette a feltartóztatás politikáját is a két keleti nagyhatalommal szemben. De árnyalta is ezt a szembesülést azzal, hogy ahol az USA érdeke megkívánja, együtt fog működni mindkettővel. Az Új START meghosszabbításával az Egyesült Államok lehetőséget biztosít magának arra, hogy elkerüljön egy újabb fegyverkezési versenyt, mérsékelje katonai kiadásait, és nagyobb gondot fordítson súlyos hazai társadalmi gondjainak enyhítésére – Biden szóhasználatával élve – a sebek gyógyítására. Amerika megtépázott világhatalmi szerepének visszaszerzéséért nagyobb szerepet szán a diplomáciának, a sokoldalú együttműködés rendszerének. „Globális hatalmunk földelő vezetékének” nevezte az amerikai diplomáciát, és azt mondta az amerikai diplomatáknak, hogy ők állnak mindannak a középpontjában, amit neki szándékában áll megtenni, ők a szív a szövetségek újjáépítésében.

Biden offenzív magatartást kíván tanúsítani Oroszországgal és Kínával szemben az emberi jogok és a demokrácia terén. (Azt mondta telefonon Putyinnak, hogy véget ért az idő, amikor „átgördülhetett Amerika felett”, mint Trumppal tehette.) Amerika a szabadság világítótornya lesz, és a demokrácia iránti kérlelhetetlen elkötelezettségére kívánja alapozni a világ élén korábban betöltött vezető szerepét – tűnik ki megnyilvánulásaiból.

Biden véleménye szerint elsősorban Kína, másodsorban Oroszország áll Amerika vezető szerepe visszaszerzésének útjában. Elképzelése szerint a „két diktatúra” alól ki lehet húzni a talajt, ha kívülről segítenek a hatalom belső ellenzékének, beleértve a hatalmon lévő pártok azon köreit is, amelyek szemben állnak vagy bírálják Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vonalát, különös tekintettel a két ország szoros, de nem problémamentes kapcsolatára. Első lépésként védelmébe vette a nem politikai okokból bebörtönzött Alekszej Navalnijt, és Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésén követelte tőle azonnali kiengedését. Kiállásával az orosz ellenzék vezető személyisége mellett, felhevítette az orosz ellenzéki mozgalom aktivitását Putyin ellen.

Az új washingtoni külpolitika szerint az eddigi szankciópolitika kimerítette lehetőségeit, alkalmatlannak bizonyult a két keleti nagyhatalom helyzetének aláásására. Új szankciókkal és módszerekkel arra kell kiélezni az orosz és a kínai belső ellentéteket, meggyengíteni őket, éket verni Kína és Oroszország közé Amerika világhatalmi szerepének helyreállítása érdekében.

Biden ennek a fő célnak rendeli alá az Egyesült Államok eddigi katonai szerepvállalását. Fölhagy olyan konfliktusok támogatásával, amelyek ellenségévé tettek olyanokat is, akik nem feltétlenül azok. Bejelentette, hogy kormánya nem támogatja többé Szaúd-Arábia háborúját Jemennel szemben, hanem diplomáciai megoldást keres a konfliktusra. Várhatóan békülékenyebb hangot üt meg Iránnal szemben is, megpróbálván megnyerni Teheránt az atommegállapodáshoz (JCPOA) történő visszatérésről szól politikai tárgyalásokon. Megnyerő magatartást tanúsít a palesztinok iránt: Trumppal ellentétben támogatja a két állami megoldást.

Sem Oroszországgal, sem Kínával szemben nem akarja csökkenteni az amerikai katonai nyomást. Ellenkezőleg. Felülvizsgálta elődjének döntését a Németországban állomásozó 34.500 fős amerikai haderő létszámának 9500 fővel történő csökkentéséről, és haditengerészeti egységeket vezényelt a Dél-kínai tengerre. Anyagi és katonai támogatásáról biztosította az ukrán vezetést Oroszországgal szemben, s segíteni akar neki integrálódásában az euro-atlanti szövetségi rendszerbe. (Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszióval indokolta kiállását Kijev mellett.)

Elszántságára jellemzően kijelentette: „Az Egyesült Államok nem fog habozni levonni a következtetéseket Oroszország azon lépéseiből, amelyek nem állnak az érdekében”.

A Magyar Békekör tudósítójának értékelése szerint a Deep State hatalmi célját illetően nincs változás. Trump után Bidentől is azt várja, hogy helyreállítsa Amerika hegemóniáját a világban. Lényegét tekintve mindkét elnök ugyanazt fogalmazta meg választási kampányában: Trump jelszava: „Tegyük Amerikát újra naggyá”, Bidené: „Helyre kell állítani Amerika helyét a világban”. Viszont részben különböznek a cél megvalósításához rendelt eszközök. Nagyobb hangsúlyt kap a diplomácia, mint Trump idejében, és várhatóan felerősödik azoknak az államhatalmi szerveknek az aktivitása, amelyek illegális módszerekkel igyekeznek majd érvényt szerezni az amerikai finánctőke világhatalmi érdekeinek az ellenségesnek minősített államokban.

Iráni Iszlám Köztársaság – 42 éves harc a szabad fejlődésért

Teherán, Budapest, 2021. február 8. hétfő (MB)

Február 11-én lesz 42 éve annak, hogy Iránban megdöntötték a monarchiát, kikiáltották az Iszlám Köztársaságot, és irányt vettek a független, szabad fejlődés felé – emlékeztet a történtekre a Magyar Békekör.

    A Pahlevi dinasztia nyugatbarát rendszerének megdöntését azóta sem tudja megemészteni a „Hét nővér”. A Köztársaság megszüntette a Shell, a British Petroleum és a Mobil-Exxon kiváltságait, visszavonta a sah nekik adott koncesszióját, és nemzeti tulajdonba vette a világ ötödik olajban leggazdagabb államának természeti kincsét.  A monopóliumok érdekeit képviselő politika 42 év alatt mindent elkövetett, hogy megbuktassa a köztársasági rendet, és visszaszerezze, ami nem az övé. 1980-ban ráuszították Irakot Iránra, de Irán megvédte szuverenitását a nyolc éves háborúban. Később szankciókkal és embargókkal próbálkoztak, hogy megakadályozzák az ország fejlődését, és az iráni olaj kijutását a világpiacra. Legutóbb politikai gyilkosságokra vetemedtek: 2020. január 3-án Bagdadban meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, majd Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudóssal végeztek 2020. november 27-én Teheránban.

    Nem kétséges, hogy galád tetteikkel sebet ejtettek az iráni társadalmon, de térdre kényszeríteni nem tudták. Irán a mostoha körülmények között is talpon maradt, fejlődött és eljutott oda, hogy szolgálatába állítsa az atomenergiát. Okos diplomáciával új szövetségesekre tett szert Oroszországban és Kínában. Olyanokra, akik egyenjogú partnernek tekintik, nem pedig önös céljaikat követik vele szemben. Irán hasznos kapcsolatot épített ki az Eurázsiai Gazdasági Unióval és csatlakozni kíván az Almati székhelyű Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz, valamint a BRICS-csoporthoz, kapcsolatban áll a Sanghaji Együttműködési Szervezettel, és felajánlották neki a csatlakozás lehetőségét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (CSTO).

     Felismervén stratégiájuk eredménytelenségét, a nyugati hatalmak elfogadták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, továbbá Németország és az EU közös atom-megállapodást (JCPOA) kössön Iránnal az atomenergia felhasználásáról. De Trump elnök idején felülkerekedtek a neokolonialista ösztönök az Egyesült Államok vezetésén, és Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött szerződést. Joe Biden, az USA új elnöke ugyan hajlandóságot mutat arra, hogy kormánya visszatérjen a szerződő felek közé, de megpróbálja olyan feltételekhez kötni, amelyeknek elfogadásától azt reméli, hogy Irán engedményeket tesz majd az amerikai érdekeknek. Ali Hámenei ajatollah és Hasszán Rohani elnök ezzel szemben azt szabja az USA visszatérésének feltételéül, hogy helyezze hatályon kívül az ország ellen foganatosított szankciókat. Irán kész tiszteletben tartani az eredeti JCPOA megállapodást, de nem fogad el diktátumokat.

     Az iráni nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Békekör elismerését fejezi ki az iráni politikai vezetés provokációkkal és politikai gyilkosságokkal szemben tanúsított higgadt, önmegtartóztató magatartásáért. Józanságra és politikai érettségre utal, hogy az iráni vezetés nem hagyta felülkerekedni magán a bosszúvágyat, hanem a magasabb célt tartotta szem előtt: a háború elkerülését egy olyan térségben, ahonnan könnyen világméretűvé eszkalálódhat. Erkölcsi tartásával Irán újfent bizonyította, hogy a békét és a békés fejlődést nem csak magára nézve tartja fontosnak, hanem az emberiségre nézve is, és kész áldozatot is vállalni érte.+++

 

Kiadta: Magyar Békekör

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .