A szocialista termelési mód

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A szocialista termelési mód megvalósulásaAz ország iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának sikerei nyomán a Szovjetunió osztályerőviszonyai gyökeresen megváltoztak a szocializmus javára, a kapitalizmus hátrányára. 1929 második feléig a kapitalista elemek elleni döntő támadás főleg a városban folyt. A parasztgazdaságok teljes kollektivizálására és a kulákság, mint osztály felszámolására való áttéréssel ez a támadás a falura is kiterjedt, s így általános támadás jellegét öltötte. Megkezdődött a szocializmusnak az egész frontra kiterjedő általános támadása. A kapitalista szektor a parasztság zömének a szocializmus felé fordulása következtében elvesztette kisárutermelő bázisát, s hovatovább teljesen letűnt a színről. 1930-ban a szocialista gazdasági formák már kezükben tartották az egész népgazdaság gyeplőjét. Ez azt jelentette, hogy a Szovjetunió a szocializmus időszakába lépett.

Az első ötéves terv eredményeként a Szovjetunióban — az élenjáró technikával ellátott szocialista ipar és nagyüzemi kollektív mezőgazdaság formájában — felépült a szocialista gazdaság fundamentuma. Az iparban felszámolták a kapitalista elemeket. A kollektivizálás az ország fő mezőgazdasági vidékein alapjában megvalósult; a kulákságot szétzúzták, bár még nem semmisítették meg teljesen. Befejeződött az áttérés a szovjet kereskedelemre, a kapitalisták — a kis- és nagykapitalisták — nélküli kereskedelemre; az állami, a szövetkezeti és a kolhozkereskedelem teljesen kiszorította a magánkereskedelmet.

második ötéves terv kezdetén a Szovjetunió gazdasága már nem több szektorból álló gazdaság volt. A korábbi öt gazdasági szektor közül három — a magángazdasági kapitalizmus, az államkapitalizmus és a patriarchális gazdaság — már nem volt meg; a kisárutermelő szektor másodrendű helyre szorult; a szocialista szektor az egész népgazdaságban osztatlanul uralkodó, egyedüli meghatározó erővé vált. Ez azt jelentette, hogy a szovjet hatalom ettől kezdve a városban és a falun egyaránt szocialista alapra támaszkodott.

A második ötéves terv idején befejeződött az egész népgazdaság technikai újjáalakításaA Szovjetunió gazdaságilag független, a gazdasága és védelme számára szükséges technikai felszerelést biztosító országgá vált. A népgazdaság valamennyi ágában nagyszámú káder fejlődött ki, akik jól megtanulták az új technika kezelését.

Az ÖK(b)P XVIII. kongresszusa megállapította: „megoldottuk a második ötéves terv fő történelmi feladatát — végleg felszámoltuk valamennyi kizsákmányoló osztályt, teljesen megszüntettük azokat az okokat, melyek az ember ember általi kizsákmányolását és a társadalom kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra tagozódását előidézik. Megoldottuk a szocialista forradalom rendkívül nehéz feladatát: befejeztük a mezőgazdaság kollektivizálását, végérvényesen megerősödött a kolhozrend”.: Az ÖK(b)P XVIII. kongresszusának határozatai. Lásd Az SZKP kongresszusainak, konferenciáinak és központi bizottsági plénumainak határozatai. III. rész. Szikra 1954. 398. old.* A kollektivizálás befejezése végleg kiirtotta a gazdaságból a kapitalizmus gyökereit. Véget ért a parasztság differenciálódása, a mezőgazdaság nem szült többé kapitalista elemeket.

Megszűnt az átmeneti időszak fő ellentmondása, a fejlődő szocializmus és a megdöntött, de eleinte még erős, a kisárutermelésben bázissal rendelkező kapitalizmus közötti ellentmondásA „ki kit győz le” kérdése a szocializmus javára dőlt el. A szocialista gazdasági formák győzelmét szem előtt tartó nép elérte célját. Lenin azt mondotta, hogy a szovjet állam a nepet komolyan és hosszú időre vezeti be, de nem örökre, s hogy a nep Oroszországa szocialista Oroszországgá lesz. Lenin tudományos előrelátása valóra vált. A szocializmus győzelme az átmeneti időszak végét, a nep végét jelentette.

szocializmus olyan rend, amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonának két formáján, az állami tulajdonon (köztulajdonon) és a szövetkezeti-kolhoztulajdonon alapul, olyan rend, amely nem ismeri az embernek ember által való kizsákmányolását, amelyben a népgazdaság a dolgozók növekvő szükségleteinek a termelés szakadatlan növekedése útján történő minél teljesebb kielégítése céljából tervszerűen fejlődik, s amelyben megvalósul a munka szerinti elosztás elve.

A szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelme az emberiség történetének legmélyrehatóbb forradalmi átalakulása volt.

A társadalom osztályösszetételében végbement változások. A Szovjetunióban a szocialista gazdaság felépítése nyomán gyökeres változások mentek végbe a társadalom osztályösszetételébenA szocializmusban nincsenek kizsákmányoló osztályok. A szocialista társadalom két baráti dolgozó osztályból — a munkásosztályból és a parasztságból, továbbá az e két osztállyal szorosan összeforrott értelmiségből tevődik össze.

A szocializmus győzelme gyökeresen megváltoztatta a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség jellegét és helyzetét.

munkásosztály nem olyan osztály többé, amely meg van fosztva a termelőeszközöktől, amely eladja munkaerejét, s amelyet kapitalisták kizsákmányolnak. Teljesen új, a történelemben eddig ismeretlen osztállyá vált, amely az egész néppel együtt birtokolja a termelőeszközöket, s felszabadult a kizsákmányolás járma alól. A Szovjetunió munkásosztálya az állami tulajdonra (köztulajdonra) és a szocialista munkára alapozza létét. A munkásosztály a társadalom élenjáró osztálya, a társadalom fejlődésének vezető ereje. Ezért a Szovjetunióban a társadalom állami irányítása (a diktatúra) a munkásosztályt illeti meg.

parasztság szétforgácsolt kistermelők osztályából, amely a magántulajdonra, az egyéni munkára és a kezdetleges technikára alapozza létét, s amelyet a földbirtokosok, kulákok, kereskedők és uzsorások kizsákmányolnak, teljesen új osztállyá vált, amilyen még nem volt a történelemben. A Szovjetunió parasztsága felszabadult a kizsákmányolás járma alól; munkáját és vagyonát a közös szövetkezeti-kolhoztulajdonra, a kollektív munkára és az élenjáró technikára alapozza. A parasztság a munkásosztállyal szoros szövetségben és annak vezetésével tevékenyen részt vesz a szovjet államnak, a munkások és a parasztok szocialista államának igazgatásában.

A szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelme teljesen véget vetett annak a helyzetnek, amelyben a város kizsákmányolta a falut, a kapitalizmus tönkretette a parasztságot. Ezzel felszámolta a város és falu közötti évszázados ellentétet. A város, amely a kapitalizmusban a falu kizsákmányolásának központja, a szocializmusban a falu gazdasági, politikai és kulturális támogatásának központja lett. Az az óriási segítség, amelyet a szocialista város a parasztságnak a földbirtokosok és a kulákság felszámolása, továbbá a parasztságnak, a kolhozoknak traktorokkal és egyéb gépekkel való rendszeres ellátása terén nyújtott, szorosabbra fűzte és tartós barátsággá változtatta a munkás-paraszt szövetséget.

A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely teljes egészében a dolgozóké, összehasonlító árakon számítva, 1937-ig 1913-hoz képest több mint a 4½-szeresére növekedett. A nagyipar által előállított egyéni fogyasztási cikkek termelése 1937-ben csaknem 6-szorosa volt az 1913. évinek. A munkások és az alkalmazottak reálbére csupán a második ötéves terv idején megkétszereződött.

Az általános- és középiskolai tanulok száma az 1914. évi 7,9 millióról 1937-ig 29,6 millióra, a főiskolai hallgatók száma 117 000-ról 547 200-ra, a könyvek példányszáma 86,7 millióról 673,5 millióra, az újságok együttes példányszáma 2,7 millióról 36,2 millióra emelkedett.

1936-ban a főiskolai hallgatók 42%-a, a technikumok hallgatóinak pedig 48%-a volt nő. 1935-ben a Szovjetunió ipari főiskoláinak hallgatói között a nők aránya hétszer akkora volt, mint Németországban, tízszer akkora, mint Angliában és hússzor akkora, mint Olaszországban. 1940-ig az orvosnők száma 1913-hoz képest a 40-szeresére nőtt. 1913-ban az orvosoknak csupán 9,7%-a volt nő, 1940-ben viszont már körülbelül 60%-a.

A Szovjetunió szocialista gazdaságában és osztály összetételében végbement gyökeres változások az állami felépítmény terén is kifejezésre jutottak. A szovjet szocialista állam fejlődése során az átmeneti időszakban két fő szakaszon ment át. Az első szakasz a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól a kizsákmányoló osztályok felszámolásáig terjedő időszakot öleli fel. Ebben az időszakban az állam elnyomta a megdöntött osztályokat, megvédte az országot a külső támadással szemben. Teljesítette az állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkcióját is, de ez a funkció akkor még nem bontakozott ki teljes mértékben. Fejlődésének második szakaszában az a feladat állt a szovjet állam előtt, hogy az egész országban megszervezze a szocialista gazdaságot, és felszámolja a kapitalista elemek utolsó maradványait. A kizsákmányolok elnyomásának funkciója megszűnt, helyét a szocialista tulajdon védelme foglalta el; megmaradt a honvédelemmel, az országnak a kapitalista környezettel szembeni katonai védelemmel kapcsolatos funkció. A szocialista alap létrejötte biztosította az állami szervek gazdasági-szervező és kulturális-nevelő munkájának teljes kibontakozását.

A bekövetkezett változások nyomán 1936-ban elfogadták a Szovjetunió új Alkotmányát, amelyben törvényhozási úton rögzítették a szocializmus elveit és fő alapjait. Az Alkotmány nem szorítkozik az állampolgárok formális jogainak leszögezésére, hanem a fő súlyt e jogok reális biztosítására helyezi. Így például a Szovjetunió Alkotmánya nemcsak egyszerűen kinyilatkoztatja a dolgozóknak a munkához, a pihenéshez, öregség, betegség vagy a munkaképesség elvesztése esetén az anyagi ellátáshoz, továbbá a művelődéshez való jogát. E jogok reális megvalósítását a népgazdaság szocialista rendszere, a munkanélküliség megszűnése, a nyolcórás munkanap, a munkások és alkalmazottak évi fizetett szabadsága, a munkások és alkalmazottak állami eszközökből fedezett társadalombiztosítása, a szanatóriumoknak és üdülőknek a dolgozók rendelkezésére bocsátott kiterjedt hálózata, az anyák és gyermekek érdekeinek állami védelme, az ingyenes hétéves oktatás, a diákoknak fizetett állami ösztöndíjak és egyéb anyagi eszközök biztosítják. Ilyenformán a Szovjetunióban a szocializmus győzelme létrehozta azt a szilárd gazdasági alapot, amely biztosítja, hogy a dolgozók valóban élhessenek jogaikkal. Ebben a szovjet társadalomnak és a Szovjetunió Alkotmányának igazi szocialista demokratizmusa jut kifejezésre.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .