Antifasiszta akciók Németországban

  1. Az Antifasiszta Bizottság és az Antifasiszta Világliga

A Liga megalakítására tett első lépések már jól mutatták azt, amit az Antifasiszta Bizottság létrehozása még nem jelzett egyértelműen: az antifasiszta harc szervezésének korábbi, a Komintern III. plénumán határozatban rögzített koncepciója leszűkült. Míg ugyanis a határozatban egyértelműen leszögezték, hogy „A legkülönbözőbb irányzatú munkáspártok, munkásszervezetek stb. minden országban hozzanak létre külön szervezetet a fasizmus elleni harc irányítására”, addig a Liga programja csupán azt tartalmazta, amit a határozat második részében a Nemzetközi Antifasiszta Bizottságra vonatkozóan megfogalmaztak.59 – KIVD 168-169. old.* Az is valószínű, hogy Münzenberg a kialakult helyzetre való tekintettel tudatosan törekedett a pártoktól teljesen független szervezet létrehozására, hiszen az adott körülmények között aligha volt kilátás maguknak a pártoknak az együttműködésére. A Kominternben viszont nem támogatták teljes mértékben e törekvését. Az Antifasiszta Ligánál nem emeltek kifogást, az átszervezett Antifasiszta Bizottság munkájáról felterjesztett terveket azonban, mivel többnyire szoros kapcsolatban voltak a németországi politikával, minden esetben egyeztették a KPD vezetőségével, illetve Münzenberget szólították fel, hogy a teendőket és elképzeléseit először a német párttal beszélje meg. Megállapodásra végül is november első hetében került sor. A KPD nem csupán az Antifasiszta Bizottság működéséhez járult hozzá, hanem elfogadta a ligával kapcsolatos elképzeléseket is, mégpedig abban a formában, ahogyan azt Münzenberg eredetileg már vázolta. Szorosabb együttműködésre ugyan nem került sor, de a német párt jelentős segítséget nyújtott a bizottság propagandaanyagainak terjesztéséhez. Vállalta, hogy a Chronikból 5000 példányt átvesz, illetve más hasonló kiadványok terjesztésében közreműködik.

Az Antifasiszta Bizottság munkája november közepére rendszeressé vált, apparátusa is kiegészült. Mint Münzenberg írta, ekkor már három munkatárssal és két technikai segéderővel dolgozott.60 – CPA IML 543. f. l. d. 104. old.* A munka három területen folyt: gyűjtötték és feldolgozták a fasiszta szervezetekre vonatkozó írásokat, agitációs anyagokat állítottak össze és publikáltak. A bizottság rendszeres kapcsolatot létesített Németországon kívül Ausztriával, Franciaországgal, Olaszországgal, az Egyesült Államokkal, a skandináv államokkal, információkat szerzett Csehszlovákiából és a Balkánról. A kommunista szervezetek mellett különös figyelmet fordítottak „a baloldali szocialista, radiális polgári és értelmiségi csoportok” szervezésére, tájékoztató anyagokkal való ellátásra, cikkeket igyekeztek elhelyezni orgánumaikban.

Rendszeressé vált a bizottság publikációs tevékenysége, emelkedett a kiadványok példányszáma és nőtt a terjedelmük. Ebben az időszakban a Chronik átlagosan már 10 000 példányban jelent meg, terjedelme pedig több mint duplájára nőtt. (Általában 12-14 oldalas volt, de néhány száma elérte a 16 oldalt is.) Bár a heti megjelenést, ahogyan eredetileg tervezték, nem tudták biztosítani, a lap legalább tíznaponként rendszeresen megjelent, a korábbinál szebb kivitelben. A dokumentáció áttekinthetőségét a témacsoportok jobb kiemelésén kívül gazdagabb illusztrálással segítették elő. A közölt anyagok jól mutatják az Antifasiszta Bizottság kapcsolatainak bővülését. A jobboldali és a fasiszta szervezetek németországi tevékenysége mellett már figyelemmel kísérik a bolgár, olasz, francia, angol, amerikai, magyar, osztrák, finn, spanyol, svájci, román mozgalmakat is.61 – Chronik. 1923. 5-10. old.* A dokumentáció mellett egyre nagyobb terjedelemben közölnek elemző cikkeket. E tanulmány jellegű írások eltérnek a kommunista sajtóban általában megjelenőktől: céljuk elsősorban a történtek bemutatása, és szinte egyáltalán nem foglalkoznak a forradalmi mozgalommal. Ez az egyoldalúság az Antifasiszta Bizottság feladatából következik, amelynek lényege, hogy elemző áttekintést, részletes tájékoztatást adjon a jobboldali és a fasiszta szervezetek tevékenységéről.

Hasonló jellegűek voltak az Antifasiszta Világliga füzetei is, amelyekből összesen hat jelent meg. A kis formátumú, 12-50 oldalas kiadványok közül kettő a német fasizmussal (a Hitler-puccsal, majd az azt követő hanyatlással), egy a fasizmusnak a nemzetközi politikában játszott szerepével, egy a bulgáriai terrorral foglalkozott. Az elsőként megjelenő két füzet egyikét, az Antifasiszta Világliga programját tartalmazó kiadványt már ismertettük. Közülük a másik az értelmiség és a fasizmus kapcsolatát elemzi. Mindkét munka tartalmaz olyan részeket, amelyek túllépnek az ismeretterjesztő jellegen, és foglalkoznak az antifasiszta harc konkrét lehetőségeivel.62

62 2. füzet: Dr. Karl Müller: Wir Intellektuellen und der Faschismus. (16. old.); 3. füzet: Kahrs Verrat, Ludendorffs Fall, Hitlers Sturz, der nationalsozialistische Weg zu Deutschlands Untergang. (16 old.); 4. füzet; Weltpolitik und Faschismus. (12. old.); 5. füzet: Matthias Egelhuber: Glück und Ende der deutschen Nationalsozialismus. (50. old.); 6. füzet: Massenmorde, Weisser Schrecken im faschistischen Bulgarien. (20. old.); 1923. Amstermdam. AWL. Van De Bruin.*

Sem a Chronikban, sem pedig a Liga füzeteiben nem érzékelhető az egységfront-politika leszűkülése. A szociáldemokrácia és a polgári pártok bírálata mérsékelt, célja az antifasiszta összefogás elősegítése. Ebből a szempontból kérdőjelezik meg a Chronik hasábjain az olasz jobboldali szocialisták Nenni-Vella csoportjának politikáját, akik megrettenve a fasiszta terrortól, a kivárás politikáját folytatják; így bírálják a német szociáldemokráciát.63 – Chronik, 1923. 11. szám. december 11. 9. old.; 9. szám. november 16. 1. old.* Münzenbergék tovább hirdetik a munkás-egységfrontnál szélesebb antifasiszta összefogás szükségességét is – elsősorban a Liga létrehozását sürgető dokumentumokban. Így a bulgáriai terrort leleplező brosúra végén a következő felhívás található: „Munkások, parasztok, polgárok!… Elég vér folyt már, elég az erőszakból, a terrorból és a bűncselekményekből. Csatlakozzatok az Antifasiszta Világligához, kezdjetek harcot a nemzetközi reakció és a fasizmus ellen.”64

64 6. füzet 20. old. – A bulgáriai eseményekkel, a szeptemberi felkelés előkészítésével és a vereségből levont tanulságokkal nem kívánok foglalkozni, mivel ez az eseménysor nem szerves része a nemzetközi kommunista mozgalom fasizmus-elemzésének és antifasiszta politikájának. A KIVB, amikor bírálta a bolgár párt helytelen politikáját, amelyre éppúgy az eseményektől való elzárkózás volt jellemző a június 9-i Cankov puccs idején és az azt követő napokban, mint annak idején az OKP esetében, elsősorban a katonai-fasiszta államcsínnyel szembeni népi összefogás lehetőségeit mérlegelte. Ennek alapján foglalt állást a KI a Bolgár Népi Földműves Szövetséggel közösen indítandó fegyveres felkelés és a bolgár munkás-paraszt kormány mellett. (Georgij Dimitrov: Vidajuscsijszja gyejatyel kommunyisztyicseszkovo dvizsenyija. Izdatyelsztvo Polityicseszkoj Lityeraturi. Moszkva 1972. 62-66. old. Georgi Georgiev: Bulgarien— September 1923. Dietz. Berlin 1977. 35-37. old.) — A korszakban nem folytak viták a bolgár fasizmus jellegéről, és elemzésére is csupán néhány írás vállalkozott. Ezért ilyen jellegű anyagok felhasználására nem kerülhetett sor az 1965-1972 között lezajlott vitákban. (Ismerteti Szlavka Petrova: Viták a fasizmusról Bulgáriában. Párttörténeti Közlemények, 1975. 4. szám. 123-145. old.)*

Eközben egyre súlyosabb lett a helyzet Németországban: sorra lefegyverezték a munkásszázadokat, egyre gyakrabban tiltották be a kommunista lapokat, felszámolták a munkástanácsokat, lehetetlenné tették a munkás ellenőrző bizottságok működését, míg végül november 23-án a KPD-t is betiltották. Szertefoszlott az illúzió, hogy az októberi vereség csak pillanatnyi megtorpanás. Hamarosan az is bebizonyosodott, hogy a forradalom erői nemcsak a támadást, de a visszavonulást sem készítették elő megfelelően. A vereség, amely a német munkásosztály legsúlyosabb veresége volt a háborút követően, szabaddá tette az utat a tőkés stabilizációs tervek megvalósításához, s egyben megkönnyítette a munkásosztály számos korábbi vívmányának megsemmisítését.

A német párt helyzetében beállt kedvezőtlen változás természetesen kihatott az Antifasiszta Bizottság munkájára is. Mivel korábban a propagandaanyagok szétküldése, a gyűlések szervezése elsősorban a KPD szervezeteire hárult, most olyan apparátust kellett felállítani, amely a párt esetleges illegalitásba szorításakor el tudja látni e feladatokat és biztosítja a bizottság legális tevékenységét. A tervezetet Münzenberg december 4-én küldte el a Komintern VB Titkárságának, jelezve, hogy a részletesebb megbeszéléseket majd december közepén esedékes moszkvai útja alkalmával szeretné lebonyolítani. (E tervezetet is csak azért küldte el előre, hogy rövid ottléte elegendő legyen az érdemi tárgyalások lebonyolítására.) A dokumentum egyben bizonyítja: Münzenberg tisztában volt azzal, hogy a Kominternben most a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a bizottság munkájának és lehetőséget látnak a folytatására. Nem csupán abból a körülményből ítélhetett így, hogy a politikai munka más feltételei kedvezőtlenül alakultak, hanem abból a támogatásból is, amelyben a Komintern november folyamán részesítette a bizottságot. November közepén a Titkárság ismét foglalkozott a bizottság ügyeivel és megküldte a Münzenberg által kért anyagi fedezetet a Chronik és más brosúrák kiadására.65 – CPA IML 538. f. 2. op. 19. ő. e. 172., 173. old.* A Moszkvába küldött javaslat hat pontból állt: „1. A bizottság tovább folytatja munkáját. 2. A bizottságot megerősítik a közép-európai pártoknak azokkal a képviselőivel, akik Berlinben tartózkodnak, hogy a német párt munkájában részt vegyenek. 3. A bizottság törekedni fog arra, hogy kiadásai egy részét bevételeiből fedezze. (Brosúrák eladása, gyűjtések, a Chronik des Faschismus bevételei stb.) 4. A Kommunista Internacionálé márciusi kongresszusán bizottságot jelölnek ki e kérdések megvitatására. 5. A fasizmus kérdése szerepelni fog a kongresszus napirendjén. 6. A Kommunista Internacionálé kongresszusa idején konferenciát tart az Antifasiszta Világliga, ahol megvitatják az összefogás kereteit, a tárgyalásokra meghívandók és az abban részt vevők körét, valamint a szervezet jogait.”66 – Ugyanott, 185. old.*

Mindezek ismeretében nehéz eldönteni, miért változtatta meg eredeti tervét Münzenberg, legalábbis ami az antifasiszta Világligát illeti. Az történt ugyanis, hogy minden előzetes megbeszélés vagy a Kominternnel történt egyeztetés nélkül december 10-én összeült Berlinben a Liga „első nemzetközi ülése”.67 – Sem az igen részletes Münzenberg-levelezést tartalmazó IAH-fondban, sem pedig a Komintern és a Profintern Akcióbizottságának anyagaiban nem olvashatunk a konferencia előzményeiről. (CPA IML 542. f. d. 1., 538. f. 2. op. 19. ő. e.)* Minden különösebb előkészítés nélkül 14 ország és néhány nemzetközi szervezet 53 küldöttét sikerült összehívni a konferenciára. Németországból a KPD mellett képviseltették magukat értelmiségi és polgári csoportok, megjelent a Németország Szociáldemokrata Pártja néhány helyi vezetője, az Emberi Jogok Ligájának és a Nakanunyének a képviselője (orosz emigráns szervezet, amely ebben az időben már rokonszenvezett a Szovjetunióval). Fimmen személyében ott volt az Amszterdami Internacionálé küldötte is.68 – PI Archívum. 500. f. 16/2. ő. e. 3. old.* E képviselők jelenlétének magyarázata, bár ezt sem támasztják alá dokumentumok, igen kézenfekvő. 1923. december 9-én Berlinben ülésezett „A Nemzetközi Munkássegély Németországért” szervezet kongresszusa (ez volt az IAH legjelentősebb csoportja), és az Antifasiszta Világliga megalakításához az itt megjelent küldötteket nyerték meg.

Az ülésen természetesen Münzenberg tartotta a fő referátumot. Rövid beszédében ismertette a Liga célját. Politikai irányvonala minden bizonnyal meglepte a korábbi felhívást ismerőket, ugyanis határozottan tükrözte a nemzetközi kommunista mozgalomban 1923 októbere után bekövetkezett fordulatot, amely a Liga alapítására felhívó dokumentumokban még nem érződött. Most, Münzenberg határozat-tervezetének első pontjában hangsúlyozták, hogy fel kell lépni a közép-európai militarista-monarchista és fasiszta kísérletekkel szemben. A második pontban már azt is szükségesnek tartották, hogy a Ligát támogató erők „helyezkedjenek szembe az európai és amerikai országok úgynevezett polgári demokratikus kormányai által ma folytatott politikájával”. És, harmadik pontként, „ismerjék el a proletárdiktatúra kivívásának szükségességét, nyilatkozzanak egy, a proletárforradalmat követően létrehozandó munkásparaszt kormány támogatása mellett”.69 – Ugyanott.*

A változás szembetűnő. Az antifasiszta munkáról addig elfogadott határozatokban nem találhatók sem a polgári demokráciát negligáló kitételek, sem pedig olyan követelés, hogy a közös tevékenység a proletárdiktatúra szükségességének elismerésével folyjon. Annál is furcsábban hangzottak ezek a követelések, mivel a résztvevők között nemcsak kommunisták, hanem szociáldemokraták, polgári radikálisok is jelen voltak, akik bár minden bizonnyal szimpatizáltak a kommunistákkal, sőt elismerték e szervezetben a kommunisták vezető szerepét, a proletárdiktatúra elvével csak részben értettek egyet és a polgári demokráciáról is másként gondolkodtak. Ez lehetett az oka annak, hogy Marcu és utána Fimmen is fellépett az ellen, hogy elméleti kérdéseket megvitassanak. Mindkettőjük véleménye szerint elsősorban a szervezeti kérdéseket kellett tisztázni az ülésen, meg kellett volna állapodni az egyes országokban létrehozandó csoportok, illetve az ezeket összefogó szervezet munkaprogramjában.70 – Ugyanott, 4— 5. old.*

Felszólalások hangzottak el arról, hogyan lehetne megnyerni a különböző társadalmi rétegeket. Az ifjúság bevonásáról Alfons Paquet, a korszak ismert újságírója, az IAH tagja, Lenhoff a „közvetlen munkairányítók” (technikusok, üzemvezetők) forradalmi meggyőzésének fontosságáról, Lukjanov a kis- és középpolgárság megnyerésének lehetőségéről beszélt. Érdemi vitára nem került sor, így nem módosították a Münzenberg által előterjesztett elképzelést – bár az is igaz, hogy annak pontjait tartalmazó határozatot sem fogadtak el. Így végül is a proletárdiktatúráról és a polgári demokráciáról elmondottak megmaradtak puszta deklarációnak.

Határozatot csupán szervezeti kérdésekről fogadtak el. A megoldás, figyelembe véve a körülményeket, igen jó volt: a német képviselők kimondták a Liga német csoportjának megalakulását, ami valóban konkrét eredményként értékelhető. Felszólították a külföldi résztvevőket, hogy hazatérve hozzanak létre nemzeti csoportokat, s elhatározták, hogy a közeljövőben újabb összejöveteleket fognak tartani.71 – Ugyanott, 5. old.*

Az eltérő álláspontok léte és Münzenberg valóban felemás elképzelése, amely egyrészt a különféle irányzatokat képviselő szervezetek összefogását tűzte ki célul, másrészt minden kompromisszum nélkül alkalmazni kívánta a Kominternben éppen hogy körvonalazódó szektás irányvonalat, végül is azt eredményezte, hogy a Liga első ülése egyben az utolsó is volt. Történtek ugyan kísérletek a Liga munkájának kibontakoztatására; így a csatlakozott személyiségeket és csoportokat bevonták az antifasiszta propagandamunkába, a fasiszta szervezetekkel foglalkozó anyagok gyűjtésébe. Ezek a csoportok azonban már az Antifasiszta Bizottság helyi szervezeteiként szerepelnek a dokumentumokban. Végül, 1924 márciusában, sor került a Liga formális megszüntetésére is.72 – CPA IML 538. f. 2. op. 23. ő. e. 69. old.*

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .