Óvnánk mindenkit a túlzott reménykedéstől!

Sorsdöntő ítélet miatt izgulhatnak a magyar devizahitelesek: most minden megváltozhat

Nagyon fontos döntés érkezhet az Európai Unió Bíróságától a magyar devizahitelesek ügyében: a testület azt vizsgálja, hogy ütközött-e fogyasztóvédelmi szabályokba a hitelek forintosítása. Az ügyben eljáró ügyvéd szerint, ha az EUB szabályalannak minősítené a forintosítási eljárást, akkor jelentős fordulat állna be a devizahitelek ügyében, mivel az ítélet gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a fogyasztók tartozásának alapja a forintban kiutalt pénzösszeg, nem a devizában kirótt hiteltartozás. Marczingós László kifejtette, ebben az esetben lehetnek akár olyan hitelesek is, akik már rég visszafizették a tartozásukat a bank felé, úgyhogy még pénzt is követelhetnének vissza az EU-s döntés nyomán.

Érdemes figyelnie a híreket a devizahiteleseknek, ugyanis hamarosan olyan fontos döntést fog hozni az Európai Unió Bírósága, amely gyakorlatilag mindenkit érinthet, akinek devizahiteles szerződése volt. Az érintett, C-932/19 számú ügyben eljáró ügyvéd, Marczingós László a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, a Győri Ítélőtábla a C-26/13 szám alatti Kásler-ügyben felvetett elvek kapcsán kérte ismét az EUB állásfoglalását, ebben a felperes devizahitelesek az OTP Bankot perelték be a forintosítás kapcsán, az EU-s bíróság pedig kimondta:

Abban az esetben fogadható el, hogy a tagállami jogalkotó egy törvényi rendelkezést behelyettesít a szerződés részévé váló általános szerződési feltételbe, ha azzal a fogyasztót egy különösen jelentős anyagi hátránytól kívánják megóvni. Ez a különösen nagy hátrány a 2014-es Kásler-ügynél az volt, hogy valaki felveszi 20 évre a devizahitelét, de közben kiderül, hogy érvénytelen a szerződés, és pár év után egyben kellene visszafizetnie egy nagyobb pénzösszeget, amire a fogyasztó képtelen. Akkor azt a megdönthető vélelmet állította fel az EUB ítélete, hogy ha kiesik az eladási és a vételi árfolyamok tisztességtelensége, annak a helyébe be lehet-e illeszteni a Magyar Nemzeti Bank árfolyamainak az alkalmazását – de csak és kizárólag abban az esetben, ha a fogyasztó számára ez kedvező.

Az én előterjesztésem alapján a Győri Ítélőtábla úgy tette fel a kérdést, hogy összeegyeztethető-e fogyasztóvédelmi irányelvvel az, hogy a tagállami jogalkotó meg sem kérdezi a fogyasztót egy ilyen érvénytelenségi kijavítás esetén, hogy az számára kedvező-e, megóvja-e egy jelentősebb anyagi hátránytól – vagy éppen azt idézi elő

– ismertette az ügyvéd, aki úgy érvelt, hogy sok esetben a fogyasztóknak kedvezőbb lett volna egyösszegben rendezni a tartozásukat (például hitelkiváltással, ingatlaneladással), és nem kérni az érvénytelenség az orvoslását, a hitelük forintosítását.

Marczingós László megjegyezte, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban azt írhatja elő, hogy a tagállami bíróságok kötelesek figyelembe venni a fogyasztó jogos érdekeit, de nem marasztalhatja el a magyar jogalkotót. Az egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárás lenne. Jelen esetben is tisztán egy jogkérdést ítél meg az EUB – mint elvont jogi fogalmat – és a fogyasztóvédelmi irányelv helyes értelmezését adja.

Román precedens segíthet a magyarokon

Marczingós László elmondta azt is, hogy hónapokon, de akár heteken belül is ítélet születhet a C-932/19-es ügyben, szerinte legkésőbb márciusig pont kerül az ügy végére. Arra a kérdésünkre pedig, hogy milyen döntésre számít, egy másik, romániai ügyet (C-269/19) hozott fel példaként. Ebben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a fogyasztót megillette volna az a jog, hogy választhasson: elfogadja-e az ilyen, érvényessé nyilvánító tagállami rendelkezést (a magyarok esetében a forintosítást), vagy sem.

Azt várom, hogy nagyjából ezzel a romániai döntéssel összhangban fognak határozni a mi ügyünkben is, hasonló érveléssel. Tehát a fogyasztónak joga lett volna eldönteni, hogy például lerakja egyösszegben a tartozását az asztalra, vagy elfogadja a devizahitel-törvényes megoldást

– vázolta az ügyvéd. Ha a várakozásainak megfelelő döntés születik az Európai Bíróságon, akkor annak nyomán immár kimondható, hogy

a devizahitelesek tartozásának az alapja nem a devizában kirótt pénztartozás, hanem a forintban folyósított összeg. Abból kellene kiszámolni a tényleges tartozást a kamatokkal együtt.

Ez pedig többek között azt is eredményezné, hogy a folyamatban lévő peres eljárásokban is ki kellene számolni, hogy az ügyfélnek mennyit kellett volna fizetnie, ha annak idején úgy dönt, hogy inkább egyösszegben rendezi a tartozását a forintosítás helyett, és ezt a lehetőséget most újból fel kellene neki kínálni.

De több olyan ügyfelem van, aki már egyenesen pénzt követelhetne vissz a banktól, mert olyan sok pénzt fizetett ki az évek során, hogy a pénzintézetnek van visszafizetési kötelezettsége

– tette hozzá Marczingós László.

Akkor viszont bonyolultabb a helyzet, ha korábban már valaki pert veszített a bíróságon: ekkor Marczingós László szerint egyrészt új pereket kell indítani a megszületett EUB-ítéletre hivatkozva. Hiszen tisztázni kell, hogy a fogyasztónak milyen jogai vannak, ami több tízezer, de akár százezer új pert is eredményezthet Magyarországon. Hozzátette, adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogba ütköző ítéletei miatt.

Leszögezte azt is, hogy amint megszületik az EUB-ítélet, azt a magyar jogrendszerben is alkalmazni kell: hiszen az uniós bíróság döntése, mint uniós irányelv magasabb szintű, mint a devizahitel-törvények, a magyar jogalkotóknak közvetlenül, és szó szerint kell azt alkalmaznia.

Az MNB adatai szerint 2011. márciusában 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, Marczingós László szerint pedig ezekre mind alkalmazható lehet az EUB döntése.

A szerződések semmisek

Az viszont nem kérdés, hogy a devizahitel-szerződések semmisek az ügyvéd szerint, hiszen, mint mondta, az úgynevezett DH1-es törvény harmadik paragrafusának első bekezdésében úgynevezett “meg nem dönthető törvényi vélelemként” nyilvánították ki, hogy a vételi árfolyam alkalmazása semmis. A Kásler-ügyben pedig a Kúria és az EUB is kifejtette, hogy mivel az úgynevezett jellegadó szolgáltatást érintette a semmisségi jog, így az egész szerződés megdőlt, teljesíthetetlen.

A ma futó perekben sem az a kérdés, hogy a devizás szerződések érvényesek-e, vagy nem. Az a kérdés, hogy az MNB-árfolyamon történő behelyettesítés tisztességes volt-e, vagy sem. Ebből a szempontból a tagállami bíróság köteles vizsgálni a módosított tartalommal bíró általános szerződési feltételt is

– magyarázta.                                                                                                                                (pénzcentrum)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A balrad.ru óva int inden érintettet a korai örömködéstől. Egyrészt mert még nem született meg az EUB hitelesekre nézve kedvező ítélete. 

Másrészt “…az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban azt írhatja elő, hogy a tagállami bíróságok kötelesek figyelembe venni a fogyasztó jogos érdekeit, de nem marasztalhatja el a magyar jogalkotót…”

Harmadrészt pedig mint azt tapasztalhatjuk mindannyian, Döbrögisztán az EU egyfajta “kisérleti terepe”, ahol A RENDSZER ALANYAINAK TŰRŐKÉPESSÉGE a vizsgálat tárgya.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy milyen következményekkel járhat(NA) egy az adósok számára kedvező EUB – itélet.

ITT AKKOR BORULNA MINDEN!

Nade Döbrögisztán kísérleti terepen? 

Azt sem az EU, sem  pedig a bírósága nem akarhatja! Minezekre tekintettel, valószínű hogy valami részmegolds – félécske ítélet fog születni. Olyan igazi “nesze semmi! – fogd meg jól!” Elvégre a jogászoknak is meg kell élniük valamiből!

“Óvnánk mindenkit a túlzott reménykedéstől!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Hát a történet roppant egyszerű a jogászok illetve a jogot ismerők az úgynevezett ügyvédek tönkreteszik az igazsághoz való jogot!a jó doktorok tönkreteszik az egészséghez való jogot!a pedagógusok pedig tönkreteszik
    az oktatáshoz való jogot, és ezzel a kör tökéletesen be is zárult!!!Tisztelet a kevés kivételnek,én hiszem hogy van még kivétel,és nem hajlandó beállni a sorba,hogy ez álltall Ő is legyen valaki!!!

    1. zls-179
      2021-01-12 – 18:26

      Szerintem a jogot a bíróságok teszik tönkre, az ügyvédek pedig a jogba vetett hitet tartják fenn. Lehet azt gondolni ennek alapján, hogy összedolgoznak…

  2. “egy másik, romániai ügyet (C-269/19) hozott fel példaként. Ebben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a fogyasztót megillette volna az a jog, hogy választhasson: elfogadja-e az ilyen, érvényessé nyilvánító tagállami rendelkezést (a magyarok esetében a forintosítást), vagy sem.”
    .
    Csakhogy a nyustyuk sem írták alá azt a szerződést amit “mi” dalolva.
    Más f@szával a csalánt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .