Főnök – beosztott – munka

A főnök nem tud jó főnök lenni ha nem tud „beosztottként” is viselkedni és a „beosztott” szerepével is azonosulni.
De ugyanakkor a „beosztott” sem tud jó „beosztott” lenni ha nem tud a „főnök fejével” is gondolkodni.
A legjobb dolgozó egyaránt tud viselkedni főnökként is és beosztottként is egyszerre persze mindenki a saját területén, a saját tudásszintjén.

Ha főnök-beosztotti viszonyra és a munka lehető legjobb elvégzésére koncentrálunk, akkor a módszer a munka lehető legjobb elvégzésére az összhang és a kölcsönhatás és kölcsönös kommunikáció a főnök és beosztott között.

Kelt.: 2020. 12. 12., Budapest. Írta: Nagy Tamás (1980. 12. 21.)

“Főnök – beosztott – munka” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Nem ennyire egyszerű a kérdés…
    A főnök egyszemélyben főnök és beosztott, mert neki is van főnöke.
    A főnök, lefelé nem fog beosztottként viselkedni, mert örül annak, hogy kiemelték egy alsóbb beosztotti szintről. Tőle felülről követelnek, ezért lefelé ő is követelni fog.
    Ha vele szembe nem elnézőek, akkor Ő sem tud elnéző lenni a beosztottaival.
    A beosztott nem fog a főnök fejével gondolkodni, mert az nem a közvetlen érdeke.
    A legjobb dolgozó az, aki nem foglalkozik az alá-fölé rendeltségi viszonyokkal, csak kiválóan elvégzi a rábízott feladatokat, a legjobb tudása szerint.

    1. Ez is igaz, de ez általában a nagyobb cégekre jellemző. Ezeknél a munkahelyeknél semmilyen kapcsolat nincs a tulajdonos és a dolgozók között. Legfeljebb annyi, hogy néha megjelenik a munkahelyen valami luxusautóval és olyan kor a régebbi alkalmazottak odasúgják a fiatalabb kollégáknak, hogy: Ő a nagyfőnök!

  2. A főnök-beosztott helyett, inkább a ” vezető-munkatársak ” kapcsolatot tartom humánosabbnak.
    Nem lehet jó vezető az, aki nem ismeri a munkatársak által végzett munkákat . A vezetői mun-
    ka lényege, nem az uralkodás, hanem a munkaszervezés ! Ezt pedig csak a ” részmunkák ” isme-
    retében lehet jól csinálni . A vezető hatalmát ne csak a rangja (fegyelmi jogköre ) adja, hanem
    biztosítsa a személyes példamutatása is !
    Fontos szempont, a jó munkahelyi légkör megléte is, mivel ebben az esetben a munkát nem
    “elidegenedve ” végzik, hanem optimista légkörben. Lényeges , a munkajövedelmek elosztása, dif-
    ferenciáltsága, a közjó munka szerinti biztosítása.
    A vezető-munkatárs közötti viszony – a család mellett – a társadalom legfontosabb alapegysége.
    Ebben a folyamatban , meghatározó szerepe van a TULAJDONNAK , vagyis : ki kezében vannak a
    termelési eszközök , és azoknak milyen az aránya ?! ….

    1. +1
      Hozzáteszem, hogy ilyen légkör csak a kisvállalkozásoknál lehetséges, ahol a főnöknek személyes napi kapcsolata van az alkalmazottakkal. Itt a főnök is dolgozik, szervez, jön megy, intézkedik. Régebben azt csinálta, amit a mostani alkalmazottai, ebből kifolyólag van rálátása a részmunkákra. Nem kér lehetetlent. A jó főnök elégedett és mértéktartó ember, már elérte azokat az anyagi javakat, amelyeket el akart. Nem célja, hogy kizsákmányolja a munkásait. Van ilyen is, bármennyire is hihetetlen. (A kommunizmus építésének legnagyobb hibája volt, hogy nem szelektált. Az ilyen cégeket is államosította.) Az érem másik oldala, amikor a dolgozóknak semmilyen kapcsolata sincs a tulajdonosokkal. Ezek a tulajdonosok mindent csak kockás papíron látnak, semmi mást nem tudnak eredménynek tekinteni, mint a profit növekedését. Na, ezt nevezem rabló kapitalizmusnak. Én a kis és közép vállalkozásokban hiszek. Ezért is támogatnék egy vagyon stopot. Viszont ez már egy hosszabb téma.

    2. Kedves hábé! A tulajdonviszonyok kérdése külön cikkeket érdemelne……. Bárki megírhatja ezeket, nem csak én. Tisztelettel: Nagy Tamás (1980. 12. 21.).

  3. “A főnök nem tud jó főnök lenni ha nem tud „beosztottként” is viselkedni és a „beosztott” szerepével is azonosulni.
    De ugyanakkor a „beosztott” sem tud jó „beosztott” lenni ha nem tud a „főnök fejével” is gondolkodni.”

    Ez a két állítás alapigazság. Legalábbis személyes tapasztalataim is ezt támasztják alá.

  4. Én úgy vélem hogy a legtöbb jóindulatú főnököt legyen akár cégvezető, vagy ilyesmi az orránál fogva vezetik
    olyan gátlástalan beosztottak, aki csak nyalni és taposni tudnak!!!
    Tudok olyan emberkéről az adott vállalkozásnál, aki az úgynevezett dinnyeszezonban mezőgazdasággal foglakozó cégről van szó természetesen,és az adott szezonban esetünkben dinnye szezonban irányított?szedett-vedett külföldről is származó munkásokat!Az emberke munkája kimerült az ordítozásban,és a nagy büdös semmittevésben!!És ez nem csak egy vélemény,hanem a kőkemény igazság!
    No mindegy is,az emberke a szezon végén kijelentette hogyha csak 500,000 ft prémiumot kap fel se veszi!!!
    Mert minimum őt 700,000 illeti meg!!
    Ezt a kérdést kár feszegetni,csak annyit tudok mondani,illetve írni hogy a legjobban ordítozók soha de soha nincsenek a csatatéren!!!
    Akinek ér valamit is a munkája bármilyen szinten,az egy idő után tesz az egészre!!
    Majd rájönnek a legnagyobbak is,legyenek akár cégtulajdonosok is, ha más nem a VÉG előtt hetekkel vagy épp napokkal!!!

    1. Kedves zls-179! Persze, ezek tények. De kell nézni a múltat is. Hogy a MUNKÁVAL történt az ipari forradalom, az USA felemelkedése, a SZU felemelkedése, Kína felemelkedése………….Nyugat európai civilizáció felemelkedése gazdaságilag……… A tények beszélnek, nem én. A jelen (Nyugaton jelenleg sajnos) “leszálló ágban” van és ezt kell ” újra felemelni”……… De ezt közös erővel lehet csak…….. A lényeg: a közös, összehangolt munka képes jól működő civilizációt építeni. Aki meg akarja cáfolni az az írjon és cáfoljon! De a “trollok” csak magukat járatják le (ha hozzászólnak), ők nem érdemelnek semmi választ!

      1. Nagy Tamás .
        2020-12-13 – 01:18
        Ezek a megállapítások sántítanak.
        Az “ipariforradalom”nem a munkával történt.
        Volt’63-ban egy matek tanárom aki azt mondta -a világot a lusták viszik előre-én hozzá tenném ,meg a profit éhség.A munka ebben csak mint szükséges kellék volt jelen.
        Az usában a Szu-ban és Kinéban csak a “felemelkedés” a közös .
        Mind más utvonalon,körülmények között és célból emelkedett föl.
        De mint tudjuk a gravitáció miatt semmi sem marad fenn ezért minden elöbb-utóbb leérkezik .

        1. Tisztelt petymeg!
          Ez egy értelmes hozzászólás, nem “trollkodás”, köszönöm!
          Az ipari forradalom munkával történt, de a munkások kizsákmányolásával (alacsony bérek, gyerekmunka, stb.) nagyrészt…….. Ezzel kezdődött a baloldal. Kérlek kedves petymeg, ne matektanártól tanulj történelmet! 🙂 A profit éhség, meg kizsákmányolás, meg egyéb ilyen témák külön témák amikről oldalakat lehet írni és elemezni. De ezekről azért nem írok mert ezekről már nálam sokkal okosabb emberek írtak sokkal részletesebb, jobb dolgokat a múltban. Tulajdonviszonyokról én nem akarok írni ha nem feltétlenül kell. Kerülöm ezt a témát, erről már sokan írtak jó dolgokat. A lényeg: társadalmi szinten nem a “gravitáció” miatt esik le ami leesik. A fizika és a társadalomtudomány két külön tudományág. Ezeket nem kell “keverni”. Két különböző tudományág.
          A társadalomtudományban a “gravitáció” KUDARC, a fizikában pedig természeti törvény! Tisztelt petymeg! Kérlek olyat írj amit átgondolsz! Látom, nem trollkodsz és ezt köszönöm, csak kérlek gondolj át minden szót amit írsz, csak hogy jót írj! Tisztelettel: Nagy Tamás (1980. 12. 21.).

          1. A társadalmi párbeszéd alapján kialakuló összhang segít majd a társadalmi, gazdasági problémákat megoldani. Ez a véleményem. A társadalom hasonlít egy hatalmas bonyolult gépezethez és ez a bonyolult gépezet csak akkor tudja a legjobb teljesítményt nyújtani, ha a benne lévő 2 centis átmérőjű fogaskerék is precízen forog és egyetlen csavar sincs kilazulva benne. Ez a “gép” állandó karbantartást igényel. Ez csak egy hasonlat persze, de szerintem jó hasonlat. Tisztelettel: Nagy Tamás (1980. 12. 21.).

Hozzászólás a(z) petymeg bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .