A Magyar Békekör hírei

Washington háborúra készül Iránnal

Moszkva, Teherán, Doha, 2020. december 2. szerda (MB)

      Az Egyesült Államok háborúra készül Irán ellen, haditengerészeti és légi erőt vont össze a térségben – adta hírül a Magyar Békekör amerikai, orosz és arab források állítására hivatkozva szerdán.

     Donald Trump „utolsó dobásának” szánja a háború kirobbantását Iránnal, Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudós meggyilkolását csalinak szánta, hogy Teherán ráharapjon, és a gyilkosságra adott válaszára megtámadhassák az Iszlám Köztársaságot – tűnik ki amerikai, arab és orosz biztonságpolitikai elemzők nyilatkozataiból.

     Nem tartják kizártnak, hogy Trump azért szánná magát rá a katonai lépésre, hogy ne kelljen átadnia a hatalmat Bidennek, aki kilátásba helyezte Amerika visszatérését az iráni atom-megállapodásba.

      Putyin elnökletével szerdán csúcsmegbeszélést tartanak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) tagállamainak vezetői. Napirenden szerepel az Öböl térségében kialakult feszült helyzet is. Mint Konsztantyin Kozacsev, az Orosz Föderációs Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke közölte, az amerikai központi parancsnokság a Perzsa-öbölbe vezényelte a Nimitz anyahajót, Németországból pedig F-16-os vadászcsapatot vezényeltek át az Egyesült Arab Emírségbe.

     „Mindezek az előkészületek arra utalnak, hogy készen állnak a nagyüzemi harcosok, s csak arra várnak, hogy Irán bekapja az atommérnökének meggyilkolásával állított csalit. Veszélyes játék, melynek következményei nem kiszámíthatóak, de határozottan negatívak. És ezért nem az iráni vezetés a hibás ” – jelentette ki Kozacsev.

     Irán nem katonai választ adott atommérnökének meggyilkolására, hanem bejelentette, hogy ha a nemzetközi atom-megállapodásban (JCPOA) érintett nyugati államok nem tartják tiszteletben az egyezményt, a maga részéről sem fogja tartani magát hozzá, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hozzájárulásával növelni fogja uránium dúsítását. Nem hagyjuk, hogy a Nyugat egyoldalúan értelmezze a JCPOA szerződést, és szankciópolitikát folytasson Irán ellen, miközben Irán tiszteletben tartja a megállapodást – közölte az iráni parlament elnöke.

     Az iráni diplomácia erkölcsi minimumnak tartja, hogy az Európai Unió országai elítéljék Mohszen Fáhrizáde meggyilkolását.

     A Magyar Békekör felszólította Orbán Viktor kormányát, hogy ítélje el a politikai gyilkosságot, és ne adja nevét az Irán elleni háborús tervhez.+++

NATO: konfrontáció és bomladozó egység

Brüsszel, 2020. december 3. csütörtök (MB)

     Jövőjét keresi a NATO a változó világban, de mind nehezebben találja meg – értékelte az Észak-Atlanti Szövetség december 1-2. között tartott külügyminiszteri video-tanácskozását a Magyar Békekör tudósítója.

    A megbeszélés középpontjában a nemzetközi erőviszonyok megváltozása állt, különös tekintettel Kínára és Oroszországra. A főtitkári beszámoló ugyan objektíven tárta föl a katonai és gazdasági viszonyokban végbemenő változást, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a NATO-nak nem alkalmazkodnia kell az új helyzethez, hanem „vállalni a kihívást”, azaz szembesülni a feltörekvő Kelettel.

    Jens Stoltenberg továbbra is Oroszországot minősítette a NATO fő ellenségének, de „kínai kihívásról” is beszélt, mert – mint érvelt – „Kína nem osztozik értékrendünkben”. Ugyanakkor elismerte, hogy a kínai növekedés „új lehetőséget” is feltár a kereskedelemben, a klímavédelemben és a fegyverzet-ellenőrzésben. „Kína erősödő rendszerversenyt folytat velünk” – fogalmazott.

     Azt ajánlotta a szövetségeseknek, hogy a NATO a kialakult új helyzetben „még globálisabb megközelítést” folytasson a következő tíz évben.  Konkrétan kezdeményezte a fokozott szárazföldi, tengeri és légi katonai jelenlétet a Fekete-tenger térségében. „NATO-partnerként” említette Grúziát és Ukrajnát, és a NATO politikai támogatásáról biztosította őket.

     A szövetségesek között nincs egyetértés a jövőt illetően – írta a tudósító. Az európaiak már előre néznek, és Bidentől remélik a Trump elnöksége alatt meggyengült transzatlanti viszony normalizálását, és az USA visszatérését az ENSZ sokoldalú együttműködési rendszerébe.

     Megosztott a szövetség a Kelettel való biztonsági és gazdasági együttműködés tekintetében is.

      A NATO európai tagállamai abba a felemás helyzetbe kerültek, hogy fő kiviteli célpontjuk ugyan Amerika, az import tekintetében viszont Kína áll az élen. Ez azzal jár, hogy az Egyesült Államokba irányuló fokozott export-offenzívával igyekeznek pótolni Kínával szembeni kereskedelmi deficitjüket. Trump ezért sújtott pótlólagos vámmal egy sor európai árut. Németország a Trump adminisztráció szankciói ellenére sem hajlandó lemondani az Északi Áramlat-2 gázvezeték felépítéséről Oroszországgal. Franciaország párbeszédben áll Oroszországgal egy eurázsiai biztonsági és együttműködési rendszer esetleges létrehozásáról.

     Biztonsági tekintetben is megosztott a NATO. Ez különösen a „török kérdés” kapcsán vetődött fel. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter elítélte Ankarát azért, mert „nem tartja magát a szövetség szabályaihoz” és „kész tények elé állítja a NATO”-t különböző regionális válság-helyzetekben”. Azt mondta, hogy Törökország „ajándékot adott” Oroszországnak azzal, hogy S-400 légvédelmi rakétarendszert vásárolt tőle, hiszen az nem kapcsolható be a NATO rendszerébe. A törökök szemére vetette, hogy zsarolják a NATO-t védelmi terveinek és partneri kapcsolatainak kiadásával.

     „Törökország helyzetét előbb-utóbb rendezni kell a NATO-ban, mert problémát jelent a szövetségnek” – mondta egy NATO tisztségviselő az AFP-nek. Addig is szankciókkal sújtják a NATO második legerősebb szövetségesét – fűzte hozzá a Békekör tudósítója.+++

Kína húzza ki válságából világgazdaságot?

Peking, Washington, 2020. december 1. kedd (MB)

     Hároméves rekordot döntött meg a kínai gazdaság novemberben. 2017-hez képest 0,7 százalékkal növekedett a termelés, ellenétben az Egyesült Államokban és Európában tapasztalható súlyos visszaeséssel – jelentette a Magyar Békekör kedden.

     A szolgáltatások és a gyártás széleskörű javulásának eredményeként az ázsiai tőzsde kedden 1,34 pontos növekedést produkált a hétfőn veszteséggel záró londoni és New York-i tőzsdeindexszel szemben, és pozitívra festette át az utóbbiakat is.

     Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a koronavírus tetézte világgazdasági válságból Ázsia fog kilábalni elsőként, húzóereje pedig Kína lesz. Prognózisukat arra alapozzák, hogy a preventív tömeges teszteléssel és a védőoltással előbbre tartanak a járvány leküzdésében, november 15-én pedig létrehozták a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét, mely Kínán kívül többek között Japánt, Indonéziát, Ausztráliát, Dél-Koreát is magában foglalja. A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) névre keresztelt összefogáshoz tartozó államok 30 százalékkal veszik ki részüket a világgazdaságból, a világ népességének 30 százalékát adják, 2,2 milliárd lelket számlálnak.+++

 

Kiadta: Magyar Békekör

“A Magyar Békekör hírei” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Az FSB csak annyi kovetkeztetést vont le:
    Mostantol a terroristák nem robbantásokkal gyakorolnak nyomást a politikai hatalmakra.
    Biologiai fegyverek tomkelegét fogják bevetni egymás ellen a politikai ellenfelek.
    ODA VISSZA.

    Szibéria johely egy ilyen kataklizma tuléléséhez.

    1. Ön tisztelt FSB stb. tévedésben van ! MÁR FOLYAMTBAN VAN A BIOLÓGIAI FEGYVER HASZNÁLATA ! Mit gondol, a COVID-19 világjárvány nem biológiai fegyver ?! Én szerintem nagyon is az !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .