200 éve született Engels – 1820.11.28

(idézet: Munkás Mozgalom Történeti Lexikon)
Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete

Engels, Friedrich (Barmen, 1820. november 28.—London, 1895. augusztus 5.): német teoretikus, a tudományos szocializmus egyik megalapítója. Apja textilgyáros volt. Engels már diákkorában élénk irodalmi és filozófiai érdeklődést tanúsított, de apja kereskedelmi pályára kényszerítette, és nem engedélyezte iskolai tanulmányainak folytatását.

1838 Brémában kereskedelmi alkalmazott. Kapcsolatba került az „Ifjú Németország” nevű radikális irodalmi csoporttal, cikkeket, tudósításokat, irodalmi kritikákat írt.

1841-ben Berlinben katonai szolgálatát töltötte, csatlakozott az itteni ifjúhegeliánus körhöz, a „szabadok”-hoz; az ifjúhegeliánusok közül elsőként hirdetett nyíltan ateista és köztársasági nézeteket. Több pamfletet ír — prózában és versben — a reakcióssá vált és a hegeli filozófiával szembeforduló Schelling ellen, írásait névtelenül, ill. álnéven adja ki.

1842 novemberében találkozik először K. Marxszal, de még nincsenek egy platformon, mert Engels ekkor még a „szabadok” köréhez tartozik, akiket Marx bírál.

1842 végén Manchesterbe utazott, hogy egy (részben apja tulajdonát képező) szövőgyár irodájában dolgozzék. Angliában megismerkedett a chartista és szocialista mozgalmak, valamint az emigráns német proletárforradalmárok vezető képviselőivel; tanulmányozta az angol munkásosztály helyzetét és az angol szocialista és polgári gazdaságtani irodalmat. Itt születik a Nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata c. tanulmány és az itt gyűjtött anyag alapján írta és jelentette meg 1845-ben: A munkásosztály helyzete Angliában c. könyvét.

1844 végén Párizsban ismét találkozott Marxszal. Minden elméleti kérdésben tökéletesen egyetértettek, barátság alakult ki közöttük. Mindjárt hozzáfognak első közös művük, a Szent család megírásához (megjelent 1845).

1844 őszén Engels visszatért Németországba, majd 1845 áprilisában Brüsszelbe költözött, ott Marxszal együtt dolgozott a Német ideológia megírásán (1845—46).

1846 augusztusában Párizsba ment.

1847-ben az Igazak Szövetsége londoni vezetősége meghívja Marxot és Engels t, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. Engels részt vett a szövetség júniusi kongresszusán (Kommunisták Szövetsége).

1847 őszén megírta a Kommunizmus alapelveit, amelyet a szövetség a pártprogram alapjául fogadott el, és a program végleges megszövegezésével Marxot és Engels t bízza meg (A Kommunista Párt Kiáltványa).

1848 januárjában Engels t kiutasították Párizsból. Brüsszelbe költözött, március végén megint Párizsba érkezik, majd április elején Marxszal együtt Németországba utazott, a Neue Rheinische Zeitung szerkesztő bizottságának tagja.

1849 májusában a felkelő Elberfeld védelmét szervezte, majd a Neue Rheinische Zeitung megszűnése után, június—júliusban szárnysegédként részt vett a baden-pfalzi forradalmi háborúban. A forradalom veresége után Svájcon át Londonba ment. Ez időben keletkezik: A német parasztháború c. (1850) tanulmánya.

1850 novemberében ismét belépett a manchesteri Ermen—Engels céghez;

1860— cégvezető,

1864— társtulajdonos. Marxot anyagilag támogatta, és cikkeinek, tudósításainak nagy részét is megírta helyette, hogy Marx nagy elméleti művén dolgozhassék. Részt vett a korszak politikai küzdelmeiben, több katonai tárgyú brosúrát írt. Bekapcsolódott az I. Internacionálé munkájába,

1870-től tagja az I. Internacionálé Főtanácsának,

1851-ben élettársi kapcsolatba lépett Mary Burns forradalmi ír munkásnővel, majd Mary halála után (1863) feleségül vette Mary nővérét, Lizzyt (meghalt 1878). A Londonban élő Marxszal állandó levelezésben állt; e négy kötetre rúgó levélváltásban az elméleti munka során felmerült kérdéseket és a politikai eseményeket folyamatosan megvitatták egymással.

1869-ben lehetővé vált, hogy feladja üzleti tevékenységét,

1870-ben Londonba költözött azzal a szándékkal, hogy hozzáfog saját tudományos és publicisztikai terveinek megvalósításához, folytatja történelmi, hadtörténeti, nyelvészeti kutatásait és természettudományos vizsgálatait. Nagy publicisztikai tevékenységet fejtett ki a porosz—francia háború és a Párizsi Kommün idején. Eredetileg cikksorozatként jelent meg a német munkáspárt lapjában, a Volksstaatban az „Eugen Dühring úr tudomány-forradalmasítása” (Anti-Dühring, 1877—78), amely Dühring nézeteinek kritikájával párhuzamosan a marxista elmélet népszerű kifejtését adja (e munka alapján állította össze Engels a Szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig c. brosúráját).

1883-ban, Marx halála után ismét félretette saját tudományos terveit, hogy minden erejét a marxi hagyaték feldolgozásának szentelhesse. Befejezetlenül, kéziratos töredékek formájában maradtak tervezett történelmi tanulmányai, valamint nagy természetfilozófiai munkája, a Természet dialektikája. Két nagyobb terjedelmű önálló tudományos mű jelenik meg még tőle: A család, a magántulajdon és az állam eredete (1884), amelyet eredetileg Marx akart megírni, és a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége (1886). Kiadta Marx hagyatékából: A tőke II. és III. könyvét (1885—94), gondozta a marxi művek új kiadásait és fordításait, levelekben és cikkekben magyarázta és propagálta a marxista elméletet. Az I. Internacionálé tevékenységének megszűnése után nem volt semmiféle formális funkciója a nemzetközi munkásmozgalomban, de személyes tekintélyével nagy befolyást gyakorolt. Harcolt a szektás beszűkülés és az opportunizmus ellen, a proletárdiktatúra marxi elméletének elfogadtatásáért; tevékeny szerepet vitt a II. Internacionálé megszervezésében, figyelemmel kísérte a II. Internacionálé kongresszusait, személyesen is részt vett a III. kongresszuson (Zürich, 1893. augusztus). A tőke IV. könyvének sajtó alá rendezésében a halál már megakadályozta; kívánságára holttestét elhamvasztották és hamvait a nyílt tenger felett szétszórták.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .