Biden respektálta a kádári Magyar Népköztársaságot

Milyen szerepe volt Joe Bidennek Washington és a Kádár-kori Magyarország viszonyának rendezésében?

Mint ismert, Joe Biden és második felesége 1977-ben Magyarországon töltötték nászútjukat, amit az akkor Delaware állam szenátoraként ténykedő Biden hivatalos találkozókra is felhasznált. A következő év tavaszán részben az itt szerzett benyomásokra alapozva készült el az amerikai szenátus külügyi bizottságán belül működő, európai ügyekkel foglalkozó albizottság jelentése Magyarországról. A jelentés a többi kommunista országgal összehasonlítva meglehetősen pozitív képet festett a rendszerről; ám ez a barátságos hangnem egyáltalán nem volt előzmények nélküli az amerikai politikában – az amerikai-magyar enyhülés jó 15 évvel korábban kezdődött.

Milyen szerepe volt Joe Bidennek Washington és a Kádár-kori Magyarország viszonyának rendezésében?

Joe Biden

Magyarország elismerést érdemel – állapította meg az amerikai szenátus külügyi bizottságának jelentése 1978 tavaszán az Amerikai Magyar Népszava 1978. április 28-i számában megjelent beszámoló szerint. Az Amerikai Magyar Népszava idézett cikkéből kiderül: a szenátus külügyi bizottsága (pontosabban annak európai ügyekkel foglalkozó albizottsága) úgy látta, hogy a Kádár János vezette Magyarország „a Varsói Paktumhoz tartozó nemzetek között vezet az emberi jogok terén”. A jelentés szerint „a magyar rendszer nagyobb cenzúra nélkül működik, és ennek alapja az általános állampolgári magatartás, hogy a magyarok helyesen ítélik meg a disszidenseket és hogy mit nem lehet megengedni az országban”. A jelentés szerint a külföldi rádió- és tévéadóknak széleskörű hallgatóságuk van Magyarországon, és aránylag könnyű külföldi irodalomhoz is hozzájutni.

forrás: arcanumForrás: Arcanum

Az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságán belül működő, európai ügyekkel foglalkozó albizottság jelentését – folytatódik az Amerikai Magyar Népszava cikke – nem más, mint Delaware állam szenátora, Joseph Biden adta közre, aki az előző év augusztusában látogatást tett Magyarországon, és ott szerzett tapasztalatait adta közre a jelentésben.

A jelentés beszámol a kommunista világmozgalmon belül ebben az időszakban tapasztalható ellentétről is, amely a Moszkvából kézivezérelt kommunista pártok és a Kreml irányvonalához képest többé-kevésbé önálló politikát folytató, a nyugati demokráciák politikai rendszerébe lassanként beilleszkedő „eurokommunista” szervezetek közötti belharcból eredt. Ebben a belharcban – számol be a jelentés nyomán az Amerikai Magyar Népszava – a Kádár János vezette MSZMP mérséklő szerepet játszik.

Nászút – hivatalos programmal

A jelentésről és Biden előző évi magyarországi útjáról a demokrata politikus elnökválasztási győzelmét követően hazai kormánypárti és ellenzéki lapok is beszámoltak, amint arról is, hogy az előző év augusztus 11-én a Népszabadság rövidhírben írt arról, hogy Joseph Biden, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának tagja néhány napos látogatásra Budapestre érkezett. A szenátort fogadta Huszár István miniszterelnökhelyettes, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Darvasi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának tagja pedig ebéden látta vendégül.

forrás: arcanumForrás: Arcanum

Népszavának a múlt héten Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora azt mondta Biden 1977-es magyarországi útjáról: „A néhai Tom Lantos képviselő Biden szenátor washingtoni irodájában kezdte politikai pályafutását. Ő volt az, akinek tanácsára Biden a Balaton mellett töltötte a második házassága utáni nászútját.” Ez a nászút kínált alkalmat a szenátornak a felsorolt hivatalos találkozókra, és játszhatott szerepet a szenátus külügyi bizottságának a következő év tavaszán megjelent jelentésében, amely ezt a címet viselte: Hungarian Communism Today: Staff Report to the Subcommittee on European Affairs of the Committee on Foreign Relations, United States Senate.

Nem volt előzmény nélküli a magyar-amerikai enyhülés

A szenátus külügyi bizottságán belül működő albizottság jelentése tehát meglehetősen pozitív képet festett az érett Kádár-korszak Magyarországáról, ám hozzá kell tenni: a kádári Magyarországgal szembeni barátságosabb amerikai hangnem nem volt előzmények nélküli. Miközben a Rákosi-korszakban, majd az 1956-os forradalom vérbe fojtását követő időszakban Magyarországot (a többi közép-európai országhoz hasonlóan) az amerikai közéletben rendszerint szovjet csatlósként emlegették, ez 1963-tól megváltozott. Ennek okairól többek között Borhi László írt Egy amerikai diplomata beszélgetései 1978-ban – W. Averell Harriman, Kádár János és Nicolae Ceausescu címmel a Múltunk 2009/1 számában.

1962-ben a magyar és az amerikai diplomácia között jött létre az a megállapodás, amelynek eredményeként az 1956. novembere óta folyamatosan az ENSZ napirendjén szereplő „magyar kérdés” lekerült a világszervezet asztaláról; cserében 1963. márciusában a Kádár-kormány általános amnesztiát hirdetett az 1956-os forradalom leverése után bebörtönzöttek számára.

Találkozó a „VIP-páholyban”

Borhi László már idézett tanulmányából kiderült az is, hogy Kádár János Szovjetunió-beli mentora, Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár 1963-ban a Luzsnyiki Stadion dísztribünjén hozott össze egy találkozót Kádár és a tekintélyes amerikai diplomata, a II. világháború idején moszkvai amerikai nagykövetként a háborús koalíció egyben tartásában kulcsszerepet játszó W. Averell Harriman között. Kádár Jánosra – derül ki az idézett tanulmányból – az 1963-ban meglehetősen fagyos amerikai-magyar kapcsolatok ellenére kedvező hatást tett Harriman; és ez a benyomás vezetett oda, hogy 15 évvel később, 1978 nyarán a magyar pártfőtitkár Budapesten fogadta a Carter-kormányzat képviseletében Magyarországra érkezett egykori nagykövetet.

Amikor Kádár és Harriman 1963-ban Moszkvában először találkozott, az amerikai diplomata a magyar pártfőtitkár értésére adta, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezésének feltétele az 1956-os forradalom idején kiszabadult, majd a november 4-i szovjet beavatkozás elől a budapesti amerikai nagykövetségre menekült Mindszenty József bíboros ügyének rendezése. Erre végül a magyar kormány és a Vatikán megállapodásának megfelelően 1971-ben került sor; Mindszenty József elhagyhatta a nagykövetséget (és elhagyta Magyarországot is), a Magyar Katolikus Egyház vezetését pedig néhány évvel később Lékai László vette át tőle.

Ám – mint arra Borhi László többször idézett tanulmánya felhívta a figyelmet – Johnson elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, McGeorge Bundy már 1964-ben, tehát alig egy évvel az általános amnesztia után annak a véleményének adott hangot, hogy a kádári Magyarország a desztalinizáció kelet-európai éllovasa; majd Mindszenty Nyugatra engedésének évében, vagyis a Nixon-érában Alfred Puhan budapesti amerikai nagykövet egyenesen „meglepően nyugatorientáltnak” nevezte Magyarországot.

Kádár uralmát Washington tudomásul vette, de sztárt nem csináltak belőle

Vagyis a Biden vezetésével összeállított albizottsági jelentés barátságos hangvétele korántsem előzmények nélküli. 1978 más szempontból is a magyar-amerikai kapcsolatok mérföldköve lett: ebben az évben adta vissza az Egyesült Államok Magyarországnak a második világháború végén a nyilasok által Nyugatra vitt koronázási ékszereket – a Szent Korona 1978. január 6-án érkezett haza Magyarországra.

Ezzel együtt – a többször hivatkozott Borhi-tanulmányból is kiderül ez – Kádár János sohasem tartozott az amerikai diplomácia olyan kedvencei közé, mint az 1950-es évek első felében Tito marsall, 1956-os lengyel forradalom győzelmét követő néhány évben Wladislaw Gomulka, vagy a 60-as évek végétől a 80-as évek közepéig Nicolae Ceausescu. Kádár sosem tett olyan „különutas” gesztusokat az Egyesült Államoknak, mint Tito vagy Ceausescu, Gomulkával ellentétben pedig személye nem egy antisztálinista felkelés győzelmével, hanem annak leverésével kapcsolódott össze 1956-ban.​                                                                                                                                                    (atv)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Anélkül, hogy belemennénk az írás részleteibe, meg is állapíthatjuk MIÉRT IS VOLT A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG “A KELETI BLOKK LEGVIDÁMABB BARAKKJA”!

VOLT EGY KÁDÁR JÁNOSUNK! VOLT EGY MSZMP!

AKIT mi respektáltunk, “…ennek alapja az általános állampolgári magatartás, hogy a magyarok helyesen ítélik meg a disszidenseket és hogy mit nem lehet megengedni az országban…”

És AKIT – amit – VILÁGSZERTE respektáltak!

Aztán jött Gorbacsov a maga peresztrojkájával, és jöttek az itteni átépítők! A “glaznoszty – átláthatóság” ígéretével láthatatlanul szétlopták országunkat! De ami még ennél is nagyobb baj: ELLOPTÁK/JÁK A JÖVŐNKET!

Ám a legnagyobb bajunk, hogy NINCS EGY KÁDÁR KALIBERŰ POLITIKUSUNK, és nincs egy VALÓDI NEMZETIKOMMUNISTA POLITIKAI ERŐ! 

 

“Biden respektálta a kádári Magyar Népköztársaságot” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Bal-Rad koment: *****
    “…és nincs egy VALÓDI NEMZETIKOMMUNISTA POLITIKAI ERŐ! ”

    Sajnos, nagyon igaz……

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .