A II. Szovjetkongresszus, és a szovjet kormány megalakulása

(idézet: A bolsevik párt a Nagy Októberi Szocialista forradalom győzelmének szervezője)

2

Az imperialista háború forradalmi úton való befejezése — a bolsevik párt javaslata — csapást mért a világimperializmusra. Lenin azt mondta: „… Legfőbb feladatunk, hogy leleplezzük a burzsoáziának és a kormányok élére állított koronázott és koronázatlan hóhérainak egész gazságát és alávalóságát”57. …

57 Ugyanott, 254. old.

… A béke megkötése rendkívül fontos feltétele volt a teljes siker biztosításának és annak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányai maradandók legyenek országunkban.

Az annexió és hadisarc nélküli béke felajánlása azonban nem volt ultimátumjellegű. A kongresszus kijelentette, hogy a szovjet kormány kész megvizsgálni minden más békefeltételt is. A kongresszus egyik küldötte ezzel nem értett egyet, s kifejtette azt az ellenvetését, hogy az igazságos és demokratikus béke követelésének ultimátumjellegűnek kell lennie, ezért a felhívásnak azt a részét, hogy készek vagyunk megvizsgálni minden más békefeltételt is, törölni kell. Lenin zárszavában megmagyarázta, milyen helytelen ez az álláspont. „Az ultimátumjellegű követelés végzetessé válhat egész ügyünk számára — mondta Lenin. — Nem akarhatjuk, hogy a követeléseinktől való valamely jelentéktelen eltérés lehetővé tegye az imperialista kormányoknak, hogy azt mondhassák, hajthatatlanságunk miatt nem lehetett velünk béketárgyalásokba bocsátkozni”58.

58 Lenin Művei. 26. köt. 253. old.

A békéről szóló dekrétum megszüntette a titkos diplomáciát és a titkos szerződéseket, kifejezte az új, szovjet kormánynak azt a szilárd elhatározását, hogy a tárgyalásokat nyíltan, az egész nép szemeláttára, fogja folytatni, s azonnal megkezdi azoknak a titkos szerződéseknek nyilvánosságra hozatalát, amelyeket a cári kormány kötött.

A zárszóban Lenin rámutatott, hogy csak a rabló jellegű szerződéseket kell elvetnünk, azokat a szerződéseket pedig, amelyek a jószomszédi viszonyt biztosítják, örömmel fogadjuk.

A békéről szóló dekrétum kihirdette a nemzetek önrendelkezési jogát és teljes egyenjogúságát.

Hogy a dolgozók milliós tömegei hogyan fogadták a békéről szóló dekrétumot, azt a kongresszus egyik küldötte, Bazarnij, egyszerű szavakkal így mondta el: „Engem az én Szovjetem azzal bízott meg, törekedjek arra, hogy minden fronton fegyverszünetet kössenek, és hogy megkössék az igazságos demokratikus békét. Mindazok a katonák, akik most a lövészárkokban vagy a hátországban vannak, erre a javaslatra fognak szavazni és erre a javaslatra fog szavazni minden katona nemcsak Oroszországban, hanem a többi hadbanálló országban is, mint ahogyan én is erre szavazok.” A II. Összoroszországi Szovjetkongresszus egyhangúlag elfogadta a békéről szóló dekrétumot. A békéről szóló dekrétum a Szovjethatalom első külpolitikai ténykedése; és ezzel a lépésével a Szovjethatalom véget vetett annak a külpolitikai irányvonalnak, amelyet mind a cári kormány, mind az Ideiglenes Kormány követett. A cári kormány, majd utána az Ideiglenes Kormány olyan úton vezették Oroszországot, amely egyre jobban a külföldi töke rabságába döntötte. A győzelmes szocialista forradalom ezt a külföldi imperializmustól függő külpolitikát azonnal, első dekrétumával megszüntette. A Szovjetállam külpolitikája teljesen más elvi álláspontra, az ország önállóságának és függetlenségének álláspontjára helyezkedett. A békéről szóló dekrétumban az a tény jutott kifejezésre, hogy a szocialista forradalom megmentette országunkat attól, hogy félgyarmati országgá váljon.

A kongresszus ugyanazon az ülésen, november 8-án (október 26-án) elfogadta a földről szóló dekrétumot, amelyet Lenin fogalmazott meg és terjesztett elő. Ez a dekrétum forradalmi úton oldotta meg a földesúri földbirtok kérdését, felszámolta a jobbágyrendszer maradványait és a nemesi-földesúri osztályt Oroszországban.

A februári polgári-demokratikus forradalom nem oldotta meg a földkérdést. Az Ideiglenes Kormány nem adta át a földet a parasztoknak. Amikor pedig a parasztok kezdték maguk elvenni a földesúri földeket, akkor a mensevikek és az eszerek ezt anarchiának, lázadásnak minősítették.

A bolsevik párt volt az egyetlen párt Oroszországban, amely a földesúri földek elkobzását követelte. Ezt a követelést a földről szóló dekrétum első pontja realizálta. A dekrétum első pontja kimondja: „A földesúri földtulajdon azonnal és minden megváltás nélkül megszűnik.”

Az egész föld nacionalizálásának és a földesúri földek elkobzásának bolsevik programja a munkás-paraszt állam törvénye lett. A parasztság a proletárforradalomtól több mint 150 millió gyeszjatyina új földet kapott, amely azelőtt a földesurak, a tőkések, a cári család, a kolostorok és az egyház kezében volt. A parasztság megszabadult a földesuraknak évről évre fizetett haszonbértől, amelynek összege mintegy 500 millió aranyrubel volt.

A földesúri birtokokat, a koronabirtokokat, a kolostorok földjeit és az egyházi birtokokat, minden élő és holt felszerelésükkel, a járási földbizottságok és a parasztküldöttek kerületi Szovjetjeinek rendelkezésére bocsátották. A kerületi Szovjeteket megbízták, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a földek elkobzásának végrehajtására s az elkobzott vagyon, a mezőgazdasági felszerelés stb. forradalmi megőrzésének biztosítására.

A földről szóló dekrétum alapjául azt az általános paraszti „utasítást” vették, amelyet a Parasztküldöttek Szovjetjei 242 helyi kongresszusának határozatai alapján állítottak össze. E szerint az utasítás szerint a föld magántulajdonát örökre megszüntették, és a föld az egész nép, vagyis az állam tulajdonává vált.

A paraszti utasítás szerint a földhasználatnak egyenlősítőnek kellett lennie, vagyis a földet munka- vagy fogyasztási norma szerint kellett felosztani.

Az egyenlősítő földhasználat az eszer párt követelése volt, ezért a II. kongresszuson olyan hangok hallatszottak, hogy a dekrétumot és az utasítást a szociálforradalmárok állították össze. Lenin erre válaszolva kijelentette: „Egyre megy, hogy ki állította össze; mi, mint demokratikus kormány, nem mellőzhetjük a néptömegek határozatát, még ha nem is értenénk azzal egyet”59.

59 Lenin Művei. 26. köt. 261. old.

A továbbiakban pedig azt mondta: „A mi szellemünkben-e, az eszer program szellemében-e — nem ez a lényeg. A lényeg: hadd győződjék meg a parasztság szilárdan arról, hogy a faluban nincs többé földesúr, hadd oldjanak meg a parasztok maguk minden kérdést, hadd rendezzék be ők maguk az életüket”60.

60 Ugyanott, 262. old.

Az eszerek az egyenlősítő földhasználatot szocialista rendszabálynak tartották, és agrárprogramjukat „a föld szocializálása” programjának nevezték. Világos, hogy az eszerek becsapták a parasztot, amikor olyan jelszót adtak ki, amelyet soha nem is akartak megvalósítani.

Az egyenlősítő földhasználat követelése természetesen forradalmi lépés volt, amely megfelelt a paraszttömegek várakozásának. De a dolog lényegét tekintve, ez a követelés csak polgári-demokratikus rendszabály volt, amely a földesúri földbirtokot szüntette meg. Az egyenlősítő földhasználatot azonban nem lehetett volna megvalósítani anélkül, hogy a hatalom ne menjen át a munkásosztály kezébe, nem lehetett volna megvalósítani a szocialista forradalom győzelme nélkül. A munkásosztály viszont, amint kezébe vette a hatalmat, a földesurak rovására, forradalmi úton azonnal kielégítette a parasztság követelését, s ilymódon biztosította magának a vezető szerepet a parasztság irányában, erősítette a proletariátus diktatúrájának tömegbázisát.

Nem sokkal később Lenin „Az alkotmányozógyűlési választások és a proletárdiktatúra” című cikkében azt írta:

„ … A proletariátus egyszerre vagy mindenesetre igen gyorsan elhódíthatja és köteles is elhódítani a burzsoáziától és a kispolgári demokráciától «ezek» tömegeit, vagyis azokat a tömegeket, melyek a burzsoáziát és a kispolgári demokráciát követték, — elhódíthatja azzal, hogy forradalmi úton kielégíti legsürgősebb gazdasági szükségleteiket a földbirtokosok és a burzsoázia kisajátítása árán …

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .