Az októberi felkelés Petrográdon, és az Ideiglenes Kormány letartóztatása

(idézet: A bolsevik párt a Nagy Októberi Szocialista forradalom győzelmének szervezője)
2
A bolsevikok Petrográd kerületeiben október 24-én egész nap munkás- és katonagyűléseket, összejöveteleket tartottak. A munkásgyűlések rövidek és élénkek voltak. Elhatározták, hogy azonnal bekapcsolódnak a felkelésbe. A „Putyilov” gyáriban például a 2. körzet munkásai a következő határozatot hozták:

„1. Feltétlenül engedelmeskedni fogunk a Petrográdi Szovjet mellett működő Forradalmi Bizottságnak.
2. Követeljük a Küldöttek Összoroszországi Szovjetjétől, hogy a hatalom csakis szovjet hatalom legyen.
3. Követeljük minden munkás felfegyverzését.”

Ugyanilyen röviden zajlottak le a gyűlések és az összejövetelek azoknál a csapattesteknél, amelyek szilárdan a forradalom oldalán állottak. Azokhoz a csapatokhoz pedig, ahol ingadozás mutatkozott a katonák között, a Forradalmi Katonai Bizottság megbízottakat küldött, azzal a feladattal, hogy ragadják magukkal az ingadozókat. A Preobrazsensszkij-ezred kaszárnyáiba a Forradalmi Katonai Bizottság képviselője ment el, az „Orosz Renault” gyár munkásaival együtt. Az ezred csatlakozott a felkelőkhöz. A kerékpárosok a Modern Cirkuszban tartottak gyűlést. A bolsevikok lelkes beszédeinek meghallgatása után elhatározták, hogy síkraszállnak a Szovjetek hatalmáért. Egyes ingadozó alakulatokat megfigyelés alá helyeztek. A kozákok kaszárnyáit és a hadapródiskolákat vörösgárdista járőrök kerítették be.

Október 24-én reggel nem volt elég fegyver a vörösgárdisták számára. Amikor a Péter—Pál-erőd helyőrsége a forradalomhoz csatlakozott, a Forradalmi Katonai Bizottság kezébe került az erőd gazdag fegyvertára, ahol mintegy 100 000 puskát tartalékoltak. A Vörös Gárda kerületi parancsnokságainak teherautói és a munkáskülönítmények egymásután érkeztek az erődbe fegyverért. A puskákat a gyári ellenőrző lapjuk felmutatása ellenében adták ki nekik.

Október 24-én estefelé Petrográd munkáskerületei már teljesen a Forradalmi Katonai Bizottság ellenőrzése alatt állottak. A Téli Palotába visszahúzódó Ideiglenes Kormány csupán a város központjában tartott egy kis területet ellenőrzése alatt: a Téli Palota és a Főparancsnokság kerületében.

Délután öt órakor a Forradalmi Katonai Bizottság megbízottai, vörösgárdista osztag kíséretében, elfoglalták a Távíróközpontot.

Az Ideiglenes Kormány és a katonai kerület vezérkara még kísérletet tettek, hogy úrrá legyenek a helyzeten, sőt úgy tervezték, hogy az est beálltáig szétverik a bolsevikokat.

Polkovnyikov, a kerület katonai parancsnoka, az Ideiglenes Kormány utasítását teljesítve, a petrográdi helyőrség minden alakulatához parancsot küldött, hogy az ezredekből távolítsák el a Forradalmi Katonai Bizottság politikai megbízottait és állítsák bíróság elé őket. Polkovnyikov azzal is fenyegetőzött, hogy fegyveres lázadásért bíróság elé állítja mindazokat a tiszteket és katonákat, akik a vezérkar parancsa nélkül fegyveresen mennek ki az utcára. A Szovjetek mensevik-eszer Központi Végrehajtó Bizottságának a kerületi vezérkarba beküldött megbízottai a Központi Végrehajtó Bizottság nevében támogatták Polkovnyikov parancsait. A petrográdi helyőrség katonai alakulatai azonban semmiféle parancsot sem teljesítettek a Forradalmi Katonai Bizottság beleegyezése nélkül.

Délután 3 óra felé Polkovnyikov parancsot adott, hogy tolassák szét a Miklós-, Trojickij- és a Lityejnij-hidat, a Palota-hidra pedig állítsanak megerősített őrséget. A hadapródiskolások és a rohamosztagosok a hidakhoz siettek, de elkéstek. A hidakon a Forradalmi Katonai Bizottság katonái álltak. A hadapródiskolások csak a Miklós-hidat tudták elfoglalni, a Néva valamennyi többi átkelőhelye a bolsevikok kezén maradt.

Petrográd központjában a hatóságok megerősítették a milíciaszolgálatot, a vezérkar épületének boltívéhez pedig kettőzött őrséget állítottak. A főútvonalakon kozákok, hadapródiskolások, rohamosztagosok kezdtek cirkálni. A Téli Palotához megérkezett a női zászlóalj, megérkeztek a tüzérek: a Mihály tüzériskola növendékei könnyűágyúkkal. A hadapródiskolások, akiket a telefonközpont őrzésére vezényeltek ki, kikapcsolták a Szmolnij telefonjait.

Körülbelül este 6 órakor jutott a vezérkar tudomására, hogy a Rabocsij Puty megjelent és a katonák között osztogatják. A feldühödött Polkovnyikov újra elküldött egy hadapródiskolás osztagot és megparancsolta, hogy akadályozzák meg az újság megjelenését és tartóztassák le szerkesztőjét, Sztálint.

A hadapródiskolás osztag négy gépkocsin indult el, hogy teljesítse a parancsot. A vörösgárdisták azonban lefegyverezték és a Péter—Pál-erődbe kísérték őket.

A forradalom gyors támadásiba ment át. Sztálin elvtárs azt írta erről:

„Október 24-én a Forradalmi Katonai Bizottság biztosai számos igen fontos állami intézményből erőszakkal eltávolították az Ideiglenes Kormány képviselőit, minek következtében ezek az intézményeik a Forradalmi Katonai Bizottság kezébe kerültek s az Ideiglenes Kormány egész apparátusa felbomlott”45.
45 Sztálin Művei. 4. köt. 158. old.

Este 8 órakor a Forradalmi Katonai Bizottság elküldte Helsingforsba, a Balti Központ címére az előzetesen megbeszélt táviratot: „Küldjétek az alapszabályt.” Ez azt jelentette, hogy Petrográdban megkezdődött a felkelés, és haladéktalanul hadihajókat s matrózosztagokat kell küldeni a felkelők támogatására. A Balti Hajóhad 6 hadihajót és 5 000 matrózt küldött a forradalmi Petrográd segítségére.

Október 24-én késő este Vlagyimir Iljics Lenin elindult utolsó illegális lakásáról46 a Szmolnijba.
46 Fofanova lakása a Lesznaja-utcában. — Szerk.

Lenin október 24-én reggel levelet kapott a Szmolnijból, amelyben közölték vele, hogy a hadapródiskolások megtámadták a Rabocsij Puty-ot, valamint azt, hogy milyen intézkedéseket tett a Központi Bizottság. Vlagyimir Iljics válaszolt a Központi Bizottság levelére, s hozzájárulását kérte, hogy átmehessen a Szmolnijba. A levelet háziasszonyával küldte el. Háziasszonya azonban nem tudott eljutni a Szmolnijba, ezért a Viborgi Bizottsághoz vitte el a levelet. Onnan érintkezésbe léptek a Központi Bizottsággal és megállapították, hogy még korai lenne, ha Lenin kijárna.

Utolsó illegális lakásáról, amikor a felkelés már megkezdődött, Lenin a következő levelet írta a Központi Bizottság tagjaihoz:

„Ezeket a sorokat 24-én este írom, a helyzet a végletekig kritikus. Napnál világosabb, hogy a felkelés halogatása most már igazán egyértelmű a halállal.

Minden erőmmel meg alkarom győzni az elvtársakat arról, hogy most minden egy hajszálon függ, hogy olyan kérdések vannak napirenden, amelyeket nem tanácskozások, nem kongresszusok döntenek el (még Szovjetkongresszusok sem), hanem egyes-egyedül a népek, a tömegek, a felfegyverzett tömegek harca.

A kornyilovisták burzsoá előretörése, Verhovszkij eltávolítása mutatja, hogy nem szabad várni. Le kell tartóztatni, ha törik, ha szakad, még ma este, ma éjjel a kormányt, miután lefegyvereztük (ha ellenállást tanúsítanak — legyőztük) a had- apródiskolásokat stb.

Nem szabad várni!! Mindent elveszíthetünk!!

A hatalom azonnali kézbevételének díja: a nép (nem a kongresszus, hanem a nép, elsősorban a hadsereg és a parasztság) megvédelmezése a kornyilovista kormánnyal szemben, amely elkergette Verhovszkijt és egy második kornyilovista összeesküvést szőtt.

Kinek kell kézbe venni a hatalmat?

Ez most nem fontos: hadd vegye kézbe a Forradalmi Katonai Bizottság, «vagy valamely más intézmény», amely kijelenti, hogy a hatalmat csak azoknak adja át, akik valóban a nép érdekeit, a hadsereg érdekeit (a béke azonnali felajánlása), a parasztság érdekeit (a földet azonnal el kell venni, meg kell szüntetni a magántulajdont), az éhezők érdekeit képviselik.

Valamennyi kerületet, valamennyi ezredet, minden erőt azonnal mozgósítani kell, menesszenek haladéktalanul küldöttségeket a Forradalmi Katonai Bizottsághoz és a bolsevikok Központi Bizottságához, és követeljék nyomatékosan, hogy semmi esetre se hagyják meg a hatalmat Kerenszkij és Társai kezében 25-éig, semmiképpen; a dolgot feltétlenül el kell dönteni ma este vagy éjjel.

A történelem nem bocsátja meg a késedelmeskedést a forradalmároknak, akik ma győzhetnek (és ma egész biztosan győzni fognak), holnap viszont azt kockáztatják, hogy sokat veszítenek, azt kockáztatják, hogy mindent elveszítenek.

Ha ma vesszük kézbe a hatalmat, akkor nem a Szovjetek ellenére vesszük azt kézbe, hanem a Szovjetek számára.

A hatalom kézbevétele a felkelés feladata; politikai célja a hatalomra jutás után fog tisztázódni.

Végzetes dolog vagy üres formaság volna megvárni az október 25-i ingadozó szavazást; a népnek joga és kötelessége, hogy az ilyen kérdéseket ne szavazásokkal, hanem az erő latba vetésével döntse el; a népnek joga és kötelessége, hogy a forradalom kritikus pillanataiban irányítsa képviselőit, még legjobb képviselőit is, és ne várjon rájuk.

Ezt bizonyította valamennyi forradalom története és mérhetetlen volna a forradalmárok bűne, ha elszalasztanák a pillanatot, amikor tudják, hogy tőlük függ a forradalom megmentése, a béke felajánlása, Petrográd megmentése, a menekülés az éhínségtől, a föld átadása a parasztoknak.

A kormány ingadozik. Meg kell neki adni a kegyelemdöfést, ha törik, ha szakad!

Az akció halogatása egyértelmű a halállal”47.
47 Lenin Művei. 26. köt. 232—233. old.

Este összekötő jött Sztálin elvtárstól Leninhez. Lenin ruhát váltott, egy nagy kendövel bekötötte az arcát, mélyen a fejébe húzott egy ócska sapkát és az összekötővel együtt elindult a Szmolnijba. Az úton felültek egy elkésett villamosra. Lenin elkezdte kérdezgetni a kalauznőt, hogy hova megy.

A kalauznő végigmérte Lenint és így szólt:

— Furcsa ember vagy! Honnan csöppentél ide? Hát nem tudod, mi van a városban?
— Nem én, nem tudom.
— Micsoda munkás vagy te, ha nem tudod, hogy forradalom lesz? Megyünk burzsujt verni!…

Lenin elmosolyodott és élénken magyarázni kezdte, hogy ezt „hogyan kell csinálni”. Társa úgy érezte magát, mintha tülkön ülne: félt, hogy felismerhetik és elárulhatják Lenint. A villamos befordult a kocsiszínbe. Gyalog folytatták útjukat. A Spalernaja-utcán két lovas hadapródiskolás megállította őket és igazolványt követelt tőlük. Lenin kísérője szóba elegyedett a hadapródiskolásokkal s Lenin ezalatt tovább ment. A hadapródiskolások nyilván azt hitték, hogy becsípett munkásokkal van dolguk és odébbálltak.

Lenin éjfél körül érkezett a Szmolnijba.

Sztálin ismertette Leninnel az eseményeket. Lenin azonnal kezébe vette a felkelés irányítását. A forradalom döntő pillanatában Sztálinnal együtt a forradalom kormány kerekénél állt.

A Forradalmi Katonai Bizottság munkája Lenin megérkeztével hatalmas lendületet vett. Lenin harcostársaival, Sztálinnal és Szverdlovval együtt óriási lehetőséget biztosított a tömegek kezdeményezésének és öntevékenységének.

Lenin magához rendelte a vörösgárdistákat, a kerületek, gyárak és csapattestek képviselőit. Pontos, részletes utasítással látta el őket. A kerületek képviselőit a Forradalmi Katonai Bizottság tagjaihoz irányította. A felkelés valamennyi szála Lenin és legközelebbi harcostársai, Sztálin és Szverdlov kezében futott össze. Az október 25-ére virradó éjszakán nagyon sok munkás, katona, vörösgárdista századparancsnok és összekötő fordult meg a Szmolnijban. Lenin jóváhagyta az Ideiglenes Kormány utolsó erődje — a Téli Palota — elfoglalásának tervét. A terv szerint ezt az akciót október 25-én délben kellett végrehajtani.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .