Az 1956-os októberi ellenforradalom Magyarországon

Az 1956-os októberi ellenforradalom Magyarországon
(idézet: Magyarország történeti kronológiája 1944-1970)

1956
október 22. Diákgyűlések a budapesti, miskolci, a szegedi, a pécsi és a soproni egyetemeken. (Csatlakoznak a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez és határozatokba foglalják követeléseiket. A budapesti Műszaki Egyetem gyűlésén kiadják a jelszót a tüntetésre.). — A Petőfi Kör vezetőségi ülése. (Határozatban javasolja a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének összehívását; Nagy Imre és mások bevonását a párt vezetésébe; Rákosi Mátyásnak a párt központi vezetőségéből és más funkciókból való kizárását; Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását; az 1955. decemberi és a Petőfi Körre vonatkozó 1956. június 30-i határozatok felülvizsgálatát.)

október 23. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének küldöttsége a reggeli órákban visszaérkezik Belgrádból Budapestre. (-» október 15.) — Délelőtt a párt politikai bizottságának kibővített ülése. (A belpolitikai helyzettel és a diáktüntetésekkel foglalkozik.) — A Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi vezetősége támogatja a budapesti ifjúságnak a lengyel események melletti rokonszenvtüntetését (-» június 28., október 21.) és felszólítja az ifjúságot, hogy akadályozzon meg minden provokációs kísérletet. — A Magyar Írók Szövetsége határozattal fordul a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségéhez. (Nagy Imre bevonását követeli a pártvezetésbe, és sürgeti a „nemzeti egység” programjának kidolgozását.) — 13 óra 15 perckor a belügyminisztérium gyülekezési és felvonulási tilalmat rendel el; 14 óra 23 perckor a tüntetést mégis engedélyezi. — 15 óra: megkezdődik a tüntetés a Petőfi-szobornál; innen a tömeg a Bem térre, majd az Országház elé vonul, ahol az esti órákban Nagy Imre beszél az egybegyűltekhez. — 20 óra: Gerő Ernő a Magyar Dolgozók Pártja első titkára rádióbeszéde. — 21 óra 37 perc: a Dózsa György úton ledöntik a Sztálin-szobrot. — Az esti órákban fegyveres csoportok megtámadják a főváros több középületét, a Rádiót, a telefonközpontot, a Szabad Nép székházát, rendőrkapitányságokat és őrsöket, nyomdákat, fegyvergyárakat.)

október 23—24. éjjel A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének ülése. (Kinyilvánítja, hogy ellenforradalom tört ki; újjáválasztja a politikai bizottságot: első titkár Gerő Ernő; tagok: Apró Antal, Gáspár Sándor, Hegedűs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán; póttagok: Losonczy Géza és Rónai Sándor; javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy válassza meg Nagy Imrét a minisztertanács elnökének.) — A kormány a Varsói Szerződés értelmében a rend helyreállításához segítségért fordul az országban állomásozó szovjet csapatokhoz; egyszersmind felszólítja a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát és támogassa a magyar—szovjet rendfenntartó alakulatokat.

október 24. A magyar kormány kérésére szovjet csapatok vonulnak be Budapestre. — Megjelenik a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének felhívása. (A párt támogatására és az ellenforradalommal való leszámolásra szólít fel.) — Az Elnöki Tanács megválasztja Nagy Imrét a minisztertanács elnökévé. — Nagy Imre statáriumot hirdet az ország egész területére. (Akik 14 óráig leteszik a fegyvert, mentesülnek a felelősségrevonástól; később a határidőt 18 óráig meghosszabbítják.) — Elrendelik a gyülekezési és a kijárási tilalmat. (Előbb 9 óra 20 perctől 14 óráig, majd 18 órától reggel 6-ig). — Több vidéki nagyvárosban tüntetésekre, provokációkra kerül sor.

október 25. Megalakul a Nagy Imre-kormány. Tagjai: a minisztertanács elnökhelyettesei: Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc; államminiszter: Tildy Zoltán; miniszterek: állami gazdaságok: Ribiánszky Miklós, bánya- és energiaügy: Czottner Sándor; begyűjtés: Gyenes Antal; belkereskedelem: Tausz János; belügy: Münnich Ferenc; egészségügy: Babics Antal; élelmiszeripar: Nyers Rezső; építésügy: Apró Antal; földművelésügy: Kovács Béla; honvédelem: Janza Károly; igazságügy: Molnár Erik; kohó- és gépipar: Csergő János; könnyűipar: Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügy: Bebrits Lajos; külkereskedelem: Bognár József; külügy: Horváth Imre; népművelés: Lukács György; oktatásügy: Kónya Albert; pénzügy: Kossá István; város- és községgazdálkodás: Nezvál Ferenc, vegyipar: Szabó Gergely; a Tervhivatal elnöke: Kiss Árpád. — Délelőtt tüntetés az Országháza előtt. (Fegyverhasználatra is sor kerül, melynek több halálos áldozata van.) — A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének ülése. (Fölmenti Gerő Ernőt első titkári tisztétől, és helyébe Kádár Jánost választja.)

október 26. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének nyilatkozata a magyar néphez. (Véget kell vetni a vérontásnak; a Hazafias Népfront elnöksége tegyen javaslatot új kormány alakítására.) — XII. Pius pápa enciklikát ad ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. (Támogatja a fölkelőket, és imát rendel el győzelmükért.) — Budapesten fegyveres csoportok rátámadnak a kerületi pártbizottságokra. — Az ország több helységéből tüntetéseket jelentenek.

október 27. Miskolcon és Ózdon fegyveres összetűzésekre és terrorcselekményekre kerül sor. — Csepelen és Angyalföldön munkászászlóalj alakul a munkáshatalom megvédésére. — Fegyveres csoport kiszabadítja a váci börtön rabjait.

október 28. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének ülése a reggeli órákban. (Tekintettel a rendkívüli helyzetre, a párt vezetését 6 tagú elnökségre ruházza; elnök: Kádár János; tagok: Apró Antal, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Nagy Imre és Szántó Zoltán.) — A Szabad Nép vezércikke „Híven az igazsághoz” címmel. (A cikk szerint, ami történt, az nem ellenforradalom, hanem nemzeti demokratikus mozgalom, a harc nem a rendszer ellen folyik, hanem a szocialista demokratizmusért, a nemzeti függetlenség biztosításáért.) — A honvédelmi miniszter a minisztertanács utasítására tűzszünetet rendel el. — Este 19 órakor Nagy Imre beszél a rádióban. (Beszédében először áll ki nyilvánosan a fölkelők mellett; bejelenti, hogy Budapestről kivonják a szovjet csapatokat, és tárgyalások kezdődnek az országból való kivonulásukról is, megszüntetik az Államvédelmi Hatóságot, fölemelik az alacsony béreket és nyugdíjakat.) — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztonsági tanácsa a három nagyhatalom kérésére, a Szovjetunió ellenszavazata és Jugoszlávia tartózkodása mellett, napirendre tűzi a magyarországi „helyzet” megtárgyalását.

október 29. J. B. Tito, Jugoszlávia elnökének levele a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségéhez. (Megállapítja, hogy a magyarországi események közvetlenül érintik a nemzetközi szocialista fejlődés érdekeit, meg kell védeni a magyar nép szocialista jövőjét, és véget kell vetni a vérontásnak.) — Izraeli csapatok támadást intéznek Egyiptom ellen. (A szuezi válság tetőpontja; október 30.: angol—francia ultimátum, majd november 5.: fegyveres támadás Egyiptom ellen.) -» november 7.

október 30. A Szovjetunió nyilatkozatot ad ki a szocialista államoknak vele való viszonyáról és egymás közötti kapcsolatáról. (Kész megvitatni a szocialista országok kormányaival azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyes országok kapcsolatainak fejlesztését és erősítését a szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján.) — Több órás tűzharc után fegyveres csoportok elfoglalják a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának Köztársaság téri székházát. (A védők jelentős része ellenforradalmi terrorcselekmények áldozatává lesz; a harcban elesik többek között Mező Imre, a pártbizottság titkára is.) — A Nemzeti Parasztpárt ideiglenes szervező bizottsága megkezdi a párt újjászervezését. — W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára bejelenti, hogy több szovjet és lengyel vezető (így A. I. Mikojan és V. M. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagjai, valamint M. Naszkowski lengyel hadügyminiszter-helyettes) találkoztak Budapesten, és teljes megegyezésre jutottak a magyarországi helyzet megítélésében. — A késő esti órákban egy rétsági katonai csoport kiszabadítja Mindszenty József esztergomi érseket felsőpetényi (Nógrád m.) fogságából.

október 31. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke beszédet mond az Országház előtt az egybegyűlt tömeghez. (Kijelenti, hogy a szovjet csapatok segítségét az ő tudta nélkül kérték; bejelenti, hogy tárgyalások kezdődnek Magyarország kilépéséről a Varsói Szerződésből.) — Átalakul a Nagy Imre-kormány. Államminiszterek: Tildy Zoltán, Kádár János, Losonczy Géza; a Honvédelmi Minisztérium vezetője: Maléter Pál. (A többi tárca betöltetlen.) — Újjáalakulnak a volt koalíciós pártok: a Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Petőfi Párt néven a Nemzeti Parasztpárt; emellett több kisebb politikai csoportosulás jön létre.

november 1. Nagy Imre bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből; üzenetet küld az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, melyben kéri, hogy a világszervezet tűzze napirendre a „magyar kérdés” megtárgyalását. — Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Az előkészítő bizottság tagjai: Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán. Kádár János rádióbeszédben jelenti be a megalakulást, és kijelenti: választanunk kell, szocializmus és kapitalizmus keresztútjához érkeztünk.)

november 2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztonsági tanácsa a „magyar kérdés” rendkívüli közgyűlésen való megtárgyalása mellett foglal állást. — Megjelenik a Népszabadság első száma. (Teljes terjedelmében közli Kádár János előző napi rádióbeszédét.) N. Sz. Hruscsov és J. B. Tito Brioni szigetén a magyarországi helyzet megoldási lehetőségeiről tárgyal. — Átalakul a kormány. Miniszterelnök és külügyminiszter: Nagy Imre (Magyar Szocialista Munkáspárt); államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (Kisgazdapárt), Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József (Szociáldemokrata Párt), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Losonczy Géza, Kádár János (Magyar Szocialista Munkáspárt; utóbbi kinevezése formális, minthogy november 1-től már az előző kormány munkájában sem vett részt); honvédelmi miniszter: Maléter Pál. (A többi tárca betöltetlenül marad.)

november 3. 22 órakor Mindszenty József esztergomi érsek rádióbeszédet mond. (Nem ismeri el a Nagy Imre-kormányt; tőkés restaurációt és az egyház régi szerepének visszaállítását kívánja; hangsúlyozza a felelősségrevonások szükséges voltát.)

november 4. A kora reggeli órákban Kádár János rádióbeszédet mond. (Bejelenti a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását. Elnöke: Kádár János; elnökhelyettes: Münnich Ferenc; tagjai: Marosán György, Dögei Imre, Apró Antal, Rónai Sándor, Horváth Imre és Kossa István.) — Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot tesz közzé. (Már november 1-től kezdve minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre kormánnyal.) — A Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdődik az ellenforradalom felszámolása. — Nagy Imre és kormányának több tagja az Országházból a budapesti jugoszláv követségre menekül. — Az esti órákban a forradalmi munkás-paraszt kormány rádiója felhívást intéz a magyar néphez. (Közli, hogy a Nagy Imre kormány megszűnt; a forradalmi erők és a szovjet csapatok leverték az ellenforradalmat; felhívja a szocializmushoz hű erőket, hogy támogassák a kormányt, és vegyék fel a munkát.) — A késő esti órákban: a forradalmi munkás-paraszt kormány táviratot intéz az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához. (Érvénytelennek nyilvánítja Nagy Imrének a „magyar kérdés”-re vonatkozó jegyzékeit.)

november 5. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a baráti országok kormányaihoz. (Segítségüket kéri a rend és a normális élet helyreállításához.) — A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke üzenetet intéz Kádár Jánoshoz. (Közli, hogy a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélküli testvéri segítséget nyújt Magyarországnak.)

november 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottsága felhívást intéz a magyar kommunistákhoz. (Összefogásra szólít; közli a Magyar Dolgozók Pártja nevének megváltozását, ismerteti a párt elvi alapjait és feladatait.) — Az angol és francia csapatok beszüntetik a tüzet Egyiptomban. (November 15.: ENSZ csapatok érkeznek a térségbe; december folyamán az angol és francia csapatok elhagyják Egyiptomot.)

november 8. Dobi István, illetve Marosán György rádióbeszédben termelésre szólítja fel a parasztságot és a munkásságot.

november 9. Budapesten megnyílnak az üzletek és a vendéglátó üzemek.

november 10. Kormányhatározat fölemeli az ipari, építőipari, helyiipari, bányavállalatok dolgozóinak fizetését (8—15%-kal).

november 11. J. B. Tito, Jugoszlávia államelnöke beszédet mond Pulában a magyarországi ellenforradalomról. — A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek vezetésével megbízott Münnich Ferenc nyilatkozata a karhatalmi szervekről és új fegyveres erők szervezéséről.

november 12. Kiegészül a Kádár-kormány. Elnökhelyettes: Münnich Ferenc; a kormány tagja: Marosán György; a minisztériumok vezetésével megbízott kormánytagok: fegyveres erők és közbiztonsági ügyek: Münnich Ferenc; földművelésügy: Dögei Imre; iparügy: Apró Antal; kereskedelem: Rónai Sándor; külügy: Horváth Imre, pénzügy: Kossa István; közlekedés- és postaügyi kormánybiztos: Csanádi György; a közellátási kormánybizottság vezetője: Nyers Rezső; az építésügyi minisztérium vezetője: Kilián József (december 24-től); az igazságügyié: Nezvál Ferenc (december 29-től); a munkaügyié: Mekis József (1957. január 26-tól). — Az Egyesült Nemzetek Szervezete XI. közgyűlésén New Yorkban a „magyar kérdést” 62 szavazattal 9 ellenében és 8 tartózkodással fölveszik a napirendre. (Az 1957. március 9-ig ülésező közgyűlés határozatot hoz 5 tagú vizsgáló bizottság kiküldésére, melynek feladata az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak tájékoztatása; követeli a szovjet csapatok kivonását, az Egyesült Nemzetek Szervezete megfigyelőinek beengedését az országba és „szabad választásokat” az Egyesült Nemzetek Szervezetének felügyelete alatt. A magyar kormány visszautasítja ezeket a követeléseket.) — Az Elnöki Tanács 1956: 21. számú törvényerejű rendelete megszünteti a mezőgazdasági termékek kötelező beszolgáltatását.

november 14. Megalakul a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács. (Sztrájkot hirdet a kormány ellen; a kormány visszautasítja a Munkástanács követeléseit.)

november 15. A Csepel Vas- és Fémművek ideiglenes munkástanácsa elhatározza a munka felvételét.

november 16. Közzéteszik a 3/1956. számú kormányrendeletet a szabad munkavállalásról. (Hatályát veszti a 33/1955. számú minisztertanácsi rendelet.)

november 16—25. A baráti szövetséges államok kormányai nagyösszegű áru- és értéksegítséget nyújtanak a kormánynak. (A sajtó közli az árusegély adatait.)

november 19. Számos fővárosi üzemben megkezdődik a munka.

november 22.—december 8. Az ausztráliai Melbourne-ben rendezett XVI. Nyári Olimpián a magyar sportolók 9 arany, 10 ezüst és 9 bronzérmet szereznek.

november 23. Kormányközlemény arról, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániába távoztak.

december 1. Az Elnöki Tanács 1956: 27. számú törvényerejű rendelete az 1956. október 23-a után külföldre távozott és 1957. március 31-ig hazatérő személyek közkegyelemben részesítéséről.

december 2—3. és 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságának ülése. (Határozatában ismerteti az október 23-i események okait és előzményeit, jellemzi a jelen helyzetet, és részletezi a párt előtt álló legfőbb feladatokat.)

december 6. A szervezett munkások a népi demokrácia védelmében gyűléseket tartanak és felvonulnak Budapest utcáin.

december 8. Közzéteszik a pénzügyminiszter 16/1956. számú rendeletét az 1948 után indokolatlanul megvont nyugdíjak rendezéséről.

december 9. A kormány rendkívüli intézkedéseket tesz a népköztársaság védelmére és a törvényes rend biztosítására. A munkástanácsokat törvényen kívül helyezik.

december 11. Az Elnöki Tanács 1956: 28. számú törvényerejű rendelete a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről az engedély nélküli fegyvertartás, s az ezzel elkövetett gyilkosság, rablás, fosztogatás stb. bűntetteire. (Megszüntetik: 1957. november 13.)

december 11—12. A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács által szervezett kétnapos sztrájk részleges kudarcot vall. (Az üzemek nagy része fölveszi a munkát.)

december 19. Közzéteszik a 12/1956. számú kormányrendeletet a munkaszüneti napok új szabályozásáról. (Munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, április 4., május 1., augusztus 20. és december 25—26.) — Közzéteszik a 25/1956. számú kormányhatározatot a kormány Tájékoztatási Hivatalának felállításáról. (Vezetője: Szirmai István.)

december 24. Közzéteszik a 14/1956. számú kormányrendeletet a gyermektelenek adójának megszüntetéséről.

december 29. Az Elnöki Tanács 1956: 33. számú törvényerejű rendelete egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről. (1957. január 1-től a Bánya- és Energiaügyi, valamint a Vegyipari minisztériumot összevonják Nehézipari Minisztériummá; a Könnyűipari és az Élelmiszeripari Minisztériumot Könnyűipari és Élelmiszeripari Minisztérium néven; az Oktatásügyi és a Népművelési Minisztériumot Művelődésügyi Minisztérium néven. A Begyűjtési Minisztérium, a Városi és Községgazdálkodási Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az Állami Ellenőrzés Minisztériuma 1956. december 31-ével megszűnik. Megszűnik az Állami Egyházügyi Hivatal. -» 1959. június 2., valamint az Országos Testnevelési és Sportbizottság, feladatkörüket a Művelődésügyi Minisztérium veszi át.)

december 30. Közzéteszik a 31/1956. számú kormányhatározatot Országos Árhivatal felállításáról. (Elnöke: Csikós-Nagy Béla.)

az év folyamán Az osztrák belügyminisztérium hivatalos közlése szerint az év folyamán 165 361 magyar állampolgár kért politikai menedékjogot Ausztriában. — Megjelenik Radnóti Miklós Tanulmányok, cikkek, Darvas József Új népért, új kultúráért, Fábry Zoltán A béke igaza című kötete; Juhász Ferenc A virágok hatalma, Nagy László A vasárnap gyönyöre, Weöres Sándor A hallgatás tornya című verseskötete; Mesterházi Lajos Fényes szellők, Németh László Égető Eszter, Nagy Lajos A lázadó ember, Dobozi Imre Este az alvégen című regénye. — A budapesti Nemzeti Színház bemutatja Illyés Gyula Dózsa György című drámáját.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“Az 1956-os októberi ellenforradalom Magyarországon” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Nagyon hallgatnak országosan a “forradalom” ünnepéről,inkább a mára tervezett tüntetések kordában tartása a fő cél!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .