“EREDMÉNY”

Majdnem kétmillió szegény ember él hazánkban

 

Magyarország népességének 18,8 százaléka, 1.841.134 fő szegénységben és/vagy társadalmi kirekesztésben él. A legsúlyosabb anyagi nélkülözésben élők száma 837 ezer, a lakosság 8,7 százaléka – tudatta a Magyar Szociális Fórum kedden.

Nyugat-Dunántúlon 162.111-en élnek szegénységben és/vagy társadalmilag kirekesztetten, a Közép-Dunántúlon 143.220-en, Dél-Dunántúlon 215.145-en, Budapesten 273.033-an, Pest-megyében 247.746-an, 267.340-en, Észak-Magyarországon 267.340-en, Dél-Alföldön 183.433-an, Észak-alföldön 349.124-en – tűnik ki az MSZF jelentéséből.

A szegénységi küszöb jelenleg 99.300 havi Ft egy főre. Ez a 155.520 Forintnyi középjövedelem 60 százalékának felel meg.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a nettó átlagkereset 244.600 Ft. Magyarország 19 megyéje közül 17-ben ennél alacsonyabb az átlagkereset. Az egyenlőtlenség még mélyebb az egyes megyéken belül, mint amilyen mély az egyes megyék között.

Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) értéke Budapesten és környékén a legmagasabb, átlag feletti Győr-Moson-Sopron megyében, átlagos Fejérben, átlag alatti Komárom-Esztergom és Vas megyében, alacsony Pest és Bács-Kiskun megyében. A többi megye stagnáló és leszakadó térségnek számít.

2009-hez képest 18 százalékról 13 százalékra csökkent a kormány ráfordítása a szociális ellátásra. Stagnált az oktatásra, és csökkent az egészségügyre fordított kiadás. Döbbenetesen alacsony értéket mutat a lakás- és településfejlesztés: 2018-ban a kormányzati kiadások mindössze 0,7 százalékát képezte. Ennél kevesebbet csak a környezetvédelemre fordítottak (0,4 százalék).

Az önkormányzatok GDP-ből való részesedése az 1991. évi 15 százalékról 2020-ban 6 százalékra zsugorodott.

Az IMD World Competetivness Center 63 országot felölelő vizsgálata alapján hazánkat az 51. helyre sorolta az egészségügyi ellátottság tekintetében. A szakmunkásképzés színvonala alapján az 58. helyre kerültünk. Az ország vonzereje és megtartó képességét illetően a 40. helyet foglaljuk el, a munkaerő ösztönzést az 56. helyre rangsorolták, a munkaerő tudását és gyakorlatát pedig a 61-re. Az idegen nyelvek ismerete terén az 57. helyre kerültünk, a felsőoktatás színvonalát az 50.-re, az alap- és középfokú képzést pedig az 53.-ra sorolták. Versenyképességünk szerint a 47. helyen, a digitális technológiai gyakorlatunk alapján, és az új vállalkozások indítását tekintve a 61. helyen szerepelünk a vizsgált 63 ország között.

Szociális Fórum                                                                                                                            (muon.hu)

““EREDMÉNY”” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Húzzunk egy vonalat : szegények azok az állampolgárok ahol az egy főre jutó jövedelem, nem
    éri el a LÉTMINIMUM szintjét. Ez az összeg: 157.000 Ft/fő . Ebben az összefüggésben , csak a
    nyugdíjasok ( 2. 622.000 fő alanyi jogú és rokkant .) 2/3-a 1.966 .000 ellátott a létminimumtól
    alacsonyabb ellátmányt kap ! A társadalom többi rétegei növelik a -különböző szinten – realizált
    szegénységet . Sorolhatnám tovább a differenciálló okokat, mint a vidéki nyomortelepek, melyek
    száma , egyes szociológusok szerint – 1.600 települést – annak egy jelentős részét érinti. Ezeken a
    helyeken – a XXI. századi Magyarországon- nem tudják a közműveket megfizetni ! Itt ” a felvidék
    alatt” különösen sok van belőlük, az erre járó “élményt szerezhetne” a VALÓSÁGRÓL ! Ezek a
    kérdések , nem érik el a társadalom vezető rétegeinek az ingerküszöbét ! A média csupán a bűn-
    cselekményekről tudósítva mutat olyan képeket, amelyből a ” vak is látja ” az ilyen nyomorban
    élők körülményeit . Az okokról nem tudósítanak . A szegénységi küszöb alatt élők táborát bővítik
    a “devizahitelesek ” több százezres tömegei , a többszörösére nőtt hitelek nem fizetése miatti
    KILAKOLTATÁSOK ! … Irritáló tényező, a gazdagok rongyrázása, a ” nekem mindenre telik csi-
    náld te is utánam ” stílus, és az hogy az értéktermelő munkákból alig vannak jómódú személyek,
    annál többen a spekulációból, a korrupcióból, a kapcsolatokból megkapott állami támogatásokból
    meggazdagodók . … A kapitalizmus bűne, hogy megszüntette az esélyegyenlőséget ! Sőt, a GDP el-
    osztásával tovább szakítja, bontja a magyar társadalmat ! Már nem Ausztria a viszonyítási alap,
    már a fővárosi jövedelmek is 2-3 -szor magasabbak mint az Észak-Magyarország-i régiókban sze-
    rezhetők. Már megyéken belül is nőttek a különbségek, néhány megyében jobban, mint a megyék
    között ! …. Ezek a “tőkeáramlás ” okozta különbségek , tovább növelik a szegények számát amely
    a ” hónapról-hónapra ” élők számával megemelve, a társadalom 70 %-át is eléri ! … Ha ezt az
    államadósság növekedése , és az egyéni/vállalati hitelek nagyságrendjéhez viszonyítom: a jövő ki-
    látásai sajnos sötétek ! … Ez is a szegénység egyik formája, a társadalom szegénységi bizonyít-
    ványa ! ….

  2. A szocializmus idejében Magyarországon több mint 2 millió lakást építettek a dolgozóknak. A 80-as években majdnem 100 000 lakás épült évenként, és aki 5 éven belül nem jutott lakáshoz az már morgott. Most tized annyi lakás épül. Az évente készített több 10 000 Ikarus közül még 30 év ellenforradalom után is sok üzemel. Ha nem kapott 2 hetes olcsó üdülési beutalót a dolgozó, akkor morgott. Ma legtöbb dolgozó otthon nyaral, és a tv-ében nézi a naplopók nyaralását – álomhajó, álomhotel, vacsoracsata, stb. – A szocializmusban a magyar ember képes volt ipart, mezőgazdaságot létesíteni, ma mindenütt a gyarmatosítók reklámjai láthatók, magyar gazdaság nélkül. Még Trabantot sem képes a volt demokrácia utódállamai maguktól gyártani, de még egy biciklit sem. Még a szöget is a gyarmatosítók révén vehetjük meg. Sokáig lehetne sorolni ezt a gyalázatot, amit az ellenforradalmárok elkövettek. De egyszer ezért felelni kell. Mi magyarok labancuralom alatt élünk és a demokráciában, a szocializmusban sokkal jobb volt, emberek voltunk. Kossuth, Petőfi, Széchenyi, stb. a nagy magyarok emlékét meggyalázzák a mai hazaárulók. Szégyelljék magukat.

    1. lev
      2020-10-16 – 16:06

      Ovi szakember? -ne nevettess! Fejtsd már ki lécci, hogy mi az, amihez ért?
      Talán a politikához? Az ország vezetéshez? A nemzetgazdasághoz? Szerintem egyikhez sem, de várom az érveidet…

      1. lev
        2020-10-16 – 19:43

        Kezdem a végén. Valahogy a magyar nem fogadná el a saját zsebből való politizálást, egyrészt azért, mert “mibű?”, másrészt meg nem érezné magáénak az embert. De erre nem is nagyon van, lesz példa, mert annál mindenki jobban félti a sajátját, hogy reszkírozzon. Még akkor sem, ha annál sokkal nagyobb a tét, amit megnyerhet. Mert ugye senkiről nem fogjuk feltételezni manapság, hogy a népjólétért akar harcolni…

        Amit leírtál abból az következik, hogy Te sem gondolod komolyan, hogy amit ovi érdemeinek tulajdonítanak, azok valóban a saját érdemei lennének. Ha egy csapat áll mögötte, ráadásul nemzetközi csapat, ahogy az átkosban is volt ilyen nemzetközi irányító csapat, akkor Ő csak egy báb, egy képviselő és nem egy vezető. Az amerikai elnök személyéről ezt már mindenki tudja, miért lenne más egy közép-európai paprikajancsi?
        Ovinak csak egy pár dologhoz van piszok nagy tehetsége, ezek pedig a pofátlanság, a hazudozás, a megtévesztés, a lelkiismeret teljes hiánya, azaz semmi olyan, amit becsülni lehet egy emberben.
        Magyar Bálint által korábban megfogalmazottak mindent elmondanak összefoglalóan: “Maffia állam”. És nem ovi a keresztapa. Ő csak eljátssza a darabot a nagyközönség előtt.

        Valóban , a mai jól felépített uralmi rendszer nem teszi lehetővé, hogy bárki is megtörje a jól szervezett uralkodó réteg hatalmát. Még saját pénzén sem. Egy esetleges ilyen ember mindentől el van, vagy el lesz zárva, ami az ismertséghez és a népszerűséghez kell (pl. sajtó és egyéb megjelenések). Sőt, végső esetben még az autó is elütheti.
        ld: Simicska…
        És itt jön képbe ’48 Európája. Csak egy országokon átívelő, egy irányba mutató eseménysor hozhat változást, de az is csak egy olyan esetben, ha “illetéktelenek” nem ülnek rá a hullámra, hogy tovább mentsék a hatalmukat. Pedig nagy az esély arra, hogy rá fognak ülni. Valószínűleg hosszútávra kell berendezkednünk, hacsak mégis fel nem tűnik egy nagy erőkkel támogatott igazi pozitív diktátor, amire lássuk be, igen kicsi az esély.

  3. A polgári demokráciában mennyire „szabad” a választás? Tudni illik, a polgári demokráciában a kizsákmányolókat választják kizsákmányolás céljából a kizsákmányoltak. Ez tény. A hatalomban semmilyen formában nincs benn a kizsákmányolt nép. A Horthy fasizmusban szintén ehhez hasonló volt a „demokrácia”, bár sokkal következetesebb volt a kizsákmányolók érdekérvényesítési, agymosó képessége. Tehát az olyan „demokrácia”, amiben a kizsákmányoltak a kizsákmányolók képviselőit, kizsákmányolást, a törvényes lopást választják az valójában nem lehet demokrácia. A polgári demokráciának és a Horthy fasizmusnak ugyanaz a célja: kizsákmányolni, lopni a dolgozóktól. Ez nyilvánvaló! De ezt megérteni az már nem olyan egyszerű ezekben a rezsimekben. Borzasztó tudatlanságban tartott nép erre nem képes, de a kizsákmányolóknak ez az érdekük és ehhez meg is van a hatalmuk. Még azoknak is, akik a poharat eltartott kisujjal emelik az orruk alatt levő nyíláshoz.
    A szovjet rendszer a dolgozók érdekében működő, a dolgozók – kommunisták – által irányított állam volt, mivel a kizsákmányolás megszüntetése érdekében elnyomta a lopásra, kizsákmányolásra törekvőket, ezért az demokrácia volt a többség a dolgozók részére. A Szovjetunió ebben segédkezett a fasizmusra nevelt nép öntudatra ébresztésével, persze ehhez szükség volt egy kis noszogatás is. Miért kellett volna a kizsákmányolásra törekvőket a hatalom közelébe engedni, számukra demokráciát biztosítani? A szocializmusban, a valódi demokráciában el kellett nyomni a kizsákmányolás híveit. Sajnos végül mégis megszerezték a jogot a kizsákmányolók a kizsákmányolásra. Nem sikerült szocializmusban a népet emberré nevelni és újból a rabszolgaságot választották. De meg is érdemli ezt a rabszolga, meg is fog érte bűnhődni.
    A polgári demokrácia nem demokrácia a többség, a kizsákmányoltak számára, még akkor sem, ha a kizsákmányoltak annyira tudatlanok, tudatlanná neveltek, hogy a kizsákmányolásra szavaznak. Vagy az élősködés elfogadása az lehet demokrácia? Lehet az emberiség érdeke a kizsákmányolók érdeke? A kapitalizmusban a törvényes lopás valósul meg, ez tény! Lehet ez demokratikus?

    1. Nagyon jól látod!
      Négy évente, a “szabad, demokratikus választások” című bohózat idején nem tudom elképzelni, hogy a Mercedes vagy bármelyik mo-i multi rágná a körmét idegességében, hogy? “Jaj, most mi lesz velünk?”
      Semmi. A nép hülyítése olyankor megtörténik, lenyugszunk és minden megy tovább.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .