Meztelen üleppel, talpig fegyverben!

Öveket becsatolni: jöhet még pár ütős meglepetés a Honvédség fejlesztéséről

Gőzerővel folyik a Honvédség eszközeinek korszerűsítése: az elmúlt hónapokban egymást érték a dollár és euró milliárdos beszerzésekkel kapcsolatos bejelentések és az is kiderült, hogy Magyarországon fogják gyártani a világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét, a KF41 Lynxet. Az eddigi bejelentések közel sem jelentik a korszerűsítési projekt végét, számos olyan képesség kiépítése, megújítása zajlik, melyekről eddig szinte semmilyen hivatalos hírt nem hallhattunk még. A Honvédség lövészrajai például még mindig szovjet támogató fegyvereket használnak, szovjet gyártmányúak az irányított páncéltörő rakétafegyverek is, kivonták az utolsó rámpás közepes szállító repülőgépeket és nincs érdemben önjáró légvédelmi kapacitásunk sem. Jó esély van rá, hogy ezen képességekkel kapcsolatosan is lesznek hamarosan beszerzési hírek.

Géppuskák, mesterlövész-fegyverek

mh1

Tavaly óta folyik a kézifegyvergyártás a kiskunfélegyházi HM Arzenál üzemben, a magyar honvédeket, rendőröket folyamatosan fegyverzik fel cseh licenc alapján összerakott Bren 2-es gépkarabélyokkal, Scorpion Evo 3-as géppisztolyokkal, P-07-es és P-09-es maroklőfegyverekkel.

A támogatófegyverek cseréje viszont még várat magára, a gyalogsági lövészrajok még mindig szovjet gyártmányú PKM-géppuskákat és SzVD mesterlövész-fegyvereket használnak. Úgy tudjuk, hamarosan lezárulnak a tárgyalások ezeknek az eszközöknek a cseréjéről is, azt viszont csak találgatni lehet ebben a fázisban, hogy milyen fegyverekkel váltanak majd.

A Magyarországon már gyártott fegyverek tervezője, a Česká zbrojovka bemutatott nemrég egy egész ütős mesterlövész-fegyvert, a CZ TSR-t, viszont korszerű géppuskát még nem fejlesztettek, úgyhogy ha csak nem egy olyan típus rendszeresítését fontolgatja a Honvédelmi Minisztérium, amelynek még a tervei sem nyilvánosak, jó eséllyel ezekben a szerepkörökben nem a csehek lesznek a befutók.

Erősebb esélyes itt az Egyesült Államok, amely mesterlövész-fegyverek és géppuskák széles körét tudja felkínálni. Többet ezek közül, mint belga FN Minimi alapján elkészült M249-es géppuskát vagy a Remington Model 700-ason alapuló M24-es mesterlövészpuskát a magyar különleges erők már régóta használják. A Bakonyban rendezett Brave Warrior nemzetközi hadgyakorlaton készült is egy fotó, melyen magyar honvédek láthatók amerikai M240B és M249-es géppuskákkal. Elképzelhető persze, hogy mindössze arról van szó, hogy a hadgyakorlaton résztvevő amerikai katonák „kölcsönadták” a fegyvereket a gyakorlat erejéig, de ettől még a jól bevált, számos konfliktusban bizonyított géppuskák beszerzése is szóba jöhet akár az FN Herstaltól, akár az amerikaiakon keresztül.

amcsi géppuskák
Amerikai géppuskák Afganisztánban. Balra, távol egy szétbontott Browning M2-es látható, közelebb M240-es és M249-es géppuskák. 

Az is lehet, hogy Németország lesz a befutó, hiszen a páncélozott harcjárművek és helikopterek kapcsán már szorosnak mondható haderő-fejlesztési kapcsolat épült ki hazánk és a németek közt. A Lynxeket is gyártó Rheinmetall például évek óta dolgozik egy 12,7 milliméteres géppuska fejlesztésén, illetve ott van a H&K 7,62 milliméteres HK121/MG5 géppuskája is, mint attraktív beszerzési célpont.

Fontos egyébként azt is megjegyezni, hogy Magyarország a Gepárd-fegyvercsaládnak köszönhetően nemzetközileg elismert szereplő a mesterlövész- és rombolófegyverek piacán, éppen ezért arról is pletykálnak, hogy saját fejlesztésű mesterlövészfegyverek kerülnek majd rendszeresítésre a Honvédség kötelékében.

Nem kizárható persze az sem, hogy végül a törököktől vagy Dél-Koreától veszünk ilyen eszközöket, de ez nem túl valószínű. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy eltérő beszállítóktól kerül majd sor a géppuskák és a mesterlövész-fegyverek beszerzésére, például hazai fejlesztésű puskákkal párosulnak majd amerikai automata fegyverek, de elképzelhető más variáció is.

Irányított páncéltörő rakétafegyverek

Bár a gyalogsági páncéltörő fegyverek cseréje már folyamatban van és az RPG-7-es rakétagránátvetőket hamarosan teljesen felváltják a Carl Gustaf M4-esek, kevés szó esett eddig a a szovjet gyártmányú Fagot, Konkursz és Metyisz irányított páncéltörő fegyverek cseréjéről.

Úgy sejtjük, ezen a téren már igencsak előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások, erős esélyes az izraeli Spike irányított páncéltörő rakétarendszer, mely kompatibilis a Lynx gyalogsági harcjárművekkel, a H145M többcélú könnyűhelikopterekkel is és a potenciálisan beszerzésre kerülő Boxer páncélozott szállító harcjárművekkel is.

Meglepő lenne, ha bármilyen más típus mellett döntenének a haderőfejlesztésért felelős szervezetek, de egyébként ezen a piacon is széles a kínálat. A szokásos nagy játékosok, mint az Egyesült Államok, Németország és Franciaország mellett még Lengyelország is kínál saját fejlesztésű, épp a Spike-on alapuló irányított páncéltörő rakétarendszereket.

Önjáró légvédelem

Bár kétség kívül nagy előrelépés lenne a NASAMS-2-es rakétavédelmi rendszerek várható beszerzése Magyarországnak, önmagában ez nem elég a magyar légtér megfelelő védelmére, hiszen például egy garázsban összetákolt drónra nem feltétlen érdemes ellőni egy több százezer dolláros AMRAAM-rakétát.

A ZSzU-23-asok és ZSzU-57-esek kivonása óta Magyarország nem rendelkezik például önjáró légvédelmi gépágyúkkal, így ilyen jellegű eszközök beszerzése is valószínűleg szóba jön majd a közeljövőben. A piacon most az egyik legmodernebb légvédelmi gépágyúrendszert épp a magyar kormánnyal is szoros kapcsolatot ápoló Rheinmetall forgalmazza, ez a Rheinmetall Oerlikon 35 milliméteres “Millennium” fegyverrendszer. A fegyvertípus számos olyan harcjárművel is kompatibilis, melyek beszerzése szóba jöhet, mint a BTR-80-asok utódja, ilyen például a Mowag Piranha vagy a Rheinmetall és a KMW közös fejlesztése, a Boxer.

Szintén fontos kérdés, hogy mit kezd majd a légvédelem a drónokkal. Sokféle metódus létezik már ezek kiiktatására; szó van többek közt lézerfegyverekről, elektronikus zavarórendszerekről, kinetikus fegyverekről és még sólymokról is, de sajnos mindegyikről elmondható, hogy kezdetleges, többnyire kísérleti fázisban vannak és a működő megoldások eddig nem túl hatékonyak. A drónok mellett a modern hadviselésben az ellenség által kilőtt irányított és nem irányított rakéták ellen is védekezni kell, vannak olyan légvédelmi eszközök, melyekkel ezek megsemmisíthetők. Ezekre a célokra a Rheinmetall tavaly mutatott be egy nagy energiájú lézerfegyvert.

Úgy tudjuk, ezen a területen egyelőre kivárnak még a fejlesztésekért felelős döntéshozók, hiszen a technológia gyors fejlődése miatt nem biztos, hogy megérné most beújítani egy olyan fegyverrendszert, amely lehet, hogy 5 év múlva már erősen elavult lesz. Mindenesetre úgy tudjuk, ígéretesnek tartják a döntéshozók a Leonardo DRS által fejlesztett Initial Maneuver Short-Range Air Defense (IM-SHORAD), Stryker ICV-re szerelhető légvédelmi rendszert, amely többféle, eltérő kaliberű irányított rakétával (Hellfire, Stinger), géppuskával / gépágyúval (M240, XM914) és észlelőrendszerrel (MX-GCS EO/IR, MHR) van ellátva.

EGY EHHEZ HASONLÓ, MULTIFUNKCIONÁLIS FEGYVERRENDSZER IDEÁLIS MEGOLDÁS LENNE A HONVÉDSÉG SZÁMÁRA, A HADERŐFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS SZERVEK VALÓSZÍNŰLEG EGY HASONLÓ, KOMBINÁLT MEGOLDÁSBAN GONDOLKODNAK.

A beszerzéssel kapcsolatos tárgyalások viszont ezen a téren még valószínűleg el sem kezdődtek vagy nagyon kezdetleges fázisban vannak. Jó eséllyel arról van szó, hogy egyelőre még megvárják a döntéshozók, hogy ez a technológia egy kicsit kiforrottabb legyen és Európában is bővüljön a kínálat.

Rámpás szállítórepülők

kc390
Brazil KC-390-es szállítórepülőgép. A brazil sajtó szerint a magyar kormány tárgyalt a típus megvásárlásáról. 

A Honvédség szállítórepülőinek korszerűsítése három fázisból áll, ebből kettő már lezárult a Dassault Falcon 7X-es kisgépek és az Airbus A319-esek beszerzésével. Az An-26-osok kivonásával viszont szükségessé vált a rámpás, közepes szállítógépek beszerzése is, erről Magyarország valószínűleg több országgal is egyeztetett.

Korábban pletykáltak arról, hogy a magyar kormány tárgyalt Brazíliával KC390-es szállítógépek beszerzéséről; ezek a gépek annyiban mindenképp újdonságot jelentenek a piacon, hogy a legtöbb közepes, rámpás szállítógéppel ellentétben nem légcsavaros, hanem sugárhajtású hajtóművel vannak felszerelve. Hasonló technológiát kínál még a japán Kawasaki által fejlesztett C-2-es is, arról viszont nincs információnk, hogy Magyarország velük egyeztetett volna, persze ettől még ez egyáltalán nem kizárható. Úgy tudjuk, vannak döntéshozók, akik kifejezetten attraktívnak tartják a sugárhajtású, közepes méretű rámpás szállítógépek koncepcióját.

Nem kizárt persze, hogy végül kitart a Honvédség a régi, jól bevált turboprop-gépek mellett, ezen a téren szóba jöhet erős esélyesként az Airbus A400M és az amerikai C-130J Super Hercules is.

Mi van még a csőben?

Több olyan beszerzéssel kapcsolatosan is érkezhetnek bejelentések, melyeket már sejteni lehet, viszont a hivatalos kommunikáció ezekkel kapcsolatosan még nagyon minimális vagy egyáltalán nem is létezik.

  • A tavalyi budaörsi honvédelmi fesztivál óta ismert, hogy Magyarország török MRAP-eket fog rendszeresíteni, de tavaly tavasz óta semmilyen hivatalos kommunikáció nincs ezekről, csak a török sajtóból lehet értesülni a beszerzések állapotáról.
  • Tavaly megvásárolta a magyar állam az osztrák Hirtenberger-aknavetőgyárat, valószínűleg az innen származó eszközök a Honvédség jelenleg használatos aknavetőit is leváltják majd, de mivel évekre be van táblázva külföldi megrendelésekkel az üzem, ez egyelőre még nem esedékes.
  • Magyar magánbefektetők júniusban megvásárolták az AERO Vodochody cseh repülőgépgyárat, jó esély van rá, hogy az itt gyártott L-39 NG kiképzőgépeket a Honvédség légiereje is használni fogja.
  • Napirenden van a BTR-80-as harcjárművek cseréje is, egyes haditechnikai körökben már szinte kész tényként kezelik, hogy Boxerek váltják majd fel ezeket a harcjárműveket, de semmilyen hivatalos utalás nem érkezett még erre. A Boxerek mellett a BTR-ek utódja lehet akár a Mowag Piranha 5, az FNSS Pars, az osztrák Pandur, sőt, még az amerikai Stryker is.
boxerek(portfolio)

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: HA VOLNA OLYAN SAJÁT ÉRTÉK AMIT ÉRDEMES VOLNA MEGVÉDENI, talán…! De se országunk, se az azt jellemző értékek. Csupán egy idegenek – és famulusaik – számára anyagi nyereséget előállító  territórium területvédelmére ezermilliárdokat elpocsékolni!  Ráadásul egy “barátok és szövetségesek” gyűrűjében lévő területről beszélhetünk.

 

Arról nem is szólva, hogy talán lenne jobb helye is a ma korszerűnek mondott, ám holnapra már elavult haditechnika helyett TÁRSADALMILAG FONTOSABB DOLGOKRA KÖLTENI ezeket az ezermilliárdokat, amiket a magyar népből préseltek/nek ki!

Persze értjük mi: a Nyugatnak is léteznie kell valamiből! Csakhát a Nyugat és itteni Intézői nem értik meg: MI IS LÉTEZNI AKARUNK!

 

 

“Meztelen üleppel, talpig fegyverben!” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Admin. ! Nagyon álságos a vélemnyed, Kádár alatt kb. ötször ekkora – és kiválóan felszerelt hadsereg volt !
    Neki szabad volt ? Akkor nem kellett volna ” TÁRSADALMILAG FONTOSABB DOLGOKRA KÖLTENI ” azt a rengeteg pénzt ?

    Te hiszel abban,hogy a NATO MEGVÉD bennünket ???????

  2. Innen veszünk, onnan veszünk,meg amonnan veszünk na ja!Hát ez itt a lényeg, ha mindent veszünk és valami nem egységes akkor az annyit is fog érni,mint akinek nincs is semmije csak az ülepe!Ja már lassan az se marad akit meg kéne védeni,az meg hogy nincs mit már régóta tudott!!!

  3. Nem a haza védelme az elsődleges oka a beszerzéseknek, hanem a NATO kötelezettségek teljesítése. Magyarország tagja a NATO-nak, de nem igazán van mit felajánlnunk a katonai szövetségnek.

  4. Öntsünk tiszta vizet a pohárba (amíg van még vizünk és poharunk). Az orszgáot meg kell védeni, Ez igaz. Csak azt nem értem, hogy az elmúlt 30 év alatt miért rohasztották le a Honvédséget? Az is igaz, hogy ilyen ész nélkül vásárolni életveszélyes! Ráadásul itt van 9,5 milló magyar (ma még) . Mi fogjuk megvédeni a Mészárosok és hasonszőrű gazemberek vagyonát az életünk árán is? Vagy a multik gyárait? Orbán és tettestársai már a hazánkat is elvették tőlünk (segítettek nekik a többiek, akik a rendszerváltás után bitorolták a hatalmat). A NATO követelését teljesítjük? Ugyan mit követelhet az tőlünk akihez csalással léptették be az országot ( a második, választási trükkel megrendezett népszavazáson 41% volt az igen szavazat, óriási reklám hadjárattal, és hazudozással. Tessék utána számolni!)?

    1. Lerombolták a honvédséget az elmúlt 30 évben, ami bűn! Ezen már kár keseregni, azt mondjuk el lehet könyvelni, hogy melyik kormányok idején történtek a legnagyobb leépítések. Nagy szerencse, hogy nem történt olyan esemény, amikor szükség lett volna egy erős honvédségre. Vajon így lesz a következő 30-ban is? Szerintem nem. Ezért támogatom a honvédség fejlesztését.

  5. Ertelmetlen ezt a sok szart ossze vissza vasarolni,hahaboru lessz nemer semmit az oroszhaditechnika es fegyver arzenal pillanat alatt megsemisit mindent!

  6. Magyarország jól teszi, ha figyeli a szomszédait. Nem teheti meg, hogy míg mások fejlesztenek, ő addig hagyja lerohadni azt is, amije van. Aki azt gondolja, hogy szövetségen belül nem fenyegethet konfliktus, és csak a Nagy Testvér a társulás ökle, az jobb, ha az Égei- és a Földközi-tenger felé tekint. De távolabbi példának jó a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete is az ezredforduló előtt.
    A másik a fegyvervásárlási “diplomácia”. Szotyimanó a propagandaoldalon látványos parasztlengőkkel támadja bizonyos országok társadalmi, politikai jellemzőit és szereplőit, míg a másik oldalon összekacsint velük és nagy összegű vásárlásokkal kenyerezi le a politikai elitet, illetve építi kapcsolatait a fontos vállalatokkal. Ezzel veszi elejét az összehangolt politikai támadásoknak, elvégre tudja, hogy a politikus gyakran az ipar kijáró kurvájának szerepébe kerül.
    A harmadik a szövetségi elköteleződés. A megtett ígéreteket számon tartják, ha a manó nem próbálja tartani magát hozzájuk, annak valószínűleg következményei lennének. És akkor megnőne olyan országok (adott esetben fenyegető) súlya is, akik szövetségen kívül vannak. Nem feltétlenül Oroszországra kell gondolni, elég pl. Ukrajna. Netán Szerbia, bár vele most jók a kapcsolatok. E két ország kisebbségpolitikája attól is függ, milyen pozícióból tárgyal velük Magyarország, illetve milyen szövetség tagja. Márpedig a külhoni magyarok nagy szerepet kaptak Szotyimanó rendszerében, egyesek közülük egyenesen bezzegmagyarokká váltak a NER-ben.

    1. “nagy összegű vásárlásokkal kenyerezi le a politikai elitet, illetve építi kapcsolatait a fontos vállalatokkal.”
      Csakhogy milyen áron?
      Már így is vissza füzethetetlen az államadóság !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .