A Magyar Békekör tájékoztatója

Roma polgárjogi aktivista a társadalmi együttélés jövőjéről

Budapest, 2020. szeptember 14. hétfő (MB)

     A roma társadalom a magyar nemzet része. Cigányság és magyarság békés együttélésének záloga az egyenjogúságban rejlik – mondta Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője a Magyar Békekörben vasárnap tartott előadásában az együttélés követelményéről a faji megkülönböztetéssel szemben.

    Az előadó a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz való egyenjogú hozzáférésben jelölte meg a társadalmi együttélés jövőjét. Mindehhez változtatni kell azon a cigányellenes társadalmi légkörön, amely egyaránt áthatja a kormány és az ellenzék politikáját – mutatott rá a Magyar Békekör tudósítója szerint.

     Nem lehet egyenjogúságról beszélni egy olyan országban, ahol a cigányember 20 évvel rövidebb ideig él, mint a magyar, s alig akad olyan cigány, aki betöltené 60. életévét. A félelem légkörében élünk. Szóbeli megfélemlítéstől a fizikai megsemmisítésig – adta tudtul az Idetartozunk Egyesület vezetője, felsorolva azokat a rasszista agressziókat, fegyveres gárdista támadásokat, amelyek roma családok egész sorát érték. A magyar állam évszázados mulasztásban van a roma társadalommal szemben. Soha senki nem kért bocsánatot a cigányságtól a holokausztért, a magyar állam nácikkal történt kollaborálásáért, az 50-es évek megkülönböztető fekete személyazonossági igazolványaiért, a 60-as évek párthatározatáért, mely tagadta a romák létezését, és „új magyaroknak” minősítette őket. Senki sem kért bocsánatot Gyöngyöspatáért. Puzsér Róbert szabadon hirdethette tervét, hogy finanszírozni kell a roma nőket, hogy ne szüljenek, kétségbe vonva a cigányság reprodukcióhoz fűződő jogát. Van olyan ellenzéki párt, amelynek programjában több szó esik a humánus álattartás fontosságáról, mint a romák társadalmi helyzetéről. Vannak dolgok, amelyek annyira beépülnek a hétköznapi tudatba, hogy észre se vesszük, hogy rasszisták vagyunk – figyelmeztetett, majd kijelentette: nem elég nem rasszistának lenni, úgy is kell cselekedni!

     „Szeretném teljes értékű cigány embernek tekinteni magamat.  Elutasítom, hogy döntenem kelljen, cigány vagy magyar akarok-e lenni” – hangsúlyozta.

     Setét Jenő elmondta, hogy a kötelező iskolai korhatár 16 évre történt leszállítása következtében 70 ezren estek ki az oktatásból, és nem csak cigány gyerekek. A szocializáció és az ismeretek elsajátítása érdekében követelte a 18 éves korhatár visszaállítását. Váljék az oktatás részévé a romák történelme is! Elmondta, hogy a roma társadalom nem rendelkezik intézményekkel, könyvkiadással, múzeummal. Visszavették tőlük az iskolák nagy részét. Ha valamilyen kulturális rendezvényt akarnak tartani, könyvet kiadni, pályázniuk kell. Ez arra utal, hogy államilag ellenőrzik a tevékenységüket.

     Az előadó sürgette, hogy roma is kerülhessen közalkalmazotti státusba.

     Az igen tagolt roma társadalom osztatlanul a közös boldogulás híve, az ország javát akarja. Setét figyelmeztetett a rendkívül centralizált, egyszemélyi politikai vezetésből fakadó veszélyre, továbbá arra a súlyos jelenségre, hogy a társadalom asszisztál a demokrácia leépítéséhez.  Társadalmi szolidaritásra van szükség, és elsőként kell gyakorolni azt – mondta.

    Az előadóval folytatott beszélgetésen felmerült, mi az oka, hogy a cigány többségű településeken rendre a kormánypártok győznek a választáson. Setét erre azzal válaszolt, hogy míg a kormánypártok kapcsolatot tartanak a helyi lakossággal, és párbeszédben állnak vele, az úgynevezett baloldal meg sem jelenik náluk. Csak a Fidesz és a Jobbik ment el közéjük, az ellenzék nem kommunikált velük. 2010 óta dinamikusan nőtt a közfoglalkoztatottak száma, ez pedig érezhető minimális változást hozott a helyi lakosság megélhetésében.

     Úgy vélekedett, hogy „komolyan vehető politikai alternatívára van szükség” ahhoz, hogy a cigányság a többségi társadalommal együtt építse a közös jövőt.+++

Megerősítették az orosz-fehérorosz együttműködést

Szocsi, 2020. szeptember 15. (MB)

    Megerősítették a gazdasági és biztonsági együttműködést az orosz-fehérorosz államszövetség keretében a két ország államfőjének hétfői szocsi találkozóján – jelentette a Magyar Békekör.

     Oroszország másfél milliárd dollárt ad kölcsön Fehéroroszországnak, átütemezi hiteltörlesztéseit és támogatja a belarusz bankrendszert. Tartalékos orosz rendőrkülönítményt állítottak fel arra az esetre, ha a helyzet elmérgesedne és veszélybe kerülne Fehéroroszország belbiztonsága. Közös ejtőernyős hadgyakorlatot tartanak. Oroszország ezen kívül a tömegtájékoztatásban is segít: újságírókat küld a fehérorosz médiákhoz, azoknak a fehérorosz újságíróknak a pótlására, akik tiltakozásul Lukasenko rendszere ellen, nem voltak hajlandóak a kormánypropaganda képviselésére.

     „Fehéroroszország legitim elnöke Lukasenko” – mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szővivő a tudósítóknak arra a kérdésére válaszolva, hogy a népi tiltakozás nem változtatott-e a helyzeten.

     „Azt akarjuk, hogy a fehéroroszok maguk rendezzék a helyzetet higgadtan, párbeszéddel találják meg a közös megoldást, kívülről jövő felszólítások és nyomás nélkül” – mondta Putyin. A dialógus alapjául azt az alkotmányreformot tartotta, amelyet Lukasenko a végrehajtó hatalom megosztásáért kezdeményezett, de az ellenzék elutasította, mert a hatalom azonnali átvételét tűzte ki céljául.

    Lukasenko megvallotta, sokat tanult a történtekből. – Nem jelezte, hogy pontosan mit – jegyezte meg a Békekör megfigyelője.+++

 

Kiadta: Magyar Békekör

“A Magyar Békekör tájékoztatója” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. A romák-cigányok már évtizedek óta a magyar társadalom aktív tagjai. Az utóbbi 30 évre, ez az
    aktivitásuk nem a munkában jelentkezik.(Tisztelet a kevés kivételnek, s nem csak a cigányok te-
    hetnek a munkanélküliségükről. Ez a burzsoá diktatúra bűne .)
    Itt Észak-Magyarországon, száz fölött van azon települések -falvak száma, ahol már a “nem
    cigányok ” vagyunk kisebbségben , úgy hogy ez csak a kozmetikázott statisztika miatt van így,
    amely szerint: csupán az a “statisztikai cigány ” aki annak vallja magát, vagyis cigánynak van
    anyakönyvezve ! …. Néhány évtized, és a Nemzeti Magyarország szókapcsolatban a ” Nemzetit ”
    ki kell cseréni Romára . … Ezt unokáink már látni fogják , mi a “szocializmusban születettek”
    már aligha ! Viszont a mi és elődeink is okozói/tanúi vagyunk ennek a társadalmi folyamatnak.
    …. Hol vannak már a szocializmusban tízezrével épült C- lakások. Ma ezek a nyomortelepek,
    amelyek a 3.200 (határainkon belül) település 50 %-án az elmúlt 30 évben “süllyedtek ” erre a szintre ! … De közben egyes “bazseváló és jól helyezkedő romák ” kastélyokban élnek !
    Ők is azt kapták, amit a Magyar Nép többsége: létbizonytalanságot ! …Össze kell fognunk a
    kizsákmányolók ellen ! … Remélem erről is beszélt az előadó ?! ….

    1. ” …Össze kell fognunk a kizsákmányolók ellen ! … Remélem erről is beszélt az előadó ?! ….”
      Ha lehet választani inkább nem

  2. A “Magyar” Békekört cigányok vagy zsidók vezetik, mint gittegylet? Esetleg, gyaníthatóan, idióták. Nyugodhatnának már “békében”.

    1. “cigányok vagy zsidók”,
      vagyis összesítve a “magyarok”, de lehet hozzá tenni:
      horvátok, szerbek, szlovákok, románok, ukránok, csehek, svábok,
      szlovének. Talán így már teljes a mi mixed népünk tartalma.
      A nyelv azért közös, még ha pocsékul használjuk akkor is.
      Az írek angolul beszélnek, az “ellenségeik” nyelvén.

      1. Apropó “gittegylet”.
        Ez egy német-zsidó származású magyar ember találmánya,
        úgy hívták Molnár Ferenc. Érdemes elolvasni a műveit is.
        Az általános isiben volt kötelező a “Pál utcai fiúk” .

  3. Setét Jenő a jelek szerint leginkább a sérelmeit sorolta.
    „A félelem légkörében élünk. Szóbeli megfélemlítéstől a fizikai megsemmisítésig” – panaszolta. Sajnos a magyarok közül is, cigányok környezetében. De egyik oldalról sem mindenki.
    „Soha senki nem kért bocsánatot a cigányságtól a holokausztért, a magyar állam nácikkal történt kollaborálásáért, az 50-es évek megkülönböztető fekete személyazonossági igazolványaiért, a 60-as évek párthatározatáért, mely tagadta a romák létezését, és »új magyaroknak« minősítette őket.” – mondta az összefoglaló szerint. A mondat első fele nem igaz, például Horthy Miklós unokája bocsánatot kért a holokausztért azoktól, akik ezért szenvedtek, Balog Zoltán bocsánatot kért és megkövette őket, Áder János is kimondta, amit ki kell mondani ebben az ügyben, a roma holokauszt emléknapján pedig rendszeresen elhangzanak az ezzel kapcsolatos beszédek állami részről. Annyira lehet komolyan venni őket, mint az összes többit, e téren a magyarok is panaszkodhatnának persze. Az 50-es évek megkülönböztető személyi igazolványait 1961-ben, kb. 6 év után megszüntették. A párthatározat ügyében talán az MSZP és a Munkáspárt, esetleg az utódok jöhetnek még szóba, amennyiben apákésfiúkozunk.
    „Senki sem kért bocsánatot Gyöngyöspatáért.” Valóban. Ez viszont a Fidesz-KDNP-re tartozik.
    „Puzsér Róbert szabadon hirdethette tervét, hogy finanszírozni kell a roma nőket, hogy ne szüljenek, kétségbe vonva a cigányság reprodukcióhoz fűződő jogát.” Setét Jenő is mondhat hülyeségeket. Ez egy jó példa rá.
    „Elmondta, hogy a roma társadalom nem rendelkezik intézményekkel, könyvkiadással, múzeummal.” Ehhez számottevő cigány értelmiség kellene. Ha azok a cigány fiatalok, akik eljutnak idáig, de mégsem vállalják fel azt az identitást, ami Setét Jenőnek is tetszene, az talán nem feltétlenül a magyarok hibája.
    „Az előadó sürgette, hogy roma is kerülhessen közalkalmazotti státusba.” Ezt a mondatot nem igazán lehet hova tenni, a státus természetesen nyitott. Az más kérdés, hogy miért nincs annyi cigány közalkalmazott, ami a népességbeli arányukat tükrözné. A versenyfeltételek nem egyenlőek, vagy nincs annyi alkalmas pályázó?

    1. “„Senki sem kért bocsánatot Gyöngyöspatáért.”
      Miért is kellene és kinek kitől bocsánatot kérnie ?

  4. Hogy miért nem jutottak a cigányok előbbre, illetve hova lettek azok a pénzek, amit a magyar államtól, ergo a magyar emberektől kaptak a boldogulásukhoz (felzárkóztatásukhoz), azt Setét Úr kérdezze meg Kolompár Orbántól, meg Farkas Flóriántól. Náluk lehet reklamálni, illetve az említett urak mentorainál, akik nem kérték (sejthető, hogy miért) ezt számon rajtuk…

    1. Továbbá, Setét Úr majd akkor kérje számon az egyenlő esélyeket, ha rendbe szedte a népét, és eléri minimum azt, hogy a bűnügyi krónikák nem Enyingről, Siófokról, Érdről, Veszprémről stb. szólnak, ahol a cigányság belharcait vívja, illetve riogatja a magyarságot. Eléri azt, hogy a BV intézetekben a cigány fogvatartottak aránya azonos lesz a népességi arányaikkal. Ha ezek teljesülnek, akkor majd beszélhetünk az egyenlősdiről…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .