Saját gazdaság – nagyobb biztonság!

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.

Ha vetünk egy pillantást az első féléves európai GDP-adatokra, a meredek visszaesések között szemet üthet két ország, ahol a kontinens átlagához képest sokkal alacsonyabb volt a gazdasági visszaesés. Finnországban a visszaesés 5,1%-os volt az első félévben, Litvániában 5,4%. Az Unió átlaga -14,9% volt.

A litván és a finn visszaesés természetesen így is jelentős, de látva a legsúlyosabban érintett országokat (például Spanyolországot, ahol a kibocsátás majdnem negyede elveszett fél év alatt) felvetődik a kérdés, hogy mit csináltak máshogy a litvánok és finnek, hogy el tudták kerülni a meredek zuhanást abban a két félévben, amikor a járvány a legnagyobb pánikot okozta a gazdaságban?

A korlátozó intézkedéseknek is nagy szerepe volt – de nem úgy, ahogy gondoljuk

A fenti ábrán látszik, hogy Svédországban is alacsony volt a visszaesés, Spanyolországban és Olaszországban pedig nagy, így akár arra a téves következtetésre is juthatnánk, hogy a korlátozások szigorúsága arányban van a gazdasági visszaeséssel. Már a svéd példa kapcsán is leírtuk, hogy ez csak kis részben tűnik igaznak, a litván és finn példát látva pedig még kevésbé van így. A finneknél még akár találhatnánk is összefüggést, mert európai összevetésben ők a kevésbé szigorú országok közé tartoztak. Csakhogy a járvány tetőpontján még így is szigorúbbak voltak a svédeknél, a gazdasági visszaesésük mégis sokkal kisebb. Litvánia pedig európai szinten is a legszigorúbb országok között volt, a tetőzéskor az olasz helyzethez hasonló erejű korlátozások voltak érvényben – mégsem estek akkorát.

oxford litván finn jó
A fenti ábra az Oxfordi Egyetem a koronavírus elleni kormányzati intézkedések szigorúsági indexét mutatja. A finn ábra azt mutatja, hogy nem voltak annyira szigorúak, ez azonban kissé torz – az intézkedések ereje valóban nem mérhető a litván szinthez, de a járványügyi éberség jelentős volt, a finnek például kiemelkedően jól kezelték a lokális gócpontokat. A svéd modell – bár az Oxfordi Egyetem mérése szerint csak kisebb mértékben volt lazább a finnél – ezzel szemben a lokális gócpontokkal sem igazán foglalkozott.

Elemzők a litván és finn „csoda” kapcsán az intézkedésekkel kapcsolatban inkább ellentétes hatásokat emelnek ki, és a két ország kormányfői is a szigorú intézkedésekre az alacsony visszaesés egyik okaként hivatkoznak (persze az egyenletből le kell vonni a politika önreflexiós igényeit is). Vélhetően a szigorú intézkedéseknek tudható be ugyanis, hogy a járvány mindkét országban rendkívül alacsony esetszámot okozott, a finneknél a korai elfojtás után nem is volt szükség további szigorításra.

A terjedés lassúságában közrejátszhatott az intézkedések mellett az is, hogy mindkét ország kifejezetten ritkán lakott. Ennek hatását nem szabad lebecsülni, hiszen egy ritkán lakott országban a járvány nehezen éri el a távoli helyeket, és a népes városok hiányában egy-egy gócpont is eleve kisebb. Ennek gazdaságilag is óriási a jelentősége, hiszen egy ritkán lakott országban a lakosság magasabb mobilitása (és az ezzel járó jelentősebb költési hajlandósága) mellett is alacsonyabb a terjedés, mint egy sűrűn lakott helyen.

népsűrűség

Azt már a svéd modellel kapcsolatban is kiemeltük, hogy ideje leszámolnunk azzal a fals felfogással, hogy magának a korlátozás bevezetésének van jelentős hatása a gazdasági aktivitásra. A pontos megfogalmazás úgy hangzik, hogy a visszaesés mértéke a lakosság félelmétől, és az ebből eredő önkorlátozástól, illetve az elrendelt intézkedések betartásától függ. A kormány és az elemzők interpretációja szerint a járvány gyors elfojtása a szigorú intézkedésekkel csökkentette a lakosság félelmét, és emiatt a gazdasági aktivitás hamarabb kezdte meg a visszarendeződést, mint például az elnyújtottabb lefolyású Svédországban.

A valódi ok a gazdaság szerkezetében keresendő

Ha csak a járványhelyzet alakulásán múlt volna a gazdaság első féléves teljesítménye, akkor a mi régiónk országaiban sem lett volna két számjegyű visszaesés, hiszen a tavaszt járványügyi szempontból egészen olcsón megúsztuk. Ehhez képest Magyarországon az első és második negyedévben összesen 14,9%-os volt a visszaesés 2019 utolsó negyedévéhez képest, de Szlovákiában is 13,5%-os volt a visszaesés. Az persze érthető, hogy Spanyolországban és Olaszországban a lakosság is óvatosabb volt az első hullám idején, hiszen ott tavasszal rendkívüli méreteket öltött a járvány, de a visszaesés oka nem szűkíthető le mindössze erre.

NEM LEBECSÜLVE A JÁRVÁNYHELYZET OKOZTA LAKOSSÁGI HOZZÁÁLLÁST, A VISSZAESÉS MÉRTÉKÉT MAGYARÁZÓ OKOKAT SOKKAL INKÁBB A GAZDASÁG SZERKEZETÉBEN KELL KERESNI.

A nagy visszaesést mutató országokban, Olaszországban és Spanyolországban a turizmusnak jelentős súlya van a gazdaságban, a második negyedévben pedig gyakorlatilag teljesen elmaradtak a külföldi turisták. Mindkét mediterrán országban a gazdasági kibocsátás több mint egytizede köthető közvetve a turistákhoz, így érthető, ha nagyobb ütést szenvedtek ezek az országok. A finnek és a litvánok ezzel szemben sokkal kisebb mértékben támaszkodnak a szektorra, a 2019-es adatok szerint mindkét országban 1,8% volt a közvetlen turizmus súlya a gazdaságban, Spanyolországban ezzel szemben 6,23, de az EU átlag is 2,91%.

eurostat gazdaságszerkezet

A gazdasági szerkezetet vizsgálva egyéb tényezők is magyarázhatják a relatíve jó litván és finn GDP-adatot. Finnországban például erős az infokommunikációs ágazat és a közszféra gazdasági súlya is – ezek mind olyan ágazatok, amelyek nem szenvedtek el jelentős ütést a válság alatt.

Az ipari teljesítményben ragadható meg a kis visszaesés legfőbb oka

Mindkét ország legnagyobb súlyú gazdasági ágazata a feldolgozóipar, Litvániában a GDP 18,4, Finnországban 17% a súlya (ez utóbbi megfelel az EU országok átlagának). A feldolgozóipar teljesítménye így a legfontosabb indikátora a gazdasági kibocsátásnak, és azt látjuk, hogy sem a finn, sem a litván ipar nem zuhant akkorát a válság idején, mint az az európai országokban jellemző volt. Ez magyarázza legtisztábban (az előzőekben foglaltakon túl), hogy miért volt a visszaesés kisebb ebben a két országban, mint a többi európai országban.

litván ipar finn ipar

Míg például Olaszországban 46, Spanyolországban pedig 38% feletti volt az ipari teljesítmény visszaesése áprilisban éves alapon, addig Litvániában ez 13,4, Finnországban pedig mindössze 4,6% volt. A kérdés csak az, hogy ez minek tudható be.

Itt kell megemlíteni, hogy a válságok során (főleg a korábban egyáltalán nem látott jellegű kríziseknél) a hagyományos indikátorok nem, vagy nem úgy működnek, mint normál gazdasági ciklusok idején. A visszaesés megértéséhez pontosan, alágazati szinten tudnunk kell, hogy az adott gazdaság összetétele milyen, és hogy ezekre az alágazatokra a vírus milyen hatást gyakorol. Ezek ismerete nélkül nem tudjuk megmondani, hogy mi áll az adott teljesítmény hátterében, és még ezek birtokában sem biztosan, hiszen a pontos képhez ismerni kéne nem csak a vizsgált országok kereskedelmi partnereit (ez könnyen elérhető információ), hanem a konkrét vállalatok konkrét partnereit, és a koronavírus rájuk gyakorolt hatásait. És még így is van a rendszerben egy jó adag véletlenfaktor.

A gazdaság összetétele egészségesebb, a két ország kitettsége rövid távon enyhébb

Szerencsére Finnország esetén teljesen, Litvániánál pedig többé-kevésbé látszik a nagykép, ami a gazdasági teljesítményt magyarázza. A feldolgozóipari ágazatok közül is leginkább az autóipar volt az, amelyik nagy ütést szenvedett el (többek között ez magyarázza a mély magyar, cseh és szlovák visszaesést, és részben a kis autóiparnak tudható be a kisebb lengyel visszaesés).

Finnország ipara azonban kis mértékben támaszkodik az autóiparra (főleg kapcsolódó termékekkel), és a feldolgozóipara jelentős mértékben diverzifikált. Az ágazatban a legnagyobb súlya az elektronikai termékek gyártásának van, az informatikai szolgáltatások exportjában pedig a világelsők között van az ország. Ezeket a területeket nem érintette annyira hátrányosan a járvány.

A finn szolgáltatások exportja (forrás: finn statisztikai hivatal).

A járműgyártás területén főleg a hajók és a vasúti járművek gyártása a jellemző – ezek posztciklikus ágazatok, hiszen hosszú hónapokkal korábban leadott megrendelésekre dolgoznak, így a járvány hatásai is csak majd hosszú hónapokkal később érezteti a hatását a gazdaságban. Az országban ezen kívül mezőgazdasági gépeket is gyártanak, amelyek nem akkora késéssel ugyan, de szintén nem azonnal követik le a gazdasági visszaesést –a  mezőgazdaság ráadásul nem szenvedett el nagy visszaesést.

Erős továbbá a vegyipar és a gyógyszergyártás, akiket – a biológiai válságból eredően – egészen máshogy érintett a járványhelyzet. Tradicionálisan magas a K+F beruházások aránya, a gazdaságban magas a hozzáadott-értékteremtés és a digitalizáltság foka.

Finnországban emellett alacsony a külföldi beruházások aránya, és általánosságban is kevésbé nyitott gazdaságról beszélünk (és a külkereskedelmi partnerek is nagyban diverzifikáltak), így kisebb a függőség a külpiacok felé, az ellátási láncok vagy a felvevőpiacok zavara nincs akkora hatással a termelésre, mint Magyarországon. Az országgal kapcsolatban emellett elmondható, hogy a szociális védőháló kiterjedt, így a munka nélkül maradt, vagy az állását féltő lakosságnak is nagyobb lehet a vásárlási hajlandósága (ez utóbbi tényező egyébként együttesen magyarázhatja a relatíve alacsony dán, norvég és svéd visszaesést is).

Litvániáról már nem minden mondható el a fentiek közül, de az tény, hogy az autóiparnak itt sincs jelentős súlya az iparon belül, és bár nyitott gazdaságról van szó, az exportcikkek között mégis számos olyan jószágot találunk, amelyekre a válság során nőtt a kereslet. Ilyen például a bútorgyártás (a faipar és a bútorgyártás Finnországban is erős), amely az export nagyjából 7-8%-át teszi ki, de az elektrotechnikai cikkek exportja még ennél is nagyobb részt hasít ki az exportból – pontosabban ez a legjelentősebb feldolgozóipari alág. A fertőtlenítők, gyógyszerek és vegyi anyagok exportja itt is több mint 5%-ot tesz ki az exportból, de jelentős az orvosi eszközök eladása is. Itt is fontos szerepet

A kőolaj-kitettség az exportban viszont nagyobb, mint 10%, ennek erőteljes prociklikus hatása volt, kapcsolódó iparágként pedig fontos a műanyaggyártás. A nyers olajat az ország Oroszországból importálja, és feldolgozva értékesíti azt. A szektor részaránya azonban így is messze elmarad a kelet-közép-európai országokban az autóipar súlyához képest.

Triviális, így eddig nem is tértünk ki rá, de természetesen minden európai országban jelentős gazdasági mentőcsomagot fogadtak el, de a litván csomag ezek közül egészen nagy volt, a GDP 15%-át is elérte az összege a közvetett költségekkel együtt.

Finnországra és Litvániára emellett általánosan igaz, hogy magas a digitalizáció foka, azaz a lakosság és a vállalatok sokkal könnyebben alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, mint egy átlagos, alacsonyabban digitalizált európai országban. Ennek a hatása cseppet sem lebecsülendő, gondoljunk csak a lakossági vásárlásokra, a munkatermelékenység fennmaradására, vagy a vállalati beszerzésekre, amelyek a kiforrott megoldások miatt sokkal gördülékenyebbek voltak.

Azért így is megszenvedik

A finn és a litván gazdaság relatíve alacsony visszaesését a fenti tényezők együttesen magyarázzák. A relatíve szón nagy a hangsúly, mert Európa szintjén ugyan tényleg a szerencsésebbek között volt ez a két északi ország, az 5% körüli féléves visszaesés magában is nagyon jelentős (ráadásul a finn posztciklikus ágazatok miatt még az sem kizárt, hogy egyes hatások csak később jelentkeznek, például az elmaradó megrendelésekre a hajógyártásra vagy a vasúti gyártásra).

Az alacsony első féléves visszaesés ellenére a legtöbb közgazdász arra számít, hogy a litván és a finn gazdaság idei meredek visszaesését még a következő évben sem dolgozza le. A munkanélküliséget pedig nekik sem sikerült elkerülni, Litvániában várhatóan 10, Finnországban pedig 8% körül alakulhat a következő év folyamán a munkanélküliségi ráta.                                  (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…általánosságban is kevésbé nyitott gazdaságról beszélünk (és a külkereskedelmi partnerek is nagyban diverzifikáltak), így kisebb a függőség a külpiacok felé, az ellátási láncok vagy a felvevőpiacok zavara nincs akkora hatással a termelésre, mint Magyarországon. Az országgal kapcsolatban emellett elmondható, hogy a szociális védőháló kiterjedt, így a munka nélkül maradt, vagy az állását féltő lakosságnak is nagyobb lehet a vásárlási hajlandósága…”

-Ergo: A SAJÁT GAZDASÁG MEGLÉTE NAGYOBB VÉDETTSÉGET JELENT, mint a bérmunkát végző összeszereldékre és adóprésre alapuló harácsgarázdálkodás!

Ahol pedig van SAJÁT GAZDASÁG, ott még a szociális védőhálóra is jut pénz! Politikai fölfogás kérdése az egész!

Egyszerű ez mint a faék!

“Saját gazdaság – nagyobb biztonság!” bejegyzéshez 10 hozzászólás

    1. Ennyi seggbuta parasztot, mint ami ebben az országban van! Ilyen “kormányt” támogatni.
      https://hvg.hu/itthon/20200901_Ismeros_Arcok_klip_Kasler_Miklos_mise?fbclid=IwAR1LSB_dZAb2QqXlokGSmuRpQ31IRxQT2CDK44Y4EbXmI7E4SVuz0KqmLkc

      218

      Közzétették, mi mindent támogattak a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből.

      Húszmillió forintot adott Kásler Miklós a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből az Ismerős Arcok klipjeinek elkészítésére – vette észre a 444.hu a szerződések listájában.

      Ez csak a negyedik legnagyobb összeg a friss listán, Monika Csikmákova kétszer ennyit, 40 millió forintot kapott egy katolikus mise megírására és bemutatására.

      25 milliót adott Kásler kiegészítő támogatásként a debreceni virágkarnevál rendezésére, és szintén 25 millió forint jutott a Mi Zenénk Alapítványnak a Free Style Chamber Orchestra: Tavaszi szél és Debussy Jazz de Lune koncertsorozatra.

      – Miközben saját zsebből fizeted a covid tesztet, amit Németországban autópályán ingyen kapsz ha kéred, Párizsban ingyenes standokon, mint nálunk egy szűrővizsgálat szokott.
      Bagaméri parasztokkal valóban nem lehet, csak “keletre” menni, Európa tényleg nagyon messze van, Dusanbe közelebb van mint Bécs.

      1. V.kutya
        2020-09-02 – 19:06

        Ha lehet, akkor én nem mennék sem nyugatra, sem keletre. Inkább maradnék itt, a Mi Kárpát-medencénkben.
        Az viszont igaz, hogy a fizetős tesztek miatt erősen kilóg a lóláb, mind a járványhelyzet veszélyességét, mind az állam, polgárai után viselt felelősségérzetét illetően…

    2. Az a baj, hogy a gazdaság irányítása is Orbánnál van, aki nyilvánvalóan a nemzetközi nagytőkések szervilis kiszolgálója. Ő az angolszász neoliberális gazdaságpolitikában hisz, egy brit lapnak adott interjúban magát “megátalkodott thatcheristának” nevezte.

    1. Ja…, tényleg… szerint:
      2020-09-02 – 21:09

      Innen ered a bagaméri parasztok, ez a fidesz szellemi táptalaja, nem az egyetemek.
      Innen alig van lejjebb, de nem lehet tudni, nagyon kreatívak egyébként.

  1. https://444.hu/2020/09/03/mas-orszagok-ingyen-kinaljak-mi-sulyos-tizezreket-fizetunk-a-koronatesztekert

    Magyarországon továbbra sem egyszerű hozzáférni az aktuális koronavírus- fertőzöttséget kimutató PCR-teszthez. Pedig a kormánynak is tanácsot adó szakértők, például a matematikus Röst Gergely, vagy az epidemiológus Oroszi Beatrix is a tesztelés bővítését szorgalmazza.
    Aki nem teljesíti a protokollban előírt kritériumokat, legfeljebb pénzért teszteltetheti magát. A Nemzeti Népegészségügyi Központnál 30 ezer forintba kerül egy teszt, kivéve annak, aki még aznap szeretne eredményt, vagy szombaton teszteltetné magát, mert akkor 45 ezerbe. A PCR-tesztet végző magánszolgáltatóknál is hasonló árakkal találkozhatunk: van, ahol 25 ezer egy teszt, máshol 30 ezer, vagy akár 40 ezer.
    Könnyen lehet amellett érvelni, hogy ha egy munkahelyen semmi sem utal a fertőzés jelenlétére, a munkáltató mégis biztosra akar menni, ne az állam fizesse a tesztelés költségeit. Persze ebben az esetben is kérdés, mennyire kell a zsebébe nyúlnia. Csak egy példa: Ausztriában, ahol jobbak a jövedelmi viszonyok, ez a bécsi labor ugyanúgy 30 ezerért kínál tesztet, mint a magyar állami népegészségügyi központ.
    Összességében szinte minden uniós országban sokkal könnyebb ingyenes tesztet csináltatni, mint Magyarországon. Az Our World in Data térképe szerint csak a bolgár szabályozás hasonlít a mienkhez.

    Forrás: 444

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .