Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?

Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?

„A jövő magyar közösségi társadalmát most még csak elképzelni tudjuk, képét most formáljuk együtt. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen lesz. De nem légvárakat építünk, hanem elemezzük a mai kapitalizmust, és összevetjük a 20. század szocializmusának tapasztalataival.” (Munkáspárt programja)

A Szabadság elmúlt két számában eljutottunk addig a következtetésig, hogy a tőke, a pénz uralma nem alkalmas a világ problémáinak megoldására. Ha nem akarjuk a világ, az emberiség pusztulását, új közösségi társadalmat kell teremteni.

Megállapítottuk azt is, hogy az új közösségi társadalomban nem a pénz a döntő, hanem az ember érdekei. A közösségi társadalom az emberek olyan közössége, ahol a legfontosabb érték az ember.

Megvizsgáltuk, hogy a közösségi társadalom milyen változásokat hozhat a politika terén. Kimondtuk, hogy a többpártrendszer a tőke terméke, és a tőke érdekeit szolgálja. A közösségi társadalomban az embereknek maguknak kell dönteniük életükről, és ehhez kell a kornak és az egyes országoknak megfelelő intézményeket létrehozni.

A kérdések kérdése: kié a tulajdon?

Most elérkeztünk a kérdések kérdéséhez, a tulajdon problémájához. Láttuk az eddigiekből, hogy minden társadalmat az határoz meg, hogy ki birtokolja a termelőeszközöket, így a gyárakat, a bankokat, a földet.

Láttuk azt is, hogy a korábbi társadalmak, a rabszolgatartó rendszerektől kezdve a feudalizmuson át a kapitalizmusig, a magántulajdonra épülnek. Vagyis a társadalom kisebb része birtokolja a javakat, és ennek alapján uralkodik a társadalomban.

A közösségi társadalom lényege, hogy a termelőeszközök az emberek, a társadalom tulajdonába kerülnek, és ennek következtében a többség dönt a társadalom alapvető kérdéseiben.
Mielőtt tovább mennénk, itt érdemes megállni egy percre. A magántulajdonra épülő társadalmak hívei ugyanis igyekeznek félrevezetni bennünket. Ne törődjünk a tulajdon problémájával! – sugallják nekünk lépten nyomon.

A gyárak, a bankok csak magántulajdonban működnek hatékonyan – érvelnek a tőkések. A tőke valóban képes hatékonyan működtetni a termelőeszközöket, de amint láttuk, minden csak a pénz, a profit logikája szerint történik. A pénz logikája alapján viszont nem lehet korunk nagy problémáit megoldani. A koronavírussal szemben az embereket kellene például megmenteni. De nem ez történik! A pénz logikája alapján a bankokat, a nagyvállalatokat mentik, az emberek sorsa másodlagos. De a tőke nem képes megoldást találni a klímavédelem kérdésére, és nem képes a háborúkat sem megakadályozni.

A tőke igyekszik meggyőzni az embereket, hogy nem a tulajdon formája az érdekes, hanem az, hogy jól működik-e egy cég, egy ország, vagy rosszul. Ha jól működik, akkor ott jobb az élete a tulajdonosnak is és a dolgozóknak is. Csakhogy a cég, az ország működése a többség munkájának az eredménye. A tulajdonos viszont lényegében elveszi az általunk megtermelt javakat, és csak annyit ad vissza, amennyit éppen szükségesnek tart.

A szociáldemokrácia az alapkérdést igyekszik megkerülni.
A tulajdonviszonyokat ugyanis csak úgy lehet megváltoztatni, ha a régi tulajdonostól elveszik a tulajdont és az újak kezébe adják. Az új közösségi társadalom akkor jöhet létre, ha a tőkésektől elveszik a gyárakat, a bankokat, a médiát, minden termelőeszközt és a társadalom kezébe adják. A tőkés nem fog önszántából lemondani a tulajdonáról, védeni fogja minden eszközzel. Ebből következik az, hogy a közösségi társadalmat csak társadalmi forradalom útján lehet megvalósítani.

A szociáldemokrácia azonban nem akar forradalmat. Ezért talál ki mindenfélét a tőkés társadalom „humanizálására”, vagyis hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon. Innen van a „társadalmi ellenőrzés” elmélete. Vagyis a dolgozóknak nem kell elvenniük a tulajdont a tőkésektől, elég, ha beleszólást kapnak a tulajdon irányításába. Népi kapitalizmus azonban nincs. A tőke engedhet némi beleszólást a tulajdon irányításába, de a döntés mindig azé, akié a tulajdon többsége.

A szociáldemokraták és a liberálisok másik „nagy találmánya” az európai minimálbér, a kötelező alapbér. Ne törődj azzal, hogy kié a tulajdon, érd el, hogy mindenkinek jusson annyi, amennyiből meg lehet rendesen élni! Ez a teória lényege. A tulajdonról a figyelmet az elosztásra terelik át. A valóságban azonban a megtermelt javakat mindig azok osztják el, akiké a tulajdon.

Közösségi társadalom: a tulajdon többsége a közösségé

A Munkáspárt programja a lényegre hívja fel a figyelmet: „Meggyőződésünk, hogy a mi közösségi társadalmunkban egyetlen ember sem zsákmányolhatja ki a másikat, mint ma a tőkés rendszerben.” Az egyik ember azért zsákmányolhat ki a másikat, mert ő birtokolja a termelőeszközöket.

Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?

A közösségi társadalomban azért nem lesz kizsákmányolás, mert a gazdaság többsége, mindenekelőtt a meghatározó ágazatok, a közösség kezében lesznek.
Itt mindjárt felvetődik két kérdés. Az egyik: lehet-e magántulajdon a közösségi társadalomban? A másik: milyen formában valósul meg a közösségi tulajdon?

A szocializmus 20. századi tapasztalatai azt mutatták, hogy a szocializmusban többségben van a közösségi tulajdon, de létezik magántulajdon is. A közösségi társadalmak fejlődésének csúcsán, a kommunizmusban viszont már minden termelőeszköz a társadalom tulajdonában van.
A 20. században a szocializmus több formában valósult meg. Egyes országokban, például a volt Német Demokratikus Köztársaságban, Kínában, Vietnamban és másutt a magántulajdon aránya viszonylag nagy volt. Ez a szolgáltatások, a kereskedelem mellett az iparra is kiterjedt.

Más országokban, így Magyarországon is, eleinte mindent társadalmi tulajdonba vettek, még a kisipart és kiskereskedelmet is. Később a magántulajdon megjelenhetett ezeken a területeken, de a stratégiai ágazatok állami tulajdonban maradtak.

A közösségi tulajdon működtetése több formában valósult meg. Volt állami és szövetkezeti tulajdon. Magyarországon például az ipar nagy része állami tulajdon volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig szövetkezeti tulajdont jelentettek.

A kormányzó kommunista pártok természetesen ismerték azt a lenini tételt, hogy az egyik tulajdonforma gazdasági versenyben bizonyítja előnyét más tulajdonformákkal szemben, és nem adminisztratív intézkedések eredményeként. A gyakorlat azonban más volt. Az állami tulajdont magasabb értékű formának tekintették, mint a szövetkezetit, a magánformákról nem is beszélve. Az állami tulajdon több jogi és politikai lehetőséget kapott. A gyakorlatban azonban ez nem mindig járt együtt a nagyobb hatékonysággal.

A 20. századi szocializmus fontos tapasztalata volt az is, hogy a munkásosztály, a dolgozó tömegek a tulajdonformák változását a forradalmak idején érzékelik és támogatják tudatosan. 1945 után Magyarországon államosították a nagyüzemeket és az üzemek élére sok esetben munkásemberek kerültek. Ez a folyamat nyilvánvaló volt, és a dolgozó tömegek közvetlen részesei voltak.

Később azonban a dolgozó tömegek már kevésbé érezték, hogy ők, mint társadalom, tulajdonosai a gyáraknak, a bankoknak. Mivel nem érezte, hogy ő tulajdonos, nem lépett fel időben azon kísérletekkel szemben, amelyek arra irányultak, hogy a társadalomtól elvegyék tulajdont és ismét magántulajdonba vegyék.

Az 1990-es évek rendszerváltásainak lényege éppen az volt, hogy a társadalomtól elvették a tulajdont és a magántőkések szerezték meg.

A 20. századi szocializmus az első nagy történelmi kísérlet volt a közösségi társadalom megteremtésére. A dolgozó tömegeknek, a kormányzó pártoknak nem volt elég tapasztalatuk. Ráadásul folyamatosan küzdeniük kellett a tőke támadásaival szemben.

A 20. századi szocializmus számos előremutató tapasztalatot is adott. Bizonyított, hogy a szocializmus még ebben a kezdeti formájában is jobb a népeknek, mint a kapitalizmus. Bizonyított az is, hogy a szocializmus megvalósítható. Bizonyított az is, hogy a szocializmus, mint társadalom, rendelkezik közös tulajdonságokkal, de minden országban a nemzeti sajátosságok alapján valósul meg. Bizonyított az is, hogy a szocialista rendszer nem megbukott, mert életképtelen lett volna, hanem erőszakkal megbuktatták, mert hosszútávon legyőzte volna a kapitalizmust.

Kína tapasztalatai

A szocializmus építésében Kína sok friss tapasztalattal rendelkezik, amelyeket a 20. század végén és a 21. század első évtizedeiben szerzett. Ezek alapján beszélnek Kínában a kínai sajátosságú szocializmusról.

Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?

Kína mai felfogása szerint egy tulajdonforma meghatározó jellege attól függ, hogy ellenőrzi-e, meghatározza-e az egész gazdaságot vagy sem. Kínában a gazdaság meghatározó vállalatai, a földet és más természeti forrásokat hasznosító vállalatok ma is mind állami kézben vannak. Ugyancsak állami vállalatok irányítják a pénzügyi szférát, a közlekedést, a hírközlést és az energiaszektort.

Ugyanakkor Kína számos reformlépést tett az állami tulajdonú vállalatok irányításának és hatékonyságának javítására. Ezek közé tartozik egyebek között az is, hogy az állami vállalatoknál is fokozatosan bevezették a részvényrendszert, lehetővé tették a vegyes tulajdont, azaz különböző tulajdonformájú vállalatok hozhatnak létre új vállalatokat. Az állami vállalatok irányítására bevezették az igazgatótanács-felügyelő bizottság- menedzsment modellt. Lehetővé vált az állami vállalatok és beruházási magáncégek közös fellépése. Az állami tulajdonú vállalatok menedzsmentjét elválasztották a minisztériumoktól.

A kínai sajátosságú szocializmus sajátossága az is, hogy a magántőke képviselői minden szinten bekapcsolódhatnak a népi kongresszusok és politikai konzultatív szervek munkájába. Ugyanakkor a kínai sajátosságú szocializmus nem engedi meg, hogy a magántőke önálló politikai szervezeteket hozzon létre és bármilyen formában is részt vegyen az államhatalom gyakorlásában.

A jelenlegi kínai gyakorlat azt jelenti, hogy a politikai hatalom a dolgozó osztályok kezében van és ezt a Kínai Kommunista Párt irányításával érvényesíti. A társadalom kezében vannak a meghatározó gazdasági ágazatok, és azokon keresztül érvényesíti hatását a magántulajdonra.

És még valami, amiről gyakran elfeledkeznek. Kínában ezt a modellt nem az idők végezetéig akarják megtartani. A stratégiai cél, a kommunizmus megvalósítása változatlan. Ha „erről megfeledkezünk, ha szem elől tévesztjük a végső célt, úgy óhatatlanul utat tévesztünk és haszonelvű, pragmatikus párttá válunk” – írta Zhu Jiamu professzor, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia korábbi alelnöke.

A jövő közösségi tulajdona

A korábbi tapasztalatainkból okulva, olyan formákat keresünk, amelyekben az emberek magukénak érzik a tulajdont, és érdekeltek lesznek a hatékony működtetésében. A közösségi tulajdonnak várhatóan több formája lesz: állami tulajdon, szövetkezeti tulajdon, a munkahelyi kollektívák csoport tulajdona vagy más. Ezt nem ideológiai kérdésként kezeljük. A közösségi tulajdon működtetésére azt a tulajdonformát kívánjuk alkalmazni, amely a leghatékonyabbnak bizonyul.

Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?

Úgy véljük, hogy a gazdaságban működhet magántulajdon, de csak korlátozottan. A közösségi társadalom a nem közösségi tulajdonformák működését az össznépi érdekek mentén engedi érvényesülni. A magántulajdont nem érdemes és nem szabad felszámolni minden területen, ahogyan az 1950-es években tették. Mai tudásunk szerint a társadalom egészét szolgáló területeken, így a hadiiparban, a közlekedésben, az energetikában, sőt az oktatásban és az egészségügyben az a helyes, ha a tulajdon a közösség kezében van.

Meggyőződésünk szerint a föld, amely különleges tulajdon, össznépi közös tulajdonban kell, hogy legyen. Senki se élhessen vissza olyannal, amiből csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. A Munkáspárt programja kimondja: „A föld tartós használati jogát a helyi kollektívák kezébe kívánjuk tenni. A családi gazdálkodást elismerjük. Magántulajdonban annyi föld maradhasson, amennyi a területi sajátosságok figyelembevételével egy-egy család tisztességes megélhetéséhez szükséges. Támogatjuk a szövetkezeteket, segítjük minél magasabb együttműködési formáik létrejöttét. Ez változás mind a mai tőkés rendszer, mind a korábbi szocialista társadalom felfogásához képest. Össznépi közös tulajdonban kell lenniük a föld kincseinek, a vízkészleteknek és más természeti erőforrásoknak.”

A tulajdon működtetésének fontos kérdése a tervgazdaság. Ha a társadalom a kezében tartja, illetve irányítja a gazdaság nagy részét, úgy a gazdasági folyamatokat tervezni lehet. Ez a feltétele annak, hogy a közösségi társadalom gazdasága ne fölösleges áruk tömegét gyártsa, hanem tagjainak igényeit egyre magasabb szinten elégítse ki.

A gazdaságban így megszüntetjük azt az anarchiát, amelyet a tőkés piac teremtett. A korábbi szocializmus tervgazdálkodása nem azért követett el hibákat, mert elvileg volt rossz, hanem azért, mert még nem léteztek a mindenre kiterjedő tervezéshez szükséges számítástechnikai feltételek. A számítástechnika óriási fejlődése mára már megteremtette ezeket a feltételeket.

Az új közösségi társadalom még egy kérdésben hoz majd döntő változást. Helyreállítjuk Magyarország nemzetgazdasági függetlenségét, amelyet a mai kapitalizmus feláldozott a tőke oltárán. Nem zárkózunk el a világtól, mint ahogyan korábbi rendszerünkben részben szükségszerűen, részben oktalanságból történt, de a külföldi gazdaság sem játszhat meghatározó szerepet a magyar gazdaságban, mint ma.

Válasz a kérdésre: igen, eljutunk a közösségi társadalomhoz!

A mai tőkés társadalom nem válaszol az emberiség alapvető kérdéseire. A válságok megölik, deformálják a társadalmakat és a pusztulás irányába viszik. A megoldást egy olyan társadalom jelenti, melyben a működtető szoftver nem a pénz, hanem az ember érdeke.

A változás nem automatikus. Senkitől sem kapjuk ajándékba. Meg kell érte küzdeni. De tudjuk, hogy ez az új közösségi társadalom jó megoldás. Csináljuk meg együtt!

Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz? (hetilapunk.hu)

“Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Felháborító!Ez felér egy bűnüggyel, mégis meg merik tenni.Na, kedves magyar nyugdíjasok erre emlékezzetek majd a szavazó urnák előtt, ha eljön az ideje!Veletek már nem is számol a regnáló fidesz hatalom, a külföldi szavazó sokszorosan értékesebb mint Ti vagytok!
    “…ha van bejelentett lakcímem Magyarba, akkor 400 ezer ft nyugdíjat fizet nekem a Magyar állam. Minden ismerősöm ezt csinálja, már az ukránok is magyarnak vallják magukat!…”
    https://olkt.net/vehetsz-magas-nyugdijat/

  2. “Eljutunk-e a közösségi társadalomhoz?”

    A válasz, egyértelmű nem! -azért nem, mert a bécsi cukrászda vonzó délibábjával szemben, az igazi baloldal még nem talált ki semmit. És nem is fogjuk megérni, hogy kitaláljon valami még vonzóbbat.

    1. Sajnos lesújtó véleményem van az emberi társadalmakról.”Sertés” jól ragadta meg a kérdést. Már számtalanszor leírtam, az emberi faj génjeiben hordozott önpusztító tulajdonságaival csúcsragadozóként képes csak létezni a földi evolúció csúcsán.Buta, esendő és halandó, -rövidlátó, kapzsi, parazita, harácsoló, egoista, gonosz tulajdonságait soha nem fogja levetkőzni.(Tisztelet a rendkívül elenyésző kivételnek.)Ahhoz angyalokká kellene válnia, az meg talán csak odaát létezik és onnan még senki nem jött vissza, hogy beszámoljon tapasztalatairól.Így hát marad a rövid, békés időszakokkal megszakított örökös harc és háború egymás ellen, amíg két homo sapiens marad ezen a sárgolyón.(szerencsés esetben egy férfi és egy nő…) GAME OWER és kezdődhet újra a”játék”.Talán a hetedik a föld történelmében.

  3. “Később azonban a dolgozó tömegek már kevésbé érezték, hogy ők, mint társadalom, tulajdonosai a gyáraknak, a bankoknak.”
    Azért árnyaltabb a dolog , mert füzettek nyereségrészesedést !

    1. petymeg
      2020-08-24 – 19:18

      Alapvetően igen, de a veszteséges cégek is fizettek nyereségrészesedést. No, azt meg mi után?

      1. Rosi Nante .

        2020-08-24 – 19:56
        A közösből .
        Nyilván vannak/voltak olyan dolgok amit csak “veszteséggel” lehetett előállítani , mert különben nem tudott volna hozzá jutni széles tömeg , de életmód javító dolog .
        Csak a teljesség igénye nélkül :
        gyermekruházat , alapvető élelmiszerek , EÜ , oktatás ,stb. …lehetne sorólni .

        1. petymeg
          2020-08-24 – 21:07

          Igaz! -csak akkor ne nevezték volna “nyereségrészesedésnek”.
          Báááár, tulajdonképpen az is nyereség, ha a veszteséges termékeket gyártja valaki.

  4. Thürmernek súgnak, vagy sejti az új világrend alapjait. Kínai gazdasági rendszer, sok-sok állami tulajdon (nem véletlen vásárolt vissza annyi részvényt a horda, a stratégiai energiaszektort amit a libenyákok elkótyavetyéltek, aranytartalékot amit szintén a libsik adtak el áron alúl. ráadásul most újabb tonnák lesznek. az aranynak nagy jelentősége lesz a dollár euró bedöntésének pillanatában a 3. covid felvonás környékén, legrosszabb esetben a 4. körben. gyárakat vesznek stb.) és orosz politikai berendezkedés. Legyen munkáspárt, ünnepeljék az ünnepeiket, avassanak lenin és kádár szobrokat és legyen hazafias rész is, avassanak horthy szobrokat, amit akarnak. Lehet cárizmus, kommunizmus, minden ami a múlt volt. Pár év és lesz nemzeti minimum. MInden mondatnak ami ma semmi, holnap jelentősége lesz és holnapután már pislogunk, hogy valóság.

    1. Realista
      2020-08-24 – 19:34

      “Legyen munkáspárt, ünnepeljék az ünnepeiket, avassanak lenin és kádár szobrokat és legyen hazafias rész is, avassanak horthy szobrokat, amit akarnak. Lehet cárizmus, kommunizmus, minden ami a múlt volt.”

      Ezt én úgy hívom, hogy “A kutya ugat, a karaván halad…”
      Végül is, ez már most is így van. Mindenki mondhat, amit akar, majdnem tehet, amit akar, magasról tesznek rá. A rablókaravánjuk így is halad…
      Nem mellesleg, ez a “mindenki kedvére” felfogást régebben liberalizmusnak hívták…

    2. Orbánnak esze ágában sincs hátat fordítani az angolszász birodalomnak. Nincs abban a helyzetben. Sőt, ha figyeltél Orbán huszadikai beszédére, akkor hallhattad, hogy ismét hitet tett az Intermarium mellett, és már konkrétan Lengyelország (mint ennek a vezető hatalma) mögé történő besorolást is megemlítette. A jenkik keverik-kavarják itt Európa keleti felén a szart. A belorusz események mögött is az amerikaiak állnak, mert Lukasenka nem támogatja ezt. Csak felvonulási terület vagyunk az amcsiknak, hogy ott lehessen a NATO az orosz határ mellett. Soha ne feledjük, hogy miért létezik a NATO. Azért, hogy az USA-t bent, a németeket lent, az oroszokat kint tartsák Európából. Az EU-t nem az oroszok és a kínaiak verik szét, hanem az amcsik. Németország és Oroszország közötti országokat egy új szövetségi rendszerbe terelik, amely Washington irányítása alá fog kerülni.

  5. Örülnék ha lenne Munkáspárti képviselő a Parlamentben, kicsit felkavarná a posványt végre valaki.

  6. Azért a dolgok árnyaltabbak,kedves Rosi,és petymeg!
    A dolgozók valóban a nyolcvanay évekre kezdték nem maguknak érezni a szocializmust!Ez azért mondhat(na) valamit a most a szocializmuson filozófálgatók számára!
    Mert hogyan is volt?! Az emberi tényező sokat számít,és az a mondás is ,hogy fejétől bűzlik a hal!Most hogyan tudjam elmondani azt a sokszintű nem törődömséget,önfejúséget,kivagyiságot,hatalommal való visszaélést,amit a szicializmusban elkövettek azok,akik ma bőszen szidják Kádárt,Rákosit,a szocializmus,és bő nyállal kommunistáznak?!
    Már sokszor próbálkoztam vele,de szinte senki nem reagált rá,csak a magyar dolgozó mentakitására hivatkoztak,mint ma is!
    Az öntudatos dolgozót nem említik,mint nemlétezót,de a sok kiskirályt sem említik,csak az Orbán-féle szabadságharcost,aki mára felszabadította a népet, a vagyonától,az országától,és önbecsülésétől egyaránt!
    Egy biztos!Szocializmuse csak becsületesen ,öntudatos emberekkel lehet!!!
    Azt hiszem,ennyi elegendő!Szemelvényeket most nem írok,mert minek is!
    Ha ez az utolsó meg jegyzés nem jut el a tudathoz,akkor úgy is felesleges ábrándozni a szocializmusról!

    1. stefimrich .

      2020-08-24 – 21:00
      Van igazságod , DE csak rész !
      Mert miért nem azt a sok millió Embert hozzátok fel példának akik becsülettel tették a dolgukat minden féle hátsó gondolat nélkül és müködtették az országot.
      Miért mindig azokat a gerinctelen pondrókkal példálóztok akik beleröhögtek a másik pofájába és élősködtek .
      A veteményest is kell gyomlálni !
      Hoppá a gyomnak is vannak jogai , főleg ha gyomot termelsz .

  7. Tíz perc Thürmer Gyulával (2020.08.25; 57. adás)
    Mai témáink: – Vásárolj magyar terméket? – Vajon megfizethető a jó minőség? – Belorusszia: Visszalépet az ellenzék jelöltje. – Győzött Lukasenko? – Vége van a nyárnak. – Van elég tanár a tanévkezdéshez? – Nézői kérdés. – Thürmer Gyula könyveiről.
    https://youtu.be/ipj2SXda2Vc

  8. Elgondolkozom, főleg a hozzászólásokon. Miért hiszi bárki is, hogy ez egyik napról a másikra fog menni? Miért hiszi bárki is, hogy ha valamit állandóan visszahúznak, akkor az előre fog menni? Miért hiszi bárki is, hogy az évszázadok óta összerabolt pénzzel a kirabolt dolgozók azonnal versenyre tudnak kelni? Miért hiszi bárki is, hogy egy új dolog (a szocializmus, ill. közösségi társadalom) azonnal sikeres lesz? (pláne úgy, hogy gyökeresen szakít a régivel?).A kapitalizmus – egoizmusánál fogva – olyan hibákat követ el amik saját létét veszélyezteti. Már mos sem bír a kihívásokkal, a válasza minden esetben az erőszak.
    Én rendületlenül hiszek egy új, emberközpontú társadalomeljövetelében. Nem a magam jóléte, hanem unokáim, dédunokáim miatt. Nem véletlen, hogy mindenhol a baloldalt próbálják annullálni! Amerika – Sanders révén – is már ébredezik.

    1. És mi lenne az az “emberközpontú” társadalmi modell? Egy idealizált “szocialista ember” képe köré formált társadalom? Akkor sajnos fennáll a veszély, hogy irányítói az erős küldetéstudat miatt mit sem fognak törődni az egyszerű emberek igényeivel, és az egész folyamat átfordul egy párt által diktált agresszióba, ahol a Párt, vagyis a gyakorlatban a meghatározó párttagok mindent jobban tudnak mindenki másnál. Kínában pl. a nagy építkezések oltárán feláldozott, teljesen ellehetetlenített családok, a társadalmi pontrendszer és az átnevelőtáborok ebbe az irányba mutatnak. Ráadásul a Munkáspárt mókás rajongása egy sok szempontból hatalmas visszalépésnek minősülő, több évszázados szenvedések árán kiharcolt változásokból kimaradó társadalmi modell felé elképesztően naiv. Kártékonynak is mondanám, de szerencsére csekély számú ember képviseli, így inkább csak mókás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .