Ünnepi (nem éppen) dijadalhír: uniós ELSŐ Döbrögisztán!

Európában sehol nem drágul annyira az élet, mint Döbrögisztánban

Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett.

Sehol nem mértek ekkora áremelkedést

Mindenkit meglepett a múlt héten, hogy a júniusi 2,9%-ról 3,8%-ra ugrott az infláció Magyarországon. Az elemzők előzetesen 3,2-3,3%-os értékre számítottak, vagyis a tényadat jelentősen felülmúlta a prognózisokat, ekkora ugrást senki nem várt.

inflacio2

Szerdán az Eurostat is közzétette a harmonizált fogyasztói árindex júliusi statisztikáját. Ez minimálisan, néhány tized százalékponttal eltérhet a tagállamok inflációs adatától, azonban ezek összehasonlítható statisztikák. Magyarországon az Eurostat módszertana szerint 3,9%-os volt az áremelkedés tavaly júliushoz képest,

ENNÉL NAGYOBB DRÁGULÁST EURÓPÁBAN SEHOL NEM MÉRTEK, CSAK A LENGYEL ÉS A CSEH ADAT KÖZELÍTETTE MEG, UTÁNA KOMOLYABB SZAKADÉK JÖTT.

Persze nem rendkívüli az Európa-bajnok magyar infláció, már júniusban is dobogós volt a 2,9 százalékos drágulás a lengyelek és a csehek mögött. Júliusban annyi történt, hogy még őket is megelőztük. Ebből már sejthető, hogy a hó/hó alapú inflációban is kiemelkedett a mezőnyből Magyarország.

AZ EUROSTAT ADATAI SZERINT JÚNIUSHOZ KÉPEST 1,2 SZÁZALÉKOS VOLT A DRÁGULÁS ITTHON, AHOGY LÁTSZIK EZZEL MAGASAN VERTÜK A TELJES EURÓPAI MEZŐNYT.

Alapvetően egyébként az európai inflációt ritkán látható kettősség jellemezte, hiszen néhány országban az élelmiszerek áremelkedése dominált, ennek köszönhetően emelkedett az árindex, máshol viszont erősebb volt a válság dezinflációs hatása, a kereslet visszaesése miatt csökkentek az árak.

De minek az ára szállt el nálunk ennyire?

Az már a KSH adataiból sejthető volt, mivel lógott ki ennyire az európai mezőnyből a magyar infláció:

  • Egy hónap alatt az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3%-kal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta.
  • A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4%-os növekedését eredményezte.
  • A szolgáltatások 1,4%-kal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6%-kal magasabb lett.
  • A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1%-kal többe kerültek.

Utóbbi tétel kapcsán érdemes kiemelni, hogy az üzemanyagok esetében ez volt zsinórban a második hónap, amikor jelentős áremelkedést mért a statisztikai hivatal. A júniusi 9,3 százalékos drágulást azonban még egyedül az olajárak számlájára írta a KSH, ami pedig minden országban hasonló mértékben jelenik meg.

Vagyis a júliusi nagy havi drágulás az üzemanyagoknak, azon belül is a jövedéki adó emelésének volt köszönhető. Ezt pedig egy sajátos magyar szabály okozza, mely szerint tartósan 50 dollár alatti hordónkénti olajár esetén automatikusan emelkedik az adóteher.

A magyar kormány ugyanis 4 éve hozott egy olyan szabályt, ami alapján, ha a Brent típusú kőolaj világpiaci ára 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adójának mértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal emelkedik, amivel a benzinnél az adómérték literenként 125 forintra, a gázolajnál pedig 120,35 forintra nő.

A júniusi 343 forintos átlagos benzinárhoz képest csak a jövedéki adó emelése közel 1,5%-os drágulást indokolt, míg a gázolajnál ez 2,8 százalékos áremelkedést okozott egyetlen hónap alatt.

Ez ráadásul egy magyar-specifikus tényező, hiszen a jövedéki adó hasonló emelése nem minden országban történik hasonló képlet alapján, vagyis jó eséllyel

EZ OKOZHATTA A MAGYAR INFLÁCIÓ KIEMELKEDŐ UGRÁSÁT.                          (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Az utolsó mondat alighanem csak “költői túlzás”! A valós ok sokkal inkább a gyarmati létből fakadó SAJÁT GAZDASÁG nélküliségből fakad. Ami okán a napi fogyasztási javak túlnyomó része importból – zömmel a gyarmattartótól, ill azon keresztül – érkezik vajdaságunkba.

Mindezt pedig tetézi a qrmány egyre csillapíthatatlan pénzéhsége, amit a lakosság sarcolásával old meg! Etekintetben pedig világverő találékonysággal van megáldva. Így aztán minimum az infláció mértékével egyenes arányban ömlik a pénz a büdzsé bevételi kasszájába, hogy onnan aztán nyomtalanul… A világragály már csak hab a tortán! Amivel igyekszik a qrmányvetítölde eltakarni a tragikus valóságot!

“Ünnepi (nem éppen) dijadalhír: uniós ELSŐ Döbrögisztán!” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Így qrják szét a nem vonzó nyugati pénzeket a keleti haveroknak:
    *****

    1,1 milliárd forintot kapott munkásszálló építésére egy cég, amely még 120 ezer forintnyi bevételt sem ért el tavaly

    A vállalkozás tulajdonosai között van egy volt trafiktulajdonos, és az állami kommunikációs közbeszerzéseken egy ideig taroló Kuna Tibor cégének volt ügyvezetője is.

    2017 óta a kormány a munkaerőhiány enyhítése érdekében több körben is pályázatot írt ki munkásszállók építésének állami támogatására, a legutóbbi, tavaly szeptemberben kihirdetett, 5 milliárd forint keretösszegű pályázat újdonsága az volt, hogy önkormányzatok és önkormányzati tulajdonban lévő cégek mellett magáncégek is jelentkezhettek.

    A G7 azt írja, hogy a június végén kihirdetett eredmények alapján tíz sikeres pályázatot adott be nyolc cég és két önkormányzat, ebből kilenc esetben 127-423 millió forint közötti állami támogatásokat ítéltek meg.

    A legmagasabb összeget, 1 milliárd 82 millió forintot a Qualitas Hungary kapta egy új kecskeméti munkásszálló megépítésére, úgy, hogy a cégnek az elmúlt három évben összesen 117 ezer forintnyi árbevétele volt – ebből 114 ezer forint tavaly -, alkalmazottai pedig egyáltalán nem voltak a portál szerint.

    A Qualitas Hungary jogelődjét, az azóta megszűnt Work N’ Stay Kft.-t 2018. november 14-én, 5 nappal a kecskeméti önkormányzat munkásszálló építésére és üzemeltetésére vonatkozó pályázatának beadási határideje előtt jegyezték be. A cég megnyerte a pályázatot, így 81 millió forintért megvehette az önkormányzattól a Homokbánya területén található telket, ahol le is dózerolták a korábbi szovjet laktanya épületét.

    Az építkezés azonban nem indult be, a Work N’ Stay Kft. pedig megszűnt.

    A cég jogutódja a Qualitas Hungary lett, amiben 2019 decemberében jelent meg tulajdonosként Zsuffa Gábor, Wolf Eszter és Hajdú Ákos pontosan ugyanolyan arányban, ahogy a Work N’ Stay-t tulajdonolták. Szintén december 3-án lett a Qualitas fióktelepe az a homokbányai telek, amit a Work N’ Stay az önkormányzattól vásárolt meg – olvasható a lapban.

    A G7 megkérdezte a kecskeméti önkormányzattól (képünkön a városháza látható), hogy valójában határidő nélkül kötöttek-e a munkásszálló építésére és üzemeltetésére szerződést, illetve többek között arra is rákérdeztek, hogy a Work N’ Stay Kft. megszűnése hogyan érinti az eredeti pályázatot, de eddig nem kaptak választ a kérdéseikre, ahogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól sem reagáltak.

    A Qualitas Hungaryban 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Wolf Eszternek korábban három trafikban is volt érdekeltsége, bár a Bisnode cégadatbázisa alapján már nem tulajdonos ezekben a vállalkozásokban, a cégben 25 százalékos tulajdonrésszel bír Hajdú Ákos, aki 2012-ben rövid ideig az azóta fiktív számlák befogadása miatt kegyvesztetté vált, állami kommunikációs közbeszéseken 2017-ig taroló Kuna Tibor cégének, a Young&Partners Kft.-nek volt az ügyvezető igazgatója.

    Hajdú korábban az SA Day Kft. tulaja is volt. Ennek a cégnek a tulajdonosa Hajdú Angéla, akivel Hajdúnak a mai napig is van közös cége. Hajdú Angéla 2017-ig a Pestisrácok.hu-t kiadó Insider Media ügyvezetője volt. 2016 és 2017 között az SA Day az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. reklámbüdzséjéből összesen 538 millió, 2010 és 2016 között pedig az Erzsébet-utalványokat forgalmazó állami céggel szerződve pedig 210 millió forint bevételt ért el az Átlátszó cikke szerint.

    https://hvg.hu/kkv/20200820_11_milliard_forintot_kapott_munkasszallo_epitesere_egy_ceg_amely_meg_120_ezer_forintnyi_bevetelt_sem_ert_el

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .