“Ragályhatás!”

Itt a magyar GDP-adat! A vártnál nagyobbat esett a gazdaság a koronavírus-válságban

A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 13,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat -13,6%, az erre vonatkozó előzetes várakozások konszenzusa -10,7% volt, vagyis a várakozásoknál nagyobb volt a gazdasági teljesítmény zuhanása.

A KSH az első becslésekor nem közöl részletes adatokat, így pontosan még nem látni, hogy az egyes területen milyen részt vállaltak a méretes esésből. A hivatal értékelésében mindössze annyi áll, hogy “a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.” Vagyis nagy vonalakban minden fő gazdasági terület zuhant.

Az első negyedévhez viszonyított zsugorodás 14,5% volt. Mind az éves, mint a negyedéves index történelmi rekordot jelent, amióta a magyar gazdaság teljesítményét negyedéves frekvencián mérik, sosem zuhant ekkorát a teljesítménye. A mai adat azt is jelenti, hogy Magyarország technikai recesszióba került, hiszen két egymást követő negyedévben csökkent a GDP-je. Természetesen ez semmiféle meglepetést nem jelent, hiszen a koronavírus-járvány okozta sokk mellett ez elkerülhetetlen volt.

A gazdasági visszaesést elsősorban az magyarázza, hogy a járvány elleni védekezés drasztikusan visszavetette a gazdasági aktivitást. Az állam korlátozó lépéseket vezetett be a vírus terjedésének lassítása érdekében, az emberek pedig racionális óvatosságból változtattak a magatartásukon. A második negyedévet még kiemelten sújtotta a kínálati sokk is, vagyis hogy az ellátási láncok megszakadásával a termelés ideiglenesen ellehetetlenült.

Ennek megfelelően az ipari termelés volumene a második negyedévben 25%-kal esett, a GDP-adatot látva feltételezhetjük, hogy hozzáadott érték alapon  sem volt lényegesen eltérő a csökkenés. Az építőipar – bár kevésbé volt közvetlenül kitéve a járvány hatásainak – szintén 10% feletti volumencsökkenést produkált az előző negyedhez képest. A termelő szektoroknál is jobban megsínylették a válságot azok a szolgáltató ágazatok, amelyeknél a személyes kapcsolattartás elengedhetetlen volt, vagy a szolgáltatás igénybevétele önmagában sok emberrel való kapcsolatot jelent. Így az idegenforgalmi, vendéglátó, rendezvényszervezői tevékenységek a járvány mélypontján szinte teljesen megszűntek az országban, de nagy veszteséget szenvedett el a kiskereskedelmi szektor is (leszámítva az online szegmenst).

Inkább csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az eurózónában az előzetes adatok szerint 15%-os volt az éves alapú gazdasági visszaesés, vagyis nagyobb, mint Magyarországon. Így a “növekedési” előnyünk megmaradt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jelenlegi adatokban az átlagosnál jóval nagyobb a bizonytalanság, hiszen a gazdasági aktivitás számbavétele jóval több nehézségbe ütközött, mint korábban.

gdp2

Ami jó hír, hogy a második negyedéven belüli növekedési mintázat már mutatja, hogy innentől a magyar gazdaság útja felfelé vezet. Korábban még sosem láthattunk olyat, hogy egy külső sokkhatás ennyire súlyos, de ennyire rövid ideig tartó nyomot hagyjon a gazdaságon. A márciusban már kis mértékben ható koronavírus-sokk áprilisban drámai erővel ütött be, és azonnal megpecsételte a teljes második negyedéves teljesítményt. Ezután tulajdonképpen a teljes időszak folyamán gyorsan javuló gazdasági aktivitás volt a jellemző, de annyira mély szintről, hogy összességében még ezen hónapok teljesítménye is elmarad a válság előtt látott szintektől. A havi részadatok azonban egyelőre V-alakú kilábalást ígérnek, hiszen az ipar és az építőipar teljesítménye lendületesen javult április után, és a kiskereskedelmi forgalom korrekciója is látványos volt.

Az egyik fő kérdés, hogy a felépülés teljes körű lesz-e a gazdaságban. Az ugyanis teljesen logikus, hogy a nagy sokkhatás elmúltával a veszteségek jelentős része eltűnik. Ám az már kevésbé egyértelmű, hogy a tartósabb károkat elszenvedő ágazatok teljesítményén, az elmaradó beruházásokon, a munkanélküliségben ragadókon keresztül lesz-e valamilyen tartós hatása a válságnak. Ebben a következő hónapok adnak majd eligazítást, amikor már az adatokban láthatjuk, hogy a krízis utáni felívelő szakasz meredeksége csökken-e, vagy kitart a lendület a válság előtti szintek eléréséig.

Mindenesetre 2020-ban éves átlagban mindenképpen visszaesést fog produkálni a magyar gazdaság. A vártnál  gyengébb mai adat mellett még inkább irreálisnak látszik az MNB 0,3-2% százalékos GDP-növekedésről szóló prognózisa. Az első fél évben 5,8%-os volt a visszaesés, és éves alapon még a 3. negyedév is biztosan csökkenést fog hozni. Ezt pedig már az utolsó negyedév esetleges száguldása sem tudja annyira javítani, hogy az év egészét növekedésbe rántsa át. A nagy bizonytalanság mellett most a 3% körüli éves átlagos gazdasági visszaesés látszik a “reálisan optimista” forgatókönyvnek 2020-ra, de ebben erős lefelé mutató kockázatok látszanak. A Varga Mihály pénzügyminiszter által pedzegetett 5%-os recesszió is bőven elképzelhető, és ehhez még nem is kell nagyon letérni egy optimista pályáról, “csak” a felívelés lendülete kell, hogy lassuljon kissé.

A fentiek természetesen csak azon feltételezés mellett érvényesek, ha a koronavírus-járványt a jelenleg érvényben lévő korlátozásokkal féken tudjuk tartani. Amennyiben a jelenleginél szigorúbb intézkedések lesznek szükségesek, akkor a gazdasági hatások felerősödhetnek, és akár nagyon súlyos, elhúzódó  recesszió is várhat az országra. Mivel ez a munkahelyekre, bérekre is hatással lenne, közös érdekünk, hogy az érvényben lévő enyhe szabályokat betartsuk.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy- vagy a bázis időszakban szökőnap van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Hirtelen a ranglista másik végén találta magát Magyarország – Kevesen zuhantak nálunk nagyobbat Európában

Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.

A péntek reggel megjelent magyar GDP-adatot követően az Eurostat is közölte első beszámolóját a tagállamok gazdasági teljesítményéről. Ebben egyelőre hét tagállam (Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Málta és Szlovénia) adatai nem szerepelnek, náluk csak később jelenik majd meg az első becslés.

NEGYEDÉVES ÖSSZEVETÉSBEN, VAGYIS AZ ELSŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST A MAGYAR GAZDASÁG 14,5%-OS VISSZAESÉSE A HARMADIK LEGNAGYOBB VOLT EURÓPÁBAN AZ EDDIG ISMERT ADATOK SZERINT.

A grafikonon látszik, hogy csak az Egyesült Királyság és Spanyolország gazdasági teljesítménye zsugorodott nagyobb mértékben. Ráadásul a régiós országokat is alulteljesítettük, hiszen Románia 12,3 százalékos, Lengyelország 8,9 százalékos, Csehország 8,4 százalékos, Szlovákia pedig 8,3 százalékos visszaesésről számolt be.

Jól jelzi a válság hatását, hogy Európában egyetlen ország gazdasága sem tudott növekedni, ami persze nem is csoda a korlátozások és lezárások miatt. A legkisebb visszaeséssel egyelőre Finnország, Dánia és Litvánia úszta meg a második negyedévet.

Éves összevetésben, vagyis a tavalyi második negyedévhez viszonyítva magyar szempontból kedvezőbb a kép. Az uniós módszertan szerint számított 13,5 százalékos gazdasági visszaesésünk ugyanis inkább a középmezőnybe tartozik. A spanyolok és a britek ebben is a legrosszabb teljesítményt mutatták, és a régióban sem regisztráltak sehol a magyarnál nagyobb visszaesést.

Ahogy említettük, hét ország adatai még nem ismertek, azok változtathatnak később a rangsoron, de az egyelőre látszik, hogy

MAGYARORSZÁG A RÉGIÓBAN A VÁLSÁG VESZTESEI KÖZÖTT VAN.                                                                                                                            

(portfolio)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…A KSH az első becslésekor nem közöl részletes adatokat, így pontosan még nem látni, hogy az egyes területen milyen részt vállaltak a méretes esésből. A hivatal értékelésében mindössze annyi áll, hogy “a koronavírus okozta járvány miatt…”
-Kész szerencse, hogy még nincsenek részletes adatok. (Vélhetőleg nem is lesznek. Vagy ha igen, azok már erősen finomítottak lesznek.)

RAGÁLYHATÁS…- ami persze nem minden döbrögisztánit sújtott! Nagyon sokakat nagyon, míg nagyon keveseknek elég szépen hozott a konyhára! Mindenesetre a ragályra hivatkozHATás kimondottan jól jött a vajdasági polythykay elythnek. Itt és most szándékosan nem hivatkozunk a NER – re, hiszen az csak része a rendszernek, ami ismét levitézlett!

Azt viszont félve kell megjegyeznünk, hogy a társadalmi hatás még nem is igazán érződik! Az majd még csak ezután jelentkezik! Talán a Második Hullámmal?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .