Sodródás

COVID-19, avagy a III. világháború

Triptichon (1)

A kiérdemesült XX. században két világháborúban is pusztította a Földet és önmagát az emberiség. Pedig egyik sem volt nemhogy világ-, de még teljes földháború sem. Számos ország, sőt, földrész (Dél-Amerika) is kimaradt, alkalmasint mindkettőből. Európában pedig, ahol legpusztítóbb és leghosszabb volt sorban a második, négy ország területe és népe megmenekült a pusztítástól: a semleges Svájc és Svédország, valamint Spanyolország és Portugália. Hollandia csak azért nem, mert hiába nyilvánította önmagát semlegesnek – akárcsak az I. világháborúban –, a németek nem vették figyelembe, de csak azért, hogy rajta és Belgiumon keresztül oldalba-hátba kerülhessék a szemből bevehetetlen francia Maginot védelmi vonalat és villámgyorsan (Blitzkrieg) elérjék Párizst, valamint a La Manche csatornába szoríthassák a brit expedíciós hadsereget.

Az I. világháború befejezése utáni századik évben aztán történt valami, amit nem lehet másként értékelni, mint egy újabb világháborút, amelyet az emberiség puskalövés nélkül szabadított magára. Igen, erről a világjárványról van szó, amely valóban világháború-szerű, a szó szoros értelmében, hiszen ebből a katasztrófából a világ egyetlen országa sem volt képes kivonni magát, sem ellenállással, sem védekezéssel, sem pénzáldozattal.

Az egyik legmegbízhatóbb nyomkövető és értékelő forrás, a Johns Hopkins Egyetem, amely szinte a pandémia kitörésének első pillanatától követi a világjárvánnyá dagadó vírusfertőzést, 188 országot, illetve területet nevez meg és tart számon folyamatosan (fertőzöttek, halálesetek, gyógyultak) – és természetesen rengeteg tudományos kutatást végez, valamint ezekről közleményeket jelentet meg. A mellékelt térkép a fertőzöttséget mutatja: nincs ország, amely ne háborúzna – kivételesen: egységben a többivel – a közös ellenséggel szemben. (1. ábra)

Ha alaposan áttanulmányoztuk a térképet, akkor itt az ideje, hogy röviden szóljunk a triptichonról, és hogy mi keresnivalója van itt. Nos, a triptichon ógörög eredetű, képzőművészeti szakkifejezés, jelentése: hármasoltár(kép), vagy szárnyasoltár. Többnyire templomokban és múzeumokban látható: egy nagyobb középső, és két keskenyebb, szélső fatáblára festett, egyházi, vallási témájú kép, amelynek oldalszárnyait behajtva, befedik a középső képet. Gyakran a melléktáblák külső felületére is festenek vagy faragnak műalkotásokat, hogy behajtva is mondjanak/mutassanak valamit a hívőknek. Néha becsukva mintha kérdéseket tennének fel az éppen jelenlévőknek és későbbi korok (alkalmasint múzeumi) látogatóinak, hogy újra kitárva a szárnyakat: a középső alkotás adjon választ.

Visszatérve napjaink egyik legégetőbb kérdésére: hogy a koronavírus ne okozhasson akkora pusztítást, mint a száz évvel ezelőtti spanyolnátha, (amelynek áldozatait 25 és 50 millió közé teszik), olyan védekezés fajtákat találtak ki és valósítottak meg, amelyek a korábbi évszázadokban sem voltak ismeretlenek (izoláció, tisztálkodás, a fertőzésben elhunytak mielőbbi elhantolása). Annak ellenére, hogy mind az egészségügy, mind a vele kapcsolatban levő tudományágak sokkal fejlettebbek, mint akár a száz évvel ezelőtti világjárvány esetén, megoldást csak a nagy erőkkel keresett és fejlesztett védőoltástól várhatunk. Legjobb tudomásom szerint a spanyolnátha ellen nem volt ilyen, ahogyan a nagy középkori és ókori járványok (pestis, himlő, kanyaró, stb.) idején sem, csak jóval később. Remélhetően a valóban hatásos COVID-19 ellenszert sem generációkkal utóbb sikerül megtalálni és milliárdszámra legyártani, beadni.

Miközben tudományos előrejelzések nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy ez a koronavírus mutálódik (akár többször is) és mire megtalálják és elkészítik az ellene hatásosan bevethető vakcinát, addigra már a mutálódott és újramutálódott változata pusztítja majd az emberiséget.
A COVID-19 istenigazából nem is halálos. Bizonyíthatóan tudjuk: nem a vírus öli meg áldozatait, és nem öl válogatás nélkül mindenkit, hanem leginkább az idős, egyéb, súlyos betegségekkel küzdő emberek esnek áldozatául. A vírus csak besegít, felerősíti azok alapbetegségeit, akikhez hozzáfér, de a megbízható statisztikai adatok szerint ebből a rétegből is sokan túlélték. Már az első megbetegedések utáni – passzív – védekezés is hatékonyan tudta megelőzni és csökkenteni a fertőzések exponenciális növekedését. A mai napig tartó (újból hangsúlyozom: passzív) védekezés látszott és bizonyult az egyelőre leghatásosabb ellenszernek, mert így lehetett, legalábbis mostanáig megakadályozni milliók robbanásszerű fertőződését. Nem akarom lebecsülni a koronavírus veszélyességét, de az a helyzet, hogy magától a vírustól nem halt meg senki; és akiknek a halálát okozta, azokra közvetett hatással volt.

Még egyszer hangsúlyozom: eszem ágában sincs lebecsülni a koronavírus okozta veszélyeket, de tény, hogy (már ha hinni lehet a hivatalos statisztikáknak) az utóbbi fél évben a koronavírushoz köthető halálesetek száma alacsonyabb a korábbi évek hat hónapnyi időszakainak influenza okozta haláleseteinek mértékénél. A fenyegetettség azonban jelenleg nagyobb, hiszen korábban nem volt olyan influenza-járvány, amely egyszerre a Föld minden országában jelentkezett volna. A COVID-19 nemcsak arányaiban, hanem abszolút számokban kifejezve is alacsony fertőzöttséget mutat a lakosság teljes számára vonatkozóan. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 2020. augusztus 4-én este a világfalu nyolcmilliárd lakójából 18 543 662 ember volt fertőzött és 700 714-en vesztették életüket. A napi növekmény, kerekítve 200 000, illetve 6 000 körül alakult.

A spanyolnátha halálos áldozatainak számát csak felbecsülni tudják, részint az adatszolgáltatások hézagossága és lehetetlensége, részint az egyes országok adatközlési hiányosságai miatt, de kétségtelen, hogy az akkoriban nem egészen 2 milliárd ember közül (mint föntebb említettem) 25-50 millióan haltak meg (ez a szám többszöröse az I. világháborúban elesettekének). Ez jobb esetben 0,0125, vagyis 12,5 ezrelék, rosszabb vetületben a duplája. A világfalu COVID-19 áldozatainak száma valamivel több, mint 700 ezer, ami a 8 milliárdnak 0,0000875-öd része, vagyis valamivel kevesebb, mint 9 százezrede. Köznapi nyelven ez azt jelenti, hogy globális átlagban százezer emberből 9 halt meg a COVID-19-hez köthetően.
Semmiféle pániknak, vagy fölösleges aggodalmaskodásnak, rémisztgetésnek nem volna helye, ha…

… szóval, ha komoly szakemberek nem figyelmeztetnék a közvéleményt, hogy a veszély még nem ért véget. A veszély, a járvány, a járványveszély még itt van köztünk. Már eddig is sokszor lehetett hallani arról, hogy statisztikailag kifejezhető a járvány következő hullámban való visszatérése és feltételezhetően ez a következő hullám jóval erősebb és tragikusabb hatású lesz, mint a mostani, első nekifutás. Gondolom, sokak fejében megfordult (nem csak az enyémben), hogy komoly tudósok mire alapozzák ezt az előrejelzést. Nos, nem másra, mint arra a brit statisztikára, amely arról szól, hogy miként zajlott le 1918-19-ben az Egyesült Királyságban a spanyolnátha pusztítása. Három hullámban, mint a mellékelt grafikonból látható. (2. ábra)

Ezzel kapcsolatban óva intenék mindenkit, hogy a feltételezett hasonlóság alapján bármiféle érvényesnek gondolt következtetést vonjon le. Mint azt megpróbáltam pontosan meghatározni: „feltételezett” és „hasonló”. Vagyis nem bizonyosan és nem ugyanaz. Azt is tudjuk, hogy minden hasonlat sántít. Mint ahogy azt is, hogy a világmindenségben a dolgok fizikai-matematikai lezajlása többnyire nem egyenesvonalú, hanem hullámszerű terjedésű. Mint például a koronavírus mostani, első hullámának a lecsengése. A fertőzöttek és az elhunytak számának lassú csökkenése, majd kis növekedése, újabb csökkenése, újabb növekedése és így tovább. A trendvonal lefelé (vagy felfelé) tart, de nem egyenesen. Természetesen számíthatunk a következő, nagy hullámra, de már vannak tapasztalataink, amelyeket ha értelmesen hasznosítunk, csökkenthetjük a robbanásszerű fertőzést, valamint a halálesetek számát.

A világháborús veszély talán nem annyira ebben van, hanem a járulékos károkban. Amit a COVID-19 a gazdaságban okozott. Arról van szó, hogy az eddig aránylag gyenge lefutású járvány mekkora, hihetetlen felfordulást okozott a világfalu gazdaságában. És milyen szokatlan felfordulást: olyat, amilyennel eddig nem nagyon találkoztunk. Nem kisebb szakértő, mint Gita Gopinath, az IMF kutatási igazgatója írta ezt a Valutaalap honlapján június 16-tól olvasható elemzésében. Ezért nem a legutóbbi, 12 évvel ezelőtti, pénzügyinek kinevezett válságot hozza fel összehasonlításként, hanem a 90 évvel ezelőttit, az 1929-34 közti világválságot. Amikor is jószerével minden összeomlott. Amit azonban csak kevesen tudnak (és erről mostanában nem nagyon esik szó), hogy a válság fél évtizedének elmúltával még húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az irányadó New York-i tőzsdeindex, a Dow Jones elérje ugyanazt a szintet, ahonnan 1929-ben elindult a szakadék felé. Lássunk erről is egy szemléletes grafikont. (3. ábra)

Azért választottam a Dow Jonest, mert az USA részt vett ugyan a II. világháborúban, de a Hawaiit ért japán orvtámadáson kívül semmilyen területi-népességi kárt nem szenvedett el, és a New York-i tőzsde folyamatosan működött. Láthatjuk a mostani elemzések és jóslatok eredőjét-gyökerét: a V- és/vagy az L-típusú konszolidációt. Azért az elgondolkoztató, hogy az 1929 és 1937 közti évek valóban V-formát adnak ki, de a teljes helyreállás 25 évig tartott (közben persze egy kis háborúskodás is volt) és ez inkább egy némileg hanyatt döntött L-re hasonlít. Nem akarok a nemzetközi, gazdasági-tőzsdei jövendőmondó guruk babérjaira törni (tévednek ők is éppen eleget), csak óvatos figyelmeztetésekbe bocsátkoznék.

Mondjuk azt illetően, hogy ha ez az éppen letudott félév csak az első hullám volt és így is milyen megrázkódtatásokat volt képes előidézni, akkor mi mindenre számíthatunk, ha valóban lesz második hullám. Vagy mondjuk arra mutatnék rá, amire az előbb idézett Gita Gopinath felfigyelt (és gondolom, sokan mások is), hogy a termelő ágazatokat kevésbé viselte meg a COVID-19, mint a szolgáltatásokat, és hogy a tőzsdék mennyivel jobban megúszták, mint a termelői szektorok, és hogy mi lehet ennek az oka.

Egy kicsit róka-fogta csukának látom a helyzetet. Ugyanis minél inkább az emberek egészségének a védelme a fontos, a COVID-19 következő hullámában (már ha bekövetkezik) annál erőteljesebben kell szeparálni mindenkit mindenkitől (karantén, kijárási korlátok, maszk, fertőtlenítés, védőkesztyű, stb, stb, stb).

Miközben minél jobban lelassul és megáll a gazdaság, annál jobban kell koncentrálni a mindennapi szükségletek minimális kielégítésére (étkezés, tisztálkodás, közművek működése, közlekedés, szállítás, stb, stb, stb). Arról nem szólva, hogy minél jobban megáll a munka, annál kevesebb lesz a pénzmozgás, az adóbevétel. És ezzel együtt a kormányok mozgástere. Ha viszont a gazdasági szükséghelyzet megszüntetése kap prioritást, akkor a fertőzések és a halálesetek száma fog növekedni.

Nos, innen érdemes folytatni.                                                                                                (nepszava.hu)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Tehát ha akarjuk széna, ha akarjuk szalma! DE EGYIK SEM EMBERNEK VALÓ!

Ám a legijesztőbb LEHETŐSÉG az, hogy ez a világragály a politikusok kezében lehet fegyver! Amivel bárki – bármi kordában tartható! CSAK A TŐKE HATALMA NEM! A társadalmak pedig csak sodródnak tehetetlenül!

Itt – ott már aggódó hírek is vannak! A MASZKVISELÉS HATÁSTALANÍTJA AZ ARCFELISMERŐ RENDSZEREKET!

“Sodródás” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Az arcfelismerő algoritmus csak egy része. A megfigyelés már a mai technológiákkal sem lehetetlen. Aki bekapcsolja a számítógépet, bejelentkezik és máris van egy adatsor. Mit néz, milyen oldalakat. Mikor mennyit hol és milyen eszközön netezik. A mobil is személyhez kötött, a szolgáltatónak csak naplózni kell a mobilozási szokásokat és a cellainfók alapján a mozgást. Ki mikor hol merre jár, mennyi időre stb. A bankkártya a harmadik. Mikor mennyit fizet, hogyan áramlik be és ki a pénz a kártyaadatok alapján. Ez három adatsor. Internet, mobil, bankkártya. Amennyiben törvényileg lehetősége van arra a hatalomnak, hogy ezek az adatsorok egy helyen kerüljenek gyűjtésre figyelőzésre akkor máris megvalósult a totális megfigyelés. Ehhez még ember sem kell. Szavak, mondatok szűrése figyelése és csak a szűrt adatot jelzi valós személy irányába. Van ország ahol már nem használnak kp-t. Minden ebbe az irányba halad. Az internet folyamatos fejlesztéseken, szabályozásokon megy át. Fejlődik az információtechnológia. A mesterséges intelligencia, az 5G a robotika az emberek chipelése, oltások általi irányítás stb. Egyre komolyabb lehetőségek vannak és lesznek a politikusok kezébe. Kocsikba lopásgátló, nyomkövető. Egyre pontosabb műholdak. Térfigyelőrendszerek. Csak fejleszteni, összehangolni és egy kézbe adni kell az adatokat. A beetetéshez meg elég lesz a sok kedvezmény. Olcsóbbnál olcsóbb csúcstechnológia az emberek kezébe. Aztán csak gyűjtőzni, naplózni kell és minden rendben. Rengeteg dolog van már most is. Hát még amik fejlesztés alatt állnak. Úgyhogy az arcfelismerés nem is annyira fontos.

    1. Természetesen el lehet túlozni a megfigyelési lehetőségeket, és akkor oda jutunk, ahova az itt “huba” néven is ismert szerencsétlen, akitől – de jó! – most egy ideje nem olvasunk hülyeségeket. A legnagyobb botrányt kiváltó amerikai megfigyelési program sem volt képes arra, hogy mindent mindennel összekössön, és természetesen ki lehetett kerülni, mint ahogyan manapság is ki lehet kerülni a magánszférába való túlzott bepofátlankodást. De nem könnyű.

      1. Nem könnyű és egyre nehezebb. Egy. Milyen televíziót néztél a 80-as évek közepén, és milyen tv technika van 40 év elteltével. Milyen volt és mekkora tudása volt egy telefonnak 20 éve és most. Semmi sincs eltúlozva sem lekicsinyelve. Most eljutottunk egy szintre. Sok kisérlet zajlik világszerte. A google is már célzott reklámot alkalmaz. A facebook is azt engedi megnézned ami az érdeklődésed. Nem látsz oldalakat ha nem keresel rá direkt. A fejlődés pedig sajnos felgyorsult. Most még lehet mosolyogni, 5-10 év és már nagy vakaródzás lesz, 15 év és kemény dolgok lesznek. 20 év és rá sem fogsz ismerni a világra a közvetlen környezetedre. Maga a társadalom is mennyit és milyen sebességgel változott csupán a kereskedelmi tévék, a plázák, a műszaki cikkek elérhetősége által. Egy pillanat alatt alakult ki a fogyasztói társadalom, egy pillanat alatt csökken rohamos mértékben a politizáló aktív réteg. Üdv a való világban.

        1. Az „oltások általi irányítás” talán nem kellett volna, amúgy szép, bár kissé gyermeteg próbálkozás.
          Kígyók öltönyökben
          „A szerzők egy »ötfázisú modellt« írnak le arról, hogy a tipikus munkahelyi pszichopata hogyan kapaszkodik fel és tart fenn hatalmat: belépés, értékelés, manipuláció, konfrontáció és felemelkedés. A belépési szakaszban a pszichopata fejlett szociális képességeit és báját használja fel a szervezetben való alkalmazás eléréséhez. Ebben a szakaszban nehéz lesz észlelni bármit, ami a pszichopatikus viselkedésre utal, új alkalmazottként a pszichopatát segítőkésznek és még jóindulatúnak is érzékelheti. Miután eljutott az értékelési szakaszba, a pszichopata mérlegelni fogja Őnt a [számára való] hasznossága szerint, és vagy gyalognak sorolja be (aki valamilyen informális befolyással rendelkezik és könnyen manipulálható), vagy patrónusként (akinek formális hatalma van, melyet a pszichopata fog használni a támadások elleni védekezéshez).
          A manipuláció magában foglalja a pszichopata által létrehozott »pszichopatikus fikciós« forgatókönyvet, amelyben magáról pozitív információt, másokról pedig negatív dezinformációt hoz létre, míg az Ön szerepe egy gyalogokból vagy patrónusokból álló hálózat részeként hasznosul, arra előkészítve, hogy elfogadja a pszichopata menetrendjét. A konfrontáció szakaszába lépve a pszichopata a karaktergyilkosság technikáit fogja alkalmazni, hogy fenntartsa a tervét, és Önt vagy eldobja, mint gyalogot, vagy patrónusként használja fel. Végül a felemelkedés szakaszában a pszichopata az alany védőszent szerepét is félreteszi a hatalomért folyó küldetésében, majd elfoglalja az erő és presztízs pozícióját bárkitől, aki valaha támogatta őt.”
          https://en.wikipedia.org/wiki/Snakes_in_Suits
          Admin karaktergyilkolása már bőven tart.

  2. Nézze Realista tiszta sor,hogy az úgynevezett demokráciának mennie kell,és jön helyette az úgynevezett Technorácia vagy mi a rosszseb, amikor majd a technológia fog irányítani!Véleményem szerint már is ez van,a technológiát meg majd meghaladja a fejlettebb technológia és így tovább stb,stb ám egy napon a kör bezárul!
    És akkor mi lesz nagyokos irányítók, kezdődik minden előlről,kicsit uncsi lenne már ez a lemez!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .