75 évvel ezelőtt Hirosima és Nagaszaki

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/...

Augusztus 6-án volt 75 éve annak, hogy Harry Truman elnök parancsára az Egyesült Államok légi ereje atombombát dobott Hirosimára, három napra rá pedig Nagaszakira – emlékeztetett rá a Magyar Békekör kedden.

     Az amerikai vezetés ezzel akarta megbosszulni a csendes-óceáni hadiflottáját Pearl Harbornál ért 1941. december 7-i japán légitámadást, egyszersmind lakott környezetben is kipróbálni új fegyverét.

     Hirosima 350 ezer lakója közül 140 ezren haltak bele az atomcsapásba, Nagaszaki 250 ezer lakosa közül pedig 75 ezren. További tíz és tízezrek haltak meg sugárfertőzésben és szülési rendellenességekben a rá következő évtizedekben.

     Az atombomba bevetését semmiféle stratégiai cél nem indokolta. Hat napra rá Japán kapitulált ugyan, de a fegyverletétel kevésbé volt köszönhető a bombák okozta félelemnek, mint inkább annak, hogy a Szovjetunió – a hitleri Németország felett aratott győzelem után, az 1945. februári jaltai konferencia határozatainak megfelelően – hadba lépett Japán ellen, és legyőzte az egymilliós Kvantung hadsereget.

     A Békekör megjegyezte, hogy noha néhány éven belül a Szovjetunió is kifejlesztette az atombombát, sem ő, sem jogutódja, Oroszország nem vetette be senki ellen. A tömegpusztító fegyverek birtokában is olyan megállapodásokat hozott tető alá az Egyesült Államokkal, amelyek arra irányultak, hogy a stratégiai egyensúly az atomfegyverek csökkentése közepette valósuljon meg, beszüntessék a kísérleti robbantásokat, megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését. Forró vonalakat létesítettek annak érdekében, hogy azonnal tisztázzák a félreértésre okot adó helyzeteket, és elkerüljék a nukleáris holokausztot.

     Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok egyoldalúan felmondott több olyan megállapodást, amelyen a nemzetközi biztonság nyugszik. Közülük a legfontosabb a hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló Új START néven ismert, 2010. április 8-án kötött, és 2021. február 5-én lejáró egyezmény. Ha döntésén nem változtat, újabb fegyverkezési hajsza lehet a következménye. A két ország legfelső politikai vezetése és vezérkari főnöksége közti forró vonalak tovább élnek.+++

 

Kiadta: Magyar Békekör

“75 évvel ezelőtt Hirosima és Nagaszaki” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. ” Hirosima 350 ezer lakója közül 140 ezren haltak bele az atomcsapásban,…….” Nekem is enyi áldozatról van tudomásom . Akik viszont utólag sugárfertőzésben haltak meg, nincs tudomásom. De bizonyára nagyon sokan.

    1. Egy japánról viszont tudnak, aki mind a kettőnél ott volt és mind a kettőt túlélte!

    2. A számadat egyszerűen ellenőrizhetetlen. Az biztos, hogy 120-és 150 ezer körül mozog, de ez a szám is kalkulált, mert az első két hónap halálos áldozatait veszi alapul, ennyit vettek számításba időben és áldozatban. Az Amerikai hadsereg gyorsan megjelent a helyszínen, de egy árva tabletta gyógyszer, egy korty jódos gyógyszer nem vittek magukkal, akik ott voltak azok csak azt a kárt mérték fel amit a bomba okozott. Még orvos sem volt a stábban, hogy segítsenek a végletekig túlterhelt japán kórházakban (amelyek nagyrészt szükségkórházak voltak). A két hónap utáni szenvedések már nem voltak számításba véve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .